Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-12 / 41. szám
NAGYKÁROLY \ l, Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLYBAN, Szőlö-utcza 4. sz. Előfizetési árak: Egész évre 8 K, félévre 4 K, negyed évre 2 K. ■ ■ megjelenik minden szerdán réggé!. —■■■ ■: Felelős szerkesztő és laptulajdonos: ROSENFELD ZSIGMOND. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek felt/? Ji ■ „ny’iK-tér“ sora 60 fillér. — Kéziratokat nem adunk ft hirdetések közlési dija előre fizetendő. — Egyes számok nem adatnak Gróf Méh József i is ellen. Ha nem csalódunk: Gróf Károlyi József a nagykárolyi választókerület országgyűlési képviselője. Főesküt mernénk rá tenni, hogy választókerületünkben nem minden választó tudja, hogy a parlamentben az ő képét ez a gróf viseli. És ez nem is furcsa. Élvégre a választások már régen voltak és a grófi foglalkozású ur azóta a kerületében semmi eletjelt nem adott magáról. Minek is? Csak nem fog törődni holmi szürke bugrisokkal és közönséges parasztokkal! A lakáj választók, illetve a választó lakájok megtették kötelességeiket. Van azonban egy más kötelességük is: fogják be a szájukat és kiáltsanak éljent! Gróf Károlyi József valószínűleg igy okoskodik: Fizettem a választóknak gulyás- husos ebédet, fuvattam nekik a rezes bandákkal, a főkorteseknek arany- meg ezüst czigarettatárczát adtam, nem tartozunk tehát egymásnak. — Ezért van aztán, hogy a nagykárolyi kerület vágyai, törekvései idegenek előtte és hidegen hagyják. Sehol se látjuk ott, ahol a kerület jogos és méltányos érdekeiről van szó. Ellenben ott van mindenütt, ahol a polgároknak ártani akarnak és azok kárára cselekednek. Lajthán innen és Lajthán túl a megélhetés lehetetlenségéből fakadó szolidáritás panaszkodik és lázong, a milliók érdeke szembe helyezkedik az ezrek gazdagodás!' érdekeivel, iámutat törvényekre és állam- szerződésekre, melyek lehetetlenné teszik a munkában fáradó néposztályok megélhetését, hogy lehetővé tegyék sokkal kisebb osztályok, illetve csak töredékek gazdasági érdekeinek előbbre vitelét. Ingerülten panaszkodnak egyoldalú és önző törvények ellen s rámutatnak a szükségre, amely megjelent törvényt bontani. A baj gyökeres orvoslására és elsősorban a husdrágaság megszüntetésére, mindenesetre szükséges az országnak hathatósan gondoskodni az állattenyésztés intenziv előmozdításáról, a növendék állatok védelméről, satöbbi. Az akut bajok enyhítését azonban egyelőre csak szükségintézkedésekkel lehet megkísérlem és ezért a magyar kormány beleegyezett, hogy Bécsbe próbaképpen behozhassanak 250 inétermázsa argentínai húst. Az agráriusok már remegnek, hogy talán a bécsiek ki fogják erőszakolni az argentínai hús behozatalát és riadót fujanak a kormány ellen. A magyar agrárkörökben — Írják — nagy megütközést kelt az, hogy a magyar kormány engedett az osztrák kormánynak és hozzájárult ahhoz, hogy Bécsbe egyelőre 25.000 kilogramm húst hozzanak be. A Károlyi Mihály pénteki estéjén jelen volt agrárius vezető férfiak (köztük Gróf Károlyi József) nagy megütközéssel tárgyalták a magyar kormány hozzájárulását a bécsi kormány követeléséhez s általában az a vélemény csúcsosodott ki, hogy az ország gazdatársadalmát sorompóba kellene állítani a kormány túlkapásai ellen. íme, igy néznek ki az állapotok. Gr. Károlyi József a nagykárolyi választókerület országgyűlési képviselője, 40.000 szóval negyvenezer hold televény fekete föld ura még nincs eléggé jól lakva. Még többre vágyik. Sajnálja hogy a nép esetleg egv pár fillérrel olcsóbb húst ehessék. És ezért az ország gazdatársadalmát sorompóba akarja állítani a kormány „túlkapásai“ ellen. Ezekből az elemekből áll ma a kormány ellenzéke. Szomorú, de tanulságos. Ezek után hisszük, hogy a nagykárolyi választókerület polgárai már nem fogják elfeledni, hogy Gróf Károlyi József viseli a képüket az országgyűlésben és roppant hálásak lesznek azoknak, akik Gróf Károlyi Józsefet a nyakukra hozták és a kiket a gróf annak idején arany- és ezüstcziga- rettatárczával tüntetett ki. Külpolitika a Népbank emeletén. Az „Északkeleti Újság“, a magyar „Times“, vasárnap ismét elintézett egy fontos külpolitikai kérdést. Canalejas spanyol miniszterelnök már egyszer kétségbeesett és erősen vakaródzott, mikor az „É. U.“ megleczkéztette. Most Náthán, Róma zsidó polgármestere fog vakaródzni az „E. U.“ támadása miatt, Náthán tudvalevőleg a múlt Az égi szózat, Irta: Rosenfeld Zsigmond. A tökéletesen berendezett vegyeskereskedésben mindent lehetett kapni, amire egy falu lakosságának szüksége lehet. Fűszert, ruhának való matériát, talpat, rudvasat, sőt ha az ispánná ténsasszony szalon czukkerlire vágyott, azért se kellett a városba küldenie. Az üzlet mellett volt a korcsma, azontúl pedig kis külön épületben a mészárszék. Weiszberger József, mindezek tulajdonosa, jómódú ember volt. Az ismerősei tiz- tizenötezer forintra becsülték vagyonát, amelynek nagy részét az édesapjától örökölte. Gyermekekkel nem áldotta meg az Isten. Felesége gyenge, beteges asszony volt Nagy elfoglaltsága daczára Weiszberger József minden reggel és este pontosan eljárt az istentiszteletekre, melyek templom hiányában Schvartz, a sánta szabó házában tartattak. Pedig környékszerte világi ember hírében állott. És nem alaptalanul. Mert mindenkor élénk részt vett a falu közügyeiben. Nem volt olyan képviselőtestületi gyűlés, amelyről hiányzott volna. Okos, praktikus tanácsaival nagy hasznára volt a falujának. így aztán barátságba keveredett a jegyzővel meg a plébános úrral, akikkel hosszú, unalmas téli estéken kártyázni is szokott. A katholikus iskola tanítója egyszer száz forintot kért tőle kölcsön. A tanító iszákos, rosszfizető ember lévén, Weiszberger a kölcsönt megtagadta. Ezért Hójagos Mihály — igy hívták a tanítót — bosszút esküdött ellene. Estenként gyűlésre hívta össze a falu vezető embereit és kiadta a jelszót, hogy nem kell tűrni, hogy a zsidó az ő zsírjukon gazdagodjék. Keresztény fogyasztási szövetkezetei kell alapítani. Az eszme csakhamar visszhangé talált a faluban. A jegyzőt és a plébánost a Weiszbergerrel való jóviszony nem akadályozta abban, hogy kezükbe ne vegyék az ügyet. Minden tehetősebb gazda jegyzett egy-két üzletrészt. Két hónap múlva meg volt a szövetkezet. A Sajtos Ferencz tiszta szobáját bérelték ki és ott rendezték be a boltot, melynek vezetésére a városból hozattak ki ahhoz értő embert. És vasárnaponként a plébános ur a templomi szószékről hirdette, hogy aki a szövetkezet boltjából vásárol, az Istennek tetsző c ele- kedetet mivel; meg oszt, hogy ott olcsóbb az eczet. az ökörláncz, meg a bors. De nomcsak prédikált a plébános ur, hanem délutánonként maga is beállott a pudli mellé és segített az üzletvezető urnák subiczkot és gatyamadzagot árulni. Közbe-közbe, mint jó boltoshoz illik, meg-megcsipte a vásárló leányok arczát. Egyszer ilyenkor az Istentől elrugaszkodott Tóth Julcsa rá is ütött a főtisztelendő szent atya kezére. A Weiszberger vegyeskereskedését lassanként kerülni kezdték az emberek. Csak azok mentek meg hozzá, akik hitelben vásároltak. Amikor pedig az egyház és a község közös kérelme alapján a szövetkezet korlátlan ital- mérési engedélyt kapott, korcsmájának látogatói is el-elmaradoztak. A legények vasárnaponként a keresztény fogyasztási, szövetkezetben verték be egymás fejét. Azt emberek a plébános ur mérte szent pálinkát (valódi kisüsti) kezdték inni és amilyen arányban fogyott a szövetkezet pálinkája, olyan arányban kevesbbedett a pénzük, amiből a Weiszberger mészárszékéből húst vásárolhattak volna. Weiszbergerné egy reggel arra ébredt, hogy elővette a régi belső baja. Az ura kihivatta hozzá az orvost. Ez drága gyógyszereket rendelt. Azt mondta, hogy a baj komoly. És mindennap kijárt a beteghez. De hiában. Az asszony állapota egyre súlyosabb lett. Fel kellett vinni Pestre, a kórházba. A szövetkezetben is baj történt. Az üzletvezető ur ötezer korona elsikkasztása után megszökött. A vezetőség szörnyen megrökönyödött. Hogy az elsikkasztott pénzt pótolni lehessen, a plébános ur még nagyobb hévvel prédikált a szent misék után a szövetkezet érdekében. Most már azt hirdette, hogy etkárhozik az, aki Weiszbergernél és nem a szövetkezet boltjából vásárol. A sikkasztásért egyesek a jegyzőt tették felelőssé. Hogy hiányosan gyakorolta az ellenőrzést. Nosza, ő is igyekezett Nagykároly, Könyök-utcza II. Készítek: (a gyökér eltávolítása nélkül is) ermészethü fogpótlásokat aranyban és (vulkánit) kautschukban ; szájpadlás nélküli fogpótlások úgy mint: arany- ........... hidak, koronák, csapfogak a legművésziesebb kivitelben................... Lá szló Hí fogtechnikus.
