Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1910-06-22 / 25. szám
Nagykároly, 1910. junius 22. V. évfolyam. —' 25f. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGyKÁROLVBAN, Szőlö-utcza 4. sz. Előfizetési árak: Fjgész évre 8 K, félévre 4 K, negyed évre 2 K. megjelenik minden szerdán reggel. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: ROSENFELD ZSIGMOND. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. „Tlvilt-tér“ sora 60 fillér. — Kéziratokat nem adunk vissza. A hirdetések közlési dija előre fizetendő. — Egyes számok nem adatnak el. — Városunkban a nyomdász-sztrájk még mindig tart, ez az oka annak, hogy lapunk mai száma is csak redukált tartalommal jelenik meg. Ill ük milt Illatot árasztó virágos kertek, aranyló búzaföldek, szőlőtőkékkel borított domboldalok, üde zöld hegyek, zugó erdők, tiszta, derült kék égboltozat, ragyogó napsugár. Teljes pompájával virul a nyár. Ünnep a természetben és ünnep az emberi szivekben ! Az Elet ünnepe. Tegnap láttam az első gabonát vágni. Holnap nyílik meg az uj parlament. Tavaly ilyenkor, a nagy semmitevés után már pihenni mentek a koálicziós népnyomoritók. Milliók reménysége tekint ma a dunaparti kőcsipkés, csillogó rézkopulás épületkolosszus felé. A nemzeti munka szent műhelye felé, amely eddig önző kufárok dőzsölő tanyája volt. Az eddig elnyomott, természetes jogaitól megfosztott néprétegek milliói érzik, tudják, hogy uj idők reggele van. Nagy kérdések, a népjogok kérdései, a mindennapi kenyér óriási problémái várnak megoldásra a holnap megnyitandó parlamentben. Megkezdődik az igazi nemzeti munka, melynek első feladata, hogy vissza állítsa a törvény uralmát és rendjét és helyre hozza a sok milliónyi kárt, amelyet az örök időre kivégzett rendszer zsebrákjai az ország dolgozó népének, okoztak. Éppen ideje van, hogy visszatérjünk az alkotó munka medrébe, amelyből az osztályérdekeket eltakaró úgynevezett „nagy politika“ által kiszorittattunk. Az ex-lex miatt üres az államkassza. A községi jegyzők - a közigazgatás eme legfontosabb és legtöbb munkát végző szervei — Szatmármegyében még mai napig se kapták a folyó hóra járó fizetésüket. És daczára annak, hogy a mi buja legelőinken nőnek fel a legszebb és legkövérebb marhák; daczára annak, hogy hazánk földjén megdönti saját terhe a gabonát: egész Eu répában mostanság mi esszük a legdrágább húst és kenyeret. Városi ügyek. Nagykároly: porváros. Nagy és súlyos követ emelt le Nagykároly város szivéről Grót Kbuen-Hédervárynak belügyminiszteri minőségében kiadott azon rendeleté, mely a városok segítségére szánt 2 millióból Nagykároly városnak jutott 15,000 kor. felhasználásáról intézkedett. Nagykároly város tisztviselőinek existen- cziája mostantól kezdve szolidabb alapokra van fektetve és nem kell többé hallanunk a tisztviselők nyugtalanító kenyérmozgalmáról. A városi tisztviselők helyzete tehát megjavult. Hát a városoké ? A városok helyzete csak annyiban javult meg, hogy olyan tisztviselők kezében van ezentúl a város sorsa letéve, akik megelégedettek és munkájukat fokozott buzgalommal, anyagi gondoktól lehetőleg menten végezhetik. Kétségtelen, ez is lendít Nagykároly város helyzetén, mert a jó adminisztráczió pótolhatatlan valami. Deengedtessék meg nekünk annak konstatálása, hogy vannak Nagykároly városnak egyéb érdekei is, mint a tisztviselők fizetéseinek rendezése. Az utak, a közvilágitás, a kórház elég tűrhető állapotban vannak ugyan, ellenben kevés az iskola, drágák a lakások, rosz- szak a piaczi viszonyok, nagy a por, magas a pótadó, szervezetlen a rendőrség, hiányos a tűzoltói intézmény és ami a legnagyobb baj, nincs se vízvezetékünk, se csatornázásunk. Mindezekről egy szó sincs a legújabb belügyminiszteri rendeletben. E kurtán odavetett tényekből is megállapítható, hogy ez a belügyminiszteri rendelet csak • kezdet kezdete abban az akczióban, amelyet a kormány a városok segítése érdekében megindított. Addig azonban, mig ez megtörténhetik, nekünk is kötelességün: magunkról némileg gondoskodni. Elsősorban is az utczai port kell megszüntetni, illetve lekötni. Az utczalocsolást és seprést illetőleg Nagykárolyban az illetékes tényezőket vétkes hanyagság vádja terheli. — Náíunk csak olyankor locsolják és seprik az utczát, ha valami nagy czéczó készül. (Legutoljára május 10-ikén seperték össze a szemetet, amikor is Gróf Károlyit várták ; jellemző, hogy ez alkalommal is déli 12 órakor sepertek, amikor a legtöbben járnak az utczán, valószínűleg azért, hogy mindenki láthassa azt a nagy eseményt, amely városunkban még a Halley- üstökösnél is ritkább. Büszke választ is kaptam az utczaseprőtől arra a kérdésemre, hogy miért seper most: „A fiatal grófot várjuk.“) Van is aztán Károly városában olyan por, hogy szemünk, szánk, lakásunk boltunk, kirakatunk egyaránt tele van vele. A városi Tanács bizonyára tudja, hogy a legtöbb betegség csiráját a por tartalmazza. Miért tűri tehát ezt az ázsiai állapotot ? Miért nem hat oda a képviselőtestületnél, hogy gondoskodjon arról, miszerint a forgalmasabb utczák rendszeresen locsolva és seperve legyenek? Városi színház. Alakítsunk szinpártoló-egyesületet! A téli szezonért! Alig 3 hete annak, hogy Heves Béla szinész- gárdája megunva a nagykárolyi közönség hideg magatartását, elment jobb hazát keresni Zdahra. A napokban úgy értesültünk, hogy Heves már szeptemberben visszajön, s igy jóformán még a nyár derekán kezdi meg az őszi szezont. Ha a szinügyi bizottság nem is foglalna állást a korai őszi szezon ellen ; állást fog foglalni az időpont ellen maga a közönség. Mi végtelenül helytelennek tartjuk a színházi szezon mai beosztását; az idén is a tavaszi szezon májusban volt s az utolsó héten elviselhetetlen volt a forróság a színházban. Most meg szeptemberben lenne az őszi szezon, amely hónap tudvalevőleg a májusnál is melegebb Nem értjük, hogy miért kellett a városnak nehéz küzdelmek árán megépítenie a kőszinházat, ha egész télen, tavasszal és ősszel üres és csak a nyár 2 szélső hónapjában játszanak benne. Látva aszini szezon mai lehetetlen beosztását, egy tervvel állunk anagykárolyi közönség elé. Alakitsa meg a helyi intelligenczia más vidéki városokhoz hasonlóan a szinpártoló-egye- sületet, mely első feladatául tűzné ki a színészet támogatása mellett, Nagykárolyban a 2 hónapos téli szezon megteremtését. Mi úgy tudjuk, hogy Heves direktor szerződése már a jövő évben lejár. Heves ki teljesen talaját vesztette e városban, maga sem nagyon reflektál a nagykárolyi színházra. A bizottság érintkezésbe lépne egy pár jobb vidéki direktorral és mi azt hisszük, hogy nem egy volna hajlandó közülük arra, hogy hozzánk eljöjjön, mondjuk csak 2 hónapig tartó téli szezonra, Mi a terv keresztülvitelére a szinügyi bizottságot mai szervezeteben gyengének tartjuk ; gyenge és helytelen volt Hevessel szemben is mindig. Es nem tudjuk megérteni, hogy miért kelljen a nagykárolyi színi szezonnak a szatmáritól függni ? ! Árpád végzete : a Dezsők. Falussy nem lett honatya. Dr. Falussy Árpád budapesti ügyvédnek határozottan pechje van a Dezsőkkel. Megboldogult szatmármegyei főispánsága alatt egy pillanatra se tudta megszerezni a méltóságával járó tekintélyt. Ezt, a saját jelentéktelenségén kivül, nagy részben annak is tulajdoníthatja, hogy Dr. Kovács Dezső által hagyta magát vezettetni. Hétfőn meg Karcza- gon, mint képviselőjelölt bukott meg 409 szavazattal Dr. Ábrahám Dezsővel szemben. Dr. Falussy Árpád politikai szereplésének aktáit ezennel lezárjuk. A pünkösdi királyság véget ért. Csendes részvét és koszorúk mellőzése kéretik. Junius. Most is, miként minden évben, Forrón tűz a nap az égen. Vígan dongának a legyek, Csupán a Justh-párt kesereg. Becses nőnk a fürdőn mulat, Kipiheni a zsurokat. S mink itthon úszónadrágban Uszuk teng»r adósságban. Zeng a hegy-völgy : ha hé ! ha hó I Kirándulni volna most jó. De mert nines sok pénz a zsebben: Kirándulunk részletekben. Gyönyör. Nem leh et ráunni; Tegnap a karom rándult ki, Holnap kirándul a lábam S beteljesül nyári vágyam. t1 nagykárolyi függetlenségi párt sérelme. Egy ezüst czigarette-tárcza miatt. Érdekes ügy foglalkoztatja most a nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt végrehajtóbizottságát. A végrehajtó-bizottság meg van sértve. A Nagykároly ma egy heti számában megírtuk, hogy Dr. Gr. Károlyi József, a nagykárolyi kerület országgyűlési képviselője a lezajlott képviselőválasztást intéző bizottság egyes tagjainak ezüst czigarette-tárczát ajándékozott. Ezüst tárczát kaptak : Rooz Samu ügyvéd, Dr. Adler Adolf ügyvéd és Jurcsek Béla uradalmi intéző. Dr. Kovács Dezső pedig aranyból készült czigarette-tárczát kapott.. Azon körülmény által, hogy Dr. Adler Adolf, a függetlenségi és 48-as párt elnöke csak ezüst tárczát kapott, a párt egyeteme sértve érzi magát és a vegrebajtó-bizottság tagjai most azon törik a fejüket, hogy mi módon torolhatnák meg a „nemes gróf“ eljárását. Furcsának tartjuk, hogy a párt a czigarette-tárcza miatt megsértődött. Mire való nekik egyáltalán a czigarette-tárcza? Hiszen azzal, hogy a nyíltan reakeziós elveket hirdető Dr. Grót Károlyi Józsefre szavaztak: önmaguk árulták el, hogy nincs vágott dohányuk. A választást intéző bizottság válogatott tagjai ezüst czigarette-tárczát kaptak. Joggal kérdezhetné valaki: hát a választók mit fognak kapni? A felelet egyszerű és világos. A megajándékozott urak czigarettazni fognak, a választók pedig nyelhetik a füstöt és köpködhetnek. NAGYKÁROLY
