Nagykároly, 1909 (4. évfolyam, 1-34. szám)
1909-10-13 / 23. szám
NAGYKÁROLY Persze harsogó derültség szakította félbe a Vajda jóslatát. A helyzet ma sem jobb, mint ez év tavaszán volt, sőt. Sen ;i se tudja, hogy mi lesz, de azért a „Szatmármegye* megmondja. Egy kőnyomatosból leadott vezérczikkben, mely vezérczikk a vidék összes lepénzelt lapjaiban is megjelent. Aszongya: „Nem engedünk“. Csakhogy itt nem harsogó derültség, hanem hangtalan elkeseredés keletkezik kijelentés nyomán. Mert azt látjuk hogy a népjólét gyilkosai, ismét a régi gaz taktikával próbálják a népet elbolonditani. Minden józan gondolkozásu ember előtt világos, hogy most midőn a parlament ismét szembe került az udvarral, nem arról van szó, hogy a magyar nemzet érdeke került volna ellentétbe a Habsburg-ház érdekével. Hanem igen is arról van szó, hogy letörjük a mai uralkodó osztályt, amely gazdaságilag mindent a saját önös érdekében cselekszik és minden egyes cselekedete a népnek baromi sorsban való meghagyására irányul. És ez ellen a hatalmi osztály úgy védekezik, hogy ismét előveszi régi praktikáit. Bécs ellen lázitja az országot, de csak azért, hogy a saját gazságairól elterelje a figyelmet. Ezért festegetik a falra újból a „nemzethy ellenállást“. Csakhogy a dolgozó népmillióknak már régen felnyílt a szeme. Nem közjogi szőrszálakat akarnak hasogatni, hanem becsületesen és jólétben élni. És hiába ordítoznak az üzletes honhazafyak többé: nem ülnek fel nekik. A szatmármegyei telefonhálózat. Egy ujabbi „vakulj magyar“ határozat. Felirat a m. kir. belügyérhez. Nem szorul részletes indokolásra, hogy helyes közigazgatás egy oly nagy kiterjedésű megyében, mint Szatmárvármegye, telefonhálózat nélkül el sem képzelhető, Ennek tudatában az ország majdnem minden megyéjében már régen meg van a megyei telefonhálózat. Oly kis megyékben is, mint pl. a szomszédos kis Szilágyban és Ugocsában. Szatmármegye törvényhatósági bizottsága még az 1908. év márczius 26-án tartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta egy vármegyei telefonhálózat létesítését, annak kimondása mellett, hogy egyenlőre csakis a járási székhelyek és Éelsőbánya rendezett tanácsú város kapcsoltassanak össze a megye székhelyével. Az államépitészeti hivatal által szerkesztett költségvetést elfogadta, azonban kijelentette, hogy a hálózat létesítése költségeiről alap hiányában nem gondoskodhatik. Egyben feliratot intézett a belügyminiszterhez, hogy ezen határozatának jóváhagyása mellett, a hálózat létesítésének költségeit a megye részére államsegélyként megadni szíveskedjék. A gyűlésen Dr. F a 1 u s s y Árpád főispán nagyban fogadkozott, hogy a kérelem teljesítését kieszközli. És ezt a megye közönsége joggal el is várta volna tőle, mert abból a sok Ígéretből, amit a megye , jövendő fejlődésére vonatkozólag hivatalába történt beiktatásakor tett, mindezideig egyet se váltott be. A belügyminiszter azonban Szatmármegye kérelmét arra se méltatta, hogy érdemileg elintézze. Vissza irt, hogy mégegyszer kérjék alázatosan akkor talán határozni fog arról, hogy mit határozzon. Dr. F a 1 u s s y Árpád főispán tehát ezúttal se váltotta be ígéretét, vagy ha igen: a belügyminiszter egyáltalában nem reagált az interveniálására. Ámi igy is, úgy is jellemző körülmény. Á belügyminiszternek ez a leirata még 1908. évben, október hó 4-én kelt és ezt a feliratot — hála a meggyorsított és most már automobil sebességgel rohanó megyei közigazgatásnak — a törvényhatóság egy év és három nap múlva, a folyó hó 7-én tartott gyűlésen vette tárgyalás alá. És ennek következtében a múlt évi kérelmének a belügyérhez való újbóli felterjesztését határozta el. Éppen idejében csinálták ezt. Mert most már igazán telefonálhatnak Andrássynak. A nagykárolyi szüret. Kevés bor termett az idén De azért nem valljuk kárát. Ha termett vön: Wekerléék Bécsbe vinnék el az árát. A bor. harangozás a vihar elé. Föispáni közebéd. Egyes falvakban van az az ősi szokás, hogy a láthatáron mutatkozó vihar elé beharangoznak. Ezen falvak egyszerű jámbor népe azon hiszemben él, hogy a falvak összes harangjainak kongása megijeszti a feléjük tornyosuló fergeteget, jégesőt és pusztító villámokat rejtő fekete fellegeket. ... A csütörtöki megyei közgyűlés után Dr. Falussy Árpád főispán közebédet adott. Olyan hivatalos ebéd-féle volt ez. Hivatalosok voltak az összes főszolgabirák és a központi hivatal összes fogalmazó személyzete. Ott voltak még a többek között Luby Géza és Luby Béla képviselők is. A főispán peéri borait nem sikerült a még a „nemzethy győzelem“ virágzása idején tervezett pinczeszövetkezet révén jó áron a nagyközönség nyakába sózni, hát azokat az ilyen közebédek alkalmából kell elfogyasztani. Énnek az eczetes bornak a hatása következtében Lxiby Géza bácsi pohárköszöntőt mondott. A tósztra dr. Falussy Árpád főispán válaszolt. A többek között ezt mondta: „A szeretet a tisztviselőkben az együvé- tartozandóság érzését teremti meg. A szeretet hatalmával — mely szeretettel fűzi egymáshoz a tisztviselői kart, hogy gondolataik és akaratuk a nemzeti eszmében egyesüljön, — oly erőt fog képviselni, a melylyel alkotmányunk . és vármegyénk önkormányzata ellen bekövetkezhető minden támadást dicsőséggel fog visszaverni. Tudom, hogy vármegyénkben is akadhatnak szolgalelkek, akik eladják magukat rangért, czimért és hatalomért, de ezeknek szégyenteljes vállalkozásuk hajótörést fog szenvedni Szatmárvármegye tisztviselőkarának kipróbált hazafiságán, amelyben őket támogatni fogja Szatmármegyének' lelkes közönsége.“ Mondott még több sületlenséget is, melyből a fenti részt csak azért közöltük, hogy rámutathassunk, miszerint a fergeteg elé való harangozás szokása nemcsak a falvakban dívik. A főispán pünkösdi királyságát, ránézve vészterhes fellegek fenyegetik. És ő is azt hiszi, hogy ha ilyen fondorlattal eléjük harangoz, hát a nyugtalanító fellegek egyszerűen elfognak takarodni. Az is telette humoros, hogy a közebéden jelenvolt „kipróbált hazafiságu“ tisztviselők nagyobb része, egyáltalában nem vett részt a „nemzethy ellenállásiban, akik pedig resztvettek, csak azért tették, mert a hatvanasbizottság előre biztositotta őket a fizetésükről. A főispán beszéde után Luby Béla beszélt a főispán becsületes munkálkodásáról, melyet a vármegye javára tett. Lttby Bélának igaza van. Mert annyit, amennyit mint képviselő ő tett a kerülete érdekében, annyit a főispán is tett a megye javára. T. i.: egyik sem tett semmit! A közebéden egyéb baj nem történt. Városi ügyek. — Il-od fokulag jóváhagyott közgyűlési határozatok. A képviselőtestület legutóbbi gyűlésén a városi villamos-mű átalakítása és az ingatlan forgalmi illeték szedhetésére vonatkozó határozatokat a megyei törvényhatósági bizottság okt. 7-iki gyűlésén jóváhagyta. A Kereskedelmi és Iparbank részére átengedett közterület ügyében az Ujházy által beadott felebbezést pedig elutasította. — Uj építkezések. A Tanács Szűcs Jánosnak és Papp Jenőnek a Kaszinó-sikátorban két földszintes házra adott legutóbb építési engedélyt. A mKözponti Kávéháziból. — Gyere fel szombatra Pestre. Megnézzük a Bleriót felszállását. — Dehogy megyek. Ha én egy súlyos dolog felszállását akarom látni: megnézem a mi községi pótadónkat. IMMi nagykárolyi fiatalember. Öt menyasszonyjelölt. Az előzmények szerint szenzácziósnak mutatkozó bűnügyben folytat most a nagykárolyi csendőrség széleskörű nyomozást. Egy külső megjelenése és társadalmi állása után urnák mondható nőtlen fiatalembert, aki csak egy pár hónap óta lakik állandóan Nagykárolyban, üzletszerüleg űzött házasságszédelgéssel gyanúsítanak. A feljelentés szerint, amely egy más megyei város rendőrségéhez lett beadva, a gyanúsított és Szatmármegye közéletében élénk szerepet'játszó fiatalember különböző helyeken öt leánynak esküdött szerelmet és Ígérte meg, hogy nőül veszi őket: Mikor az egyes szerelmi viszonyok meghittebbekké kezdtek válni, a nagy szivü szerelmes lovag jövője megalapítására hivatkozva, a hozományra előleget kért részben a menyasszonyjelöltektől, részben pedig azok szüleitől. Kért és kapott. Ilyen módon az egyes szerelmi ügyekből kifolyólag 1000-2000 koronákat harácsolt össze. Mikor aztán a hozományelőleget megkapta, érzékenyen elbucsozott a menyasszonytól és kis játékát más városban, illetve községben folytatta. Közben pedig szentimentális hangú, forró vallomásokkal telt szerelmes leveleket küldött áldozatainak. Az egyik áldozat tudomást szerzett 1 ovag- jának üzelmeiről és a rendőrségnél feljelentette őt. Az illető rendőrség az ügyben nyomozást indított és ekkor kiderült, hogy a gyanúsított fiatalembernek, ki most Nagykárolyban lakik, egyik nagykárolyi járásban lévő községben is van áldozata. A nyomozás kiegészítése végett tehát a nagykárolyi csendőrséget kereste meg. A nyomozás sikere érdekében a Nagykároly egyelőre elhallgatja a neveket, mihelyest azonban az befejezést nyer, az egész szenzá- cziós esetet részletesen ismertetni fogjuk. Városi színház. — Az őszi idény megnyitása. — Szombaton, ehó 16-án lesz a nagykárolyi városi színházban az őszi idény kapunyitása. Heves Béla színtársulata Földes Imre „A hivatalnok urak“ czimű színművével kezdi meg előadásainak sorozatát. A társulat a kar- és segédszinósznőkön és színészeken kívül kilencz nő- és tizenegy férfi tagból áll. A tagok sorában több olyan van, kik már a tavaszkor is itt voltak. Ezek közül csak egy-kettőt lát szívesen viszont a nagykárolyi közönség. A többi régi tag a gyengébbek közül való. A társulat működése elé nem valami nagy várakozással tekint a közönség, mert a névsorból következtetve, Heves ismét egy szinésznyelven olcsónak nevezett társulattal jön hozzánk. Ilyen körülmények között aztán ne csodálkozzék Heves Béla igazgató, hogy a nagykárolyi közönség, mely a múltban hires volt a színészet pártolásáról, az ő társulatával szemben hidegen viselkedik. Hogy ez be fog következni ezzel Heves — úgy látszik — már eleve is számolt, mert egy hónapra se tervezi itt tartózkodását, amennyiben Szatmáron már november 13-án fogja a téli idényt megkezdeni. Az előleges jelentés szerint bérelni e hó 15-étől kezdve lehet a színház titkári hivatalában.
