Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-02-22 / 8. szám

NA GYKÁROL Y

Fenyegető rém.

Kiütéses tífusz Nagykárolyban.

Hivatása teljesítése közben egy rettenetes betegség baczilusaival fertőződött meg Dr. Aáron Sándor Szatmármegye törvényhatósági főorvosa.

Jelentettük, hogy Nagybánya közelében Fermezelyen több kiütéses tífusz megbetegedés történt. A betegséget egy Szolyváról jött famunkás hurczolta be Szatmármegyébe. A veszedelmes betegség tovább terjedésének meggátlása czéljából Dr. Aáron Sándor th. főorvos személyesen jelent meg Fernezelyen a fertőzött lakásokban és tette meg intézkedéseit. Eredményesen intézkedett, mert a járvány Fernezelyen tovább nem terjedt és a négy életben maradt fekvő beteg gyógyulóban van.

Dr. Aáron Sándor mikor két hót előtt Fernezelyről haza érkezett, rosszul érezte magát és azóta lakásán betegen fekszik. Hétfőn este Dr. Sternberg Géza és Dr. Starke Antal orvosok megállapították, hogy Dr. Aáron Sándor kiütéses hasi hagymázban szenved, amely betegség csiráival a legnagyobb valószínűség szerint Fernezelyen fertőződött meg. A beteg állapota aggasztó, állandóan 41 fokos láza van.

A beteg családja táviratozott Dr. Gerlóczy budapesti orvostanárért, aki azonban eddig még nem érkezett meg.

A kiütéses tífusz rendkívül ragadós betegség. Sokkal gyorsabban terjed, mint a pestis vagy a kolera. A hatóságnak minél sürgősebben a legerélyesebb óvrendszabályokat kell alkalmaznia, hogy a fenyegető rém tovább terjedése megakadályoztassék.

Nagykároly város

díszpolgára Amerikában.

Chicagóban tüntetnek Apponyi ellen.

Nagykároly rendezett tanácsú város egyik díszpolgárának, Apponyi Albertnek amerikai útja — úgy látszik — nem fog olyan simán lefolyni, amint azt ő maga és amerikai barátai remélték.

Most Chicagóban várják Apponyit s a Dhicagó Socialist Party magyar osztálya közli, hogy ott a szoczialista munkásság készül arra, hogy Apponyi útját megzavarja. A munkások felhívásban fordultak a dolgozó munkásokhoz, amelyben többek között a következőket írják :

Apponyi a reakcziós politikai szédelgő, aki eddig Magyarországon ámította az embereket, most Amerika közvéleményét készül félrevezetni. Hogy felvilágosítsuk a dolgozó magyarokat és az elfogulatlan amerikai közvéleményt, közlünk néhány adatot Apponyi közéleti működéséből. A „nemzet csalogánya“, uralomra jutva, a minden országból kiűzött kártékony fekete sáskahadakat, papokat, szerzeteseket, apáczákat rászabadította a nyomorban sínylődő népre. Mint közoktatásügyi miniszter, a közművelődés ügyét a sötétség terjesztőinek kezére játszotta és igy elklerikalizálta az országot. Kossuth Ferencz és társaival együtt aljas intrikákkal meghiúsította, hogy a magyar nép legelemibb jogához, az általános, titkos választójoghoz jusson. Ez az ember merészel átjönni a szabad Amerikába, ez az ember merészel szabadságról és műveltségről előadást tartani!

Mi, a dolgozók és fölvilágosultak nevében mély megvetéssel fogadjuk mindazon gonosz tettei miatt, amiket a vérig, csontig kiszipolyozott magyar nép ellen elkövetett.

Munkások 1 Ne engedjétek magatokat fölhasználtatni a szélhámosoktól és ne üdvözlésre, hanem megvetésre készüljetek. Ha közénk jön, dörögjük a fülébe: Le a sötótlelkü népcsalóval ?

Városi ügyek.

— Az utczai világítás botránya. Nincsen annyi tenger csillag az égen, mint ahányszor a nagykárolyi utczai világításról irtunk már. Komolyan, tréfásan, dühöngve és kérlelően.

De a csillagászati naptár szerint berendezett villanyvilágitási mizériák mégis megvannak. Pedig szégyen és gyalázat az, ami Nagykárolyban az utczai világítás körül történik. Ezúttal csak a bajok egyik részével akarunk foglalkozni. A világítási terv szerint, akkor midőn hold van, a villanyvilágítás szünetel. Ez még megjárja, a mikor a hold tényleg világit. Megtörténik, még pedig igen sokszor, hogy a holdat sűrű fellegek takarják el és az utczákon korom sötét van. Ilyenkor a józan ész azt diktálná, hogy felgyújtsák az utczai villanyt. De nem teszik, mert a naptár szerint kutyakötelessége a holdnak, hogy világítson. így történt szombat este is. Tizenegyóra után mikor a holdnak fel kellett volna ébred ni, a világítási naptár rendelkezése szerint a villanylámpák elaludtak. Vak sötétség volt, mig csak meg nem virradt. A holdat fellegek borították. Veszélyes volt az utczán járni, különösen annak, aki tudja, hogy az egész város területén éjjelenként négy rendőr vigyáz a közbiztonságra. Vájjon meddig tartanak még ezek a slendriánságok ?

Irodalom, művészet.

— Magyar Figyelő. Tisza István gróf és Herczeg folyóiratának legújabb, negyedik számában az érdekes olvasnivalók sorozatát Tisza czikke nyitja meg. Wertheimernek nagy And- rássy- könyvét ismerteti erős kritikával s a nagyon becses helyreigazítások egész sorával gazdagítja ezt a fontos problémát. Réz Mihály és Herczeg Ferencz a radikális nemzetiségi politikát vizsgálják egy-egy czikkben. William Alexandre Coole, „A fehér rabszolgakereskedés“ ellen való küzdelem világhírű vezére a Magyar Figyelő számára czikket irt a leány- kereskedés kérdéséről. Farkas Pál „A múlt fogalmai és a jelen fogalomzavara“ czimén a nyugati kultúra és a progresszív eszmék kérdését világítja meg. Kisbán Miklós zamatos elbeszélése, Perczel Dezső visszaemlékezései, Schächter Miksának a beteg munkások és az orvosok viszonyáról szóló tanulmánya, Lyka Károlynak Székely Bertalan festészetét méltató czikke, Alexander Bernátnak Prohászka Ottokár filozófiáját elemző tanulmánya után a Följegyzések rovatában érdekes kisebb tanulmányok, megjegyzések, hozzászólások következnek. Ez a gazdag tartalom a fiatal folyóirat magyar kulturtörekvéseit nagyon beszédesen tolmácsolja. A lap havonkint kétszer jelenik meg, előfizetési ára negyedévre 6 K, félévre 12 K, egész évre 24 K. Előfizetést elfogad a kiadóhivatal, Andrássy-ut 10 s minden könyvkereskedés.

HÍREK.

— A fösorozásokat elhalasztották. A honvédelmi miniszter tegnap leíratott intézett Szatmármegye alispáni hivatalához, amelyben az idei megyei fősorozások terminusait közli. A rendelet szerint: „miután nem valószínű, hogy a folyó 1911 évre kiállítandó ujoczokról szóló törvényjavaslatot oly időben szavazzák meg, hogy az idei fősoroz'ás már március 1-én megkezdhető legyen, felhívom a vármegye törvény- hatóságot, hogy újabb ujonczozási, utazási és működési tervezetet állapítson meg, még pedig akként, hogy az idei fősorozásokat az április 1-től május 31-ig terjedő időtartam alatt foganatosíthassák.“ A megye területén tehát április hó 1-én kezdődnek a fősorozások.

— Az Oltáregyesület felolvasó estélye. A következő sorok közlésére kérettünk : Buttykay Antal, amint a napokban értesített, betegség miatt nem tudja megtartani előadását az oltáregyleti estélyen. Helyette Pallmann Péter főgimnáziumi tanár fog beszélni. — Szentiványi Béla oltáregyesületi igazgató.

— Szatmári Hírlapírók Szindikátusa. E czim alatt hétfőn szövetségbe álltak a Szatmáron működő újságírók. Az alakuló értekezleten, amely dr. Veréczy Ernő, az Északkelet felelős szerkesztőjének irodájában Bodnár Gáspár elnöklete alatt folyt le, tizenöten vettek részt, de még nyolczan bejelentették csatlakozásukat, Miután Seress Imre, a Szamos főszerkesztője beterjesztette a szindikátus szervezeti szabályzatát, tiszteletbeli elnökökké dr. Fejes Istvánt és Bodnár Gáspárt, ügyvezető elnökké Seress Imrét választotta az értekezlet.

— A csengerbagosi rablógyilkosok. A vértfagyasztó kegyetlenséggel elkövetett csengerbagosi rablógyilkosság tettesei ügyében f. év márczius 1-én fog ítélkezni a szatmáfi kir. törvényszék esküdt bírósága.

— Szúnyog Misi életrajza. A Fehérgyarmaton megjelenő „Fehérgyarmati Herald“ hét hasábon zengi Szúnyog Mihály dicséretét. A többbek között igy ir: „Szunyogh vallása. Az ellenpárt, mely liberálisnak tartja magát azzal próbál szerencsét, hogy Szúnyogot zsidónak kereszteli el. Nem tartjuk szégyennek a zsidó vallást, de sietünk kinyilatkoztatni, hogy mindenkor vérbeli kálvinista volt és az ma is. Különben is ősrégi nemesi családból származik.“ Szerintünk is teljesen mehékes körülmény, hogy a képviselőjelölt milyen vallásu és igy csupán csak az igazság kedvéért igazítjuk helyre a F. H.-nak Szúnyog származására vonatkozó közleményét. Szúnyog Mihály ezelőtt Strasser Misi, Inánpusztán (Tolna m.) született, hol atyja Strasser Ignácz izr. vallásu botos ispán volt. Strasser Misi gimn. tanulmányait Pécsen végezte és mielőtt „dicső hazafiénak csapott volna fel reklám-levelezőlapokkal kereskedett. Nővérét Rósenthal Sándor a mohácsi izr. hitközség egyházfia bírja nőül. Misi a házassága miatt tért a kálvinista hitre. Egy dúsgazdag s már nem fiatal özvegy asszonyt vett feleségül. Hát ilyen vérbeli kálvinista Strasser Misi.

— Fegyházra ítélt gonosztevő. Megírtuk a múlt év november havában, hogy G e 11 é r t Gedeon 22 éves piskolti legény gyilkos szándékkal megtámadta édes apját és előbb revolverlövéssel, majd zsebkésével súlyosan megsebesítette. A fiatal gonosztevő felett tegnap ítélkezett a szatmári kir. törvényszék esküdt bírósága. Az enyhítő körülmények figyelembevételével 3 évi fegyházra ítélték.

— Köszönet nyilvánítás. A ref. egyház iskolái részére a Takarékpénztár 20. koronát, a Központi Takarék 20 koronát, az Önsegélyző Népbank 15 koronát voltak kegyesek adományozni, melyekért hálás köszönetét mond az egyház nevében az iskolaszéki elnök.

— Választási zavargások Csekében. A fehér- gyarmati kerületben — mint már említettük — nagy a tülekedés a mandátum körül. A tüle- kedőket most már támogatják a lelkes hívek is, akik ilyenkor párthüség és pártkassza ará- nyáben exponálják magukat a szeretett jelöltért. Az meg csak természetes, hogy az elvek tekintetében való meggyőzésnek leghatásosabb és legtermészetesebb eszköze: a bicska. Szatmár- csekében érveltek először a magyarok. Dr. Szúnyog Mihály képviselőjelölt pénteken programbeszédét tartotta Csekében. Ezalatt össze- szedelőzködtek a dr. Jármy Béla pártján levő választók és a programbeszéd ellensúlyozására tüntető ellenmenetet rendeztek. Az ellenmenet a faluvégén meg is támadott két nagyari szekeret, amelyek Szúnyog párti választókat vittek és a korteszászlónak csakhamar a boldogabbik végére került a sor A Szúnyog-pártiak erre kirántották az argumentumot: a bicskát és ezzel keresztülvágták magukat a támadók harczvonalán. Jelentékenyebb sérülés szerencsére nem történt.

— A Duna—Tisza csatorna rég vajúdó ügye végre a megvalósulás stádiumába lép. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter a Magánmérnökök Országos Szövetsége egy nála tisztelgő küldöttségének kijelentette, hogy rövid idő múlva előterjeszti a képviselőházban a Duna—Tisza-csatorna építésére vonatkozó törvényjavaslatot. A csatorna építési költségei legkevesebb 60 millió koronára rúgnak. A tor- kolás kérdéséről annyi szivárgott ki, hogy végpontja a csatornának Csongrád lesz.

— Osztálygyülés. Az Orsz. Magyar Bányászati és Kohászati egyesület nagybánya-vidéki osztálya 19Í1. év február 25-én d. u. 4 órakor Nagybányán, a kir. bányaigazgatóság tanácstermében osztálygyülést tart.

— A hivatásos tolvaj. Többet ült már a tömlöczben, mint a szabadlevegőn Lakatos Balog Julis gencsi lakos, aki hivatásosan űzi a tolvaj mesterséget Szombaton ismét törvény előtt állott a foglalkozása miatt, mivel Nagykárolyban kétrendbeli lopást követett el. A törvényszék hat hónapi fogházra ítélte Lakatos Balog Julist, aki fellebezett az ítélet ellen.

— A tiszteletesnek párbór kell. A Vállaj község határában lévő pórházai tanyán f. hó 5-én meghalt Felhősi József dohányos'1 és fél éves leánya. Felhősi református ember, elment