Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-21 / 51. szám

NAGYKÁROLY Vármegyei közigazgatás. A központi választmány ülése. Szatmár- megye központi választmánya folyó hó 22-én, holnap d. e. 11 órakor a megyeháza kistermében ülést tart. Az ülés tárgyai: 1. A legutóbbi országgyűlési képviselőválasztásokból kifolyólag keletkezett fegyelmi ügyek elbírálása. 2. Az országgyűlési képviselőválasztók 1910. évi név­jegyzékének végleges megállapítása. A^z érmelléki vidék elégiája. A „Közérdek, Érmellék „Nagykároly' és Érmelléku. Mlndakettö értem eped, Engem szeret, értem ég. Fellenditnek, támogatnak, Úgy szeretnek majd meg — esznek. Én pediglen sírva kérdem: Minek is van Szerelem a vidéken? Az antimodernista eskü kivétele Szatmármegyében. A pápa legutóbbi antimodernista intézke­dései közismertek. Az egész világ róm. kath. papjainak meg van tiltva, hogy a szabadgondolkozás hívei legyenek, hogy ezen áramlat szellemi termékeit olvassák, hogy a modern haladás munkálatait tevékenységükkel elősegítsék. Erre a tilalomra esküt kell tenniök, az úgynevezett: antimodernista esküt. Szatmármegvében csütörtökön vette kez­detét a pápa által elrendelt eskü kivétele. A nagykárolyi róm. kath. papságot most hétfőn eskették meg. Az esküt a nagykárolyi papság - a csomaközi kerületi esperes kezébe tette le. A lest Eitiei. Beszélgetés Cseh Lajossal. Falussy ur indolencziája. Jeremiádokat sírtak egyes helyi lapok a Nagy károlyi Kölcsey-Egyesületről. Okot ezekre az adott, hogy az egyesület alelnöke: Cseh Lajos főgim. igazgató, tisztségéről lemondott. Példáját a vezetőségnek három más tanártagja is követte. Cseh Lajos lemondásának okáról különtéle ellenőrizhetetlen hírek kerültek for­galomba. Beszélték, hogy a lemondáshoz a politikának is köze van. Ez furcsa — gondoltuk magunkba — és ezért felkerestük Cseh Lajost, hogy tőle tudjuk meg alelnöki tisztségéről való megválásának valódi okát. Ez az ok nem valami különös, de teljesen érthető és négy pontban foglalható össze: 1. A lemondás elhatározása nem mai keletű. Akkor érlelődött meg benne, amikor a Kölcsey-Egyesület, a Zeneműkedvelők-Egyesü- lete és a Dalegyesület fuzionálásának általa elkészített terve a Zeneegyesüleí ellenzése miatt dugába dőlt. 2. Elkedvtelenedett, mert különösen a Zeneegyesület vezetőségének körébőlfolytonosan intrikáltak ellene. , 3. Kölcsey-Egyesület elnöke, Dr. Falussy Árpád, az egyesülettel egyáltalában nem törődik s igy a vezetés egészen az ő nyakába szakadt, amely körülmény őt hivatásos és hivatalos kötelességeinek teljesítésében késlelteti és végül: 4. nem óhajt tovább együtt működni olyan egyénnel, mint Dr. Falussy Árpád, aki tűrte, hogy az általa fentartott „Szatmárvármegye“ czimü újság ellene, az ismert Braneczky-ügyből kifolyólag indoktalan támadást intézzen. Cseh Lajos ur visszalépése, tehát teljesen indokolt és jogos. Azt azonban nem értjük, hogy egyes lapok szerint, miért jelent ez a Kölcsey-Egyesüietre nézve válságot ? Mi a ma­gunk részéről örvendünk, hogy történt valami. Nem a Cseh Lajos kilépésének, — akinek távozását egyébként sajnáljuk — hanem annak örvendünk, íiogy ez a belviszály alkalmat adott a Kölcsey-Egyesület újjászervezésére. Mert újjá kell szervezni ezt az egyesületet, hogy ér­demes legyen létezni. Olyanná, amilyenként ez az alapítók lelkében élt és amilyennek az ala­pítók szánták. Irodalmi egyesületté. A szatmármegyei költők és írók kultuszának terjesztőjévé. In­tenzív helyi irodalmi és művészeti életet kell hogy teremtsen a jövőben ez az egyesület. Mint az aradi Kölcsey-Egyesület, mint a temesvári Arany János-társaság, mint a szegedi Dugonics- társaság, mint az eperjesi Toldi-kör. Mert el­végre csak felolvasásokat rendezni és tennisz pályát fenntartani a nagyecsedi női kör is tud és szokott. Városi ügyek. A képviselőtestület közgyűlése. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete f. hó 18-án, délelőtt, a városháza tanácstermé­ben rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen, amelyen Debreczeni Ist­ván polgármester elnökölt, a következő ügyek nyertek elintézést: Az önkéntes tűzoltó-egyesület megalaku­lásának bejelentése ludomásul vétetett s meg­engedték, hogy az önkéntes, hivatásos és kö­telezett tűzoltóság a jövőben együtt és egy pa­rancsnokság vezetése alatt működjön és a vá­ros tulajdonát képező tűzoltó felszerelést hasz­nálhassa. A közcsendháboritás megakadályozásáról uj szabályrendelet alkottatott. A magyar városok országos kongresszu­sának megkeresése a városok állami segélye­zése tárgyában — tudomásul vétetett. Az Atilla-utczának a vasutig leendő meg­hosszabbítása elvileg elhatároztatott. Dr. Adler Adolf és társai a Kossuth-utcza árkának betoncsővel elláttatása iránti kérelmét levették a napirendről. A nagykárolyi izr. nőegylet által fenntar­tott népkonyha segélyezésére 400 koronát sza­vaztak meg. A nagykárolyi atlétikai klub kérelme an­nak megengedése iránt, hogy jelvényeiben és zászlóján a városi czimert használhassa — el- utasittatott. Weinberger Ferenez nagykárolyi lakos kérelme: Klein Zoltán czementáru ipartelepe javára engedélyezett 5 évi pótadómentesség át­ruházása iránt — teljesittetett. Kohn Sámuel nagykárolyi lakos kérelme mozgó fénykép-színház létesítésének engedélye­zése iránt — elutasittatott. A Manyák Károly Kaszinó utczai telké­hez csatolt utczaterület négyszögöl méteren­kénti kártalanítási ára 2 koronában állapítta­tott meg. A Szent László konviktus Fény-utczai telkéhez csatolt utczaterület négyszögöl méte­renkénti kártalanítási ára 6 koronában lett meg­állapítva, azonban Dr. Vetzák Ede indítvá­nyára kimondotta a közgyűlés, hogy a kárta­lanítási összeget a konviktus jótékony czéljára való tekintettel, beszedni nem fogja. Az 1910. évi szeptember október és no­vember havi pénztárvizsgálat alkalmával fel­vett jegyzőkönyvek bemutatása tudomásul vé­tetett. Több kisebb jelentőségű és a közérdek­lődésre számot nem tartó ügy letárgyalása után, a gyűlés fél 12 órakor ért véget. A „Magyar Király“ kávéházitól. — Furcsa. Deczember vége felé va­gyunk és nincs hó. — Dehogy nics. Itt van például a Kölcsey-Egyesületben keletkezett hü-hó. ÉilÉ IIS. a róm. kath. fiúiskolában. Érdekes, tanulságos és kitűnő ízléssel ren­dezett kiállítás nyílt meg szombaton a Széchenyi- utezai róm. kath. fiúiskola emeleti nagytermé­ben. Az özv. Ujfalussyné Sz. Margit kiállítása. Azt hittük, hogy csupán csak a kiállító úrasszony gyönyörű munkáit fogjuk látni ezen a kiállításon. De kellemesen csalódtunk. A sok, idegen helyről küldött dolgok között egy egész sereg bájos nagykárolyi leány ügyes kézimun­kájában leltünk örömet. A kiállításnak folyto­nosan van bámulója és ami a fő: vevője, amely körülmény legjobb hirdetője a kiállítás érté­kének. Egyik portéka szebb, mint a másik. Különö­sen feltűnnek Bartha Nellike ügyesen kigon­dolt és Ízlésesen megcsinált munkái. Csáky Janka szép faégetései közül különösen egy művészies kivitelű hangjegytartó ragadja meg a néző figyelmét. — Az olajfestmények cso­portja után egy horgolt vászonba aplikált asz­talkészlet kelt feltűnést. Egy czipőzsinórból készült ridiküll Andrássy Margit eredeti Ízlését és ügyességét dicséri. Ezek után máramarosi pamutkötők, milliők, falvédők, szőnyegek, al­földi bőrmunkák, kulacsok, diványpárnák Ízlé­ses csoportja következik. Torczkóról varrotta- sokat küldtek. Ebből a csoportból kiválik egy 100 korona értékű abrosz a legeredetibb ma­gyar mintával. Zsebelyről fenomenális bluz-var- rottasokat állítottak ki, pókhálószerü patyolatra subrikálva. A gazdasági ismétlő iskola sásfonásu dol­gokat mutat be. Csinos kivitelű ujságtartókat, papucsokat és kosarakat. Feltűnést keltenek egy szivarszalagokból összeragasztott, gólyacsaládot ábrázoló kép és amit legelébb kellett volna említenünk özv. Ujfalussyné úrnő remek bársonyfestései, bár­sonyégetései. Pengász Erzsiké virágai élénkítik a kiállí­tást, amely holnap, csütörtök este 7 óráig ma­rad nyitva. Érdemes megtekinteni, különösen azoknak, akik szép karácsonyi ajándékot akar­nak vásárolni. A kiállított tárgyak nagyrésze már elkelt, de az eladott tárgyak utánrendel- hetők. Párbaj után. — Lesz valami az Osztrák-Magyar Bank helyi fiókjából? — Semmi. Már kedden lőttek neki. tani vásár. Pártoljuk a hazai ipart! Karácsony előtt vagyunk. Már telvók a kirakatok külföldi játékszerek, csillogó üveg­golyók, arany czafrangokkal, melyekért a ma­gyar termőföld és érczbányák sohasem pótol­ható kincseivel fizetnek. Nem egészen egy hét és szegényebbek leszünk harminczöt millió ko­ronával. I (35000 hold tele vény szántóföld ára ez), mert ennyit fizet a közönség csak az alább felsorolt néhány iparczikkért a szomszéd kül­földnek. Millió kor. Gyermekjáték, karácsonyfadísz. 7-4 „ Díszműáru ................................... 79 „ Sütemény, teasütemény . . . 35 , Csokoládé és czukorka . . . 83 „ Likör ............................................... 7-4 „ Összesen: 35.0 millió koronát fizetünk el értök. Karácsonykor megy ki ennyi 1 1200 millió korona vándorol ki egész évben. Hol van az a nemzeti erő, mely ekkora gazdasági vérveszteséget sokáig elviselhessen ? Hol az a töméntelen kincs, mely ilyen köl­tekezés mellett ki.ne apadna?

Next

/
Thumbnails
Contents