Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-05 / 40. szám

Nagykároly, 1910. október 5. V. évfolyam. — 40. szám. NAGYKÁROLY Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGyKÁROLyBAN, Szőlő-utcza 4. sz. Előfizetési árak: Egész évre 8 K, félévre 4 K, negyed évre 2 K.- Megjelenik minden szerdán reggel. ■ : Felelős szerkesztő és 1 - ptulajdonos: ROSENFELD ZSIGMOND. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. „Ttyilt-tér" sora 60 fillér. — Kéziratokat nem adunk vissza. A hirdetések közlési dija előre fizetendő. — Egyes számok nem adatnak el. Népszámlálás. Ez év végén népszámlálás lesz. Az erre vonatkozó előkészületek már most folyamatban vannak és ez óriási ijedtséget okoz a nép körében. A nép még most is fél tőle, csakúgy, mint Augusztus római császár korában. Mert a nádfödeles kunyhó egyszerű, naiv lelkű lakója azt hiszi, hogy a „hivatalos járatú ur“ azért faggatja úgy ki tövéről-hegyére az összes vagyoni és családi viszonyáról, mert uj pénz- és vér-adót akarnak sodo- ritani a nyakába. Pedig már most is alig tud lélekzeni a nyomorúságtól. Kiirthatat- lan balhit a falusi nép közt, hogy mikor „Írást vesznek föl a szegény emberről“, mindig valami úri hunczutság jár a nyo­mában. Azért aztán valami nagyon pedáns népszámlálást nem is igen lehet Magyar- országon még ma sem keresztül vinni. Jól emlékszünk rá, mikor a földmivelési kormány a baromfitenyésztés emelése czéljából statisztikával akart magának tá­jékozódást szerezni, nem volt olyan mó­dos magyar gazda, aki le ne tagadott volna egy pár csirkét. Mert senki sem tudta meggyőzni arról, hogy az Írás után nem jön a csifke-adó. De a kormánynak szüksége van a népszámlálásra, hogy az általános választó­jogról szóló törvényjavaslatot előterjeszt­hesse. E fontos reform megalkotásának nélkülözhetetlen előfeltétele a népviszonyok felől kellő és pontos tájékozódás. Mikor a népszámlálás valószinü ered­ményeit latolgatjuk, önként is fölelevene­dik elménkben a régi jó zamatos magyar adoma, mely minden vonatkozásban, min­dig és ma is látható. Az öreg magyar földes urnák „jeles“-re vizsgázott latinból a fia. Első dolga tehát lefordítani magyar nyelvre a latin szövegű nemesi oklevelet. De az öreg nem adja oda neki a féltve őrzött kutyabőrt. Megrázza a fejét és igy érvel: — Sohse forditgasd le azt fiam. így legalább nem értjük. De magyarul, tudja isten, milyen hunczutság sül ki belőle ? (Mert azt az oklevelet osztrák uralkodó, labancz érdekből adta, Rákóczy elárulásáért, elkobzott kurucz domíniummal, annak a bizonyos első ősnek). A népszámlálással is igy járhatunk. Nagyon is szomorú dolgokat tárhat föl a népszámlálás. Ha másból nem, hát a nép- számlálásból majd meg tudjuk, hogy mi­lyen rombolást végezett itt az önös poli­tika, fel fogja tárni azt az ijesztő valósá­got — melyet ma is csak a vak nem lát, — hogy mennyire megcsappant számbeli­leg a magyar faj. A "magyar faj, melynek javaereje részben odaát van Amerikában, munkaerejét idegen világ gazdagodására áldozni. Az ujonczozásoknál láttuk az ijesztő eredményt már, hogy alig akad száz közt öt-hat fegyverforgatásra alkalmas legény. Az izmos, egészséges karok ide­genben keresnek boldogulást. A népszánrff lálás száraz adatokkal fogja bizonyítani, hogy mekkora pusztítást vitt véghez az önérdek politika Magyarország népen egy rövid emberöltő alatt, s kóstolót nyújt ab­ból, hogy hova vezethet a tisztes parla­menti ellenzék nélküli kormányzás. Sok társadalmi, sok gazdasági bajról, betegségről fog lehűlni a lepel, sok tenni-, sok gyógyítani való tárul fel, de hogy az a baj, az a betegség gyógyítható legyen, azt tényleg fel is kell tárni, beds kell vallani. Ugyanezért minden állampolgár­nak kötelessége és saját jól felfogott ér­deke, hogy népszámlálás alkalmával, való igaz adatokat mondjon be s ne töreked­jen a való igazság eltitkolása vagy elfer­dítése által hamis adatokat szolgálni, mert az olyan beteget, aki orvosának nem azt mondja hol fáj, hanem őt félre vezetni törekszik, orvosa bizonyára nem fogja meggyógyíthatni. Kivándorlási statisztika. Szatmárvármegye alispáni hivatala 1910. szeptember havában 137 Amerikába szóló útlevelet adott ki. _________= Vá rmegyei közigazgatás. Szatmárvármegye a múlt hónapban. Szat­márvármegye közigazgatási bizottsága f. hó 7-én, pénteken d. e. Va 11 órakor ülést tart. A fegyelmi választmány ülése. A vármegyei fegyelmi választmány f. hó 7-én ülést tart. A betörő. Irta: Fred Boutet. Hajnali három óra volt. A kaszinó régóta zárva, a szállodában minden láng eloltva, min­denki nyugalomra tért. — Rajta, itt az idő I mondta magában Duhameau Artur. Leugrott az ágyáról, melyen ruhástól nyújtózkodott és zajtalanul mezítláb ment felnyitni az ablakot. Az éj sötét volt és Artur hallotta rezegni anélkül, hogy látta volna a park nagy fáinak a leveleit. Visszament elővette kalapdobozát s két erős vékony göbös kötelet vett ki belőle. Az egyiket a zsebébe csúsztatta, a másikat pedig az ablakfához erősítette; leereszkedett rajta az alant levő erkélyig, mely a szálló első emele­tén volt. — Rajta! Ismételte Artur nagyot nyelve. És óvatosan körülnézett az erkélyről. Lámpaláza volt mint mindig, mint a hogy van a legnagyobb művésznek is. Lo­pott már körülbelül öt év óta és sikerrel, mert soha sem érték rajta és nem is fogták gyanúba, de mindannyiszor elkerülhetetlenül lámpaláza volt és ez megmérgezte az életét. Máskülönben nagyon kedves, nevelt fiú volt, ki egy kitűnő katona-iskolában végezte tanulmányait. Ott vagyonos társai közt, miután őt is bőségesen ellátta Duhameau apó, ki nagy összegeket harácsolt össze a tőzsdén, eltanult minden módot, melyet a civilizáció a moderp embernek nyújt, hogy szórja a pénzt, mig egyet sem, mely a pénzszerzést megengedné. Teljesen úgy disponálva, hogy mulatsá­gon kivül semmittevéssel töltse az életét, ki­lépett az iskolából, mikor az öreg Duhameau egy borzasztó krachban elhasalt s huszonnégy óra alatt teljesen tönkre jutott s ráadásul még egy szélütés kioltotta az életét. Artur mindössze 2628 frank 50 centime összeget örökölt ntána csengő készpénzben, két és fél millió apai adóssággal súlyosbítva, amelylyel különben édeskeveset törődött. Szeretettel nézett szemébe az életnek, el­lenszenvvel a munkának s borzalommal a nyo­mornak és az egyetlen pályát karolta fel, mely megfelelt a kényszerhelyzetnek: a tol- vajlást. Ez nem külön hivatás voltfnála, sem pa­rancsoló hajlam. Jobban szeretett volna becsü­letes lenni, mint tanuló társai, ha mint azok­nak, neki is lett volna pénze. De nem volt és huszonkét éves kora óta a másokéból élt, azt a látszatot adván a dolognak, hogy szilárd év­járadékot bűz az anyja részéről. A betörés jövedelmező, de aggasztó is volt rá nézve. Sikert aratott vele kézügyessé­geivel, gimnasztikái képességeivel s a tájéko­zódásokkal, melyeket társadalmi állása meg­engedett neki megszerezni, hogy biztosan ope­rálhasson a magánlakásokban és különösen a gazdag szállókban. Ritkán gyakorolta ugyan ezt különben és csak a legdusabban jövedel­mező alkalmakkor. Irtózatosan retteget tőle. hogy elcsípik és mindenik merénylete a má­soké ellen rettegésbe ejtette, mintha valami borzasztó sebészeti műtétet kellene kiállania. Csak azért lopott, hogy az állását és a jó hir-y nevét, mint egy elegáns ember fentartsa és a botrány örökre tönkre tette volna. A mostani évadban a legelőkelőbb né­met fürdők egyikét szemelte ki működése te­réül s pompás málháival a Grand-Hotelbe szállva, mindjárt az első naptól kezdve az amerikai Simpson Aurórát szemelte ki ma­gának. Ez, akinek nem volt kora, a túlságosan vörös álbaj, a nagyon fehér hamis fogak, a nagyon zománcos arcfestmény, a nagyon élénk piros ajkfesték s a nagyon is merev válfüző miatt, — harmincszoros milliomos özvegye volt egy halkonzerv gyárosnak és soha sem mu­tatkozott anélkül, hogy olcsón számítva, leg­alább százezer korona ára gyöngy és gyémánt ne lett volna rajta. Artur elgondolta magában, hogy ez az az álmodott tárgy és tíz nap óta, hogy együtt reggelizett és ebédelt Simpsonné asszonnyal és egyes udvarias szót váltott vele, előkészi- tette a dolgot és megállapította a tervét, mely egyszerű és nagyon praktikus volt. Kötélhágcsója segélyével könnyen leeresz­kedett az erkélyre, mely könnyen megmász­ható kis rostélyok által több részre osztva íu­Nagykároly, Könyök-utcza II. Készítek: (a gyökér eltávolítása nélkül is) természethü fogpótlásokat aranyban és (vulkánit) kautschukban ; szájpadlás nélküli fogpótlások úgy mint: arany- ........ hidak, koronák, csapfogak a legművésziesebb kivitelben................... fogtec hnikus.

Next

/
Thumbnails
Contents