Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-03-08 / 10. szám

NA GYKAROL Y látja minden keletkező ipari vállalatban, mely közvetve — t.i. a földmunkabér emelése révén is — javára, előnyére szolgál. íme a magyar iparfejlesztés társadalmi hatásának mérlege 1 Indusztrializálódásunk nem­csak gazdasági szükségesség, hanem szocziális jótétemény is, melynek elsősorban az osztályok, valamint a középosztály azon része látják majd hasznát, mely ma — a földszerzés lehetetlen vagy csak olyan magas felcsigázott árakon lévén lehetséges, hogy alig hozza meg a vételár kamatát — elproletarizálódik, állami ellátásra tör vagy a „diplomás“ pályákon növeli az amúgy is éles versenyt. K. A. A mátészalkai peticzió. A Kúria első válasz­tási tanácsahétfőnbefejezte a tárgyalást a Szálkái Sándor képviselő mátészalkai mandátuma ellen benyújtott peticzió ügyben. Sebestyén Mihály elnök, Tetétleni Ármin dr. és Hiller József dr. védők viszonválaszai után kijelentette, hogy a Kúria határozatát e hónap 14-én, kedden fogja kihirdetni. Vármegyei közigazgatás. A tiszti főorvosi állás betöltése. A Dr. Aáron Sándor halálával megüre­sedett vármegyei tiszti főorvosi állás betölté­sének kérdése képezi most a vármegyében az egyedüli aktuális közügyet. Még ki sincs Írva az állásra a pályázat, máris megindult az egyes pályázójelöltek kö­zött a versengés, sőt tegnap egy rendesen jól értesült helyen positiv formában beszéltek arról, hogy az állásra egy szatmári orvos lesz kinevezve. Nem czélunk senki érdekében kortes politikát folytatni, sőt éppen ezen Írásunk is arra irányul, hogy a Szatmármegyóben első­rendű fontossággal biró állás betöltésénél sze­mélyi tekintetek egyáltalában ne játszanak közre. Halálos bűn, felháborító merénylet volna, ha a tiszti főorvosi állás betöltésénél a régi, rothadt vármegyei szempontok érvényesülné­nek. Aki erre a nagy felelősséggel járó állásra pályázik, azt kizárólag a rátermettség, a hasz­nálhatóság szempontjából kell elbírálni. Köz­orvosi állásoknál mindenütt ez kell, hogy a vezérelv legyen, de különösen Szatmármegyé- ben, ahol a közegészségügy hihetetlenül el van hanyagolva, ahol az orvos- és a bábahiány ázsiai állapotokat teremtett és ahol a különböző epidémiák annyira otthonosak, hogy havonkint rendezendő kongresszusaikat is a vármegye területén az egyes községekben felváltva tartják meg. hatom Önnek a házbérnyugtát és a biztosítási kötvényemet, A hivatalnok : Kérném 1 La Brige: No hála Istennek 1 Itt a két okmány 1 A hivatalnok (utánuk nyúl): Köszönöm (hosszabb csönd.) A hivatalnok gondosan vizs­gáltatja az okmányokat. Elismerem az okmá­nyok valódiságát, de ez nem bizonyít semmit. . . La Brige: Miért nem ? A hivatalnok: Mert ezek itt egy bizo­nyos Jean Philippe La Brigéről szólanak, la­kik rue de Donai 11, mig a pénzeslevél szin­tén La Brigénak szól Jean Philippe keresztne­vekkel, de a place Beauveaura a belügymi­nisztériumba van czimezve. Nyugodjék bele kérem, majd még egyszer fel hozzák Önnek a pénzeslevelet. La Brige : Mikor ? A hivatalnok: Holnap reggel nyolczkor. La Brige: Csak tiz órakor nyílnak meg a hivatalok. A hivatalnok: Akkor hát délben. La Brige: Akkor reggelire megyek. A hivatalnok: Akkor hát hat órakor este. La Brige: Kitűnő. A minisztériumok öt órakor csuknak. A hivatalnok: Nagyon sajnálom, uram, a legjobb akarattal sem .képes a posta meg­változtatni beosztásait az Ön kedvéért. La Brige: Ennélfogva? A hivatalnok: Tehát . . . És különösen nincsen indokolva, hogy idegen helyről nevezzék ki a főorvost, amikor itt Nagykároly városban elég olyan tehetséges orvos van, akik a tiszti főorvosi állást köz- megelégedésre és lelkiismeretesen tudnák be­tölteni. Márczius 15. Értekezlet a városházán. Az ünnepély programmja. A szokásos márczius 15-iki ünnepélyek előkészítése czéljából Debreczeni István polgármester vasárnap délelőttre értekezletet hivott össze a polgármesteri hivatalba. Az értekezletre százan lettek meghiva, azonban csupán 8—10 ember jelent meg. A meghívottak tüntető távolmaradása abban leli magyarázatát, hogy az ünnepélyt rendező vezér­emberek, a főkolomposok, a mucsai figurák az ünnepély keretébe egy dr. Falussy Árpád nevű érendrédi gazdálkodót is bevontak. Szégyen, gyalázat, hogy Nagyk árolyban nem találnak olyan embert, aki egy márczius 15-iki alkalmi beszédet eltudjon mondani. A rendező bizottság szomorú szegénységi bizonyítványt állított ki ezzel magáról és a nagykárolyi közélet összes vezető embereiről. Kicsoda-micsoda ez a dr. Falussy Árpád, < hogy egyes lakájlelkü emberek a talpát nyalják ? Egy szerencsétlen politikai alakulás és az a körülmény, hogy egykor Polónyinak, az illat­miniszternek patvaristája volt, Szatmármegye főispánt méltóságába jutatták. De a pünkösdi királyságnak már régen vége, a nemzet felébredt maszlagos álmából, a koaücziót és annak min­den tényezőit a sárga , fenébe kergette. Mit akarnak hát Dr. Falussy Árpádtól, a szomorodott szivii érendrédi gazdálkodótól. Hogy ő maga nem akarja beismerni, hogy soha fel nem támadó politikai hulla lett és az egész vármegye nagy mulatságára tovább viczkándozik és minden lében kanál, ez az ő szempontjából még meg­érthető. De mit akarnak vele a nagykárolyi lakájok? Erőnek erejével dokumentálni akarják Dr. N. Szabó Albert pompás véleményét, hogy az értelmiség legalacsonyabb fokán állanak ? A márczius 15-iki ünnepély programmja egyébként a következő : 1. Délelőtt 9 órakor istentisztelet a róm. kath. templomban. 2. Délelőtt 10 órakor istentisztelet a ref. templomban. 3. Délelőtt 11 órakor a főgimnázium ün­nepsége a Polgári Olvasókör nagytermében. La Brige: Úgy gondolom, majd igy in­tézzük el a dolgot: A levélhordó meg én — hiába igyekszünk majd összetalálkozni az élet­ben! Közben, öntudatosan és hidegvérrel meg­tagadja.. annak a pénznek a kiadását, amely, ahogy Ön jól tudja az enyém és amelyre szük­ségem van. A hivatalnok: Uram . . . La Brige: Uram, ez abszurdum. Ameny- nyire én ismerem a rendeletet, a czimzett egy­szerű névaláírásra kapja meg a levélhordótól a pénzét. A hivatalnok: Úgy van. La Brige: Anélkül, hogy bemutatná neki a katonakönyvét, a lakbérnyugtát, egyszóval anélkül, hogy legitimálná magát vele szemben. A hivatalnok: Természetesen, La Brige: Csak ezt akartam tudni. Ért­hetőnek fogja találni, hogy a belügyminiszté­rium portásának borravalót adok majd és arra kérem, hogyha pénzeslevelet hoznak a czimemre, egyszerűen mondja a levélhordónak: Én va­gyok 1 A hivatalnok: Ebben nem akadályozha­tom meg . , . La Brige: Nem tehet ellene semmit. Ak­kor hát a legszebb rendben van minden. Uram, nagyon örülnék, ha mielőbb viszontláthatnám. Adja át kérem nővére ő nagyságának üdvöz­letemet. A hivatalnok: Alássan köszönöm La Brige ur . . . Georges Courteline. 4. Délután 4 órakor ünnepség a Kossuth Lajos-szobor előtt. Ennek programmja a kö­vetkező : a) Himnusz: énekli a dalárda; b) Szavalat: előadja Kürthy József ref. segédlelkész; , c) Ünnepi beszéd: mondja Dr. Falussy Árpád érendrédi lakos; d) Szózat: énekli a dalárda. Este társasvacsora lesz, amelyen az ünnepi beszédet Gr. Károlyi József a nagykárolyi választókerület országgyűlési képviselője fogja mondani. Márczius. Napsugaras márczius van, Enyhe szellő lengedez, A tavasz kezdete ez. Megjönnek a fecskék, gólyák, Ibolyák nyílnak és pólyák. — Gróf Károlyi József — Ujjé, milyen jó lesz! — Beszédet mond, ünnepit, Hazafiast, meghatót. Vígan zöldéi a spenót. Itt a tavasz, itt van, itt J A sorozások Szatmármegyében. Lljabb határnapok. Egy pár ellenzéki politikai szegényle­gény garázdálkodása miatt eddig még nem le­hetett a f. évi ujonczozásról szóló törvényt le­tárgyalni. A bankjavaslat ügyében való üres szalmacsépléssel lopják az ország idejét s igy az idei fősorozásra kitűzött határnapokat meg- kellett változtatni. Az újabban megállapított és az illetékes katonai hatóságok által jóváhagyott sorozási terv most érkezett meg a vármegyéhez. E sze­rint Szatmármegyóben az idei fősorozások áp­rilis 1-én kezdődnek és május 5-ig tartanak. A sorozásokat a következő sorrendben tartják meg: Az erdődi járásban április 1, 3, 4, 5, 6 és 7-én. Nagykároly városban április 8-án és 10-én. A nagykárolyi járásban április 19, 20, 21 és 22 ón. A fehérgyarmati járásban 24, 25, 26 és 27-én. Az avasi járásban április 29-én és május 1, 2-án. A nagysomkuti járásban május 4,5 és 6-án. A csengeri járásban április 8, 9, 10 és 11-én. A szinérváraljai járásban április 18, 19 és 20-án. Nagybánya városban április 22 és 23. A nagybányai járásban április 24, 26, 27 és 29-én. Felsőbánya városban április 31-én. A mátészalkai járásban április 1-én, 3, 4, 5, 6 és 7-én. A szatmári járásban május 1, 2, 3, 4 és 5-én. Városi ügyek. A pénzügyigazgatóság elhelyezése. Moso­lyogva olvassuk már hetek óta egyes helyi újságokban a sok magántudós és köztervező javaslatait és eszméit, amelyek a pénzügyigaz­gatóság elhelyezésére vonatkoznak. Egyre-másra Íródnak a különböző javaslatok, holott az épít­kezésből egyáltalában nem lesz semmi. Égy olyan nagy arányú és beosztású uj épületért, mint amilyent a pénzügyminisztérium kíván, legalább 25—30,000 korona évi bért kellene fizetni, amire azonban a pénzügyminiszter nem hajlandó. Az uj építkezés tehát elmarad. A pénzügyigazgatóság megfelelő elhelyezésének kérdését pedig aként fogják megoldani, hogy a mostani elhelyezésre szolgáló épület teteme­sen ki lesz bővítve és alaposan renoválni fog­ják. Ezt a tervet a pénzügyminisztérium he­lyesli és annak keresztülvitelére az épülettu­lajdonos grófnő is vállalkozik.

Next

/
Thumbnails
Contents