Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-13 / 15. szám

V. évfolyam, — 15. szám Ngykároly, 1910. április 13 Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLYBAN, Szőlő-utcza 4. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Előfizetési árak: Egész évre 8 K, félévre 4 K, negyed évre 2 K. Megjelenik minden szerdán reggel. - ■ ■ ROSENFELD ZSIGMOND. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. ,,Tlvilt-tér“ sora 60 fillér. — Kéziratokat nem adunk vissza. A hirdetések közlési dija előre fizetendő. — Egyes számok nem adatnak el. A meggyőződés. Alig hisszük, hogy az önzetlen egyéni meggyőződésnek nálunk nagyobb tisztelője lenne. Az olyan meggyőződésnek, mely minden mellékczéltól és körülménytől mentesen nyilvánul meg. Az olyan meg­győződésnek amelyért, annak vallója — ha kell — üldöztetni, szenvedni is kész. Éppen ezért soha még csak meg se próbálkoztunk azzal, hogy valakit becsü­letes meggyőződésétől eltántorítsunk, hogy valakinek az őszinte, meggyőződését leki­csinyeljük vagy ócsároljuk. A magunk részéről becsülünk minden igaz meggyő­ződést még akkor is, ha az a miénkkel homlokegyenest ellenkezik is. írásainkban soha se törtünk a mások meggyőződése ellen és ha harczoltunk is a miénkkel ellentétbe álló törekvésekkel szem­ben ez nem azért történt, hogy ami igazaink­ról győzzük meg olvasóinkat Nem. Mi csak a gazság, a körmönfont ravaszság, a szédelgés ellen folytattunk és folytatunk most is irtó háborút. Azok eilen a lelkiis­meretlen emberek ellen, akik jól tudják, hogy gonoszságot cselekszenek, de saját anyagi és hatalmi érdekeik miatt mégis megteszik azt és komisz szédelgésüket, felháborító népcsalásukat a könnyen hivő, romlatlan lelkű tömegek előtt, mint éppen és kizárólagosan a tömegek érdekeben megcselekedett áldásthozó jótéteményt akarják és igyekeznek feltüntetni. Az ámitók, a maszlagolók ellen har­czoltunk és harczolunk és agitácziónk csak egy körülményre terjed ki. Arra, hogy a tömeg gondolkozzék. Szines szóvirágokkal, hangulatot keltő nagy mondásokkal soha sem akartunk hatni. Minden törekvésünk állandóan csak oda irányul, hogy a tömegek legyepesedett agyát felnyissuk, mert csak a nyitott agyú ember tud gondolkodni. És aki gondolkodik: az lát is. Hiszen régi igazság, hogy nem mindenki lát, aki néz, akármilyen egészséges szemei legyenek is. Mindezt pedig azon alkalomból mond­tuk el, hogy a szatmármegyei Nemzeti Munkapárt által kibocsájtandó és a válasz­tókhoz intézendő Szózat fogalmazványa elkészült. A Szózat fogalmazványán most végzi az utolsó simításokat a megyei párt ala­kuló gyűlése által e czélra kiküldött bizottság. A helyi pártok megalakítása megyeszerte csak akkor veszi majd kezdetét, ha a választóközönség minden kétséget kizáró­lag, világosan ismerni íogja a szatmár­megyei Nemzeti Munkapárt programmját. Jól esik megállapítanunk, hogy a pártvezetőség ezen elhatározása, valamint a kibocsájtandó Szózat tartalma teljesen megfelel ami felfogásunknak. A Szózat nem azzal kíván hatni, hogy lekicsinyelje a más párton levők meggyőződését. Nobilis, tárgyilagos. A krónikás hűségével festi le a múlt állapo­tait és elmondja, hegy mit akar a jö­vőben a Nemzeti Munkapárt. Felnyitja az agyakat, gondolkodásra késztet. Szinte ezt mondja: — így volt eddig, a jövőben mi igy akar­juk. Mi tetszik neked jobban, pedig a régi rothadt állapotok ienntartása vagy az uj Magyarország felé vezető, virággal szegé­lyezett utón való haladás ? Határozz. Ritka alkalom áll előtted. A küszöbön levő vá­lasztások lehetővé teszik, hogy akaratodat egyik vagy másik irányban meg is való­síthasd ! \ — A központi választmány ülése. Szatmár- megye központi választmánya folyó hó 15-én ülést tart. — Elnökválasztás. Özatmármegye földadó­bizottsága folyó hó 16-án, d. e. Ll órakor ülést tart. Az ülés egyetlen tárgya a bizottsági elnök választás. — Az állandó választmány ülése Szatmár- megye állandó választmánya az 1909. évi zár­számadás megvizsgálása ezéljából f. hó 19 én, d. e. 11 órakor az alispán! kisteremben ülést tart. Az anyákhoz ás apákhoz. Irta : Rákosi Jenő. Az újabb kor legnagyobb és legdicsőbb vívmánya az, hogy az értékek benne helyet cseréltek. Régen az arany és ezüst, a drágakő, a selyem és bársony és a pénz minden neme és az anyagi érték ezer formája volt emberi felfogás szerint, a gazdagság fogalma. Az egye­sek ma is ezek után az értékek után futnak káros versenyben. Az összesség sem hanyagol­hatja el az anyagi javak e tömegét. De immár ott trónol a legvilágosabb elmékben a meg­ismerés, hogy a nemzetek legdrágább . kincse, legértékesebb vagyona, legfőbb ereje az ember anyaga. Minden mozgalomnak tehát, amelyet ed­dig humanitáriusnak tartottunk, ériási gazda­sági jelentősége van. A közoktatásügye, a köz­egészségé és mind az, a mi az embertőke gya­rapítását és megjavítását szolgálja, elsősorban közgazdasági szolgálat. Hiszen a vésőnek, a kalapácsnak, a tolinak és az ekeszarvának is az ad nagyobb értéket, hogy bányán forgatják és kik veszik kezükbe. Az ember teszi becsessé az anyagot, nem megfordítva. Az ököritói ré­mes katasztrófának isszonyusága épen abban rejlik, hogy nem a gazda veszítette el birtokát, hanem a föld veszítette el gazdáját. Iparkodás, munka, takarékosság, okosság minden elveszett értéket vissza tud szerezni. De a legáldottabb föld sem képes az elvesztett gazdát, az elpusztult embert életre kelteni. A kezdetlegesen összerótt vityilló kastély]yá nő a szorgalmas ember kezében; a legfényesebb vár összeomlik, ha az ember kipusztul belőle. Az utolsó tiz év magyar államférfiai e megismerések alapján oly munkát indítottak meg, amelylyel Magyarországot a czivilizáczió élére állították. Az ember s főleg a gyermek védelem oly szervezetet nyert hazánkban, mely- nek szinte mondhatnám csodájára járnak a nyugati társadalmak vezéralakjai. Ki merné ta­gadni, hogy Magyarország jövendőjének a kér­dése a magyarság hatalmas és ellenállhatatlan kifejlődése. Nincs ennél nemzetibb, nincsen függetlenségibb politika. De sőt nemcsak Ma­gyarország históriai nagyságának helyreállítása fordul meg ezen a kérdésen, hanem Európa ke­leti részének békéje, művelődése, biztossága és virágzása is Mert a Duna-Tisza hatalmas völgyében, a Kárpátok gyönyörű koszorújában nincsen egyetien faj sem, amelyre egy biro­dalmi szervezet biztosan támaszkodhatnék, ki­zárólag csak a magyar. Abban a pillanatban, amidőn e fajnak számbeli, műveltségi és va­gyoni ereje megtöretnék a sors csapásai alatt oly mértékig, hogy le kellene mondania ve­zénylő és egységbe kapcsoló hivatásáról: abban a pillanatban a fajok ádáz versenygése és visszavonása ütné fel hydrafejót. A bomlást külső hatalom ideig-óráig fenntarthatná, de csak a szabadság árán, csak az autókráczia vaskezóvel. Minthogy pedig az ily hatalomnak semmi etikai czólja nem volna hatalmi érdekén kívül, hovabamarább meg keHene őrlődnie s ez a gyönyörű, az isten által is egységesnek teremtett ország prédája lenne prédakeresőknek és széttagoltatnék s más nemzetek osztoz­kodnának e gyönyörű földrészen, melynek amig mi itt vagyunk, Magyarország a neve. Ez a jelentősége annak a mozgalomnak, mely minden alakjákan az emberanyagot védi ebben a sok külső és belső ellenségtől tépett országban, amelynek legújabb alkotása a Gyer­mekszanatórium. A Gyermekliga szárnyai alá szedi az el­hagyott, a züllött, a védtelen gyermekvilágot, hogy megmentse az országnak. A Gyermek­szanatórium Egyesület a beteg gyermekeknek vet ágyat, nyújt segítséget és rendel ápolót, hogy megmentse az életnek. Társadalmunk jeles és önzetlen vezérfér- fiai állanak ez alkotás élén és küldik ki hivó, kérő, buzdító szavukat a némáét társadalmá­hoz. Szegény és gazdag, aki meghallod, nyisd ki elejbe a szivedet. Nincs a világon irgalmas­ság szebb és meghatóbb, mint amely a beteg gyermek ágya fölé hajlik. Te, akit az Isten gyermekkel áldott meg, jer és segíts és ezzel háláld meg a gondviselésnek azt, hogy képes vagy a magad gyermekéről gondoskodni anyai, apai szived boldogságára Te, akitől a sors megtagadta a gyermek örömét, jer és segíts épen ezért. Mert meg vagy kiméivé attól a pokoltól, mely az elhagyott, szegény szülő szi­vet oly isszonyuan sanyargatja : attól, hogy nem képes beteg gyermekéről gondoskodni. Gyertek mind, akik ezt olvassátok meg­gondolván, hogy az isten munkáját végzitek; meggondolván, hogy a nemzet beteg gyerme­keiről veszitek le a szenvedést. Mily fenséges látvány: a társadalom pá­ros viadalban a köztük orvszándékkal bujkáló hallálal. Nem fogjuk legyőzni, mert a földön nincsen halhatatlan semmi és senki, csak épen egymaga a halál. De szembe szádunk e rém­mel és nem engedjük, hogy szövetségben, a szegénységgel, a nyomorral, a könnyelműséggel, könnyű prédához jusson. Akit lehet, ahol lehet, ahányat lehet sá­padt kicsinyeinek közül kiragadjuk kegyetlenül fojtogató csontos kezéből: ez a szegény gyer­mekek szanatóriumának isteni hivatása. * A gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi mi­niszter' kormányzósága alatt álló „Országos Gyermekszanató­rium Egyesület“ központi irodája Budapest, Dohány-utcza 39. szám alatt van. A tagok kötelezettségei a következők : a) a Orosházi házihengér (alföldi) módszer szerint, orosházi nők által sütve, fehér és barna, naponta frissen Nagy­károlyban kizárólag csak Fischer Vilmosnál kapható. Honvéd-utcza 7. szám. Vidéki megrendelések is elfogadtatnak. A kenyérelőállitás tisztaságáról és a készítési módszer- : rőt bárki meggyőződhetik.

Next

/
Thumbnails
Contents