Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-05 / 1. szám

Nagykároly, 1910. január 5. V. évfolyam. — I. szám. NAGYKÁROLY Szerkesztőség és kiadóhivatal: NrtGyKAROLyBflN, Szőlő-utcza 4. sz. Előfizetési árak: Egész évre 8 K, félévre 4 K, negyed évre 2 K. Megjelenik minden szerdán reggel. ........ ­Fe lelős szerkesztő és laptulajdonos: ROSENFELD ZSIGMOND. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. „nyilt-tér" sora 60 fillér. — Kéziratokat nem adunk vissza. A hirdetések közlési dija előre fizetendő. — Egyes számok nem adatnak el. — A Polgári Radikális PáHprogrammja. -­A fővárosi lapok már hetek óta hosszulére eresztett czikkekben írják meg, hogy Lukács Becsbe utazott, Kuhen-Hé- derváry haza erkezett, Justh ezt tervezi, Kossuth Lipót azt monta, e lesz, a lesz a miniszterelnök stb., stb. Holott világos, hogy az egész fejte­tőre állított közéleti helyzetnek, a most már ex-lexes állapotnak nem lehet más megoldási módja, mint a becsületes, nép­jóléti munkára már elejétől fogva képtelen parlament feloszlatása és az uj választá­sok mielőbbi kiírása. Annál is inkább, mert ez a parlament a legönzőbb osztály­parlament és annak tagjai egyáltalában nem letéteményesei az igazi népakaratnak. Még ha becsületesen megfelelne hivatásá­nak, akkor se volna a valódi közakarat képviselője, mert Magyarország lakossága kétharmadának ma sincs választójoga. A Nagykároly múlt heti számának vezető czikkében már hangsúlyoztuk, hogy más kibontakozást, mint a parlament fel­oszlatását elképzelni se lehet. Nem nagy- képüsködünk azzal, hogy ezt mi találtuk ki. Jól tudják ezt az illetékes emberek és a hónapokig tartó csúf hercze-hurcza nem is a békés kibontakozás, hanem a bitorolt hatalom a kitűnő és fényesen jövedelmező sáp-alkalmak megtartása érdekében tör­tént. De minthogy middenféle szerelemnek vége szokott lenni, végrevala'nára en­nek a nagy közéleti szédelgésnek is vége lesz. Immár holt bizonyos, hogy a parla­mentet rövid időn belül feloszlatják és rövidesen kiírják az uj választásokat. Még az idei télen fogunk uj képvi­selőket választani. Csikorgó hidegben, tér­dig érő hóban. Mert hiszen ez ideig se hideg, se hó nem volt. Készülődhetünk az uj választásokra! És hogy a polgársá­gnak alkalma legyen jól készülődni, lekö­zöljük a polgári radikális párt programmját. Olvassa el figyelemmel mindenki ezt a programmot, aki a saját sorsát a szivén viseli. íme: a) az általános, titkos, egyenlő, köz­ségenként! választójog, úgy a képviselő- választás, mint az önkormányzat terén; b) a sajtó, gyülekezési, egyesülési jog teljes szabadsága ; c) a vallás és lelkiismeret szabadsága; d) az 1848. XX. t.*cz. becsületes vég­rehajtása ; e) a közigazgatás államosítása; f) a kötelező állami közoktatás ingye­nes népoktatatással; g) a holtkéz- és kötött birtok felsza­badítása; h) a fokozatos (progresszív-) adózás a megadóztatás minden nemében és a létminimum megfelelő megállapítása; i) az otthon védelme; j) a munkaalkalom szaporítása, a kis­ipar es kisbirtok felsegélyezése és általá­ban a kereseti viszonyok javítása; k) a tényleges katonai szolgálati idő­nek leszállítása ; a behívott tartalékosok családjának kártalanítása és a családfenn­tartók katonai szolgálat alól való mente­sítése ; l) a kötelező állami biztosítás minden téren ; m) a megélhetési viszonyok türhetővé tétele ; n) az ármentesitó társulatok államo­sítása. A párt sem 48-as, sem 67-es alapon, hanem kizárólag gazdasági alapon áll. Az adott viszonyok között, a 48-as eszmék­nek a többség által történt szégyenletes elárulása után és a 67-es pártok kisebb­sége idején, ez a programira az egyedüli, amely tisztán gyakorlati és már napja­inkban is megvalósítható czélokat szolgál. A leközölt pártprogramul a nagy Széchenyi tanításból indul ki, amelysze- rint a népet először gazdaságilag kell erőssé tenni. Ezt peutg csak úgy érhetjük el, ha az ipar, a kereskedelem felvirágzik, ha a műveltség minél nagyobb körben terjed el, ha alkalom adódik arra, hogy a most becsületes munkája mellett is éhező, nyomorgó nép jóléthez jusson, ha Szatmármegyéből nem fog egy év alatt — amint az az 1909-ik évben történt — 5000 ember Amerikába vándorolni. Majd ha a népjólét bekövetkezik, majd csak akkor lehet, sőt kell is hozzá­fogni annak szent ideának megvalósításá­hoz, amely iránti hitet a „honmentők“ uralma hosszú időre kipusztitott a szi­vekből. . — Megyebizottsági tagválasztások. Deczem- ber 80-án tartattak meg Szatmármegyében a halálozás vagy lemondás folytán megüresedett törvényhatósági bizottsági tagsági helyek be­töltésére elrendelt választások. A fiilesdi kerü­letben Dr. Kölesei Kende Zsigmondot,' az erdő- szádai kerületben Brán Demetert, a nagyari kerületben pedig Szabó Zsigmondot választot­ták meg. — A polgári radikális párt újéve Az országos polg. radikális párt vezetősége újév napján tes­tületileg tisztelgett Kaffka Lászlónál, a párt elnökénél. Az üdvözlő beszédet Baross Gyula dr. tartotta. Kaffka László elnök válaszában kiemelte, hogy a következő év is a nehéz küzdelmek éve -lesz. A párt főprogrammja az általános egyenlő és titkos választói jog még kiküzdetlen, de megnyugvással állapithatja meg, hogy a pártnak ez a fő programmja a legaktuálisabban áll az előtérben. — Közigazgatási bizottsági ülés. Szatmár- rnegye közigazgatási bizottsága folyó hó 7-én, pénteken ülést tart. — A „Nagykároly és Vidéke“ állami támo­gatása. A fiatal „Északkeleti Ujság“-ban Dr. N. Szabó Albert egy szerkesztői üzenet ke­retében azt irta, hogy a „Nagykároly és Vidéke“ állami támogatásban részesül. E lap szerkesz­tője Dr. Adler Adolf, lapjában azt megtagadta és állítólagos igazának bebizonyítására egy istentelenül kiczirkalmazott fogadási módot ajánlott fel. Dr. N. Szabó Albert erre a kö­rülményes fogadási ajánlatra — előttünk isme­retlen okból — beadta a derekát és most Dr. Adler Adolf a „Nagykároly és Vidéke“ leg­utóbbi számában kérkedve hirdeti az ő lapjá­nak makulátlan voltát. Pedig kár volt Dr. N. Szabó Albertnek leszerelni. Először azért, mert ilyenek után könnyen elvesztheti népszerűsé­gét, másodszor azért, mert Dr. Adler Adolf tagadásával szemben játszva belehet igazolni, hogy a „Nagykároly és Vidéke“ igenis része­sül állami támogatásban. A szubvenczió kér­dése ugyanis nem váltóper, amelyben a forma és nem a lényeg a fő. Mert a „Nagykároly és Vidéke“ hirdetési pausáléja a tavaszkor nem szűnt meg, csak alakot változtatott. Addig átalányt kapott, most pedig esetenként fizetik a hirdetéseket. Annak bebizonyítása pedig könnyű mesterség, hogy a MÁV, hirdetéseit csak a kormány érdekeit támogató lapok kap­jak és hogy a vasúti szabadjegy se egyéb, mint a szubvenczió egyik burkolt formája. „Nemzethy“ darabontok uraloma. Nem kell adót fizetni. Persze csak egyenes adót, január 1-től kezdve. Miután az ország úgy kerül bele az 1910-es esztendőbe, hogy az állami költség- vetés nincsen megszavazva, adót szedni, állami adó behajtására végrehajtásokat eszközölni nem szabad. A pénzügyminiszter most rende­letben figyelmezteti a beállott adózási és végre­hajtási vakáczióra a nagykárolyi pénzügyigaz­gatóságot s egész általánosságban beszünteti a kincstári követeléseknek kényszerbehajtását. Ezek a rendelkezések a nem kincstári követe­léseknek kényszer utján való behajtását nem érintik, vagyis a hitelező ezután is árvereltet- heti adósát. A fizetési kötelezettség tehát csak az állami egyenes adókra van felfüggesztve, persze azzal a toldással, hogy mihelyt állami költségvetés vagy a törvény rendelkezéseit semmibe vevő kormány kerül az ügyek élére, az elmaradt adókat be fogják hajtani. Bizonyos azonban, hogy az ex-lex állapot bekövetkezése azért nagyon megkárosítja az államkincstárt, mert az igy elmaradt adóknak egy jókora része egyszersmindenkorra behajthatatlanná válik és elvész. A január elsejei nappal, amelyen költség- vetésen kívüli állapotba került, Magyarország, a Wekerle-kormány a mai jog szerint megszűnt törvényes és alkotmányos kormány lenni, mert minden fillér pénz, amit kiutal, egy-egy törvény- sértés, mivel a kormánynak törvényes fölhatal­mazás nélkül nincsen joga semmit kiutalni s igy január 1-én Magyarország a leplezett abszolutizmus állapotából átment a nyílt és leplezetlen abszolutizmus állapotába. Alkotmány - jogi szempontból semmi különbség nincsen Wekerle, Kossuth, Apponyi, Andrássy és Bach vagy Schmerling között, ellenben igen lényeges különbség van például a Wekerle és a Fejérváry- kormány között, az utóbbi javára. Wekerléék fölidézték a törvényenkivüli állapotot, Fejérvá- ryék pedig már készen találták s ugyaDugy készen találná egy más úgynevezett darabont­kormány, amely Wekerléék helyére ülne. II VÉStt

Next

/
Thumbnails
Contents