Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-03 / 31. szám

NA GYK ÁROLY

amelynek czélja az volt, hogy az országos vasúthálózat kiépítése programúijához a vasúti kormány elé terjesztendő javaslatait állapítsa meg.

Körülményes és helyszíni felvételekkel kapcsolatos kutató munkát végzett akkoriban a kamara az ő hét vármegyéjében, nem tévesztvén szem elől azt, hogy az egész ország vasúthálózatára tekintettel bírálja és állapítsa meg teendő javaslatait.

Előterjesztésének tervezetét ezután egy monstre-értekezlet bírálata alá bocsátotta, melyen részt vettek kerülete városainak polgár- mesterei, képviseltették magukat a törvény- hatóságok, a forgalmi szakkörök, a debreczeni üzletvezetőség, a sajtó és jelentékeny számban maga a kereskedelmi forgalmi érdekeltség.

Ebből a körültekintő és nagy kritikával lefolytatott munkásságból egy közel két nyomtatott ivet kifevő előterjesztésbe foglalta össze a kamara tartalmas javaslatait

Ez a három év előtti munka most nyer aktualitást.

Fővárosi és vidéki lapok egyre-másra számolnak be a kamara kerületét érintő és megvalósulásra kerülő vasútvonalakról, létesítendő összeköttetésekről, melyek tervei a kereskedelmi kormány és a külömböző köz- igazgatási fórumokat mostanában foglalkoztatják.

Örömmel állapítjuk meg, hogy mind e tervek a kamara előterjesztéséből keltek ki a való életre.

Most, hogy a kassa—miskolcz—debre- czen—arad—temesvári, valamint az ungvár— munkács—beregszász-szatmár—kolozsvár—sze- beni közvetlen fővonalak létesítése, mind kon- krétebb alakban hírlik, érdekesnek tartjuk a kamara előterjesztésére visszapillantani.

A közlekedési politika általános szemléletéből megjegyzi a kamara, hogy helyes, czél- szerü és minden tekintetben bevált vasúti politikája volt 'a múltnak a vonal-czentra- lizáczió, hogy tudni illik a máv. fővonalak Budapestről csillag alakban indulnak ki és illetőleg futnak össze. Ezt még Széchenyi az 1820-as években tűzte ki alapelvül. így szán- gékosan tereltetett az egész ország forgalma Budapestre s illetőleg Budapesten át a világ négy tája felől.

Czélja volt e politikának hatalmas, erőteljes főváros fejlesztése. Ezt a czélt már régen elértük, sőt némileg túl is haladtuk s Budapest, a magyar czivilizáczió tulnagyra fejlett feje, bizonyos sulylyal nehezedik a vidékre.

Ezekből kiindulva azt a gondolatot vetette fel a kamara, hogy az országon bordaszerüleg átfutó fővonalak létesittessenek, ami a főbb góezpontoknak északról délfelé való közvetlen összekapcsolásával érhető el u. m. Pozsony— Zágráb, Győr—Pécs és bennünket közelebbről érdeklőleg Kassa—Debreczen -Temesvár és

Ungvár—Szatmár—Szeben.

A tranzitó-forgalom számára Észak- és Déln agyarországon nyugatról keletre átfutó két fővonalat kontenpált a kamara, melyek Budapestet nem érintenék.

Kérelmét a kamara a következőkben foglalta össze:

1. Történjék gondoskodás arról, hogy a csillagrendszerű vasúti vonalhálózat a fejlődött forgalom igényeinek megfelelőleg akként egé- szitessék ki, hogy az egyes vonalsugarak főbb góczpontjai az országon bordaszerüleg átfutó irányokban kapcsoltassanak közvetlenül össze.

2. A helyi érdekű vasutak építését szabályozó törvény revíziója sürgősen vitessék keresztül s annak keretében történjék gondoskodás a h. é. vasutépitkezések és feltételeik jelentékeny megkönnyítéséről, különösen a rendes nyomtávú gazdasági gyüjtővasutakat illetőleg, mert ezek rendszerétől a jövőben nagyon sokat kell várnunk.

Kérte továbbá, hogy akár a törvényhozás keretében, akár attól fügetlenül, szabadittassék ki a magyar vasutügy a közös hadügyi kormány nyomasztó befolyása alól.

A h. é. vasutak építkezésénél szigorú elvül állittassék fel a rendes nyomtávú h. é. vasutak építésének elősegítése s viszont a kes- kenyvágánynak megnehezítése, kivéve hegyes vagy oly vidéken, hol a terep lehetetlenné, vagy túlságos áldozatokkal járóvá teszi a rendes nyom táv alkalmazását.

Sürgősségük szerinti sorrendben a következő vonalak kiépítését hozta javaslatba:

Czegléd—Szolnok—püspökladányi második vágány.

Debreczen—Nagyvárad (különös figyelemmel a Kassa—Miskolcz—Sátoraljaújhely—Debreczen—Arad—temesvári stb. bordaszeriien átfutó összeköttetés leendő létesítésére is.)

Ungvár—Munkács — Beregszász (esetleg Tiszaujiak—Szatmár különös figyelemmel az esetleg Varannótól—Csúcsa—Kolozsvár—Nagy- szebenig a jövőben létesíthető bordaszerüen átfutó kapcsolatra is.)

Visóvölgy—Borsa—kimpolungi vonal, de csak mint nemzetközi fővonal és csakis az iza- völgyi vasút kiépülése után (akár mint h. é. akár mint állami) és csakis a kellő díjszabási védelemmel.

Miskolcz— Tiszapolgár.

Dombrád— Kisvárda— Nyirmada — érmi- hályfalvai vonal.

.Nyíregyháza — Vásárosnamény — Beregszász

Huszt—Ökörmező, Huszt—Dolha, Dolha —szolyvai vonalak.

Nagybánya—M-Sziget (fernezelyi völgyön, Krácsfalván; avagy Kapnikbányán át Suga- tagra.)

Szatmár—Tiszaujiak.

Nagyiéta—Székelyhid (amennyiben a Debreczen—nagyváradi közvetlen kapcsolat létesítése halasztást szenvedne)

Hajdusámson—Nyírbátor.

Nagy bánya—Felsőbánya—Galgó ; Jászpáti—Vámosgyörk ;

Szatmár-Akos és még számos helyi érdekű vonalat.

E javaslatok, úgy látszik, most lassan-las- san visszhangra találnak ebben az országrészben és megvalósításuk iránt a kormány és az érdekeltségek körében egészséges mozgalmak keletkeznek.

Egyik helyi lap a „Pannónia“- és a „Balaton“ kávéház belügyiéiről Írván, rendőrségért kiált. Pedig hát hazafias szempontból a szóban forgó lap volna rendőri eljárás alá vonandó. Ugyanis Pannónia elhagyására uszítja az embereket és rossz hírét költi Pannónia gyöngyének, a Balatonnak.

HÍREK.

— A főispán költözködése. Csaba Adorján Szatmárvármegye és Szatmárnémeti város főispánja Szatmárról e hét folyamán költözik át véglegesen a megye székhelyére, Nagykárolyba.

— A polgármester szabadsága. Debreczeni István Nagykároly város polgármestere vasárnap kezdte meg három hétre,terjedő szabadságát. Távolléte alatt Hetey Ábrahám főjegyző helyettesíti.

— Gróf Károlyi István halálozásának évfordulója. Augusztus 1-én, hétfőn, volt gr. Károlyi István a nagykárolyi kerület néhai országgyűlési Képviselője halálának évfordulója. Ez alkalomból a nagylmrolyi rom. kath. kegyúri templomban gyászmise volt, amelyen a grófi család tagjai és az uradalmi tisztikar vettek részt.

— Hegyvidéki kirendeltség Szatmármegyében. A hegyvidéki miniszteri kirendeltségnek Szatmárvármegye területére tervbe vett kiterjesztése valósággá vált. — A földmivelésügyi miniszter dr. Sárváry Béla, min. fogalmazót kinevezte szatmárvármegyei megbízottá s székhelyévé Nagykároly városát jelölte ki. A megbízott az ügyek intézésének tanulmányozása czéljából pár hetet a beregi központban fog tölteni. Az uj hivatal működését szeptember 1-én kezdi meg.

— Népünnepély. A Nagykárolyi Dalegyesület f. hó 20-án, Szent István király napján a „Lövölde“ helyiségében nagyszabású népünnepélyt rendez. Áz érdekesnek ígérkező programm összeállításán most dolgoznak.

— Aratósztrájk. A múlt hét folyamán Domahidy Pál domahidai és Löffler Béla bör- velyi gazdaságában az aratómunkások sztrájkba léptek. A sztrájknak a hatóság beavatkozása vetett végett.

— Ezredösszpontositás. A m. kir. szatmári 12-ik honvédgyalogezred Nagykárolyban állomásozó 3-ik zászlóalja, szombaton ezredössz- pOntositó gyakorlatra Nagyszőlősre menetelt.

— Vasúti előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a mezőterem— peéri vasul előmunkálati engedélyét Dr. Farkas

Imre budapesti lakos kérelmére, egy évre meghosszabbította.

— Államsegély a tartalékosok családtagjainak A Bosznia és Herczegovina annek- tálása folytán keletkezett szerb mozgolódások következtében múlt év márczius hó II. felében kivételes tényleges katonai szolgálatra behívott tartalékosok és póttartalékosok segélyre igényt tartó családtagjairól szerkesztett összeirási kimutatások a segélyek mérvének és összegének megállapítása után a pénzügyminisztériumtól a kir. pénzügyigazgatósághoz leérkeztek. A segély felvételéhez szükséges fizetési könyvecskék kiállítása munka alatt van. A községek elöljárói a napokban kézbesítés végett megkapják. Segélyt kap: Szatmárvármegye területéről 157 községből összesen 400 behivott családja. A segélyek összege a segélyre szorult családtagok száma, vagyona, a behivott átlagos napi keresete, továbbá a tényleges szolgálatban eltöltött időre tekintettel állapíttatott meg; napi 23 f. — 1 K 60 f. között ingadozik. Egyikmásik családja igy most 150 koronát is kap.

— A lápi talajtüzröl szóló tűzkár jelentés hétfőn érkezett be a nagykárolyi főszolgabiró- süghoz. A tűz Börvely község határában, gróf Károlyi Gyula birtokán 100 kát. holdnyi területen volt és 13.000 korona kárt okozott.

— Naptárujitás. Mértékadó helyen már a befejezéshez és a megvalósuláshoz közellévőnek mondják a Gergely-naptár régen tervezett reformálását. E hírforrás szerint az uj naptár a legközeiebbi január 1-én életbe lép. Ä tervezet főbb vonásaiban a következő: A 365 napos év négy évszakra oszlik s egy évszak 91 napból, vagyis 13 hétből fog állani. Mivel ez 364 napot tesz ki, az év utolsó napja dátum nélküli lesz s ezt újév napjának fogják nevezni, mely mindig vasárnapon lesz, január elseje pedig hétfőre esik. Minden negyedik évben a szökő év 366-ik napja nem februárban, hanem június 31. és julius 1. közt dátum nélküli nap lesz. Minden évnegyed 3 hónapja közül az első két hónap 30 napos, a harmadik pedig 31 napos lesz. Január, ápr., jul. és október elseje mindig hétfőn lesz s igy könnyen ki lehet majd számítani, hogy a hét melyik napjára esik a hó egyes napja. Husvét ünnepe a tervezet szerint minden évben április 7-én lesz s ilyképen a görög naptárral is meg fog egyezni.

— Gyilkolt a cséplőgép. A gép körül forgó munkás élete és testi épsége állandó veszedelemnek van kitéve. A balesetek s a szerencsétlenségek esélye aránytalanul nagyobb a mező- gazdasági munkásnál, ki csak az év bizonyos szakában kerül gép mellé s nem képes akkora óvatosságot kifejteni, a modern Molochchal szemben, mint a folyton gépek között levő gyári munkás. Szerdán a cséplőgép darabolt széjjel egy munkást. Pete-pusztán történt, hogy Kalapos György etető, ki a cséplőgép tetején a kévéket eresztette a gép gyomrába, eddig ki nem derített módon a cséplő gépbe esett. A gép darabokra tépte a szerencsétlen munkást.

— Eltörlik a borravalót. Nagyváradról jelentik, hogy ott okt. hó 1-én eltörlik a borravalót. Akkor jár le ugyanis a nagyváradi pin- czérek és kávésok kollektiv szerződése. Az uj szerződés megszünteti a borravalót és a pin- czérek fizetését és ezek helyett a kávéház bruttó jövedelmének 10 százalékát köti le a pinezérek számára. Az uj rendszerrel persze együtt jár a kávéházi árak emelése. Tehát drágább lesz a kapucziner. A borravaló eltörlésével nemrég Szegeden is foglalkoztak, de kisebbségben maradtak a reform hívei. A kávéházi árakat azo,nban enélkül az újítás nélkül is emelték. Értesülésünk szerint a nagykárolyi kávésok és pinezérek is csatlakozni fognak a nagyváradiak újításához.

— Népkönyvtár. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a szinérváraljai polgári kör részére 1000 kötetből álló népkönyvtárt adományozott.

— Eltévesztett ütés. Sarkadi Benjáminná 65 éves szatmárcsekei lakos a fehérgyarmati vásárról hajtatott hazafelé Kömörő községen keresztül. Ä szomjas kocsis a korcsma előtt persze megállóit és betért egy rozsdásra, közben egy szóváltást is elintézett, egy hatalmas pofonnal, amit Baku László ott mulató legénynek osztott ki. Baku a kapott pofon következtében, amit a kocsis vasmarkai alaposan arczára mérhetek, elkábult, úgy, hogy csak akkor tért eszméletre, amikor a kocsis már a szekeren ült és elhajtott. Utána szaladt egy karóval a kezében. A szekeren ülők nem is sejtve, hogy Baku ütésre készül, nyugodtan hajtottak a poros utón, ami-