Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-12-27 / 52. szám

NAGYKÁROLY

millió koronából az egyes városok részére jutó segélyösszeg megállapításánál az állami segély hovaforditásáról is rendelkező törvény lesz az irányadó.

A törvényjavaslat tervezete a befejezéshez közel van. Mivel azonban a jelenlegi parlamenti viszonyok között nem lehet azt az időpontot meghatározni, melyben a törvényhozás akarata az említett kérdésben megnyilvánulhat: az 1911. évre költségvetésileg engedélyezett segély- összegnek a városok rendelkezésre bocsátását a törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedéséig elhalasztani nem kívánom. Ennélfogva a már régebben kiutalt az 1911. évi államsegély kiegészítéséül a törvénytervezet alapelveinek figyelembe vételével 4500 koronát az ottani kir. adóhivatalnál kiutalványoztam.

Az ezúttal kiutalványozott összegnek fel- használására nézve a következőkről értesítem.

A törvényhozás elé — a többek között azt a javaslatot szándékszorn terjeszteni, hogy az államsegély a rendeltetés megjelölése nélkül utalványoztassék ki a városok részére, vagyis áz állami segélyösszeg felhasználása tekintetében a városok korlátozva ne legyenek. Viszont — ugyancsak a törvényjavaslat értelmében — a városok feladata lenne, hogy köz- igazgatási alkalmazottaik részére a törvényhozás által megállapítandó illetményeket feltétlenül biztosítsák.

Végül megjegyzem, hogy a törvénytervezet az egyes városoknak az államsegélyből való további részeltetésénél alapul veszi azokat a jellegzetes adatokat, amelyek egymáshoz való viszonyítás utján az egyes városoknak az állami támogatásra való rászorultságát, illetőleg azoknak anyagi erejét, mai fejletségét és további fejlődésképességét feltüntetik. A törvénytervezet azon alapelvét kívántam érvényre juttatni, midőn a harmadik millió koronából a kedvezőtlenebb viszonyok között lévő városokat a — rendelkezésre álló összes adatokból és a méltánylást érdemlő körülmények beható mérlegelésével — aránylag nagyobb segélyben részesítettem.

Nagykároly város tisztviselői úgy találják, hogy a rendelet utolsó pontjában foglalt méltányossági elv egyáltalában nem található fel Nagykároly város államsegélyének megállapításánál s ezért nem nem tartják kizártnak azt sem, hogy a belügyminisztériumban tévedés történhetett.

A tisztviselők vélaménye szerint a Nagykároly város részére kiutalt 4500 korona államsegélyt nem lehet komoly segítségnek tekintetni ; nekik pedig alamizsna nem kell s ezért az államsegélyt valószínűleg nem fogják elfogadni.

Városi színház.

Kapunyitás. Neményi Lipót, az Északkeleti szinikerület igazgatója e héten hivatalosan is bejelentette a szinügyi bizottságnak, hogy a 10 hétre terjedő téli színházi szezont január 1-én, hétfőn megkezdi. A szinügyi bizottság a játszhatási engedélyt megadta. Itt említjük meg, hogy a színház gőzfűtési készüléke már teljesen fel van szerelve és egy pár mozi-előadás már a kellemesen fütött színházban folyt le.

Hasznos betegség.

Nem régen, Nagybányán förtént. Az egyik orvos egy beteg zsidó gyermeket gyógykezelt. Mikor a gyermek egészséges lett, az orvos minden vizitért 2 koronát számitott fel. Mire a gyermek anyja felháborodva szólott :

—- Mit, dakter ór. Két koruna egy vizitért ? Mikor az én Ignáczkámrul az egész város jermekeire rogodta rá o ko- nyoró és o dakter ór ezen által gyüve- delmezü prakszihoz jütt ?

HÍREK.

— k királyfi fényképe. Marosvásárhelyről írják: Valamelyik havasi öreg vadász hagyatékából régi fénykép került Marosvásárhelyre. A sárguló kép vadásztársaságot ábrázol, de nem mindennapi havasi vadászkompániát, hanem egy igen előkelő társaságot, melynek legfényesebb nevű tagjai már a múltéi. Abból az időből való, mikor Marostorda megyében a néhai Rudolf trónörökös vadászott a néhai walesi herczeggel, — azóta mint angol király hunyt el — továbbá a braganzai herczeggel, gróf' Károlyi Istvánnal, gróf Teleki Sámuellel és még néhány főúri vadásszal. A kép olyan ép maradt és mint relikvia annyira becses, hogy Marosvásárhelytt társaság alakult, amely a képetBerlinben sokszorosittatja és forgalomba hozza.

— Falusi közigazgatás. Pathay István vámfalui körjegyzőt, Dr. Péchy Péter, az avasi járás főszolgabírója súlyos hivatali visszaélések miatt állásától felfüggesztette, Rákos Ferencz községi biró biró ellen pedig a fegyelmi eltárást megindította.

— Változás egy helyi újság szerkesztőségében. A „Nagykároly és Vidéke“ szerkesztőségében január elsején lényeges változás fog beállani. Dr. Adler Adolf felelős szerkesztő megválik ezen tisztségétől és a jövőben mint lapvezér fog szerepelni. A felelős szerkesztő Rédei Károly ág. ev. lelkész, segédszerkesztő pedig ifj. Somossy Miklós lesz

— Nagy ékszerlopás. A nagykárolyi rendőrség ma táviratot kapott Szatmárról, hogy hétfőn este 4 és 6 óra között valaki belopódzott Lengyel Imre kereskedő lakásába, ahonnan 2860 korona értékű ékszert, aranyórát és gyűrűket ellopott. Az ismeretlen tolvajt Nagykárolyban is nyomozzák.

— Eljegyzés. Len key 'Lajos helybeli ref. tanító folyó hó 25-én tartotta eljegyzését Soly- mossy Ignácz krasznamihályfalvai lakos nevelő leányával, Uray Klárával.

— Közbiztonság a Fazekas-utczán. Jónucz János bérkocsis panaszt tett a rendőrségen, hogy tegnap bérkocsiján egy idegen urat vitt a Fazekas-utczára, ahol három legény megállította a kocsit és őt, valamint vendégét minden ok nélkül alaposan elverték.

— Két nyilatkozat. I. Az idei városi költségvetésnek a képviselőtestületi tárgyalásáról irt tudósításunkban dr. Vetzák Ede úrról azt irtuk, hogy magánérdekből szólalt fel a városi mérnök fizetésének emelése ellen. Minthogy a tudósítás megjelenése után arról győződtünk mag, hogy ezen gyanúsításnak semmi alapja sincs és hogy az a tényekkel ellenkezik, mert dr. Vetzák Ede urat e íelszólalásnál kizárólag a köz érdeke vezette, kötelességünknek tartjuk kijelenteni, hogy ezen minden sértő szándék nélkül, téves és helytelen informáczió alapján megirt gyanúsítást meg nem történtnek kívánjuk tekinteni és amennyiben dr. Vetzák Ede ur ezen közlemény által magát sértve érzi, — őszintén sajnáljuk, hogy dr. Vetzák Ede urat akaratunkon kívül megsértettük. A „Nagv- károly“ szerkesztősége.

II. A „Nagykároly“ í. évi 31. számában „Lovagias ügyek“ czirn alatt dr. Vetzák Ede és dr. Merts László urak között felmerült lovagias ügyről irt tudósításunkban leközöltük a dr, Merts László által irt czikk inkriminált részeit. Minthogy ezzel csak az ügy helyes ismertetése volt a czólunk és legtávolabbról sem volt szándékunk dr. Vetzák Ede urat sem egyéniségében, sem hirlapirói működésében megsérteni, avagy magunkat a dr. Merts László sértéseivel azonosítani, — kötelességünknek tartjuk kijelenteni, miszerint őszintén sajnáljuk, hogy a fenti idézétet közzétettük és hogy ezáltal akaratunkon kívül dr. Vetzák Ede urat megsértettük. A „Nagykároly“ szerkesztősége.

— Vérrel fizetett a libáért. Kulcsányi János irinyi czigány karácsonyra családjának örömet akarván okozni, elindult a faluba libát lopni. Haza fele sietett a kövér zsákmánynyal, de a végzet — két csendőr képében útját állta. János czigány a családja iránti szeretet miatt a nagykárolyi közkórházba került. A baloldalán szúrt seb van, amely esetleg a halálát is okozhatja. Kulcsányi János a kórházban azt vallotta, hogy a szúrt seb csendőrszuronytól ered.

— Sajtóper. A Dr. N. Szabó Albert felelős szerkesztésében megjelenő „Északkeleti Újság“ legutóbbi számában újból közli azt a

sértést, amely miatt — amint megírtuk — sajtópert indítunk ellene. Ezért a legutóbbi közleményéért külön is bepereljük.

— Szatmári csizma- és czipőgyár r. t. ezég alatt Szatmáron uj vállalat van alakulóban. Az alaptőke lOOOOO korona, amely az alapítók által jegyeztetett is. A gyár, mely egyelőre mintegy 60 munkást fog foglalkoztatni, a czipő, főleg a csizmagyártás terén a legjobb kilátásokkal kezdi meg márczius havában működését.

A Nagykároly mint önálló lap a mai számmal, hat évi küzdelmes múlt után, befejezi pályafutását. A Nagykároly 1912. év január 1-től kezdődőleg a Szatmármegyei Közlöny mellékleteként minden hónap utolsó vasárnapján fog megjelenni.

A Nagykároly eddigi előfizetőinek újévtől kezdődőleg a Szatmármegyei Röz- lönyt küldjük, helybeliek részére 5 korona, vidékiek részére 8 korona előfízetési árért.

— Szatmármegyei újságírás. „Mátészalkai Kislap“ czimmel Mátészalkán a múlt héten ui hetilap indult meg, amellyel az ottani lapok száma háromra emelkedett.

— Karácsony. A béke ünnepe volt hétfőn, hát csak természetes, hogy Opályiban verekedést rendeztek a nyiri bicskások. A hir vége sablonos : az ünnepi verekedés egyik részesét egy fiatal legényt, tegnap a nagykárolyi közkórházba szállították, a többi hat embert lakásukon ápolják.

Egyház, iskola.

A vallás-üzlet. Legalább a vallási intézmények vezetői részéről a legtöbb esetben az. Ezt a felfogásunkat igazolja az a hadakozás is, amely a nagykárolyi státus quo és az orth. izr. hitközségek vallástanitói között a nagyká- rolyl főgimnáziumba járó zsidó tanulók hitoktatása körül folyik. Egy miniszteri rendelet szerint a zsidó vallásu tanulót azon hitfeleke- zet tanítója kell, hogy tanítsa, amely hitfeleke- zethez a tanuló atya tartozik. A hadakozás a tanulók hovatartozása tekintetében keletkezett, mert minden tanuló után 10 korona jár a hitoktatónak. A hadakozásból kifolyólag Kertész Miksa a nagy károlyi orth. izr. hitközség tanítója és Cseh Lajos gimnáziumi-igazgató között affér támadt, amely miatt Cseh Lajos megtiltotta, hogy Kertész a vallástanitást a főgimnázium épületében eszközölje.

Kereskedelem, ipar, közgazdaság.

Az újévi ajándék ellen. A nagykárolyi kereskedők között mozgalom indult meg aziránt, hogy az újévi ajándékozásokat teljesen beszüntessék és ehelyett jótékonyczélra nagyobb összeget áldozzanak.

Előléptetett bankfönök. Az osztrák-magyar- bank főtanácsa Unger Istvánt, az osztrák-ma- gyar-bank szatmári fiókintézetének főnökét főellenőrré léptette elő.

Ui postai ügynökség. Szatmárvármegye Meddes községében Meddes elnevezéssel 1912. évi január hó 1-én postai ügynökség lép életbe, a melynek kézbesítési köre Béltekhodos, Bükk- szoldobágy, Felsőhomoród, Középhomoród, Meddes, Oláhgyürüs községekre s az Oláhgyürüs községhez tartozó Sóspusztára terjed ki.

A dohányáruk áremelésének pénzügyi eredménye. Mindenkj érdeklődéssel várta az állam- kincstár f. évi julius—szeptember havi forgalmáról szóló kimutatás közzétételét, mert ebből kellett megtudnunk, bogy a dohányáruk árának f. évi julius 1-én beállott felemelése minő pénzügyi eredménnyel járt. Hát bizony az eredmény meglehetősen silány, mert f. évi julius— szeptember hónapjaiban a dohányjövedék mindössze 546.234 koronával vett be többet, mint az előző év harmadik negyedében. Ez a félmilliós többlet azonban az évnegyedi 42 millió bevétellel szemben ugyancsak kevés, mert mindössze egyszázaléknak felel meg, holott a dohányárak árfelemelésének átlaga a 10 százalékot is meghaladja, minélfogva a korábbi fogyasztás fenmaradása esetén a bevételi többletnek mintegy 5 millió koronára kellett volna emelkedni. Bizonyos tehát, hogy az árfelemelés csökkentette — és pedig jelentékenyen csökkentette — a dohányáruk fogyasztását, amit egyébként a dohányárusok is eléggé éreznek.