Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1910-11-30 / 48. szám
gyökeresen segíteni: u. m. a behozatali vámok ideiglenes felfüggesztésével és az állattenyésztés nagyszabású felkarolásával, mindazonáltal a lokális drágaság ellensúlyozására és elviselhetőbbé tételére felette hasznosak a városi közélelmezési berendezések. Ezek keretében mindenekelőtt a nagykárolyi Ao/rzumt'ósá/Tétesitését'tartjuk szükségesnek és czélhoz vezetőnek. A konzum- vásár lényegével és hasznával alkalomadtán külön czikk keretében fogunk foglalkozni. — Kivándorlási statisztika. Szatmármegye alispáni hivatala f év november havában 177 Amerikába szóló útlevelet adott ki. Vármegyei közigazgatás. Az igazoló választmány ülése. Szatmárvár- megye igazoló választmánya tegnap d. e. 11 órakor ülést tartott. Az ülésen a vármegyei virilisek 1911. évi névjegyzéke került tárgyalás alá. Közigazgatási bizottsági ülés. A közigazgatási bizottság deezember 9-én ülést tart. Rendkivüii megyei közgyűlés. Szatmárvár- megye törvényhatósági bizottsága 1910. évi deezember 28-án rendkívüli közgyűlést tart. A sajtószabadságért. A Budapesti Újságírók Egyesülete legutóbbi választmányi ülésén állást foglalt az igazságügyi szervezeti törvényjavaslat 27. § a ellen, amely a nyilvános tárgyalás adatain kívül minden bűnvádi és fegyelmi ügyben eltiltja a közlést a sajtónak s igy megfosztja legérdekesebb és legértékesebb anyagától, a riporttól. A választmány megbízásából Herczeg Ferenez elnök és Purjesz Lajos főtitkár fölterjesztést intéztek az igazságügyminiszterhez, amelyben elismerve annak a törekvésnek helyességét, hogy az egyéni és családi életet a sajtó támadásaitól meg kell védeni, — mindenek előtt tiltakoznak az ellen, hogy sajtó- rendszabályokat novelláris utón eszközöljenek, különösen a mi sajtóellenes hangulat mellett. Igen helyesen emelik ki a következőket: ... a hivatásával visszaélő sajtó meg- rendszabályozása semmiesetre sem sürgősebb föladat, mint a sajtószabadságot védő bástyák további kiépítése: hírlapi kaueziók eltörlése, a kolportázs engedély megszüntetése, a hírlapok vasúti fuvarozásának biztosítása, az újságírók jogviszonyainak rendezése stb. A 27- §. szerint mihelyt a rendőrhatóság egy ügyben megindította a nyomozást, a sajakarod ölni az emberek szivéből a bátorságot, sorsuk jórafordulásának minden reményét? Ellensége vagy tán a fénynek, a reménynek s örömöd telik abban, ha minél több bajt kovácsolsz, ha mindent feketére festesz és szomorú történeteiddel szaporítod az emberek kiábrándulásait? Vagy tán gyűlölöd az embereket s kiakarod belőlük irtani az élet szeretetét, úgy állítva eléjük az életet mintha a megpróbáltatások szakadatlan lánczolatát? Mi a czélod? Mondd. A különös szemrehányások megdöbbentettek. De azért bátran feleltem : — Azért festem a nyomort, az emberek vergődését, hogy embertársaimban fölébresszem a részvétet, a szánalmat, a humánus érzelmeket, hogy elérzékenyitsem és meglágyítsam azokat, akiknek szive száraz és kemény és akik sajnos, igen sokan vannak. Az árnyak közt ijesztő mozgás keletkezett. Mintha lázrobam lepte volna meg őket, tek érvényesen csavarogtak, reszkedtek, arezuk eltorzult s a szobában a kékes fény is ide-oda ingott, rezgeti az árnyak nesztelen érthetetlen tánczától, a vihar odakünn fütyült, sivitott, zúgott, kaezagott. Hideg verejték lepte el testemet, a hajam szállal égnek álltak. — Hallod, nevetnek I — szólt újra az a hideg hang. — S miért? —■ kérdeztem alig hallható hangon. NA GYKÁROL Y tónak tartózkodnia kellene minden közléstől pedig a közlés hatósági engedélytől volna függővé téve. Ez megsemmisítené a sajtónak hírszolgálatát, úgyszólván teljesen lehetetlenné tenné azt, hogy újságot Írjunk, de ezenfölül ártalmára lenne a közérdeknek, sőt igen gyakran a bűnvádi nyomozások és vizsgálatok érdekeinek is. Ez a szakasz lehetetlenné tenné például azt, hogy ha valakit a hatóságok illetéktelenül vagy hatalmi üldözés czéljából vonnának kereset alá, a sajtó mellette síkra szálljon. Lehetetlenné tenné azt- hogy a sajtó szélhámos, közveszélyes alakokról lerántsa a leplet; a nyomozás vagy a vizsgálat tartama alatt azok vígan űzhetnék tevább kis játékaikat. . . . Sok esetben maguknak, a vádlottaknak érdekük az, hogy ügyük a legteljesebb nyilvánosság elé kerüljön ... a közéletnek nem egy alaptalanul, de titokban megrágalmazott funkcionáriusa a leplezett és titkos vádak és gyanúsítások ellen nagyon gyakran éppen ezáljjal talál védelmet, hogy az éllene emelt vádakat a legnagyobb nyilvánosság elé hozza. . . . És óvást kell emelnünk az ellen, hogy a vádhatóság tétessék kizárólagos úrrá a biinpö- rökben és hogy még a közvélemény irányítása is bármely közhatóság kizárólagos jogává tétessék. A följelentés, amelynek meggyőző érvelése elől lehetetlennek tartjuk a kitérést, ezzel végződik: . . . reméljük, hogy Nagyméltóságod a közszabadságok iránt érzett tiszteletével eman- czipálni tudja magát a kor sajtóellenes hangulata alól és nem lesz hajlandó fejszét adni azoknak kezébe, akik egy pár férges hajtást használva föl ürügyül, tövéből akarják kivágni a sajtószabadság fáját. Miié list® a nagykárolyi törvényszék ügyében. Az uj polgári perrendtartási törvényjavaslat tárgyalása a képviselőházban a múlt héten befejezést nyert. Az uj törvény a kir. járásbíróságok munkakörét tetemesen kibővíti, következésképen rövidesen szükségessé válik az első folyamo- dásu kir. járásbíróságok és ezek kapcsán a kir. törvényszékek létszámának szaporítása. Ezt a kedvező alkalmat, ragadja meg Szatmármegye közönsége, hogy egy Nagykárolyban létesítendő törvényszék iránt a szükséges lépéseket most újból megtegye. Szatmármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése ugyanis már az I90f-ik évben feliratot intézett a parlamenthez és az igazságügyminiszterhez, melyben kimutatja, hogy egy Nagykárolyban létesítendő törvény— Te rajtad, gyerekes, naiv beszédeden. Azt mondod, azért irod le az emberek költött nyomorúságait, hogy humánus érzelmeket ébressz a szivekben, azoknak szivében, akik régen megszokták és közömbösen nézik a valódi nyomort és szenvedéseket. A rideg valóság se hajtja meg őket s te azzal a dőre reménnyel áltatod magad, hogy költött történeteid fogják lekiismeretüket fölébreszteni. Ismerd el, hogy túlságos naiv, hiszékeny vagy. Az árnyak eltorzult arczczal nevettek s nekem úgy tetszett, hogy halálom napjáig fogom látni ezt a rémes nevetést. Betakartam magam, hogy megszabaduljak a gyötrelmes víziótól. S ekkor úgy éreztem, mintha fejjel lefelé sötét örvénybe buknék s a rohamos esés elfojtaná lélekzetemet. Az árnyak fütyülve, ordítva, arczátlanul kaczagva üldöztek még oda le az örvévénybe, a sötétségbe is. Hajnalban heves fejfájással ébredtem; a kínos szorongás még nem szűnt meg. Első mozdulatom az volt, hogy fölkaptam az asztalról a papírokat, amelyeken megírtam a vak aggastyánnak és feleségének történetét, anélkül, hogy átolvastam volna, összetéptem s kiszórtam az ablakon a reggeli szélbe. így röpültek el, kevéssel előbb, a víziók, éjszakai káprázataim lenge alakjai, akikben elvonult előttem mind az a nyomor, szenvedés és fájdalom, aminek el akartam beszólni kimeríthetetlen történetét. székre úgy igazságszolgáltatási, mint közgazdasági szempontból feltétlenül szükség van és kérte annak mielőbbi megvalósítását. A feliratok még a mai napig sem nyertek elintézést. A vármegye közönsége tehát most küldöttsé- gileg keresi fel az igazságügyminisztert aziránt, hogy a már felterjesztett kérelem legközelebb, az uj törvényszékek szervezése kapcsán nyerjen kedvező elintézést. A mostre küldöttség tagjainak nagvrésze a ma délutáni gyorsvonattal utazik fel Budapestre. Gyülekezés Budapesten holnap délelőtt fél tizenkét órakor a Pannónia szálloda kávé- házában. Az igazságügyminiszter délután 1 órakor hivatalos helyiségében fogja fogadni a küldöttséget, amelynek vezetője Gróf Károlyi Mihály és szónoka Ilosvay Aladár alispán lesz. Szatmáron a „Szamos“ kilépett régi medréből és elárasztotta az összes ottani lapok hasábjait. él nagykárolyi városi közkórház ünnepélyes megnyitása. Néhai Dr. Adler Adolf és £)r* Doby Zsigmond arczképeinek leleplezése. Szép és kegyeletes ünnepélye volt vasárnap a nagykárolyi városi közkórháznak. Ekkor avatták fel ugyanis a közkórház uj épületét és leplezték le a kórház két legrégibb orvosának, néhai Dr. Adler Adolf és Dr. Doby Zsigmondnak a kórház igazgatósága által megfesttetett arcz- képeit. Az ünnepségen Dr. Adler Adolf és Dr. Doby Zsigmond családjának tagjain kívül, nagyszámú, előkelő közönség jelent meg. Debreczeni István polgármester lendületes beszéde nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Dr. Sternberg Géza a közkórház igazgatófőorvosa olvasta fel a kórháznak általa megirt részletes és kimerítő történetet, fejlődési fázisait és méltatta néhai Dr. Adler Adolf és Dr. Doby Zsigmondnak az intézmény felvirágozása körül szerzett hervadhatatlan érdemeit. A leleplezett arczképek kitünően sikerültekés Jenser Mihály főgimnáziumi rajztanár művészetét dicsérik. Az ünnepség befejezése után a jelen volt közönség Dr. Sternberg Géza igazgató-főorvos kalauzolása mellett megtekintette az uj kórház összes helyiségeit, ahol a modern berendezés és a kiváló rend és tisztaság általános megelégedést keltett. % Városi ügyek. Mozgalom az uj vasúti indóház és az Osztrák-Magyar bank nagykárolyi fiókja érdekében. A nagykárolyi törvényszék ügyében Budapestre utazó küldöttség nagykárolyi tagjai csütörtökön külön küldöttséggé alakulva tisztelegni fognak a kereskedelemügyi és pénzügy miniszternél is. A kereskedelemügyi miniszternél az uj vasúti indóház mielőbbi felépítését, a pénzügyminiszternél pedig az Osztrák-Magyar bank egyik vidéki fiókjának Nagykárolyban való felállítását fogják kérelmezni. Ennek a küldött- ségneka vezetője Gróf Károlyi József országgyűlési képviselő lesz. Asszonyok világa. * A kártyás asszony. A kártyás asszony ma már alig specialitás többé: száz társaságbeli asszony közül ötven épp olyan ügyesen kezeli a kártyát, mint a férje vagy az udvarlója. Bizonyos, hogy ré- gente is akadtak olyan idők, amikor az asz- szonyok kártyáztak. Télen, zord hófúvások közepette, nem egy családi lámpa alatt ütötték vigan a huszonegyet, a máriást és a jókedvnek soha ki nem fogyó, kedves forrása volt az asszonyok öröklött hibája: a csalási szenvedély. Melyik nem csalt? Játék után több
