Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-10-25 / 43. szám
\T A G Y K A R 0 L Y Vázlatok a szombati ünnepségekről. A fekete őszi estben vérpiros fénnyel égett fáklyák kialudtak, az éljenriadalmat elnyelte a hervadtan lepergő falevelek zizegése. Újból,szürkeség borult Nagykárolyra. És Debreczeni István az ünnepi média helyett a hétköznapi portorieó szivarra gyújtván, a polgármesteri hivatal enyhére fü- tött, virágillatos helyiségében most már nyugodtan elmélkedhetik arról az érdekes problémáról, hogy vájjon érdemes-e hát közmegelégedésre működni, amikor ünnepélyes formába burkolt zaklatás, fáradtság és agyonhaj- szolásjár ki érte. Őszintén sajnáljuk Debreczeni Istvánt, aki igazán nem érdemelte meg, hogy tönkreünnepeljék ! Nem elég, hogy mintegy két héten át végig kellett szenvednie az egyesek és a feketeruhás testületek üdvözléseit, azokra válaszolni is kénytelen volt. Mindezek tetejébe aztán jött a szombat. Az üdvözlő beszédek, a tósztok zuhataga, amelyeknek elmondói — kevés kivétellel — éppen az ellenkezőjét gondolták annak, amit kifejeztek. Debreczeni jól tudta ezeket és mindezek daczára, muszáj volt lenyelni az összes beszédeket, muszáj volt figyelmesen hallgatni és úgy tenni, mintha meg volna hatva. Na de vigasztalódjék. Nem ő az első, akit ilyen baleset ér. * Az ünnepély leírása nem sok dolgot ad a krónikásnak. Szines volt, tendenciózus volt és bár szigorúan a már bőven ismertetett Programm sorrendjében folyt le minden — rendetlen volt. Vétenénk a történeti igazság ellen, ha azt imánk, hogy a lakosság minden rétege ünnepelt. Nem. Még a városi képviselők jelentékeny része sem. Az úgynevezett mezei "hadak nem ünnepeltek. A Nagyutcai rész, a Gencs-utcza, Majtény-utcza környékbeliek és a Svábrész zöme nem voltak ott a disz- közgyülésen, se a fáklyás-menetben, se a banketten. Nem azért, mintha a polgármestert nem akarták volna ünnepelni. Sőt: nagyban készültek erre. De mellőzték őket. Az ünnepélyt előkészítő értekezlet egyikére se hívtak közülök senkit. A rendezőség a maga számára tartotta fenn az érdemeket. A távollevők azt is tudni vélték, miszerint, a társasvacsora árát azért szabták meg hat koronában, hogy ők el ne mehessenek. Ki tudja, talán igazuk van. * A közgyűlési terem úgy nézett ki, mintha valami hangversennyel egybekötött felolvasás készülne. Kivetkőztették rendes képéből. A zöld asztalok hiányoztak. Az elnöki emelvény előtti széksorokat nők foglalták el. Színessé tették ugyan a termet, de leszállították a kép- visélőtestület közgyűlésének komolyságát. A királyi tanácsosi czim adományozásáról szóló királyi kéziratot Csaba Adorján főispán adta át az ünnepeltnek. A főispán ezúttal tartalmas beszédet is mondott, amelyben a városoknak a az állami életre való befolyását fejtegette. A polgári erényeket méltatta dr. Vetzák Ede szép ünnepi szónoklata. Elmondta, hogy van aszfaltunk, köves kocsiutunk, villanyvilágításunk, sétakertünk, vannak szobraink. Csakhogy arról nem tett említést, hogy a város szivében is vannak még kövezetlen utczák, hogy a villanyvilágítás mizerabilis, hogy a sétakert csak éppen olyan nagy, hogy Lipi nyáron alhat benne, hogy a szobraink el vannak dugva a világ szeme elől és hogy mindezekért a gyönyörűségekért 112—97% pótadót présel- ‘nek ki tőlünk. Ezt nem is lett volna illő elmondani, mert Vetzák, ellentétben Madách Lu- cziferjével: dicsérni jött és nem bírálni! Néma Gusztáv szombaton bizonyságot tett róla, hogy nemcsak kitűnő közigazgatási tisztviselő, hanem jó *szónok is. * Az utcza szónoka az őszbe borult Rooz Samu volt. Lobogó fáklyáktól környezve, rövid, tömör és frázismentes beszéddel köszöntötte a városháza erkélyén álló polgármestert. Amig beszélt lelke bizonyára elkalandozott a múltba, amikor még Debreczenit nem tisztelték meg ünnepi beszéddel, őt meg a beszéd elmondásával. De mind a ketten fiatalok voltak és együtt aljegyzősködtek a nagy károlyi törvényszéknél. A beszéd után elhangzott dalárdaének mintha egy sóhajtás lett volna a Nirvánába tűnt tavaszból . . . * Következett a bankett. Mindjárt az elején komikusán hatott a franczia nyelvű étlap, amit sokan nem értettek meg. A részvételi dij,drága és az ételek meglehetősen rosszak voltak. Ámbár azt mondják, hogy a bankett rendezősége és a notabillitások jobb ételeket kaptak, mint a jelenvoltak többi része. Fejetlenség, kapkodás jellemezte az egész társasvacsorát. Jogtalan előnyöket és indoktalan mellőzéseket tapasztaltunk. Emiatt aztán nagyon sokan, akik részt akartak venni a banketten, elmentek. Nem vesztettek vele semmit. Ló- és inray Mátészalkán, A Szatmármegyei Agarász-Egyesület október hó 27-én és a következő napjain tartja Mátészalkán elegy-agárversenyót. A versenyek programmja a következő: Október hó 26-án este 8 órakor: közgyűlés a Központi szállodában. Október hó 27-én reggel 8 orakor: gyülekezés a Központi szálloda előtt, indulás az agárversenyre. Október hó 27-én d. u. 8 órakor: lóversenyek. Október 27-én este 7 órakor: társasehéd a Központi szállodában. Október hó 28-án 9 órakor: az agárverseny folytatása. Október hó 28-án d. u. 3 órakor: kocsiversenyek. Az utolsó napon kocsiversenyek is lesznek. GÁBOR Ármánd, az Önsegélyző Népbank uj igazgatója, a híres Grünfeld-Popper-féle vonósnégyes egyik tagjának, Grünfeldnek a fia. Rossz májú emberek ebből azt következtetik, hogy Gábor itteni működésével elfogja huzni a konkurrens bankok nótáját. Irodalom, művészet Gaál József születésének 100-ik évfordulója. A folyó év deczember 12-én lesz századik évfordulója annak, hogy Gaál József költő- és drámairó, a M. Tud. Akadémia lev. tagja, a Kisfaludy-társaság tagja, a Márczius 15-ike czimü egykori hires politikai lap szerkesztője, a „Peleskei nótárius“ szerzője Nagykárolyban megszületett. A budapesti Nemzeti Színháztól kezdve minden nagyobb város színháza Gaál József születésének századik évfordulóján díszelőadásban adatja elő a „Peleskei nótáriusát. A Nemzeti Színházban már a díszelőadás szerepeit is kiosztották és Horváth Jenő mellett, a ki a nótárius szerepét fogja játszani. Jászai Mari (Tóti Dorka), Rózsahegyi (Baczur Gazsi), Aczél Ilona (Sötétség királynője), Gyenes (Biró), Rajnai (Rektor), Gál (Botos juhász), Mihályfi (Megyebiztos), Pethes, Bakó (haramiák^, Dezső, Kovács, Kürthy, és Náday (vasasnémetek), Ga- bányi (Hopfen), D. Ligeti Juliska (Fanni) vesznek részt az előadásban. A színpadi Otelló-jelenetben Otellót Beregi Oszkár, Desdemonát pedig P. Márkus Emilia fogja játszani. Nagykárolyban — noha egyik laptársunk a Szatmármegyei Közlöny-, már jó előre figyelmeztette a közönséget a nevezetes dátumra — még eddig nem látjuk megnyilvánulni a magyar irodalomban történelmi jelentőségű évforduló megiilésére vonatkozó előkészületeket. Az emlékünnep rendezése elsősorban a Kölcsey-Egyesület feladata volna. Magánúton hallottunk is róla, hogy az Egyesület készül valamire és műkedvelők által Gaál Józsefnek 1838-ban a Nemzeti Színházban szinrekerült „Szerelem és champagnei“ czimü vígjátékét akarja eljátszatni. Ha komoly ez a szándék, úgy a Kölcsey- Egyesület vezetőségének mielőbb el kell ezt határoznia és nyilvánosságra hozni, mert elleneseiben a hivatalos városra hárul az emlékünnep rendezés kötelessége. Ez esetben pedig a város olyképen áldozhatna a legméltóbban Gaál emlékezetének, ha megállapodásra jutna a szatmári szinház igazgatójával aziránt, hogy deczember 12-én a szükséges személyzettel rán- duljon át Nagykárolyba és itt a városi színházban adassa elő a „Peleskei-nótárius“-t. A „Hoyal“ kávéháziból. — A héten az egész ország Lisztünnepélyt tart. Én nem tudom, hogy mi a fenének ünnepelnek, mikor a búza ára tegnap is emelkedett. HÍREK. — Szezonnyitás. Szombathoz egy hétre, okt. 28-án tartja a Zeneműkedvelők Egyesülete a tavasz óta első hangversenyét. A műsor nem valami szerencsésen van összeválogatva. Ha már okvetlenül szükséges idegen művészt is fellépletni, nem tudjuk, hogy miért folyamodnak mindenkor Hermann Lászlóhoz, aki szépen hegedül ugyan, de játékát már ismeri a nagykárolyi közönség. Ä műsor egyébként a következő : 1. Beethoven vonósnégyes, előadják: Hermann László (első hegedű), Obholczer Gyula (második hegedű), Yitek Károly (mély hegedű), Péchy László (gordonka). 2. Gold- marck hegedűverseny, előadja: Hermann L. 3. Haydn József. Allegretto a 11. szinfoniából, előadja az egyesület zenekara. 4. a) Hermann László Nocturnó, b) Hubay. Csárda jelenetek, előadja Hermann László, kinek hegedű játékát az estélyen Kovács Lajosné úrnő fogja zongorán kisérni. — Az első jogi doktorrá avatott mérnök Magyarországon Török László gépészmérnök, akit a budapesti tudomány-egyetemen avatták a jogtudományok doktorává. Török László Nagykárolyban született. Annak a Weisz Her- mannak a fia, aki mintegy húsz évvel ezelőtt a nagykárolyi fogyasztási adókezelőség főkönyvelője volt. Török édesatyja is zseniális ember. — Wekerle annak idején az ő javaslata alapján váltotta meg az állam részére a községi regále-jogokat. —- Gráczián pópát elutasították. Az Est czimü, modern szellemben szerkesztett kitűnő fővárosi újság egy pár hét előtt megírta, hogy Gireán János nevű érendrédi öreg embernek valami követelése volt a budapesti betegse- gélyző pénztártól. Az öreg Gireán községének pópáját, Máthé Grácziánt kérte meg, hogy útbaigazítsa őt. Gráczián pópa, a híveinek lelkésze, atya, gondozója azonban ezért a közbenjárásért a pénztártól járó összeg felerészét kötötte ki magának és később be is perelte öreg hívét. A nagykárolyi járásbíróság elutasította keresetével Gráczián pópát és csupán 60 korona levelezési költség megfizetésére kötelezte az öreg Gireánt. Gráczián persze felebbezett. — Ismeretien hullát fogtak ki hétfőn Bör- vely mellett a Krasznából. A hulla 25—30 éves férfié és külerőszak nyomai nem látszanak rajta. — Egy kis leány tragédiája. Lendeczki Péterné felsőbányái lakos elment hazulról és és 3 éves kis leányát őrizetlenül hagyta. Most következik a régi nóta: a gyermek valahogy gyufához jutott, meggyujtotta, ruhája tüzet fogott és mire az anyja hazament, már csak a leányka megszenesedett holttestét találta. — Pályázat. Szatmárvármegyénél egy évenként 1000 koronával dotált közigazgatási gyakornoki állásra van pályázat hirdetve. Kérvények két hét alatt az alispáni hivatalhoz adhatók be. Itt emlitjük meg, hogy Bárth István közigazgatási gyakornok a központtól szolgálattételre Csengerbe rendeltetett ki. — Vezendi Csendélet. Vezendről jelentik: Balczó Lajos gépész Kiss József ottani föld- mivesfc félholtra verte. Balczót a csendőrség feljelentette.
