Nagykároly, 1909 (4. évfolyam, 1-34. szám)

1909-10-13 / 23. szám

NAGYKÁROLY Persze harsogó derültség szakította félbe a Vajda jóslatát. A helyzet ma sem jobb, mint ez év ta­vaszán volt, sőt. Sen ;i se tudja, hogy mi lesz, de azért a „Szatmármegye* megmondja. Egy kőnyomatosból leadott vezérczikkben, mely vezérczikk a vidék összes lepénzelt lapjaiban is megjelent. Aszongya: „Nem engedünk“. Csakhogy itt nem harsogó derültség, hanem hangtalan elkeseredés keletkezik kijelentés nyo­mán. Mert azt látjuk hogy a népjólét gyilkosai, ismét a régi gaz taktikával próbálják a népet elbolonditani. Minden józan gondolkozásu ember előtt világos, hogy most midőn a parlament ismét szembe került az udvarral, nem arról van szó, hogy a magyar nemzet érdeke került volna ellentétbe a Habsburg-ház érdekével. Hanem igen is arról van szó, hogy letör­jük a mai uralkodó osztályt, amely gazdasági­lag mindent a saját önös érdekében cselekszik és minden egyes cselekedete a népnek baromi sorsban való meghagyására irányul. És ez el­len a hatalmi osztály úgy védekezik, hogy is­mét előveszi régi praktikáit. Bécs ellen lázitja az országot, de csak azért, hogy a saját gaz­ságairól elterelje a figyelmet. Ezért festegetik a falra újból a „nemzethy ellenállást“. Csakhogy a dolgozó népmillióknak már régen felnyílt a szeme. Nem közjogi szőrszála­kat akarnak hasogatni, hanem becsületesen és jólétben élni. És hiába ordítoznak az üzletes honhazafyak többé: nem ülnek fel nekik. A szatmármegyei telefonhálózat. Egy ujabbi „vakulj magyar“ határozat. Felirat a m. kir. belügyérhez. Nem szorul részletes indokolásra, hogy helyes közigazgatás egy oly nagy kiterjedésű megyében, mint Szatmárvármegye, telefonhá­lózat nélkül el sem képzelhető, Ennek tudatában az ország majdnem minden megyéjében már régen meg van a megyei telefonhálózat. Oly kis megyékben is, mint pl. a szomszédos kis Szilágyban és Ugocsában. Szatmármegye törvényhatósági bizottsága még az 1908. év márczius 26-án tartott rend­kívüli közgyűlésén elhatározta egy vármegyei telefonhálózat létesítését, annak kimondása mellett, hogy egyenlőre csakis a járási szék­helyek és Éelsőbánya rendezett tanácsú város kapcsoltassanak össze a megye székhelyével. Az államépitészeti hivatal által szerkesztett költségvetést elfogadta, azonban kijelentette, hogy a hálózat létesítése költségeiről alap hi­ányában nem gondoskodhatik. Egyben feliratot intézett a belügyminiszterhez, hogy ezen hatá­rozatának jóváhagyása mellett, a hálózat léte­sítésének költségeit a megye részére államse­gélyként megadni szíveskedjék. A gyűlésen Dr. F a 1 u s s y Árpád főispán nagyban fogadkozott, hogy a kérelem teljesí­tését kieszközli. És ezt a megye közönsége joggal el is várta volna tőle, mert abból a sok Ígéretből, amit a megye , jövendő fejlődésére vo­natkozólag hivatalába történt beiktatásakor tett, mindezideig egyet se váltott be. A belügyminiszter azonban Szatmár­megye kérelmét arra se méltatta, hogy érde­mileg elintézze. Vissza irt, hogy mégegyszer kérjék alázatosan akkor talán határozni fog arról, hogy mit határozzon. Dr. F a 1 u s s y Árpád főispán tehát ezúttal se váltotta be ígé­retét, vagy ha igen: a belügyminiszter egyál­talában nem reagált az interveniálására. Ámi igy is, úgy is jellemző körülmény. Á belügyminiszternek ez a leirata még 1908. évben, október hó 4-én kelt és ezt a fel­iratot — hála a meggyorsított és most már automobil sebességgel rohanó megyei közigaz­gatásnak — a törvényhatóság egy év és három nap múlva, a folyó hó 7-én tartott gyűlésen vette tárgyalás alá. És ennek követ­keztében a múlt évi kérelmének a belügyérhez való újbóli felterjesztését határozta el. Éppen idejében csinálták ezt. Mert most már igazán telefonálhatnak Andrássynak. A nagykárolyi szüret. Kevés bor termett az idén De azért nem valljuk kárát. Ha termett vön: Wekerléék Bécsbe vinnék el az árát. A bor. harangozás a vihar elé. Föispáni közebéd. Egyes falvakban van az az ősi szokás, hogy a láthatáron mutatkozó vihar elé beha­rangoznak. Ezen falvak egyszerű jámbor népe azon hiszemben él, hogy a falvak összes ha­rangjainak kongása megijeszti a feléjük tor­nyosuló fergeteget, jégesőt és pusztító villámo­kat rejtő fekete fellegeket. ... A csütörtöki megyei közgyűlés után Dr. Falussy Árpád főispán közebédet adott. Olyan hivatalos ebéd-féle volt ez. Hivatalosok voltak az összes főszolgabirák és a központi hivatal összes fogalmazó személyzete. Ott voltak még a többek között Luby Géza és Luby Béla képviselők is. A főispán peéri borait nem sikerült a még a „nemzethy győzelem“ virágzása idején ter­vezett pinczeszövetkezet révén jó áron a nagykö­zönség nyakába sózni, hát azokat az ilyen köz­ebédek alkalmából kell elfogyasztani. Énnek az eczetes bornak a hatása következtében Lxiby Géza bácsi pohárköszöntőt mondott. A tósztra dr. Falussy Árpád főispán válaszolt. A többek között ezt mondta: „A szeretet a tisztviselőkben az együvé- tartozandóság érzését teremti meg. A sze­retet hatalmával — mely szeretettel fűzi egymáshoz a tisztviselői kart, hogy gondo­lataik és akaratuk a nemzeti eszmében egyesüljön, — oly erőt fog képviselni, a melylyel alkotmányunk . és vármegyénk önkormányzata ellen bekövetkezhető min­den támadást dicsőséggel fog visszaverni. Tudom, hogy vármegyénkben is akadhat­nak szolgalelkek, akik eladják magukat rangért, czimért és hatalomért, de ezeknek szégyenteljes vállalkozásuk hajótörést fog szenvedni Szatmárvármegye tisztviselőkará­nak kipróbált hazafiságán, amelyben őket támogatni fogja Szatmármegyének' lelkes közönsége.“ Mondott még több sületlenséget is, mely­ből a fenti részt csak azért közöltük, hogy rá­mutathassunk, miszerint a fergeteg elé való harangozás szokása nemcsak a falvakban dívik. A főispán pünkösdi királyságát, ránézve vész­terhes fellegek fenyegetik. És ő is azt hiszi, hogy ha ilyen fondorlattal eléjük harangoz, hát a nyugtalanító fellegek egyszerűen elfog­nak takarodni. Az is telette humoros, hogy a közebéden jelenvolt „kipróbált hazafiságu“ tiszt­viselők nagyobb része, egyáltalában nem vett részt a „nemzethy ellenállásiban, akik pedig resztvettek, csak azért tették, mert a hatvanas­bizottság előre biztositotta őket a fizetésükről. A főispán beszéde után Luby Béla beszélt a főispán becsületes munkálkodásáról, melyet a vármegye javára tett. Lttby Bélának igaza van. Mert annyit, amennyit mint képviselő ő tett a kerülete érdekében, annyit a főispán is tett a megye javára. T. i.: egyik sem tett semmit! A közebéden egyéb baj nem történt. Városi ügyek. — Il-od fokulag jóváhagyott közgyűlési ha­tározatok. A képviselőtestület legutóbbi gyűlé­sén a városi villamos-mű átalakítása és az ingatlan forgalmi illeték szedhetésére vonat­kozó határozatokat a megyei törvényhatósági bizottság okt. 7-iki gyűlésén jóváhagyta. A Kereskedelmi és Iparbank részére átengedett közterület ügyében az Ujházy által beadott felebbezést pedig elutasította. — Uj építkezések. A Tanács Szűcs János­nak és Papp Jenőnek a Kaszinó-sikátorban két földszintes házra adott legutóbb építési engedélyt. A mKözponti Kávéháziból. — Gyere fel szombatra Pestre. Meg­nézzük a Bleriót felszállását. — Dehogy megyek. Ha én egy súlyos dolog felszállását akarom látni: megnézem a mi községi pótadónkat. IMMi nagykárolyi fiatalember. Öt menyasszonyjelölt. Az előzmények szerint szenzácziósnak mutatkozó bűnügyben folytat most a nagy­károlyi csendőrség széleskörű nyomozást. Egy külső megjelenése és társadalmi állása után urnák mondható nőtlen fiatal­embert, aki csak egy pár hónap óta lakik állandóan Nagykárolyban, üzletszerüleg űzött házasságszédelgéssel gyanúsítanak. A feljelentés szerint, amely egy más me­gyei város rendőrségéhez lett beadva, a gyanú­sított és Szatmármegye közéletében élénk szerepet'játszó fiatalember különböző helyeken öt leánynak esküdött szerelmet és Ígérte meg, hogy nőül veszi őket: Mikor az egyes szerelmi viszonyok meghittebbekké kezdtek válni, a nagy szivü szerelmes lovag jövője megalapí­tására hivatkozva, a hozományra előleget kért részben a menyasszonyjelöltektől, részben pedig azok szüleitől. Kért és kapott. Ilyen módon az egyes szerelmi ügyekből kifolyólag 1000-2000 koronákat harácsolt össze. Mikor aztán a hozományelőleget meg­kapta, érzékenyen elbucsozott a menyasszonytól és kis játékát más városban, illetve községben folytatta. Közben pedig szentimentális hangú, forró vallomásokkal telt szerelmes leveleket küldött áldozatainak. Az egyik áldozat tudomást szerzett 1 ovag- jának üzelmeiről és a rendőrségnél feljelen­tette őt. Az illető rendőrség az ügyben nyo­mozást indított és ekkor kiderült, hogy a gya­núsított fiatalembernek, ki most Nagykárolyban lakik, egyik nagykárolyi járásban lévő község­ben is van áldozata. A nyomozás kiegészítése végett tehát a nagykárolyi csendőrséget kereste meg. A nyomozás sikere érdekében a Nagy­károly egyelőre elhallgatja a neveket, mihelyest azonban az befejezést nyer, az egész szenzá- cziós esetet részletesen ismertetni fogjuk. Városi színház. — Az őszi idény megnyitása. — Szombaton, ehó 16-án lesz a nagykárolyi városi színházban az őszi idény kapunyitása. Heves Béla színtársulata Földes Imre „A hivatalnok urak“ czimű színművével kezdi meg előadásainak sorozatát. A társulat a kar- és segédszinósznőkön és színészeken kívül kilencz nő- és tizenegy férfi tagból áll. A tagok sorá­ban több olyan van, kik már a tavaszkor is itt voltak. Ezek közül csak egy-kettőt lát szí­vesen viszont a nagykárolyi közönség. A többi régi tag a gyengébbek közül való. A társu­lat működése elé nem valami nagy várakozás­sal tekint a közönség, mert a névsorból követ­keztetve, Heves ismét egy szinésznyelven ol­csónak nevezett társulattal jön hozzánk. Ilyen körülmények között aztán ne csodálkozzék Heves Béla igazgató, hogy a nagykárolyi közönség, mely a múltban hires volt a színé­szet pártolásáról, az ő társulatával szemben hi­degen viselkedik. Hogy ez be fog következni ezzel Heves — úgy látszik — már eleve is számolt, mert egy hónapra se tervezi itt tartóz­kodását, amennyiben Szatmáron már novem­ber 13-án fogja a téli idényt megkezdeni. Az előleges jelentés szerint bérelni e hó 15-étől kezdve lehet a színház titkári hivata­lában.

Next

/
Thumbnails
Contents