Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-28 / 52. szám

NAGYKÁROLY mételyezi azok lelkületét, kiknek szellemi táp­lálékul szolgál. Nincs könnyebb, mint fogékony lelket hálóba keríteni a sajtó hatalmával. A fővárosi sajtó, mint olyan mely főfel­adatát az állami élet ellenőrzésében látja, nem terjedhet ki csak éppen a törvényhozás és törvényvégrehajtás főbb eseményeire. Tért nyithat a fővárosi ügyeknek, itt-ott hozzászól­hat olyan vidéki eseményekhez is, melyek or­szágos jelentőségűvé növekedtek, de a fővárosi sajtó rendes medre mégsem egyéb az általános érdekű és a nap politikai eseményeinél. Hivatásban és jelentőségben semmivel sem áll a fővárosi sajtó mögött a vidéki. Bár­minő lenézéssel, akármilyen kicsiny lő csúfoló­dással kisérjék is a vidéki sajtó tevékenységét olyanok, kiknek okuk van lebecsülni mindazo­kat a faktorokat, melyekhez vagy fel nem emel­kedhetnek vagy kiktől félniök kell, — annyi bizonyos, hogy a vidéki sajtó a maga megkör- vonalozott hatáskörében éppen olyan fontosságú, mint a fővárosi a magáéban. Sőt minden tar­tózkodás nélkül mondhatjuk, hogy jóval több. Mert mig a fővárosi lapok hasábjai csak ma­gasabb fokú igények számára vannak nyitva, mig a fejlettebb sajtó nem képes a részletekre kiterjeszkedni, addig a vidéki sajtó érzi, tudja olvasóközönségének minden óhaját. Tudja a helyi viszonyok beható ismerete folytán a módját is annak, hogy miképen lehetne javí­tani, helyre hozni, ami megkívánja a jobb álla­potba való helyezést. A vidéki sajtó nagy hatással lehet az illető vidék egész társadalmi életének alakulá­sára. Ha szükség van magyarosodásra, ha kell egyik másik helyen iskola, ha a közigazgatás nehézségein egy hivatal létese segíthet vagy könnyíthet, ha a pap, tanító vagy bármily más nyilvános közeg vissza él a reá bízott köteles­séggel, akkor előáll a vidéki újság és reá mu­tat a hibákra és megjelzi azt a helyes irányt, melyet követve, legkönyebben és leggyorsab­ban czélt érhet a város, a járás vagy az egész vármegye. Annak a sajtónak pedig minden más ér­dektől függetlenül egyedül az igazság és a közjó legyen az vezér elve. Ha ilyen elvtől en­gedi vezettetni magát, ha ez képezi minden törekvésének savát-borsát, akkor hivatásának magaslatáról könnyű lesz neki oda jutni, hogy valóban vezére lehessen minden tekintetben annak a vidéknek, amelynek érdekeit védeni lapja homlokára irta. Az igazság hatalma na­gyon erős- Képes a legmakacsabb ellenséggel is szembeszállani. Ez a makacs ellenség pedig minden haladásnak a kerékkötője, mely ellen istenek is hiába viaskodnak: a balitélet. Az a balitélet, mely csak az ósdiságon rágódik és jónak csak azt tartja, ami a régi jóidők emlé­kének bélyegét viseli magán. A vidéki újságírónak pedig fokozot­tabb mértékben kell, hogy érzéke legyen min­den üdvös ujitás, minden modern berendezke­dés iránt, ami nem megy a nemzeti szokások, a nemzeti jellem rovására. A vidéki sajtónak a balitélettel a rossz­akarattal olykor nagy és komoly küzdelmei van­nak, melyek szinte legyőzhetetlennek látszanak. Az egyedüli fegyver az igazság és a szeretet, amelyek segítségével minden ellentétet lehet elsimítani. A pénzügyigazgatóság. Szatmár újból mozgolódik. Szatmár város nemes tanácsa sehogy se tud megbarátkozni azzal, hogy szőröstől-bőröstől nem tudja felfalni „szeretett testvérvárosát“, Nagykárolyt. Részletenként akarja tehát kielé­gíthetetlen étvágyát csökkenteni. E héten ismét mozgolódott. Újból a pénzügyigazgatóságot akarja és elhatározta, hogy eme jogosulatlan törekvéséhez Nagybánya és Felsőbányavárosok segítségét is kérni fogja. Az illetékes pénzügyminiszternek e kér­désben elfoglalt álláspontját ismerjük és ez annyira Nagykároly mellett szól, hogy a szat­mári operett-mozgalmat nincs okunk komolyan venni. Egy kis mériegféie. A nagy tömegnek szája van és füle, de nagyon kevés Ítélőképessége és emlékező te­hetsége. Schopenhauer ezen nagyszerű meg­állapítására alapíthatta Dr. Falussy Árpád azt a ezik két, amit ,,A nemzet fekete karácsonya“ czimmel a „Szatmárvármegye“ legutóbbi szá­mában elkövetett. Mert ha annak a uagy tö­megnek, amely egy évvel ezelőtt, az iizletes hazafiak lelketlen és önző izgatásának beha­tása alatt, a koaliczió dicsőségét ordította, Íté­lőképessége és emlékezőképessége vojna: ak­kor ez a bizonyos nevezetű Falussy Árpád ur nem merte volna a jelzett czikket elkövetni. így azonban merte. Azt hiszi, hogy köz­életi szereplésének,' apró, fénytelen és örökre a semmiségbe hullt csillaga újból fel fog jönni. A sutba dobta mesterségét és rövid, de dics­telen politikai szereplésétől megkótyagosodva kinevezte önmagát a jövendő politikusának. Egy jobb jövendő reményében tartja fenn egy stróh- man firmája alatt a „Szatmárvármegye“ czimü lapot. Onnan dobta szét eddig orvul apró szá­nalmat és nevetséget keltő, azonban kárt nem okozó kis büzbombáit. De most vasárnap le­vetette inkognitóját és kiállott a nyilvánosság piaczára. Czikket irt. Karácsonyi czikket. A bevezető részben a karácsony-iinnep jelentőségéről mond el milliószor agyoncsépelt banálitásokat. A karácsonyt szintén, mint a szeretet és a béke ünnepét aposztrofálta és a következő sorban égő, elkeseredett, ádáz gyű­löletet hirdet a kormányhatalom mai birlalói ellen. Mindazt a bűnt, mindazt az árulást, mind­azt a társadalmi széttagoltságot, mindazt az erkölcstelenséget, mindazt a nyomorúságot, amit az a néprpntó banda követett el, amelyet Dr. Falussy Árpád személyesített meg Szat- mármegyében, most a mai kormányzatra há­rítja át és krokodilus könyeket hullatva uj Messiást vár a nemzet megváltására. Az uj Messiásnak természetesen az volna az első kö­telessége, hogy a Falussy ur érendrédi viczi- nálisának felépítését lehetővé tegye, és hogy őt újból jól jövedelmező poziczióra helyezze. Nem a mi hivatásunk, hogy a Khuen-kor- mány eljöttének jótékony ős megváltó hatását országos szempontból méltassuk. Annyira benne él ez már a köztudaiban, hogy ezzel felesle­ges munkát végeznénk. És nem is a kormányt akarjuk megvédeni Falussy ur karácsonyi han­gulatú, de farsangi jellegű viczinális vádjai ellen. Hanem most, a folyó év utolsó napjain csupán arra akarunk nagy vonásokban rámu­tatni, hogy mit köszönhet — a többek között — Nagykároly a Khuen-kormánynak. Mig a koalicziós uralom négy és fél évi működésének ideje alatt, semmit se kaptunk, holott mindent a világon megígértek; addig a Khuen-kormánj- kinevezése után alig két hónappal a belügyminiszter 20,000 koronát kül­dött a vármegyei telefon-hálózat létesítésének támogatására, jelezvén egyúttal, hogy ebben az ügyben a további segélynyújtás elől sem zárkózik el. Ezzel lehetővé tette, hogy a min­den tekintetben nagy fontossággal biró megyei telefon-hálózat a jövő évben megépíttessék. Ézt követőleg a földmivelésügyi miniszter a hegy­vidéki segély akczió hatáskörét kiterjesztette Szatmármegyére is ős a kirendeltség vezetősé­gének székhelyéül Nagykárolyt tette meg. A kereskedelemügyi miniszter elrendelte a nagy­károlyi vasúti állomás uj felvételi épületének mielőbbi felépítését Az összkormány erélyes fel­lépésével évtizedekre letörte a megye székhelyé­nek áthelyezésére irányuló mozgalom szarvait. Meg lett semmisítve Nagykároly város képviselőtestületének az a határozata, amellyel a koalicziós megyei vezetőség nyomása alatt meggondolatlanul és könnyelműen 40,000 ko­ronát szavazott meg az érendrédi viczinálisra. Székely igazságügyminiszter biztató és nagy­részben kötelező Ígéretet tett a nagykárolyi törvényszékre vonatkozólag és Székely állani fogja a szavát, mert nem Günther Tóninak, sem Kossuth Lipótnak hívják . . . Egy év alatt nem is várhattunk többet a kormánytól, amelynek elvégre nemcsak egy várossal kell törődnie. De amit eddig kaptunk az örvendetes jelensége annak, hogy törődnek velünk, hogy készek teljesíteni jogos és mél­tányos igényeinket. Falussy ur csak Írjon tovább is kará­csonyi czikket. Sőt lepipálhatja Deák Ferenczet is: irhát húsvéti czikket is. Feltámadni azonban soha se fog! Népszámlálás. Szükséges tudnivalók. Már többször megírtuk és különben is köztudomású, hogy újévtől kezdődőleg általános népszámlálás lesz, melyet az egész müveit vi­lágon minden tizedik évben tartanak. Ebből a czélból a tanács a várost és külső területét 14 nép­számláló kerületbe osztotta be s ugyanannyi népszámlálási biztost küldött ki, akiknek mun­káját mindenki tartozik támogatni és elősegíteni. Felülről 20,000 szavazólap érkezett. Ezeket a lapokat a biztosok minden háznak kiosztják azzal, hogy az illető lakosok tartoznak azokat pontosan kitölteni. A népszámlálás czélja, hogy azt az álla­potot tüntesse föl, ami 1910. deezémber 31-én éjszaka 12 órakor volt. Aki tehát ebben az időpontban Nagykárolyban tartózkodott és élet­ben volt, azt itt számlálják össze. Minden egyénről külön lapot kell kiállítani s aztán minden házról egy házi gyüjtőivet, melyet tar­tozik a háztulajdonos, vagy annak helyettese megcsinálni, csak ha ő nem tudja, akkor há­ramlik a biztosra ez a kötelesség. A számláló-lap kérdései ezek : Az egyénnek 1. vezeték- és keresztneve. 2. Születésének éve, hónapja és napja. 3. Neme és családi állapota. 4. Gyermekeinek száma (összesen született, ebből elhalt). 5. Foglalkozása. 6. Ha alkalma­zott, az-alkalmazó neve, foglalkozása, székhelye, mennyi idő óta van ennél a munkaadónál al­kalmazva, vagy mennyi idő óta van hely nélkül. 7. Mellékfoglalkozása. 8. Ha semmi foglalkozása nincs, ki az eltartója, mi annak a foglalkozása. 9. Van-e háza, földje, bérlete. 10. Műveltsége (milyen iskolákat járt). 11. Vallása. 12. Anya- nyefve. 13. Milyen más nyelveket beszél. 14. Állampolgársága. 15. Születésének helye. 16. Lakóhelye. 17. Mióta lakik lakóhelyén, vagy mióta tartózkodik az összeírás helyén. 18. Volt-e már külföldi országban. 19. Volt-e katona. 20. Érzéki, vagy értelmi fogyatkozása. 21. Fel van-e véve az 1911. évi országos képviselőválasztók jegyzékébe. 22. Ha más községben választó, név szerint melyik községben és vármegyében. 23. Mi czimen lakik a lakásban. 24. A lakás, melyben lakik, mily részekből áll. 25. Ha a lakás csak egy szobából, konyhából, kamrából áll, csupán emberi lakásul szolgál-e, vagy házi­állat is tartózkodik benne. 26. Ha az összeírás helyén csak vendég, hol van állandó lakása, mi czimen lakik abban és mily részekből áll az. 27. Az 1910. évre kivetett állami egyenes adója (ált. jöv. pótadó nélkül) és pedig földadó, házosztály-, házbéradó, I., HL, IV. oszt. kere­seti adó, bányaadó, tőkekamat- és járadékadó ? Ezeket a kérdéseket azért közöljük, hogy kinek-kinek módjában legyen előre elkészülni, hogy azokra a választ pontosan megadhassa. Mert a népszámlálás nagy munka ám, azt akadályozni nem szabad senkinek, különben súlyos büntetés alá esik. A népszámlálás semmi újabb megterhel- tetésnek alapul nem szolgálhat s az adót csupán azért kérdezik, hogy azuj választási törvénynél irányadóul szolgálhasson a szavazójogra nézve. Maga az eljárás január 10-ig tart. Ekkora az egész nagy munkának készen kell lennie. Természetesen roppant megkönnyitjük a biz­tosok eljárását, ha a lapokat magunk töltjük ki s ezzel tartozunk is, ha kellő értelmisé­günk van. Kétségtelen az, hogy a népszámlálási lap kitöltése most sokkal nehezebb, mint eddig volt s 3—4 sűrűn nyomatott Ívre kiterjedő füzeteket kellene áttanulmányozni, hogy valaki azt tökéletesen értse, azért jövő számunkban erről a kérdésről még fogunk közleményt hozni. Mio nnüfo

Next

/
Thumbnails
Contents