Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-07 / 49. szám
Nagykároly, 1910. deczember 7. V. évfolyam. f 19. szám,; Szerkesztőség és kiadóhivatal: NflQyKAROLVBflN, Szölö-utcza 4. sz. Előfizetési árak; Egész évre 8 K, félévre 4 K, negyed évre 2 K. ________ Megjelenik minden szerdán reggel. ===== Fe lelős szerkesztő éslaptulajdonos: ROSENFELD Z JIGMOND. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. „TlyNt-tér“ sora 60 fillér. — Kéziratokat nem adunk vissza. fi hirdetések közlési dija előre fizetendő — Egyes számok nem adatnak el. Uj vizek felé. Mióta a városfejlesztés kérdését a korszellem, á fejlődés kilendítette a kitolható megoldandóságok köréből, azóta Magyarország váro-ai sorra mozdultak meg s egymásután léptek ki a régi, fejletlen, provincziális kereteikből. Nem telt bele tiz esztendő s az ország városainak képe egészen megváltozott; ahol azelőtt pusztaságok, ingoványok, mocsarak és apró, földszintes házasok terpeszkedtek, ott ma paloták emelkednek, parkok pompáznak és gyárak füstölögnek s ahol azelőtt rothadó, tespedt, fejlődés- képtelennek látszó volt az élet: ott ma zsendülő, friss, erős gazdasági élet s ennek megfelelően minden modern áramlattal kóntaktusban haladó kulturélet virul. Csak egy pár város van, amely kikapcsolódott az országos fejlődés hatalmas hálózatából, amely izolálódott az uj városi szellemtől, begubózódott, önmagába zárkózott, kínai falakat emelt maga és a világ közé s épp ezért úgy a külön formában, a habitusában, az architektúrájában, mind a tartalmában, a stylusában épp olyan ma is, mint amilyen negyven év előtt volt. Szomorúan keli megállapítani, hogy Nagykároly is ezek közé a városok közé tartozik. Év évre, évtized évtizedre pergett le, körülöttünk, előttünk, mellettünk minden megváltozott, minden átalakult, minden fejlődött, de Nagykároly maradt a régi, kisvárosi, kisjelentőségü, ki kiskaliberű, kiépittetlen. Most azután végre felébredt a város: uj, erős, felfrissítő áramlatok támadtak, amelyek a forgószél erejével futották be a várost és áthatották az egész polgárságot. Ennek az áramlatnak a hatása volt az a küldöttségjárás is, amely csütörtökön ment végbe s amelynek hármas czélja volt: a régóta várt, régóta sürgetett, régóta nélkülözött törvényszék felállítása, továbbá egyrészt az Osztrák-Magyar Bank nagykárolyi fiókjának megkreálása s másrészt modern, nivós indóház létesítése. A küldöttséget mind a három szak- miniszter : Székely Ferencz, Lukács László és Hietönimy Károly szivesen fogadták s a maguk részéről a legmesszebbmenő jóindulatot ígérték meg a kérések tanulmányozását és teljesítését illetőleg. Nem kételkedhetünk ebben a jóindulatban, ennek az ígéretnek komolyságában, őszinteségében és nyíltságában. Nem kételkedhetünk abban, hogy a három miniszter Ígérete nem biztató frázis, nem üres sablon, nem egyszerű szóvirág volt, hanem komolyan vett megvalósulásra rea- lizálásra váró Ígéret. És épp ezért nem kételkedhetünk abban, hogy úgy a törvényszék, mint a bankf ók és az indóház felállítására vonatkozó hdokolt, jogos és alapos igényeink és aspirácziónk kielégülést nyernek s ezzel a város fejlesztés olyan hármas alapzatot, bázist nyer, amelyen sok reménynyel, sok biztonsággal, sok szilárdsággal lehet azután tovább építeni. S azt hisszük, hogy ha ez a továbbépítés nemcsak programm, nemcsak ígéret és nemcsak remény lesz, hanem a hatásaiban és a következményeiben is értékelt valóság: akkor a régi Nagykároly egy évtizeden belül már anakronizmus lesz, emlék, tradiczió, amelynek romjain diadalmas erővel emelkedik a gyors ütemekben haladó, modern, Nagykároly. I HiSinlgi Iprtestil lett a husdrágaság ügyében. A képviselő ur nem ért egyet vele! A nagykárolyi Iparműiét, az élőállat-behozatal megengedése tárgyában a következő feliratot intézte a magyar országggyülés képviselőházához : Mélyen tisztelt Képviselőház! A nagykárolyi Ipartestület azzal a tiszteletteljes kérelemmel fordul a mélyen tisztelt Képviselőházhoz, méltóztassék a magyar-szerb kereskedelmi szerződés tárgyalása alkalmával a Szerbiából Magyarországba irányúié élőmarhabehozatal korlátlan mértékben való megengedése mellett állást foglalni és ezt a Szerbiával kötendő kereskedelmi szerződésről szóló törvénybe be- czikkelyezni. Az élelmiszerek drágaságának, nevezetesen a husdrágaságnak egyik főoka kétségtelenül Magyarország állatállományának csökkenése, amely egyre fenyegetőbb formában jelentkezik. Ezzel szemben éles ellentmondásnak tűnik fel az elzárkózásnak az a politikája, amely tilalommal állja útját a Balkánról való állatbehozatalnak. A nemzetközi forgalorn hasonló korlátozására sehol sincs példa. Élőállatot Európa bármely országába szabad bevinni csak éppen mihozánk nem. A behozatal sincs kontingentálva, bár betartandó szigorú föltételei másutt is vannak. Minthogy exportunk, nem ugyan Németország, de Ausztria és Olaszország felé növekedett, ezenfelül állatbetegségek és a lefejő gazdaságok rohamosan növekvő borju- pusztitásai is segítették megapasztani, fejlődésében visszavetni az állatállományt, — odajutottunk, hogy a hizlaló a sovány sertést sokkal drágábban tudja beszerezni, ha egyáltalán beszerezheti, mint amennyiért eladja : a sovány marháért annyit, vagy többet is füzet mint amennyiért kihizlalt állapotban értékesíteni tudja, a kisgazda és kis tenyésztő pedig, miután az előző takarmányszük esztendőben elkótyavetélte állatait, a mai nagy árak mellett egyáltalán nem tud uj anyagot besze- rezni, sőt még arra sem látszik képesnek, hogy a saját bus- és tejszükségletének otthon való előállítására alkalmas állatot: a sovány mala- czot, vagy fejős tehenet megszerezhesse. Hogy ezen a bajon a balkáni államokkf kötött kereskedelmi szerződésekben megeng dett husbehozatal nem segít, az az eddigi pasztalatokból világos. A fogyasztás igényeit a husbehozatal megengedése magában véve nem elégítheti ki. A behozatalnak élőállat formájában kell történnie. Mert a hús vámja — métermázsánként 30 K — sokkal nagyobb, mint az élőállaté, mely után, ha ökör,élőmótermázsánként9'4koronát; ha tehén, darabonként 30 koronát; ha sertés élő, métermázsánkónt 10'8 koronát, vagy maximálisan 22 koronát kell fizetni. Az élőállatok után fizetett vám, húsra átszámítva, az ökörnél 19 K, a tehénnél 15 korona, a sertésnél 12 korona vagy maximálisan 16. Az élőállatbehozatalra nemcsak a fogyasztónak van szüksége, de az állatok kihizlalásával, vagy hasznosításával foglalkozó gazdának szintén ez érdeke. Először azért, mert olcsóbban juthat a haszonállatokhoz, másodszor azért mert fölös takarmányát igy jobban értékesítheti. Az osztrák kormány adott esetről-esetre engedelmet élőállatoknak Olaszországból, Fran- cziaországból és Hollandiából való bevitelére. Elvi akadálya tehát a behozatal megengedésének nincs. Az említett országokból való behozatal is alkalmas eszköze volna a drágaság csökkentésének, de a Balkánról való behozatal jobb és gazdaságosabb. Jobb a minőségek rokonságánál és megszokotiságánál fogva, gazdaságosabb azért mert, legközelebb esik, egészségügyileg jobban ellenőrizhető, sőt a tuberkulózis szempontjából egészségesebb is a balkáni állat és mert a magyar ipar számára ellenszolgáltatásokat is kaphatunk érte, amivel a magyar ipar fogyasztóképességét is növeljük. A drágaság enyhítése az egész ipari érdekeltségre nézve főbenjáró fontosságú lóvén, ezekre a körülményekre rámutatván, arra kérjük a t. Képviselőbázat, métóztassék odahatni, hogy Szerbiából és esetleg Romániából is az élőállatok behozatala korlátozás nélkül megengedtessék. A feliratot az Ipartestület vezetősége a képviselőházhoz való juttatása végett, elküldte Gróf Károlyi Józsefhez, a nagykárolyi kerület országgyűlési képviselőjéhez, aki a felirat kézhezvétele után levelet irt, hogy bár a felirattal nem ért egyet, azt kötelességszerüen a kóp- viselőbáz kérvényi bizottsága elé fogja terjeszteni. Vármegyei közigazgatás. Szatmárvármegye legtöbb adót fizetői. A vármegyei legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak 1911. évre összeállított névjegyzéke Szatmárvármegye Hivatalos Lapjának f. hó 1-én megjelent számában lett közzétéve. A névjegyzék elleni felebbezések a közhirrététel napjától számított 15 nap alatt a vm. állandó biráló- választmányhoz czimezve, a vm. alispáni hivatalhoz nyújtandók be. A közgyámi tisztségek megszüntetése. Gobi Gyula szaraosdobi b. körjegyző Szatmármegye törvényhatósági bizottságához előterjesztést adott be, amelyben a községi közgyámi tisztségek megszüntetését és a közgyámi teendőkkel a községi és körjegyzők megbízatását javasolja^ _________________________________________ Na gykároly, Könyök-utcza II. Készítek: (a gyökér eltávolítása nélkül is) természethü fogpótlásokat aranyban és (vulkánit) kautschukban ; szájpadlás nélküli fogpótlások úgy mint: arany- ......... hidak, koronák, csapfogak a legművésziesebb kivitelben................... Lá szló leni fogtechnikus. \ n 'irauRB avrcr\ "Bfr Iw'fi'r^ £'.$ájj '^fijpim I »ijisfcR WW*s fyfjj
