Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-26 / 43. szám

NAGYKÁROLY Nagykároly város közönségének régi ide­álja a volt nagykárolyi Törvényszék visszaállí­tása és amennyiben ez akadályokba ütközne, egy uj Törvényszék felállítása akként, hogy Szatmár város, a jelenlegi törvényszéki székhely érdekei ne sértessenek. Mert ettől reményli pangó közgazdasági életének gyökeres fellen­dülését, amire oly igen szüksége is van. Hogy ezek a remények a Törvényszék létesítése esetén valóra válnak-e vagy sem, azt e pillanatban eldönteni lehetetlen. Annyi bizonyos, hogy Nagykároly város törekvése annyira megalapozódon, hogy azt többé kiir­tani' nem lehet. És nagyon helyesen, minden alkalmat megragad, hogy ennek kifejezést is adjon. A nagykárolyi Kossuth Lajos-szobor lep­lezése alkalmából Günther Antal, az akkori igazságügyminiszter itt Nagykárolyban jelen­tette ki, hogy a nagykárolyi törekvéseket nem­csak jogosnak, de igazságszolgáltatási szempont­ból feltétlenül szükségesnek találja. Amilyen örömet keltett ez az illetékes helyről jött kije­lentés, olyan csalódást okozott az a körülmény, hogy Günther ez ügyben azután a kisujj át se mozdította meg. Most a polgári perrendtartásnak a parla­menti bizottságban folyó tárgyalása tette ismét aktuálissá a nagykárolyi Törvényszék kérdését. Az ügynek újból való napirendre tűzése, illetve a még a koalicziós rezsim alatt e tárgy­ban a parlamenthez küldött felirat érdem elintézésének megsiirgetése czéljából a jövőhét folyamán nagy küldöttség fog Budapestre menni. A küldöttség vezetésére Gr. Károlyi Józsefet, a nagykárolyi kerület országgyűlési képviselő­jét fogják felkérni. Vármegyei közigazgatás. — Vegyvizsgáló állomás Szatmármegyében. A földmivelésügyi m. kir. miniszter értesítette az alispánt, hogy Szatmármegyében legköze­lebb vegyvizsgáló állomást fog felállítani. Az állomás székhelye valószínűleg Nagykároly lesz. — Megyebizottsági tagok választása. A me­gyebizottsági tagválasztások Szatmármegyében november 4-én és 5-én lesznek. m. kir. Pénzügyigazga­tóság uj elhelyezése. Pénzügyi palotát fognak építeni. A m. kir. pénzügyminisztérium leiratot intézett a nagykárolyi pénzügyigazgatósághoz, amelyben közli, hogy a pénzügyigazgatóság A négy osztályú polgári leányiskola el­végzése után 4—9 évig kell még a leánynak tanulnia, hogy valamely oklevél birtokába jusson. Mivel különböző pályákon különböző számú éven át tart a tanulmány, az egységes számítás czéljából átlag hat évben állapodhatunk meg. Egy leány taníttatása a szülői háztól távol, a legcsekélyebb összeget véve alapul, évenkint átlag 1000 koronába kerül. Hat éven át, tehát 6000 koronát számíthatunk egy leány költsé­geire, Ezer leány költségei 6000X1000, vagyis 6,000.000 korona összegéig terhelik meg a magyar szülőket. S kik azok a szülők, akiknek ilyen jelen­tékeny áldozatot kell hozniok ? Túlnyomó rész­ben a vagyontalan értelmiség, hivatalnok- osz­tály családfentartói, kik most már nemcsak fiaik, hanem leányaik taníttatását is sinylik. S a 6,000.000 millió korona ellenértékéül, mint említettük, legfölebb száz leány jut valamely alkalmazáshoz. A tény tehát az, hogy anyagilag rendkí­vüli károkat szenved a szegény magyar értel­miség. Hogy néhány leány szegényes ellátás­hoz jusson, a szülők túlnyomó sokasága mil­liókat áldoz. S az eredmény, hogy végre is boldog, ha tudományosan képzett leányát vala­hogy férjhez adhatja. S midőn végre férjhez adja, rémülve látja, hogy leánya hozományát, vagy kelengyére valóját előre elköltötte. S fel­merül a kérdés, nem járna-é jobban az a sok leány, ha iskoláztatása költségeivel férjhezme- netelét tenné lehetővé. mostani elhelyezését alkalmatlannak tartja és minthogy a mostani elhelyezésre vonatkozó bérleti szerződés a jövő évben lejár, felhívja a pénzügyigazgátót, hogy a czélszerübb elhelye­zésre vonatkozólag tegyen jáváslatot. Plachy Gyula kir. tanácsos, péftzügyigaz- gató a leiratot közölte Nagykároly város ta­nácsával. A jog- és pénzügyi bizottság ez ügyben szombaton délután ülést tartott. Az ülésen a bizottság egyik tagja bejelentette, miszerint tudomást szerzett arról, hogy Jakabffy Gábor nagy károlyi építész-vállalkozó hajlandó lenne a tulajdonát képező Fény-utezai telken a pénz­ügyigazgatóság elhelyezésére szolgáló palotát építeni, ha ezen vállalkozásában Nagykároly város őt erkölcsileg támogatná. Nevezetesen ha a pénzügyminisztériumtól kieszközöl részére egy 20 évre szóló szerződést, továbbá, ha a város az építendő palotára 10 évi községi pót­adómentességet biztosit. A jog- és pénzügyi bizottság az ajánlatot érdemileg nem tárgyalta, hanem kimondotta, hogy az esetben, ha feltétlenül uj építkezés válna szükségessé, úgy az uj pénzügyi palotát a város maga fogja felépittetni. A bizottság megbízta a polgármestert, hogy a reális számítások megtehetése czéljából az uj pénzügyi palota tervére és a kincstár ál­tal fizetendő bérösszeg mennyiségére vonat­kozólag a m. kir. pénzügyminisztériumban tá­jékozódást szerezzen. Felvilágosítás. — Olvasom, hogy Nagykárolyban szabadkőmüves-páholy alakul. Vájjon mit akarnak azok a szabad kőművesek? — A törvényszéket és az uj vasúti állomást fogják felépíteni. hegyvidéki kirendeltség. Egy uj hivatal Nagykárolyban. Már jelentettük az idei nyár folyamán, hogy a m. kir. földmivelésügyi miniszter egy szatmármegyei hegyvidéki kirendeltséget szer­vezett. Az uj hivatal székhelye Nagykároly. Tegnap érkezett meg a vármegyéhez az értesítés, hogy az uj hivatal működését f. évi deczember hó 1-én kezdi meg. A kirendeltség vezetésével Dr. Sárváry Béla miniszteri segéd­titkár bízatott meg. A hegyvidéki kirendeltség czélja a vár­megye szegénysorsu lakosságának gazdasági és kulturális fellendítése. Annyi bizonyos, hogy a tudomány s mű­vészi szak-pályákra való lépés óriási anyagi károkat okoz a lányok összességének, amivel szemben igen sovány vigasz egyesek állás- nyerése. Az anyagi károkkal felér a többi veszteség is. Az elpazarolt idő, az elvirult fia­talság, a benső meghasonlás, a házi élettől való idegenkedés, az igények emelkedése. A ki tehát gyakorlati szellemben az egész magyar női nem érdekének szempontjából nézi az ügyet: a nők tudományos szakkép­zésének egyelőre csak árnyoldalait láthatja. S igen gyenge kárpótlást nyújthat úgy a szülők­nek, mint a lányoknak ez a feminista remény, hogy a sok szakképzett, okleveles hölgy idővel majd kivívja a női nem pozícióját s majd lassan kiszorítja a férfiakat különböző állásaikból. Ma még s ezentúl is jó ideig bizony a férfiak maradnak az állások urai s ha a helyzet fo­kozatosan a nők előnyére változik is, előre­láthatólag évtizedeken át még olyan marad a helyzet, hogy tiz nő közül legfölebb egynek juthat állás. S bár több és több uj hely nyílik meg majd a nők számára: ez sem segít sem­mit a bajon, mert az elérhető állásokkal egy­idejűleg hatványszerüen növekedik majd a ké­pesített nők számára. Ezen az utón nem érhető el siker, ez az ut csak* az anyagi tönkhöz s a lelki pusztuláshoz vezethet. Vármegyék értekezlete. Az ország több részén nagyon elszapo­rodtak a mezei egerek, amelyek nagyon sok kárt tesznek a vetésben. A földmivelésiigyi kormány épen ezért kiküldte Jablonovszky La­jos rovartani felügyelőt, hogy az egérirtásra vonatkozólag intézkedéseket tegyen az egyes hatóságoknál. A miniszterhez jelentés érkezett Szat- mármegyéből is, hogy itt is nagyon elszapo­rodtak az egerek. Jablonovszky Lajos értekezletet hivott össze Debreczenbe és meghívta arra Bihar-, Szatmár-, Szabolcs- és Jásznagykunszolnok megyék kiküldöttjeit is. Az értekezlet szombat délután lett meg­tartva. Szatmármegye képviseletében Szintay Gábor aljegyző jelent meg. Jablonovszky Lajos ismertette az egér­irtást, előre kijelentvén, hogy e tárgyban á kormány rendeletet, utasítást adott ki, melyet megküld a hatóságoknak. Az irtás foszfor és sztrichin-oldattal történik, amely oldatot be kell önteni az egérlyukakba. A mérges szert a drogériák hatósági rendeletre adják ki. Min­den egyebekben a hatóságok kioktatandók, hogy viszont azok a gazdákat világosítsák fel a további teendőkről, melyeket a nyomtatás­ban megküldött rendelet magyaráz meg. Ugyancsak felvilágosítással szolgált Jab­lonovszky az aranka-, hernyó-, szerbtövis-, cse­rebogár irtásáról is, felhiva a jelenlevők fi­gyelmét a szigorú ellenőrzés elrendelésére. Az érdeklődő gazdák felvilágosítást s il­letve nyomtatványokat az alispáni és a mező­rendőrségi hivataloknál kaphatnak. Városi ügyek. — A közúti társaskocsik viteldijai. A nagy- károlyi társaskocsi vállalat tulajdonosai kér­vényt adtak be a városi tanácshoz, melyben a vállalat kevés jövedelmét panaszolják és ezért a viteldijak felemelésének engedélyezését ké­rik. A viteldijak felemelését a következőkként óhajtják: a 8 fillérest 10 fillérre, a 14 fillérest 18 fillérre és a 20 fillérest 24 fillérre. A tanács a kérvény fölött még nem döntött. Itt említjük meg, hogy a közönség részvétlenségének egyik fő oka, hogy a vállalat csak két társaskocsit járat, amelyek a forgalmat nem képesek czél- szerüen lebonyolítani. A megállóhelyek nin­csenek megjelölve és menetrend egyáltalá­ban nincs. A vállalat a tulajdonosokra nézve csak akkor fogna jövedelmezővé válni, ha még két kocsit járatnának, amelyekkel az utazás átszállással ugyan, de megszakítás nélkül, a város minden irányában történhetnék. Agarászverseny. Agarászversenyt tartott Mátészalka, De hiányos volt a nagy agár-fal ka; Mert, aki nem rég oly pompásan futott: Szúnyog Miskának most szerep nem jutott. Villamos-vasút Nagykárolyban. Egy fővárosi vállalkozó ezég ajánlata. A Vasutipar részvénytársaság budapesti vállalkozó ezég Írásbeli kérdést intézett Nagy­károly város tanácsához aziránt, hogy vájjon érdeklődnék e egy Nagykároly város területén épitendő villamos-vasút iránt, melynek kiépí­tését területi és forgalmi tekintetből czélszerü- nek tartaná. Igenlő esetben, a vállalkozó ezég teljesen díjtalanul eszközölné a szükséges előmunkála­tokat, amelyek foganatosítására kiküldené fő­Nézd etetek isi SzÉheiéti.

Next

/
Thumbnails
Contents