Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-09 / 45. szám

NA GYKÁROL Y

Szabó dr. ur magánmulatságára ? Ám tegye. De ne tegye a sajtó hitele, a sajtó komolysága rovására. Mert saját magát joga van blamálni, de a sajtót — amely közkincset képez — nincs!

A kolera

és a társadalom feladata.

Egy érdekes alispáni körrendelet.

Felvilágosító előadások a közegészségügyről.

Magyarországon a koleraveszély már szünőfélben van ugyan, mégis egyre-másra érkeznek a különböző hatóságok által kiadott és az óvintézkedésekre vonatkozó rendeletek.

A sok rendelet közül érdekességénél fogva kiválik Szatmármegye alispánjának legutóbbi rendelete, amely nemcsak a koleraveszély, de az általános közegészségügy szempontjából is fontossággal bir. A körrendelet Szatmármegye rendezett tanácsú városainak polgármesterei és a főszolgabirák részére szól. „Szatmárvármegye Hivatalos Lapjáéban holnap lesz közzé téve és a következőket tartalmazza:

Midőn a kolera Magyarországon fölmerült, az illető hatóságok saját hatáskörükben mindent elkövettek, a fenyegető vész leküzdésére, de ha a nagy közönség a hatóságok intézkedéseiben megnyugvást szerezve, immár abban a feltétlen hitben élne, hogy veszedelemről nincs szó és ezért összetett kézzel várná a fenyegető vész közeledtét, ez nagy baj lenne és a következményekben valósággal végzetessé válhatna.

A legtökéletesebb hatósági intézkedéseknek is csak akkor lesz foganata, ha a társadalom a végrehajtó hatalomnak segítségére siet és nemcsak abban, hogy intézkedéseinek érvényt szerez, hanem abban is, hogy az emberszeretet fegyvereivel küzd a fenyegető veszedelem ellen.

Itt kezdődik a művelt társadalomnak feladata, itt mindazon egyesületeknek feladata, melyek a jótékonyság terén működnek.

így Ítélve meg a kérdést, az országos közegészségügyi tanács javaslatából kifolyólag felkérem a polgármester és főszolgabíró urat, hogy a város, illetve járása területén működő jótékonysági egyesületek és ezek között első sorban a vörös kereszt egylet és a jótékony nőegyesületek vezetőivel érintkezésbe lépni és általuk a jótékony egyesületeket, a föntebb jelzett irányban való közreműködésre felkérni és megnyerni szíveskedjenek.

kés batiszt ing, de ezt nem merem felajánlani, mert egy félvilági hölgytől ered . . .

Chermentrey most sápadtan a haragtól mellé lépett és kezét vállára fektette !

— Végezzen már, hiszen ön bolond és én nem tűröm . . .

— Végeladás ! Szép hölgyeim ! A szerelmi emlékek végeladása ! Kinek nincs efajta kosárkája .. . Régi énekek, régi szerelmek — régi, hűtlenségek és hazugságok ... Szép hölgyeim, köszönöm figyelmüket . . .

— Ön részeg — vágott közbe a gróf és ha nincs kifogása ellene, holnap reggel Simeése és Morosany felkeresik, hogy a nevemben felelősségre vonják . . .

— A szegény házaló csak az élettől részeg s most haza megy, hogy utolsó poharát kiürítse.

És Jacques gúnyos meghajlással, kaczagva elhagyta a termet.

A gróf parancsot adott a zenészeknek hogy egy lármás keringőre kezdjenek, de a ház asszonya egy pálmacsoport mögött ideggörcsökbe esett össze . . .

Midőn másnap reggel a gróf segédei bekopogtattak de Nióvres Jacqus lakásába, hogy a hallatlan botrányért felelősségre vonják, halva találták. A kétségbeesett neuraszténiáson még a kopott házalóöltöny volt. S egy földre gurult pohárban cziankáli maradványát találták.

Camille Mauelaire.

Különösen két irányban volna nagyon értékes a jótékonysági egyesületek közreműködése: első sorban abban, hogy az emberbaráti szeretet eszméjétől áthatva, zajtalanul, minden feltűnést mellőzve szervezkednének a helyi jótékonyság gyakorlására, hogy szükség esetén a teljesen szegények és gyámoltalanok, amennyiben eziránt a hatóságok vagy más társadalmi intézmények nem gondoskodnának, már a vész közeledte esetén rendes táplálékkal elláthatók és az idő viszontagságaival szemben őket megóvó ruházatban, továbbá tiszta fehérneműben részesíthetők legyenek.

Nem szükséges bővebben kifejteni, hogy különösen járványok idejében az általános közegészségügyi viszonyokra mily fontos behatással bir az a körülmény, hogy a szegény nép, melynek rétegeiben a kolera leginkább terjed, rendesen táplálkozzék és ne legyen kénytelen a veszedelmes kór csiráit magában rejlő romlott élelmi szerekkel táplálkozni, ne legyen kénytelen fertőzött vizet inni, ha pedig a zord idő reánk szakad, legyen mivel takarnia testét és legyen fütő anyaga.

A működés második iránya, melynek ápolásától a közegészségügy iránti érzék kifejlődésére nézve sok eredmény várható, az lenne, hogy a jótékonysági egyesületek megfelelő módon arról gondoskodnának, hogy elsősorban a társadalom müveit rétegei mindarról kellő fogalmat nyerjenek, ami a kolera lényegére, jelentkezéseinek első tüneteire, a betegek ápolására és a betegek körüli teendőkre, a fertőtlenítésre, a rendre, a tisztaságra és élet diódra, a táplálókra stb. vonatkozik. Véleményem szerint az olyképpen volna elérhető, ha a jótékonysági egyesületek megfelelő szakerő igénybe vételével rövid ideig tartó előadásokat tartatnának, melyekben mindaz, ami a társadalomnak és egyeseknek a vésszel szemben való megóvására szükséges és fontos előadás és magyarázás tárgyát képezné és pedig elsősorban azon „Utasításiban letett elvek alapján, melyet az országos közegészségi tanács kidolgozott és melyből megfelelő számú példányok minden törvényhatóságnak megküldettek.

Ezek az előadások a müveit társadalmat a közegészségügy fontosságáról való elmélkedésre tanítanák és ha arról a társadalom teljesen meggyőződik, akkor fejlődik ki a közegészség fontossága iránt az érzék és akkor annak áldásait élvezni fogjuk nemcsak a vész- teljes időben, de a fenyegető viszonyok között még inkább és legteljesebben az u. n. vészmentes időben.

Felkérem t. czimet, hogy eljárásának eredményéről hozzám mielőb jelentést tenni szíveskedjék.

Az országos orvosi szövetség Szatmárvár- megyei fiókjának elnökét különösen felkérem arra, hogy a hatóságok területén a müveit társadalom részére a közegészségügy fontosságáról előadások tartassanak.

Vármegyei közigazgatás

— Szatmármegye a műit hóban. Szatmármegye közigazgatási bizottsága f. hó 11-én ülést tart.

— Kivándorlás. Október havában az alispáni hivatal 117 Amerikába szóló útlevelet adott ki.

Jóváhagyott szabályrendelet. Szatmárvármegye közönségének a közig, dijnokok fizetés- rendezéséről alkotott szabályrendeletét a belügyminiszter jóváhagyta.

NO VEMBER.

A földön sár, az égen fellegek. Hullanak, szállnak a falevelek,

Mint álmai az ifjúságnak. . . Fellendülnek a zálogházak, Kiváltódik a meleg téli rokk.

Fütetlen vaczkán a nyomor zoko%. A zsurokon sendvicset legelnek, Kisasszonyok műdalt énekelnek.

Az unalomnak bus hónapja ez. — De Szabó Bérezi vígan felebbez.

(\ törvényszéki mozgalom.

KÉT levél

a Nagykároiyhoz.

Ugocsát el kell törölni.

A nagykároiyi törvényszék ügyére vonatkozólag egv Nagykárolyban kiváló társadalmi állást elfoglaló egyéntől, aki az utóbbi években nem szerepelt sem a megyei, sem a városi közéletben, kaptuk a következő czikket:

Egy régi, folyton ellankadó, s folyton galvanizálódó mozgalom kapott újabban friss erőt és lendületet: arról van szó, hogy a város képviselője, Károlyi József gróf élére áll a nagykárolyi törvényszék felállítására irányuló mozgalomnak s a képviselővel az élükön a mozgalom résztvevői,— ahogy mondani szokás,— minden követ megmozgatnak a törvényszék fel- állithatásáért.

Mindenesetre igen szép és tiszteletreméltó ez a törekvés, az időpontot azonban clhibázot- nak tartjuk és amellett a vezető választását sem tartjuk a legszerencsésebbnek. Károlyi József gróf igen kitűnő férfiú és aki — ugyr gondoljuk — a maga impériumában mindent megtesz a városért és talán örül is, ha alkalmat nyújtanak neki a választókerülete iránt való ragaszkodásának demonstrálhatására. % Az impérium azonban nagyon szűk — helyesebben nagyon szűk az a kör, amelyben az egyéniségét a város javára érvényesítheti. Más szóval : a véleménye és a közbenjárása illetékes helyen nem túlságosan nagy súlyú, aminek meglehetősen ismert politikai okai vannak.

De ettől eltekintve sem helyeselhető az, hogy a mozgalom épp most eleveníttessék fel. Mindenki tudja,hogy a nagy, országos jelentőségű s nem csupán efemer értékű problémák, amelynek megoldása előtt most a kormány áll: teljesen lekötik a kormányt s specziálisan az igazságügyi kormányról szólva — a polgári perrendtartás, a katonai bűnvádi perrend, az ügyvédképzés reformja stb. stb. annyira igénybe veszik a miniszter figyelmét, hogy emellett teljesen lehetetlen partikuláris érdekeket 'és kívánságokat ép most respektálni. Ilyen körülmények közt tehát a küldöttségjárás s általában, minden ily irányú mozgalom teljesen felesleges és hiábavaló. Az egyedüli eredmény, amit ma el lehetne érni: egypár jóindulatú Ígéret volna „a kérdés tanulmányozását“ illetőleg.

Ezt a kérdést le kell tehát most venni a napirendről s kitolni addig, amig a vármegye rendezés ügye újból aktuálissá lesz. Akkor junktimot lehet csinálni a két ügy közt s kapcsolatosan megoldani azokat. Addig azonban egy újabb lépést sem kell tenni, mivel ezidő- szerint — ismételjük — egyáltalában nem tartozik a lehetőségek, a realizálhatóságok közé a törvényszék felállítása.

A fenti czikkben foglaltak nagyobb részben a mi álláspontunkat is fedik. A nagykárolyi törvényszék létesítését magunk se tudjuk másként elképzelni csak úgy, ha egy uj vármegyét szerveznének.

Különös véletlen, hogy ugyanazon napon, amikor a fenti czikket beküldték hozzánk, a posta — ugyancsak nagykárolyi egyéntől — egy másik levelet is hozott nekünk, amely éppen az uj vármegye szervezéséről szól. É levél szerint Ugocsavármegyét — melynek jelentékeny része a szatmári törvényszék illetékessége alá tartozik — fel kell oszlatni és Szatmárvármegyéhez csatolni. Az igy megnagyobbított Szatmármegye Szamoson túli része Szatmár-Németi székhelylyel képezné Szatmár- megyét. A Szamos innenső része pedig, a most Szolnokdoboka megyébe kebelezett régi Kővár- vidékkel — mely 1875-ig úgyis Szatmárme- gyéhez tartozott, — továbbá Szilágymegyónek tasnádi járásával és Biharmegyének érmihály- falvai járásával kiegészítve — Nagykároly székhelylyel — egy uj vármegyét képezne.

Az érdekes levelet terjedelmes volta miatt most nem áll módunkba teljes szövegében közölni. Minthogy azonban a megyerendezés kapcsán uj vasútépítési tervekről is szól, alkalomadtán részletesen fogunk foglalkozni vele.