Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-30 / 13. szám

Ngykároly, 1910. márczius 30. V. évfolyam. — 13. szám. NAGYKÁROLY Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGyKÁROLyBflN, Szplö-utcza 4. sz. I re Előfizetési árak: Rgész évre 8 K, félévre 4 K, negyed évre 2 K. Megjelenik minden szerdán reggel. !el$s szerkesztő és laptulajdonos: ROSENFELD ZSIGMOND. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. „Tiyilt-tér" sora 60 fillér. Kéziratokat nem adunk vissza. A hirdetések közlési dija előre fizetendő. — Egyes számok nem adatnak el. A vármegyei nemzeti Munkapárt megalakulása. Elmúlt a husvét.Tavasz van, a munka ideje.. Ez idő szerint különösen nagy mun­ka vár Magyarország népere. Az ország rohadt közéletének uj megalapozása. Ehhez a naey, messze kiható mun­kához fogott hozza Szatmármegye közön­sége a mai napon, midőn megalakította a szatmármegyei Nemzeti Munkapártot. A megye minden részéből Szatmarra gyűltek ma össze a vezető emberek es óriási lelkesedéssel, nagy, erős fogtadko zással alakították meg azt a pártot, amely a mai viszonyok szerint egyedül van hi­vatva arra, hogy annyi balszerencse közt és oly sok viszály után, végre valahára becsületes közállapotokat teremtsen. A gyűlés egész tartama alatt Tisza Istvánt melegen ünnepelték. A mai pártalakulással megkezdődött Szatmármegyében a választások komoly élőmunkája is. A szatmári pártalakulásról részletes tudósításunk a következő: A Nemzeti Munkapárt szatmármegyei szervező bizottságának elnökei: Domahidy István és Nagy Béla folyó hó 30-ára, a mai napra gyűlést hívtak össze Szatmarra, a Pan­nónia Szálloda dísztermébe. A gyűlésen, mely d. e. 10 órakor vette kezdetét, körülbelül 500 ember vett részt. A megjelentek mindegyike választó és nagyobb részt közismert tekintélyes ember. Ott láttuk a megyei lelkészek nagy részét és a falvak egy­szerű, józan gondolkodású polgárait. Nagy Béla a gyűlést megnyitja, közli, bogy a gyűlés tárgyai a szatmármegyei Nem­zeti Munkapárt megalakítása és a kerületi kül­döttségek kiküldése. Üdvözli a jelenlevő Csaba Adorján főispánt, és a nagy számú közönséget. Napirend előtt, bejelentette, hogy az ország­gyűlés utolsó napján a miniszterelnökkel szem­ben elkövetett orvtámadást az egész megye közönsége megbotránkozással hallotta, a nem­zeti munkapárt szervező bizottsága megbotrán­kozását táviratilag fejezte ki és a miniszterel­nöknek bizalmat szavazott. A bejelentés folytán a mai gyűlés is felháborodását fejezte ki a képviselőházi merénylet felett és a miniszte­relnöknek történt bizalomnyilvánitást perezekig tartó éljenzéssel vette tudomásul. A tárgysoroz4 első pontját Domahidy István adta elő. Sok éviized óta működik a politikai pályán, mégis a mai nápot ünnepnek tekinti, mert a jelenlevők számából és egyéni­ségéből azt látja, hogy most egy egész uj, munkás, a nemzetre' nézve jólétet, boldogságot jelentő korszakot készítenek elő. A mai gyűlés tárgya a munkapárt megalakulása, mielőtt azon­ban a párt megalakulna, szükséges, bogy a jelenlevők tisztában legyenek a párt programm- jával. A munkapárt programmja részben a miniszterelnöknek a képviselőházban elmondott pragramm beszédéből, részben pedig Gr. Tisza Istvánnak Aradon és Szegeden elmondott nagy­szabású beszédeiből ismeretes. Mégis szükséges, hogy az a programra Szatmármegyében minél szélesebb körben terjedjen el, ezért felolvas egy, a néphez intézendő felhívást, mely egyúttal a pártprogrammját is magában foglalja. A felhívás-tervezet a koalicziós kormány működését, bűneit, országrantását, elvtelensé- gét, Becsnek való bebőftolását mondja el és meggyőző igaz érvekkel az uj alakulás szük­ségességét bizonyítja. A programra felolvasása után a gyűlés egyhangú lelkesedéssel megalakította a szat­mármegyei Nemzeti Munkapártot.- A párt tiszti karául a következők lettek szintén egyhangúlag megválasztva : Elnökök: Domahidy István-és Nagy Béla. Alelnökök: Nemestóthi Szabó Antal, Demján Athanáz, Stoll Béla, Ppchy Manó, Helmeezy József. Ezután a végrehajtó bizottságot válasz­tották meg. Ennek elnöke: Kende Zsigmond lett. Alelnökök: Marót by Sándor, Izsaák Elemér- Jegyző: Dr. Antal István, S z u- hányi László, Jé key László, if j. Hel­me c z y József, Lázi n Tivadar. A választások befejezése után a gyűlés elhatározta, hogy a választó közönséghez inté­zendő, a pártprogrammot is magában foglaló felhívást a szükséges mennyiségben kinyomatja és a megye minden községében szétosztatja. Ezenkívül népgyüléseken fogja a népet a po­litikai helyzetről felvilágosítani. Ezek után Nemestóthi Szabó Antal nagykárolyi kir. közjegyző emelkedett szólásra és gyönyörű, nagy hatást keltő beszédet inté­zett a gyűlés közönségéhez. Kérte, hogy itt az alakuló gyűlésen megnyilvánult lelkesedés ne csak pillanatnyi legyen. Legyenek az elhang­zott programnak oly igaz rajongói, harczolja- nak érte, ha kell, úgy, mint a 48-asok az ő elvükért. Mutassák meg, hogy nem a hatal­mon lévő kormánynak hódolnak akkor, midőn a pártba beléptek. Torolják meg, ha azzal vá­dolják majd, hogy Bécs szolgálatába szegőd­tek, mert a munkapárt programmja épen olyan hazafias, mint a 48-asoké, ha más módon tö­rekszik is a magyar államiság kiépítésére, gazdasági és intézményes függetlenségnek ki­vívására, mint ők. A közgyűlés ezután elhatározta, hogy a megye minden választókerületében helyi pár­tot fog alakítani és ezek mielőbbi szervezésére az illető kerületekből választott bizottságokat küldött ki. — Küldöttség az avasi járás székheye ügyében. Ma, f. hó 30-án. délben az avasi já­rás 100 tagú küldöttsége tisztelgett Szatmáron Csaba Adorján főispánnál, kitől az avasi fő- szolgabirósági székhely Avasüjvárosból Avas- felsőfaiuba való áthelyezése ügyének tá­mogatását kérték. Az esetben, ha ez teljesít­hető nem volna, a szolgabirói járás megszün­tetését és a régi állapot vissza állítását kérték. Az emberiség egyik veszedelme. Irta: Forel Ágoston, egyetemi orvostanár. A szolidaritás gondolata, a szocziális gon­dolkodás elterjedése az emberi, önzés ellenére is önkénytelenül a szocziális hygienére visz át. Hiába minden egoizmus, hiába jelentkezik koronként az emberben a ragadozó állat és hiába fordítunk bármily nagy gondot az egyénre minden takargatás ellenére a mélyebben vizs­gáló elé tárul a nagy tömegnyomorékság, a betegek, degeneráltak, idióták óriási kontin­gense. A primitiv népeknél a nyomorékot egy­szerűen megölték. Az állatoknál is a tökélet­lenebbek a természetes kiválasztás folytán el­pusztultak. Nem igy a kulturembernéi, hol a szeretet és az orvostudomány pártfogásába veszi a tökéletlen egyéneket és valósággal elő­mozdítja szaporodásukat. A háború azelőtt a gyengéket pusztította el, ma csak az erősek mennek háborúba és vesztik életüket. Mind­ezért az emberi faj romlása erősen előre halad. Ennek a fajromlásnak egyik legfontosabb té­nyezője az alkoholizmus. Midőn az emberi kiváncsiság az erjesztett italokat felfedezte, már meg is szerette, mert azt tapasztalta, hogy a bennük levő narkoti­kum rendkívül kellemes érzést idéz elő. A fáj­dalmak sokkal enyhébbek lesznek a beálló bé­nulás folytán. A fájdalom ugyanis . nem más, mint túlságosan intenzív foka az érzék szervek által közvetített ingereknek. A fájdalom czél- szerü berendezése a természetnek, mert mint­egy biztosítószelep módjára figyelmeztet na­gyobb' veszélyekre. A kis gyermek minden ká­ros cselekvést rögtön abbahagy, ha az fájdal­mas kezd lenni. Ami tehát ezt a fájdalom- érzést. megszünteti, az az embert biztositó sze­lepjétől megfosztva, nagyobb veszélyek előre érzését és az idejében való menekülést meg­akadályozza. Az alkohol kellemes hatása is onnan ered, hogy érzéktelenné tesz a beálló agy7bénulás folytán, aminthogy a nagyobb fokú agybénulás, a paralyzis progressiva is rendkí­vül kellemes közérzettel jár. Az alkohol a hi­deg és meleg érzését is gyöngíti, ezért bár­mennyire dicsérik is a szeszes ital télen mele­gítő, nyáron liüsitő hatását, nagyon gyakran visz meghagyáshoz és napszuráshoz. Ezért a kellemes érzéktelenitésért szeret­tei már őseink is egyes kivételes alkalmakkor lerészegedni. Szocziális bajjá az alkoholizmus azonban csak az újabb időkben vált, mert a technika fejlődésével olcsóbbá vált szeszes ital élvezése általános lett és az alkoholmérgezés heveny alakja helyett a krónikus forma jelent­kezett. Pedig a ritka részegség még nem a legnagyobb baj, mert a szervezet kipihenheti magát, ellenben a krónikus alkoholizmus,a sejtek következetes megmérgezéséhez vezet. És a hatás szempontjából teljesen mindegy, hogy az alkohol mily formában jut a vérbe. A bor és sor kisebb alkohol tartalmát a pálinkával szemben is élvezni szokott nagyobb mennyiség pótolja és a vérre nézve a higitás mellékes a mennyiség mellett. A krónikus alkohol fogyasztás legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy Szinte észrevétle­nül terjed. A legtöbb ember még mindig na­gyon mértékletesnek véli magát, midőn az al- kol káros hatása anélkül, hogy rögtön szembe­tűnően jelentkezik, már megvan. A részegség legalább szembetűnő és igy. visszariasztó, a szokásos u. n. mértékletes ivás ellenben so­káig lappangó bajokat idéz elő és ezért na­gyon megtévesztő. A berni rendkívül megbíz­hatóan (anonyme egyéni lapokból) összeállított statisztikai adatok szerint minden 9—10-ik férfi az alkohol áldozata. Az abstinentia üdvös hatását bizonyítják biztositó társaságok tapasztalatai. Ezeknek anyagi érdekük minél megbízhatóbb valószi- nüségi adatokat szerezni a halálozási arány­Orosliázl háziheigér (alföldi) módszer szerint, orosházi nők által sütve, fehér és barna, naponta frissen Nagy­károlyban kizárólag csak Fischer Vilmosnál kapható. Honvéd utcza 7. szám­Vidéki megrendelések is elfogadtatnak. A kenyérelőállitás tisztaságáról és készítési módszer. : rő! bárki meggyőződhetik.

Next

/
Thumbnails
Contents