Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-10-18 / 42. szám
NA GYKAROL Y Egyszer már legyen vége annak az önállótlanságnak, hogy a városi polgárság mindig az uralmon ievő irányzat pórázán vezettesse magát. Álljon a maga lábára valahára és szervezkedjen. Tárja fel a bajait, állapítsa meg az orvoslás leghathatósabb eszközeit. Válo- gasssa meg a vezetőit és aztán az összes városok közös szervezetében összeforrva, menjen • rendületlenül azon az utón, amelyet az állami életben az életviszonyok újabb alakulata a városok számára kijelölt. Slz országos jogászgyü- iés Befejezése. Ma délután fejezik be Budapesten az országos jogászgyülést, amelyen Dr. Róth Fe- rencz, a szatmári kir. törv. elnöke és több szatmármegyei bíró is részt vett. Tizenöt éve volt az utolsó ilyen gyűlés, azóta a fejlődő gazdasági élet számos jogi kérdést vetett föl, amelyek bő alkalmat adnak az elméleti vitákra és a gyakorlati állásfoglalásra egyaránt. De • azóta egészen uj, fiatal jogásznemzedék is nőtt föl. Az ügyvédség elproletárosodása, a megélhetés nehézsége a jogi pályán levők osztályhelyzetét is jobban elhatárolta, a kari összetartozás egységét bontogatja a kenyérért vívott harcz, amely a jogi pályán is osztálykü- lönbségeket teremt s az ügyvédség egy részét az eddig csaknem kizárólagos közjogi szőr- szálhasogatás helyett közelebb szorítja a radikális, társadalmi és politikai törekvések táborához. Az ügyvédi kamara utóbbi évi közgyűlései már ennek a radikális iránynak mértföld- jelzői voltak. A mostani jogászgyiilés, amellyel egyidejűleg az ügyvédségnek főként gazdasági érdekeit istápoló országos ügyvédszövetség is tanácskozott — a magánjog terén a többek között a függő termés elzálogositásáuak és a munkabérkövetelések biztosításának kérdésével is foglalkozott. A büntetőjog terén a társadalomnak a bűntettesek bizonyos csoportjával, például a szokásos, közveszélyes, iszákos bűntettesekkel szemben való védekezései voltak napirenden. Olykor, ha innen távozom, bármily vidáman daloltak, kaczagtak is, én úgy érzem, mintha temetés lett volna. Csak a ravatalt nem látta senki, az ott volt valakinek a szivében. . . A fiú elhallgatott s amit elnéztem őt észrevettem, valami végtelen fájdalom kifejezése tükröződik a szemében. Haza mentünk. Otthon aztán az udvaron a platánok alatt kezeimet megszorítva, bágyadt mosollyal mondta : — Bolondokat beszéltem, ne haragudj érte. . . Három hétig nem találkoztunk. Egyszer aztán, amikor hazamentem, azzal fogadtak, hogy Orlay Sándor a csöndes szobaur meglőtte magát, bevitték a Rókusba. Siettem oda. Az orvos azt mondta, hogy velem akar utoljára beszélni. Amikor odaléptem ágyához, remegő hangon elmondta a maga tragikus sorsát. — Senki sem sejti, hogy miért öltem meg magam. Neked elmondom. A szivem szakadt meg. Szerettem egy leányt, egy színésznőt, te sejtheted, hogy kit. Két éve már minden gondolatom az övé volt. A legnagyobb nélkülözések és lemondások árán mentem a színházba, hogy lássam és beszélhessek vele. Erre a leg^ jobb módnak gondoltam, hogy virágot nyújthassak föl neki, úgy mint más. Egy félévi nyomorgás után összehoztam az árát. A bokrétára ráakasztottam a névjegyemet és igy adták fel neki a zenekarból. Fölvonás után siettem föl a színpadra, hogy bemutatkozzam neki, hogy uj öltözője előtt, amelybe épp akkor vitték föl a rengeteg virágot, közte az enyémet is, sok ember állt és én nem tudtam mámorosán oda jutni. Bókoltak neki és egy szál virágot kértek. Vármegyei közigazgatás. A csütörtöki megyegyülés meglepetései inég mindig élénken foglalkoztatják Szatmár- vármegye közvéleményét. Különösen Nemes- tóthi Szabó Antalnak a közigazgatási bizottságból történt kimaradása keltett nagy feltűnést. Csaba Adorján főispánt békés hajlamai miatt egy javíthatatlan szóviczgyáros Békéscsabának nevezte el. Az elnevezés találó, mert Csaba Adorján tényleg a Pax jelszavával jött Nagykárolyba. Ellenfeleivel szemben ritkaság- számba menő nobilitással viselkedik és környezetének harcziasabb hajlamú tagjait is állandóan erre inti. Csakhogy a közéletben az ilyen finomságok nem érvényesülhetnek. A csaták hevében nem szoktak, de nem is szabad a szalonérintkezés szabályai szerint eljárni. A közélet harczában az ellenfelekkel szemben nem tanácsos nagylelkűnek lenni. Könyörtelenül el kell taposni őket, mert különben — amint a tapasztalat igazolja — a nyakára ülnek az embernek. Nagykároly város ünnepe. A polgárság és Debreczeni István kitüntetése. A város képviselőtestületének tagjai vasárnap délután a városháza nagytermében értekezletre gyűltek össze, hogy a Debreczeni István tiszteletére, az őt ért kitüntetés és 15 éves polgármesteri jubileuma alkalmából rendezendő ünnepségek végleges programmját megállapítsák. Az értekezlet határozatából kifolyólag a képviselőtestület 20 tagja Hetey Ábrahám h. polgármesterhez beadványt intézett, amelyben Debreczeni István kir. tanácsossá történt kitüntetésének megünneplésére f. hó 21-én délután fél hat órára díszközgyűlés összehívását kérik. Hetey Ábrahám ilyen értelemben már intézkedett is. A díszközgyűlésre az értekezlet kijelölése alapján, a képviselőtestület tagjain kívül a következők hivattak meg: Csaba Adorján főispán, Dr. Róth Ferencz kir. törvényszéki elnök, Ilosvay Aladár alispán, a vármegyei törvényhatóság központi tisztikara, dr. Makray Mihály nagybányai és dr. Farkas Jenő felsőbányái polgármesterek, gróf Károlyi Istvánná, Mindjárt, mindjárt, mondotta ő, de meg kell néznem, melyikből adhatok! És sorra vette a bokrétákat. Az is, ez is becses volt neki, az egyiket egy mágnás adta, a másikat egy bankár és igy tovább. Mind ös- raerte őket, hát meg akarta becsülni virágjukat. Végre az én bokrétám került a kezébe. Elolvasta a névjegyet: Orlay Sándor. — Ezt nem ismerem, ebből adhatok mondotta. És akkor ott a szemem láttára, vadállatok módjára szaggatták szét az én kedves bokrétámat — idegenek. Neki magának egy szál virág sem jutott belőle, mert ami megmaradt azt odalökték a szemét közé. Megtudtam ebből, hogy a mi rám várhat, az csak boldogtalanság, fölismertem a saját nevetséges, őrült voltomat De arra nem éreztem magam elég erősnek hogy a lemondás kínját egy egész életen keresztül hurcoljam. Ezért tettem, amit tettem . .. Az ő nevével az ajkamon, megtörő szemem előtt az ő kezével halok meg. Mondd meg ezt neki és add át neki a párnám alól ezt ahervadt virágot, az egyetlent, azegyetlen szálat, amit abból a bokrétából megmentettem. A sírom fölött pedig majd az öreg Zsiga cigány, akivel oly jó barátságban voltunk, muzsikálja el egyszer azt a hires keringőt, amit olyan szépen dalolt; Oh mily bohó valék, én balga gyermek ilyen szerelmet. . . gróf Károlyi Gyuláné, gróf Károlyi Gyula, gróf Károlyi György, gróf Károlyi József, a városban levő hitfelekezetek elöljárói, az ösz- szes iskolák tanári és tanítói kara, az egyletek és testületek, továbbá Debreczeni István neje és fiai. , A képviselőtestület díszközgyűlésén Hetey Ábrahám h. polgármester fog elnökölni, ki is Debreczeni István érdemeinek megörökítése czéljából a következő indítványt fogja előterjeszteni : „A képviselőtestület, amidőij őszinte örömmel veszi tudomásul, hogy O császári és apostoli királyi Felsége Debreczeni István Nagykároly város polgármesterének a közügy és Nagykároly rendezett tanácsú város fejlesztése körül kifejtett buzgó tevékenysége elismeréséül a királyi tanácsosi czimet adományozta, — a legfelsőbb kitüntetés — méltán kiérdemelt polgármesterének, Debreczeni Istvánnak —- a város élén tizenöt évet meghaladó időn át, a város fejlődése és haladása érdekében kifejtett buzgó tevékenységgel s eredményes működéssel szerzett kiváló érdemei elismerését jegyzőkönyvben megö- rökiteni rendeli.“ A vasárnapi értekezlet egyébként a f. hó 21-én, szombaton tartandó ünnepségek sorrendjét a következőkben állapította meg: 1. Délután fél hat órakor díszközgyűlés a városháza tanácstermében; annak keretében ; a) a közgyűlést megnyitja Hetey Ábrahám h. polgármester; b) Debreczeni István kir. tanácsos, polgármestert küldöttség meghívja a közgyűlésre; c) Csaba Adorján vármegyei főispán átadja a kitüntetési okmányt a polgármesternek; d) a képviselőtestület nevében üdvözli a kitüntetett polgármestert dr. Vetzák Ede képviselőtestületi tag; e) a városi tisztikar részéről üdvözli a kitüntetett polgármestert Néma Gusztáv közigazgatási jegyző és tanácsnok; f) határozathozatal s azután a közgyűlés berekesztése. 2. Este fél hét órakor fáklyás menet a Nagypiacz-térről a városházához, ahol a dalárda éneke után a város közönsége nevében üdvözli akitüntetett polgármestertRoóz Samu képviselőtestületi tag; — s azután a dalárda befejező éneke. 3. Este 8 órakor társasvacsora a Magyar Király vendéglőben. Egy teríték ára 6 K. 4- A társasvacsorán való részvételre a hölgyek is felkéretnek. Városi ügyek. Nagykároly város parlamentje. A városi képviselőtestület f. évi november 5-én d. e. 10 órakor a városháza nagytermében rendes közgyűlést tart. Meghosszabbított vámszedósi jog Nagykároly város kövezetvámszedési joga a f. év végén lejár. A kereskedelemügyi miniszter azonban ennek a jognak az érvényességét 1912. évi április 30-ig meghosszabbította. Az „Apolló“ mozgó kérelme. A nagykárolyi „Apolló mozgó vállalat“ igazgatósága panaszos Írással járult a városi tanács elé. Panaszolja, hogy a vállalkozók erősen csalódtak számításaikban, a közönség indoktalan indo- lencziával viseltetik a mozgófénykép előadások iránt s igy a vállalatra naponként ráfizetnek. Kérik ennélfogva, hogy a városi szinház bérletéért általuk szerződésszerüleg fizetendő ösz- szeg, valamint a villanydij a felére szállíttassák le s a rendőrség őrségi diját pedig egészben engedjék el nekik. A vállalkozók panasza alapos s igy a méltányosság szempontjából indokolt, hogy a képviselőtestület — amely az ügyet tárgyalni fogja — kérelmüket teljesítse. Harczi dal. Az éjszaka ja), de furcsát álmodta m, A mészárost tiszta selyembe láttam, Arany bár dot kötött az oldalára: Minden magyar készüljön a csatára l Sétálgatott az ajtóig, meg viszza, Elmegyek a csatába, Tripoliszba! Mindegy nekem, ha török, ha tálján vág, Vagy, ha itthon pusztít el a drágas ág.
