Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-14 / 37. szám

NA G Y K A R 0 L Y maga a törvényhozás — teljes tudatában a csendőrség létesítésének s működésének czéljaival — a városok belterületeire kife­jezetten megvonta a csendőrségi szolgálat teljesítését. Ha tehát már 1881.-ben maga a tör­vényhozás belátta, hogy a városokban a rendészeti teendők a csendőrség által nem teljesíthetők, sőt az 1886. XXII. t.-cz. a rendezett tanácsú városokban az összes rendészeti teendőket a városra utalja, most midőn már 29 év után a városok polgár­sága a művelődés utján nagymérvben elő­haladt, a törvények tiszteletben tartása iránt kellő érzékkel bir, általában szomorú visszaesést jelentene a polgári rendfentar- tást katonailag szervezett erőre bíznunk. Ez nem csak a polgári önérzetet sértené, de számos es általunk más alkalommal felsorolandó esetben, határozottan a polgá­rok érdekei ellen volna. Igaz, hogy Nagykároly város rendőr­sége mai állapotában tarthatatlan. A legény­ség nagyobb részben arra nem alkalmas, selejtes anyagból áll. Folytonos változás alatt van s igy ki nem képezhető. És még ez a létszám is kevés. Éjjelenkint alig 4 tmber teljesiti a közbiztonsági szolgálatot. De ennek az az oka, hogy a rendőrség mindig mostoha gyermeke volt Nagykároly képviselőtestületének. A legénység botrá­nyosan rosszul van fizetve. Ha a rendőri létszám annyi mint a csendőröké és a javadalmazás is egyenlő nívójú, úgy két­séget sem szenvedhet, hogy a városi élet­hez inkább akkomodált rendőrség legalább is annyi tudással teljesíti a közszolgálatot. De azért sem vagyunk hívei a csen­dőrség behozatalának, mert a csendőrség­nek rendőri szolgálatra való alkalmazása nagyban és hosszú időre háttérbe szoritja a vidéki városok rendőrsegének államosí­tását. Már pedig minden gondolkodó ember előtt kétségtelen, hogy Magyarországon, a fővárost kivéve, a teljesen elhanyagolt, szervezetlen, tehát a városi és községiélet fejlődésével szemben teljesen elmaradt ren­dészetet csak is az államrendőrség szer­vezetével lehet megmenteni. . "■ — Ne .viseld ezt a gyöngyöt. — Miért? — Waverleytől kaptad ? — -Nos. Igen ? — De öregem, hát minden erkölcsi érzé­ked elveszítetted? Hiszen mindenki tudja,hogy AVaverley Kikit neked köszönheti., — Ki mondta? — Kiki maga . . . George's vállat vont. — Bánom is én mit beszélnek. Fő, hogy magam előtt tiszta legyen a lelkiismeretem. A groom ekkor egy levelet hozott Geor­ges számára. Georges folbontá és a következőket ol­vasta : — Uram, a sok jó után, amit barátnőm­től, Kikitől hallottam, bizalommal fordulok önhöz. Sőt áldozatokra is képes volnék. Ha ösrneretségei között ismét egy Waverley-féle- egyénre akadna, gondoljon reám és értesítsen. A nemzetiségre nem fektetek fősulyt, de előny­ben helyeznék egy amerikait, — tudja, a dol­lárok miatt. — A szokásos díjazásban részesiteneném önt, ezenfelül az ajándékok értékének 10. szá­zalékát is felajánlom. Komoly nő vagyok, pénz­tárosnői állást foglaltam el egy teaházban s igy á fizetésnél nem lesz velem baja. — Szives válaszát várja, tisztelő hive, de Brines Car. — A hölgy azt mondá, —- tette hozzá a groom — mondjam meg uraságodnak, hogy a dolog sürgős. Henri Duvernois. 0 A nagykárolyi vasúti indóház. Pénteken tartotta meg rendes ülését a megyei közigaz­gatási bizottság. Az ülés egyetlen kiemelkedő pontja azon határozat volt, melyszerint a bizottság felirt a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez a nagykárolyi vasúti indóház teljes átalakítása vagy újjáépítése iránt. A feliratot különösen közegészségügyi szempontok tették szükségessé. Vármegyei közigazgatás. Az erdészeti bizottság ülése. A szatmár- megyei erdészeti bizottság f. hó 20-án d. e. 10 órakor Nagykárolyban ülést tart. A vármegyei költségvetés Az állandó vá­lasztmány f. hó Ifi ári d e. fél 11 órakor a megye 1911. évi költségvetése előkészítése czél- jáboi ülést tart. Számonkérö szék. Csaba Adorján főispán folyó, év október 8-án, Nagykárolyban számon- kérő széket tart. Az állandó választmány ülése. Szitmárme- gye állandó választmánya f. évi október 12-én d. u 3 órakor ülésezni fog. A megyei törvényhatósági bizottság őszi közgyűlése. Szatmármegye törvényhatósági bi­zottsága ez idei rendes őszi közgyűlését f. évi október 13-án fogja Nagykárolyban megtartani. Ezen a közgyűlésen kerül tárgyalás alá a me­gyei telefonhálózat létesítésének ügye. Törvény készül a hamisítók ellen. A debrec-zeni vegyvizsgáló állomás ve­zetője évenként egyszer eljön Nagykárolyba, hogy az itteni piaczon eladásra kerülő élelmi­szerekből, azok vegyi vizsgálata czéljából min­tákat szerezzen be. Legutóbb -— amint azt a „Nagykároly“ annak idején megirta — ezelőtt hat héttel járt itt. Most érkezett le a magával vitt minták vizsgálatának eredménye és ez az, hogy a megvizsgált tejtermékek egy része hamisitottnak találtatott. Az a vakmerőség, amellyel az utóbbi időkben az -egész országban garázdálkodtak, erélyes akezióra ösztönözte a sajtót, a társa­dalmat és az ellenőrző hatóságot "egyaránt. Mikor azonban a hamisítókat büntetni akarták, az tűnt ki, hogy a hamisításról szóló törvény egyrészt igen enyhe büntetéseket állapit meg a hamisítókra, másrészt pedig — és ez volt a gyakoribb eset — nem a tényleges bűnös ha­misítók, hanem ártatlan és jóhiszemű forga­lomba hozó elárusítók kerültek csak horogra, Ezek miatt szükségessé vált a hauiisitás- ről szóló törvényczikk módosítása A földmi- velésügyi minisztériumban már folyik is az uj törvényjavaslat tervezetének elkészítése s erre vonatkozólag „Az Est“ ezimii fővárosi lap munkatársa beszélgetett Kazy Jőzsef földmive- lésügyi államtitkárral, ki a következőket mon­dotta : — Tény, hogy a mezőgazdasági termé­nyek hamisításáról szóló 1895: XLVI. t.-cz. módosítását a földmivelésügyi miniszter tervbe vette. Mi a törvényt magát nem mondhatjuk rosznak, azonban ez a törvény tizenöt évvel ezelőtt készült. Akkor még a mezőgazdasági termények hamisítása nem volt olyan nagymérvű, mint most s a törvény meghozatalánál nem lehetett előre látni azt a különféle, valóban igazán kü­lönféle és éber furfanggal kieszelt visszaélése­ket, melyeket az élet produkált. Most azonban már a gyakorlat megmutatja, hogy a törvény mely intézkedései hézagosak és melyek szo­rulnak pótlásra, — A törvény revíziója, illetve az uj tör­vénytervezet előkészítése folyamatban van. Ez igen nehéz munka. Itt nemcsak jogesetekkel és azok difiniálásával állunk szemközt, hanem a vegyészet és a szakemberek tudományos vizsgálatait és azok eredményeit is figyelembe kell vennünk, hogy a hamisítás határvonala megállapittassék. Ismernünk kell a külföldi gyakorlatot, a külföldi judikatura eseteit is. Épp ezért a törvényjavaslat, bárha annak elő­készítése sürgősen folyik, őszszel aligha ke­rülhet a képviselőház elé. Tehát egyelőre még szabad a vásár a , hamisítók számára. Városi ügyek. Botrányos közgyűlés. őz adóügyi jegyzők választása. A két adóügyi jegyzői állás betöltése czéljából vasárnap tartott rendkívüli városi közgyűlés ismét beigazolta, hogy — amit már sokszor megirtunk — a nagykárolyi képviselő- testület nem egyéb egy dróton rángatott báb­nál, amelyet a vezetők a saját kényük-kedvük szerint használhatnak ki Megvagyunk győ­ződve, hogy megyénkben az Isten háta mögött levő Papbikó kisközség oláh képviselőtestülete is különb módon tudja tagjainak akaratát érvényesíteni. Az egyik pályázót, Szeleszky Sándort, a vezetőség a közgyűlés többségének határozott ellenére erőszakkal buktatta ki, ami — tekintve, hogy a mindig pártatlannak ismert Ilosvay Aladár alispán elnökölt — közfelháborodást keltett. A választó közgyűlésről részletes tudósí­tásunk a következő : Elnök : Ilosvay Aladár alispán. Bizalmi férfiak: Csőkör Ferencz, Kaufmann Jakab, Kun István és Merts Imre. Szavazatszedő kül­döttség: Csipkés András, Fürth Ferencz. Jegyző: Néma Gusztáv közig, jegyző és tanácsnok. A kijelölő bizottság tagjaivá elnöklő al­ispán Rooz Samut és Stróhmayer Ferenczet nevezte ki, a közgyűlés pedig Debreczeni Ist­ván polgármestert és Dr. Adler Adolfot vá­lasztotta meg. A két adóügyi jegyzői állásra külön-külön jelöltek. Első ízben Bakos Gyula, Szeleszky Sán­dor és Szabó Sándor" jelöltettek. Közfelkiáltással Bakos Gyula lett megválasztva. A második ál­lásra Preisz Miklós, Szabó Sándor, Szeleszky Sándor és Unger Kornél jelöltetett, A többség Szeleszkyt éljenezte és ennek daczára az alispán — a szavazás elrendelésének mellőzésével — Preiszt jelentette ki megválasztott jegyzőnek. Az egész machináczió oly gyorsan ment, hogy a szavazást kérő iv beadására idő nem volt. Holott Szeleszky hlyei többségben voltak és szavazás esetén feltétlenül Szeleszky lett volna megválasztva. Az alispán- eljárása óriási meglepetést okozott. Úgy halljuk, hogy az erőszakos válasz­tást megfogják felebbezni. A városi villamos-mű épületének kibővítése. A vasárnapi választó közgyűlés után a kép­viselőtestület Debreczeni István polgármester elnöklete alatt a városi villamos-mű épületének kibővítését tárgyalta. Elhatároztatott, hogy az újonnan beszerzett motor elhelyezése czéljából a gépházat megnagyobbittatják. Az épitési munkálatokkal, pályázat mellőzésével, Jakabffy Gábor nagykárolyi épitesz-vállalkozó lett meg­bízva. ilelezés a lóiéra ellen. Járványbizottságok alakítása. Betiltották a bikszádi búcsút! , Van kolera? Nincs kolera? Ez tartja iz­galomban ez idő szerint Magyarország lakos­ságának többségét. Bizonyosat nem lehet tudni. A napi sajtó úgyszólván naponta ad hirt ko- leragyanus megbetegedésedről, kolera okozta halálozásokról, de ugyanazon hirekben mind­járt meg is czáfolja híradását, megnyugtatva a közönséget, hogy nincs veszély. Ibim telteiéi a naiárolgl placzon.

Next

/
Thumbnails
Contents