Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-06 / 36. szám

Városi ügyek. Nagykároly város parlamentje. A sivár unalom jegyében tartotta meg vasárnap Nagykároly város képviselőtestülete rendes tavaszi közgyűlését. Alig húsz városatya volt jelen ezen a gyűlésen, mely érdektelenség tekintetében bátran felvehette volna a versenyt a mostani országos parlamenti gyűlésekkel. Amikor a városi pénzeknek elhelyezése került tárgyalás alá, a polgármester felhívta azon városatyákat, akik valamely pénzintézet­nek igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tag­jai, hogy ne szavazzanak. E miatt aztán az ügyet alig 5—6 szavazattal intézték el. Kisült, hogy a legtöbb képviselő pénzintézeti tisztséget visel. Ez a körülmény aztán világosan meg­magyarázza, hogy miért talál ellenzésre Nagy­károlyban egy városi takarékpénztár létesítése. Egy pár, a N a gy k á r o 1 y-ban már előzőleg ismertetett miniszteri leirat, illetve átirat bejelentésének tudomásul vétele után, a közgyűlés Nagyvárad város megkeresése alap­ján kimondta, hogy megfelelő pénzalapján hiányában nem vesz Osztrák-magyar banki részvényeket. Az uj Kálmánd-utczán és a Mikszáth Kálmán-utczán a telektulajdonosok terhére aszfalt gyalogjáró készítését a közgyűlés el­rendelte. A közgyűlés ezután több jelentéktelen magán kérelmet intézett el. Vallásos kirándulás. E hónap 14-én este érdekes vendégek fognak Szatmárra érkezni. Egy 40—50 tagból álló angol társaság. A presbyteri világszövetség ugyanis Bu dapesten szeptember 20. és 21-én kongresszust tart. Ennek a kongresszusnak angol és ameri­kai tagjai előzőleg tíznapos tanulmányutat tesznek az országban s meglátogatják a ma­gyar kálvinizmus góezpontjait. Pápa, Sáros­patak, Debreczen, Kolozsvár, Komárom és Szatmár lesznek azok a városok, ahol, a presby­teri világszövetség tagjai többnyire nagyon rövid időre kiszállanak s beszédeket avagy felolvasásokat tartanak. Beszédeiket hozzá értő ember fogja tolmácsolni. A társaság szeptem­ber 11-én este a Királyháza felőli vonattal érkezik Szatmárra, ahol az állomáson Csaba Adorján főispán fogja őket fogadni. Onnan a vár­megyei földbirtokosok és a város közönségé­nek magánfogatain a Pannóniába lesznek el­szállásolva a társaság tagjai s ugyanott a vár­megyei és városi társadalom bankettet ad a tiszteletükre. A bankett után este fél 9 órakor a Pannónia dísztermében konczerttel egybekö­tött estély lesz, melyen 2 korona belépti-dij mellett a város és vidék egész társadalmát szívesen látja az angolok fogadását rendező bizottság. Erre az estélyre vonatkozó meghívó és műsor rövidesen ki fog bocsáttatni. — Nem értem, hogy miért hívják az ut- czáikon végig döczögő rázós bárkát társasko­csinak, hiszen mindig csak egyedül a kalauz ül benne. A szí szóm ttom Milyen lesz az őszi divat. Minden, ami szép, minden, ami rut, ami összhangzatos, vagy ellentétes — az divat lesz az ősszel. Ma még igy mondják. Lehet, hogy ez csak az erősen mulóban levő holtszezonnak N AGYKÁROLY utolsó ijesztgetése. Mire nagy áruházaink fő­nökei külföldi tanulmányutjukról visszatértek, olyan újdonságokkal lepnek meg bennünket, amely művésziesen szép, elegáns, praktikus viselet. A sok stilizáczió el fog tűnni csakhamar, amint a hűvös őszi napok beállanak. Eltűnnek az áttetsző stilizált odaliszk, bajadér alakok, nem járnak urinők, mint Yestapapnők leomló, fátyolszerü — ah, annyira stílusos öltözékben, melynek Ízléses és valóban stilszerü kiegészí­téséül, stilizált Napóleon kalap, Polliczinello- sapka díszelgett, hatalmas plőröz toliakkal, mely minden lépésnél ingott, lengett, fodrozó­dott és közbámulat tárgyává tették hordozóját, ki aranysarku fehér czipőjével oly kecsesen lépkedett az elegáns sétányokon, oly büszkén, öntelten, mintha az egész világ csak azért te­remtődött volna, hogy az ő stilizált toalettjének méltó kerete legyen. El fognak tűnni az alsőszoknya nélkül való, nyári kelmékből, vásznakból varrt szűk ruhák, melyek a járásnál fatális vonalakban húzódnak meg a női testen, ez a mindent ki­fejező divatja bizonyos kaszt hölgyeinek, akik bizonyára továbbra is viselni fogják, mint néma provokácziót, mely bátorrá, vakmerővé teszi a gonosz — férfinemet. A nagyon szükszoknyák, melyek ráfeszültek a női dombokra, völgyekre és fatális merészséggel alakították a szende fiatal leánykát is kihívó demimonde alakká. A szoknya két méter bőségü lesz, tehát min­den fölösleges „berakás“ ráncz nélkül, de nem lesz árulója a hölgyek minden szépségének és gyakran minden rejtett rútságának is. A mindig szép, praktikus és elegáns an­gol divat ki fogja küszöbölni a hűvösebb idő beáltával a sok ízléstelenséget, túlzást, amit hölgyeink maguknak megengedtek, mikor arra törekedtek, hogy hasonlatosak legyenek az ó-egyiptomi relifek alakjaihoz, kiknek ruhátlan testén, sok kecsesei volt elrendezve pár színes, tarka kelme, ami hasonlatossá tette őket — színes liliomhoz, alkonyi szellőben hajladozó nádhoz. Minden mozdulatuk ritmus és báj. Az őszi divat, melyről még nem akarnak nyilatkozni a hivatalos körök, egy-két hét múlva nyilvánosságra jut. A „Magyar-Király“ kávéházból. — Érdekes. Ezentúl a népiskolákban tűzoltók napja is lesz. — A fenét érdekes! Szomorú. Zichy ezen a napon a gyermekekben a felvilá­gosodásiránti lelkesedés tüzét fogja eloltatni. HÍREK. — A szatmári kir. törvényszék elnöke, dr. Róth Ferencz hosszas és veszélyes betegsége után felgyógyulva, hétfőn vette át újra a szat­mári kir. törvényszék vezetését. Helyesen jegyzi meg a „Szamos“ laptársunk, hogy az a meleg bensőséges fogadtatás, amelyet a törvényszék bírói és hivatalnoki kara az elnök megérkezé­sekor rendezett, teljesen méltó volt az ő tul- szerény egyéniségéhez. Egyszerűségében is impozáns, közvetlenül házi volt az, s őszinte megnyilatkozása volt annak az igazi ragaszkodó szeretetnek és tiszteletnek, amellyel a törvény­szék birói és hivatalnoki kara dr. Róth Fe- renczet körülveszi. Hétfőn reggel a Nagykároly felől érkezett vonatnál dr. Papolczy Gyula kir. táblabiró várta, a törvényszéki épület lépcsőjén pedig a tisztviselői kar fogadta a felgyógyult elnököt, aki meghatottan köszönte meg a tisztviselői kar szeretetének közvetlen és őszinte megnyilatkozását. — Vizsgálat a vármegyei múzeumban. Dr. Fehérpataky László a múzeumok és a könyv­tárak országos felügyelőségének felügyelője a minap Nagykárolyba érkezett és megtekintette a vármegyei múzeumot és könyvtárt. Bizony nemsok látnivalója akadt, különösen nem a múzeumban. Az illusztris vendéget Gorzó Ber­talan vármegyei levéltáros fogadta. — Folkusházy nem kolerás. A vasárnapi lapok megírták, hogy a Pestvármegyében folyó hadgyakorlatokon koleragyanus megbetegedés történt s a beteg Folkusházy Lajos honvéd főhadnagy. Folkusházy a múlt évben Nagy­károlyban is állomásozott. Tegnap érkezett jelentés szerint a behatóbb vizsgálat megálla­pította, hogy Folkusházy nem kolerás. — Gorzó Ilona temetése. Hétfőn temették el Gorzó Ilonát, Gorzó Bertalan Szatmárvár- megye levéltárosának 17 éves leányát. A ritka szépségű leány tudvalevőleg szombat éjszaka Szatmáron, ahol a tanitónőképző intézetben tanult, édesatyja revolverével agyonlőtte magát és nyomban meghalt. Régebben készülhetett a nagy lelki nyugalommal elkövetett öngyil­kosságra, mert a revolvert titokban nagykárolyi lakásukról vitte magával. Szombat este lefekvés előtt hajtotta végre sötét tervét. Levetkőzött és aztán magára lőtt, de nem talált. A lövés zajára felébredt a szomszédos szobában alvó nővére, kinek Ilona beszólott, hogy ne ijedjen meg, véletlenül betörte az ablakot, az okozta a zajt. Később aztán újból magára lőtt, a bal halántékát találta és szörnyet halt. Gorzó Ilona két levelet hagyott hátra, egyet atyjának, a másikat Emma nővérének. Ezekben azt Írja hogy azért lesz öngyilkos, mert a tanítónő, illetve óvónőképző első osztályának tananya­gából, a szombaton tett pótvizsgán megbukott. Holttestét Nagykárolyba hozták, temetése hét­főn volt ezrekremenő közönség jelenlétében. A különben is romantikus hajlamú leány meg­hagyta, hogy a temetőben három kedvencz nótáját muzsikálják el. A Hej, czigány hal­lod-e .... Őszirózsa és Elmegyek, elmegyek én messzire . . . kezdetüeket. így történt; a szomorú nótákat Fátyol Józsi bandája muzsi­kálta meghatóan. Az öngyilkos leány mélyen sújtott családja iránt a részvét általános. — Futbál-mérközés Szatmár és Nagykároly között. A .Nagykárolyi Atlétikai Klub“ és a „Szatmári Torna és Vivő Klub“ futbálcsapatai folyó hó 3-án, vasárnap délután 4 órakor mér­ték össze először erejüket Szatmáron. A verseny, amelyet elég szép számú közönség nézett végig a Koszuth-kert mögötti téren, a kiállítás helyén folyt le. A közönség a legnagyobb izgalommal figyelte a játék menetét és zajosan megtapsolta és megéljenezte nemcsak a gólokat, hanem a játék minden ügyesebb mozzanatát. Mindkét csapat igen ügyesen játszott, az eredmény azon­ban 8 : 2 lett a szatmáriak javára. Ebből ugyan négy szatmári goi erősen vitás volt, amelyet — sportkifejezéssel élve,.— úgynevezett obseitból rúgtak, az eredménybe azonban ezek a golok is mind beszámíttattak. Menti a nagykárolyi csapatot néhány fontos körülmény is. Az utóbbi hetekben a nagykárolyiak alig-alig treníroztak, a sportélet igen lanyha volt; arra egyelőre nem számítottak, hogy Szatmárral versenyre keljenek s amikor egy nappal a verseny előtt megkapták a sürgönyi provokálást, csupán udvariasságból fogadták azt el, tudva, hogy a szatmári klub már minden irányban intézkedett a verseny megtartására. Nagy mértékben alterálta a nagy­károlyiakat a szokatlan göröngyös és tégla­darabokkal, kőtörmelékkel teleszórt pálya is; szokva voltak a saját sima, kényelmes sport­telepükhöz. S ami a legdöntőbb volt, a sors­húzásnál is üldözte őket a „pech“, a rosszabb helyet kapták, szembekerültek a nappal, mig a szatmáriak háttal, ami oly nagy előny volt a szatmáriaknak és olyan hátrány a nagykárolyi csapatra nézve, hogy az első hét golt ebben a fonák helyzetben, az első félidőben vívta ki magának a győztes szatmári csapat. — Külön­ben mindkét csapat ügyes futbálistákból volt összeválogatva s a győztes szatmári csapatnak igy is nagy munkájába került ez az eredmény; mindkét csapat erős és fegyelmezett. — Este 8 órakor a szatmári klub bankettet adott ven­dégei tiszteletére a katholikus kaszinóban, amely a késő éjjeli órákig elnyúlt. A legközelebbi mérkőzés Nagykárolyban lesz. — Hulla a Szamosban. Vetés község ha­tárában a Szamos folyóban egy emberi hullára akadtak. A hullát kifogták s jelentést tettek a hatóságnak. Még ez ideig nem sikerült kideríteni hogy a holttest módon került a Szamosba. A vizbefult kilétét se lehetett meg­állapítani. — Kolduló utón volt Tomasik János király- daróczi 74 éves koldus. Gyöngy község felől egy sebesen vágtató szekér jött vele szemben és a magával tehetetlen, elég gyorsan kitérni nem tudó koldust elgázolta. Súlyos sérülései­vel az erdődi közkórházba szállították. — Miért helyezték el Pallmann Pétert Kecs­kemétre ? Megírtuk annak idején, hogy Pallmann Péter kegyesrendi főgimn. tanár Nagykároly­ból Kecskemétre lett áthelyezve. Pallmann itt léte alatt egy ideig káplán volt és vallási Alii lliii Ml.

Next

/
Thumbnails
Contents