Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-13 / 28. szám
mény tartotta meg rendes évi közgyűlését, amelyen szép eredményről számolt be. Az ünnepélyen részt vett Szatmárról 27, Fehérgyarmatról 19, Nagybányáról 7 és Jánkról 5 egyenruhás tűzoltó. A vendégek fogadása. A Szatmármegyei Tűzoltószövetség közgyűlésére érkezett vendégek vasárnap d. e. 3U 10 órakor a szatmári vonattal jöttek meg Nagykárolyba. Fogadásukra önkéntes tűzoltóink élén Demidor Ignácz főparancsnok jelent meg. Az ő vezetésével kettősrendekben a városházához vonultak be. Itt előbb a szövetség választmánya tartott ülést. Ezután d. e. 11 órakor a városháza nagytermében megkezdődött a közgyűlés, amelyen Dr. Falussy Árpád budapesti ügyvéd elnökölt, ki a napirend előtt a következő beszédet mondotta: Tisztelt közgyűlés! Szeretett bajtársak! Az 1908. évben alakult meg a Vármegyei Tűzoltószövetség, ez a humánus intézmény, hogy készen álljon mindenütt, ahol az emberi életet és nemzeti vagyont kell megoltalmazni. Tudom, hogy a szövetség minden egyes • tagja jól felfogja hivatását, mely a legfontosabb emberi tevékenység és hazafias feladat. Az ököritói tüzkatasztrófa borzalmassága jórészt a a tűzoltóság szervezetlenségének tulajdonítható. A Szövetség czélja a tűzoltói intézménynek minél szélesebb körben való terjesztése. Kifog terjeszkedni Szatmármegye minden egyes községére. A mostani szervezet mind ennek csak előharczosa. Nagykároly város tud lelkesedni, felfogja, hogy mi a humanitás. A tűzoltóságot nem csak tűzvész alkalmával veszik igénybe s igy kiegészítő része a közigazgatásnak. A tűzoltói tevékenység nemzeti munka, mert a nemzeti vagyon megoltalmazására irányul Köszönetét mondok Nagykároly város vezetőségének és polgárságának a szives fogadtatásért. Innen fog kigyulni a szikra, mely a lelkesedés tűzét felfogja gyújtani. A beszédre Debreczeni István polgármester válaszolt röviden. Köszöni a szövetségnek, hogy első közgyűlését itt tartotta meg. Nagykároly tűzoltósága még fogyatékos ugyan, de ez a közgyűlés buzdító hatással lesz rá. Dr. Ferencz Ágoston szövetségi titkár, szatmármegyei tüzrendészeti felügyelő, tartalmas jelentése szerint a szövetség, jóllehet 1908-ban alakult, működését csak 1910. év január 1-én kezdte meg. Szatmármegyében öt helyen 7 rendszeres tűzoltóság van. Hat járásban egyetlen községnek sincs tűzoltósága. A mátészalkai tűzoltóság egész tevékenysége egy zenekar alapításában merült ki. Bejelenti, hogy a szövetség intenzivebb müködhetése czéljából a vármegyéből anyagi támogatást kért, amely kérelem eddig elintézést nem nyert. A jelentés elismeréssel adózik Demidor Ignácz rendőrkapitánynak, ki a nagykárolyi önkéntes tűzoltóságot fáradságot nem ismerő buzgalommal szervezte és Debreczeni István polgármesternek, kinek jóvoltából ezen tűzoltóság felszereléssel és ruházattal lett ellátva. A számadási ügyek és több belügy elintézése után Tankóezy Gyula szatmári tűzoltó- főparancsnok indítványára a közgyűlés Debreczeni István polgármesternek és a gyűlésen' jelen volt Ilosvay Aladár alispánnak jegyzőkönyvi köszönetét szavazott és Gr. Széchenyi Viktort és Dr. Óvári Ferenczet, mint az Országos Tűzoltószövetség vezetőit táviratilag üdvözölte. Határozatba ment, hogy a szövetség jövő évi közgyűlését, a város meghívása alapján, Nagybányán fogja megtartani. A közgyűlés befejezése előtt Ilosvay Aladár alispán is felszólalt. Megígérte, miszerint mindent elfog követni, hogy a megye közönsége a a szövetséget a szükséges anyagi támogatásban részesítse. A városházától a vendégtüzoltók a Gr. Károlyi-térre vonultak ki, ahol diszgyakorlat volt. A nagykárolyiak jól sikerült szerelési gyakorlatot, a szatmáriak pedig ügyes támadó produkcziót mutattak be. Az ünnepséget a „Magyar Király“ szállodában Nagykároly város közönsége által a vendégek tiszteletére adott közebéd fejezte be. NAGYKÁROLY Nagykároly város közönsége az ünnepély iránt a legkisebb érdeklődést sem tanúsította, ami kizárólag annak tulajdonítható, hogv a tűzoltószövetségnek Dr. Falussy Árpád az elnöke. Falussy ezen tisztséghez még néhai főispán- sága révén jutott. Julius. ülj mellém a kandallóhoz, Azaz még se, előbb tán Forró theát főznél, édes, És hozasd be a bundám. A sapkát és a lábzsákot, Julius van mostan, látod-, Szezonja a nyaralásnak, Aratásnak, Az ugorkasalátának S a náthának ! Városi ügyek. A képviselőtestület közgyűlése. Szombaton délután 4 órakor rendkívüli közgyűlést tartott Nagykároly r. t. város képviselőtestülete. Amolyan nyári közgyűlést. A városatyák közül mindössze 28-an jelentek meg. A tárgysorozat 7 pontból állott és a napirendre tűzött ügyek minden felszólalás nélkül, alig egy fél óra alatt nyertek elintézést. A kurta lélegzetű közgyűlésről tudósításunk a következő: Olvastatott a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter leirata az állami polgári fiúiskola építési ügyében. A leirat a város által már másodízben felterjesztett építési terveken újból módosítást kíván. Minthogy azonban a miniszter által kívánt épitési módositások az építendő iskola czélszerü használatát akadályoznák, a közgyűlés indokolt felterjesztésben a tervnek eredeti formájában vajó elfogadó át kéri. Az iskola felépítése csak az 1912. év végére remélhető. A m. kir. pénzügyminiszter határozata házadó kivetés szempontjából a városban választókerületek szerinti adókörzetek alakítása tárgyában -- tudomásul vétetett. A közgyűlés a nagykárolyi m. kir. pénzügyigazgatóság azon határozatát, amely Nagykároly város I. választókerületében az általános bázbéradó behozatala iránt intézkedik, meg- felebbezni rendelte. Az 1910. évi junius havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása — tudomásul vétetett. A társaskocsi iparra vonatkozó városi szabályrendelet lényeges módosítása után, a rendkívüli közgyűlés két kisebb illetőségi ügy elintézésével nyert befejezést. I) postások MsmteósB. Beszélgetés egy nagykárolyi postatiszttel. Nyolcz-tiz év előtt két intézménye volt a magyar államnak, mely kiállotta a versenyt a külfölddel, sőt nem egy tekintetben felül is múlta azt. A vasút és a posta. A vasút, azóta — köszönet a szent koalicziónak 1 — egészen megromlott és most úgy hallik a postával is baj van. Napok óta hire jár, hogy a postások passzív rezisztencziára készülnek, mert a kereskedelmi miniszter nem érvényesíti az 1910. évre megígért fizetésrendezést. A koalicziós kormány ugyanis fizetésrendezést Ígért nekik, de ígéretét nem tartotta be, mert meghiúsította az 1910-iki köliségvetést. Hieronymi kereskedelmi miniszter utólag vállalta Kossuth-költség- vetését és készséggel megígérte a postásoknak, hogy a fizetésrendezés kérdését, mihelyt az országgyűlés a költségvetést megszavazza aktivitálni fogja. De a Khuen-kormány még nem tudja tárgyaltatni a költségvetést, hanem imdemnitást kér a parlamenttől s igy a postások fizetésrendezése ez évről már ■ valószínűleg elmarad. Erről tárgyaltak a múlt héten a fővárosi postások és ezen gyűlésről terjedt el a passzív rezisztenczia hire. A „Nagykároly“ tudósítója beszélgetést folytatott egy nagykárolyi postatiszttel, aki a következőket mondta: — A mozgalom hullámai hozzánk s általában a vidékre még nem jutottak el. A fővárosi kollegák passzív rezisztenczia-tervéről csak a napi lapokból vettünk tudomást. A részleteket nem ismerjük s igy még a vidéki postásoknak ez ügyben történt állásfoglalásáról szó sem lehet. — Helyzetünk javítása lévén szőnyegen, természetesen rokonszenvvel kisérjük a fővárosi •kollegák működését, de csak addig, inig ténykedésük a törvény keretein belül mozog. Beugratni azonban nem hagyjuk magunkat. Senki uszítására az intézményünkben uralkodó példás fegyelmet meg nem bomlasztjuk. Teljes bizalommal vagyunk a mostani kereskedelmi kormány iránt, amely — hisszük — méltányos kérelmünket mielőbb teljesíteni fogja Az Erlich-féle oltóanyag a nagykárolyi közkórházban. Győzelem a romlás fölött. Egyház, állam, társadalmi szokás vagy hagyomány szabhat ünnepet, de olyan ünnepet földi hatalom nem rendelt évszázadok, évezredek, a világ teremtése óta, mint a milyet Erlich, csak igy egyszerűen Ehrlich, a frankfurti doktor szerzett. Elemezzétek az élet gyönyörűségeit és tragédiáit, állítsátok föl ezer meg ezer vonatkozását, nem találtok olyan rettentően hatalmasat benne, mint a vérbaj, következéskép nem találtok olyan fenséges hatalmas ünnepet, mint amilyent világgá lehet hirdetni, hogy megtalálták a vérbaj orvosságát- Ehrlich a frankfurti doktor találta meg, ő szerezte meg az emberiség számára az ünnepet. A hirt, hogy Ehrlich frankfurti doktor megtalálta a hires orvosságot egy pillanatra sem fogadhatta, nem is fogadta lenéző kételkedés, amely az utóbb múlt évek megannyi reklám -- és stréber — fölfedezései követte nyomon. Ilyen értelemben vett kételkedésről Ehrlich tudománya, világszerte ismert és elismert egyénisége, szinte kegyetlenül szigorú megbízhatósága miatt szó sem lehetett a meg- renditően szenzásziós hir első pillanatában. És ma már ott tartunk, hogy — amint a „Nagykárolyát értesítik — a jövő héttől kezdve az Ehrlich-féle preparátumot a nagykároly városi közkórházban is kipróbálják. A jelzők és frázisok elkopottságában szégyenkezni lehet, illik és kell ilyenkor, amikor Ehrlichnek a neve mellé keressük e hir kapcsán appozicziót. Megváltó-e az az ember a szó legszorosabb értelmében Vagy ki a megváltó, ha nem az, aki az emberiséget legalattomosabb és legkérlelhetetlenebb bizonysággal gyilkoló és megmételyező ellenségétől váltja meg. Vagy hol van az emberiség életében ellenség, amely előtt olyan reszketően állt volna a tehetetlenség, mint amilyen a vérbaj. Használták és használják ellen a higanyt, tudományos megokoltság nélkül, tradicionális tapasztalati alapon: és a higany-gyógyitásnak néha volt eredménye, néha nem. Ä banditaság banditasága jóindulatú ahhoz az alattomossághoz képest, amelylyel a lues dolgozott és dolgozik. Es ez az átok, évezredek átka soha nem múlt el eddig. A métely gyilkolt a megtámadottban, gyikolt az unokában, gyilkolt az unokák unokáiban. A múlt millió és millió elpusztult embere réges-régen megszenvedett a jövendőért, de a lues nem ismert és nem ismer kegyelmet, ártatlan tisztaságú unokákat bünteti az apák „bűneiért“. Megvillan az emberiség szemében a győzelmi mámor ragyogása, hogy elérkezett a megváltás ideje. Nem félő reménykedés mondja ezt, hanem az ami az egyetlen csalhatatlan : a tudomány, Azok az étopeók, amelyek az emberi történelemben a legnagyobb jelentőségeket képviselték kicsinyekké válnak most a mételytől való megválás, az Ehrlich tanár fölfedezése után. Kicsinnyé lesz minden a legnagyob baj legyőzése mellett. Mert az a legnagyobb baj,
