Nagykároly, 1909 (4. évfolyam, 1-34. szám)
1909-09-29 / 21. szám
NAGYKÁROLY A rendkívüli közgyűlésről részletes tudósításunk a következő : Debreczeni István elnöklő polgármester a közgyűlést megnyitván, bejelenti a pénzügyi- bizottságnak az 1910. évi költségvetésen eszközölt módosításait. A maga részéről elfogadja azokat, azonban jelzi, hogy a leszállítások olyan természetűek, hogy ezek miatt évközben esetleg póthitelt fog kelleni igénybe venni. Kéri a közgyűlést, hogy az előterjesztett költség- vetést a részletes tárgyalás alapjául fogadja el. Esetleges észrevételek az egyes tételek felolvasásánál tehetők meg. Csipkés András, Dr. Adler Adolf és Né- methy Sándor felszólalásai után a közgyűlés a költségvetést a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Tárgyalás előtt Dr. Adler Adolf a város részére uj jövedelmi források létesítésének szükségességét hangoztatta. Egyik ily jövedelmi forrásul a városi Takarékpénztár felállítását javasolja. Indítványozza, miszerint a közgyűlés utasítsa a városi Tanácsot és a jog- és pénzügyi-bizottságot, hogy erre vonatkozólag, rövid határidő alatt javaslatot terjesz- szen elő. Debreczeni István polgármester: Nincs kifogása az eszme ellen, de a terv megvalósítása, megfelelő pénzügyi alap hiányában nehézségekbe ütközik. Ha meg is valósulna, ez az első években a pótadót nemhogy apasztaná, de feltétlenül növesztené. Bejelenti, hogy a városi Takarékpénztárakról már törvényjavaslat van és ennek elintézéséig különben sem hagynák jóvá az erre vonatkozó alapszabályokat. Több ízben íoglalkozott a város jövelmei- nek közvetett adók révén való szaporításával, de ez elől a képviselőtestület mindig ridegen elzárkózott. A közgyűlés Dr. Adler Adolf indítványát elfogadta. A költségvetés részletes tárgyalása követ-' kezelt ezután. A vásárvám bevételeinek tárgyalásánál Rooz Samu, a nagyobb jövedelmezőségek végett, ennek házi kezelésbe vételét javasolja. Debreczeni István polgármester: Foglalkozott már ezen eszmével, de a megvatósitás a városnak ezen jogban való társtulajdonosa, Gr. Károlyi Erzsébet ellenzése miatt lehetetlen. Rooz Samu: Nem látja be, hogy mily jogon korlátozhatja a grófnő a városnak a saját java felett való rendelkezési jogát. A közgyűlés ennek folytán utasította a polgármestert, hogy erre vonatkozólag a tárgyalásokat a grófnővel tegye folyamatba. A szegényügyi kiadásoknál Dr. Egeli Imre kifogásolja a költségvetében felvett 3000 koronát. A szegény-pénztár 100,000 korona alappal rendelkezik. Ezenkívül van évi 9000 korona bevétele. Javasolja, hogy a havi segélyezés szüntettessék be és azokat, kik a segélyre tényleg rászorulnak : helyezzék el a szegény-házba. Ez ügy tárgyalásánál ifj. Sternberg Sándor is felszólalt. Panaszolja, hogy daczára a városban fennálló koldulási tilalomnak, a koldulás éppen ugv folyik, mint a tilalom előtt. Kifogásolja, hogy a rendőrség e tekintetben nem eléggé teljesiti kötelességét. Egy idő óta éjjelenként a közbiztonságot veszélyeztető alakok csavarognak az utczán és a Kossuth-kertben. Debreczeni István polgármester: Dr. Egeli felszólalására kijelenti, hogy az összes szegényeknek a szegény-házban való elhelyezése az eddiginél még több terhet róna a városra. Az ifj. Sternberg Sándor által panaszolt dolgok a kellő számú rendőri őrszemélyzet hiánya miatt fordulnak elő. A kötségvetés tárgyalásával kapcsolatosan a közgyűlés kimondotta, hogy a város hivatalos hirdetményeinek közléséért a „Nagykároly és Vidéke“ kiadóhivatalának eddig fizetett 400 korona szubvencziót a jövőre megvonja. A hirdetések közlésére pályázat lesz hirdetve. Hetey Abrahám főjegyző anyakönyvvezető helyettesi dija évi 120 koronában állapíttatott meg. A városi adóhivatalhoz 1910. január 1-ével egy adóügyi jegyzői állás rendszeresittetett és az első adótiszti állas szintén adóügyi jegyzői állássá átszerveztetek. Ezen állások egyenként 1600 koronával és 140 korona lakbérrel lesznek díjazva. A rendőrkapitány előterjesztése egy rendőrfogalmazói állás rendszeresítése iránt — el| utasittatott. El lett utasítva a tűzoltói őrparancsnoki szervezésére vonatkozó javaslat is. A Tanács utasittatott, hogy a városi színházba és a honvédlaHányába a távbeszélőt kapcsoltassa be. A községi közmunkára vonatkozó 1910. évi költségvetés az ideihez hasonlóan lett megállapítva. 1 A Lövölde-kert bérbeadása ügyében a közgyűlés az árverésen megígért 301 koronát kevésnek találta és a Tanácsot uj árverés kiírására utasította. Az ugyanezen kert bekerítésére vonatkozólag a szomszédbirtokosok kérelmét nem teljesítették. Elhatározta a közgyűlés, hogy a jövő évben a pénzügyigazgatósági épülettől a Gencs- utcza sarkáig gyalogjárót fog készíttetni. Ko- csiuttal pedig a Gózson-utcza folytatása és a Temető-utcza lesz ellátva. Magánkérelem alapján megállapították a Tompa-utcza szabályozási vonalát. Ennek tárgyalásánál Dr. Vetzák Ede kifogásolja, hogy bizonyos utczák szabályozási vonalát egymásután többször állapították meg. Javasolja, hogy jövőben az előterjesztendő szabályozási tervek a képviselőtestületi tagok tájékoztatása végett, a közgyűlést megelőzőleg a város hivatalos közleményeinek lapjában tegyék közzé. Indítványozza továbbá, hogy az egész városra vonatkozó végleges utczaszabályozási vonalak megállapítása végett bizottság küldessék ki. A közgyűlés Dr. Vetzák Ede indítványát elfogadta. Népdal-dialog. Adóalany : Ha fizetünk, mondd legalább! A pótadó hiány perczenttel szállott alább? Képvisalőtestület: Egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét. Hogy a fene egye meg azt, Aki többet akar még! irodalom, művészet. él Nyugat matinéje Nagykárolyban. Irodalmi felolvasások a vidéken. A modern, európai színvonalon álló Nyugat szerkesztősége most egy igen érdekes tervvel foglalkozik s a jövő hónapban már meg is kezdik ennek a kétségkívül irodalmi értékű vállalkozásnak keresztülvitelét. Október elejétől kezdve a Nyugat pompás gárdája a vidék nagyobb kulim: városaiban matinékét fog rendezni. A matinén oly kiváló nevek szerepelnek, mint Ady Endre, Hatvány Lajos báró, Lengyel Menyhért, Biró Lajos, O s v á t h Ernő, Kaffka Margit és Juhász Gyula — egytől egyik kiválóságai a fiatal modern magyar drámairodalomnak, költészetnek és esztétikának. A Nyugat az első matinét október 3-án Nyagyváradon fogja megtartatni. Bár Nagykároly se nagy város, se kultur- város: mégis felhívjuk a fenti körülményre a nagykárolyi Kölcsey-Egyesület vezetőségének figyelmét. Kérjük : lépjen érintkezésbe a Nyugat szerkesztőségével és minden erejével hasson oda, hogy az illusztris társaság Nagykárolyban is rendezzen egy ilyen matinét, amelyre Szeged, Debreczen, Arad és amint már jeleztük, Nagyvárad már lázasan és ünnepélyesen készül. A Kölcsey-Egyesület, amely elvégre irodalmi egyesületnek indult, ezen tényével megtenné az első lépést, mely eredetileg az alapítók által kitűzött czéljához vezetne, beigazolná, hogy rokonszenvez a modem magyar irók és művészek munkásságával és egyben maga iránt hálára kötelezné Nagykároly város kevés számú intelligens közönségét. A matiné megtartására pompás idő volna október első fele, amikor még a színtársulat nem lesz itt. A magunk részéről azt hisszük, hogy a Nyugat szerkesztősége szívesen tenne eleget a Kölcsey-Egyesület meghívásának, amennyiben | a matiné szereplői között Kaffka Margit és Ady Endre is ott vannak. Ugyanis Kaffka Margit nagykárolyi születésű, édes anyja néhai A1 m á s s i Ignácz volt megyei tiszti alügyész özvegye, is itt lakik. Ady Endrét pedig — aki tanulmányait részben az itteni főgimnáziumban végezte — szintén kellemes emlékek fűzik Nagykárolyhoz s igy a társaság, úgy véljük, ha egyébért nem is, e két kiváló tagja kedvéért szívesen eljönne hozzánk. Szeptember 29. Ma Szent Mihály névnapja van. Stilszerüség van hát abban, Hogy a kormány, végre, valahára — Tegnap felült Szent Mihály lovára. HÍREK.-------A nagykárolyi függetlenségi és 48-as pá rt értekezlete. Dr. Adler Adolf elnök a nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt végre- hajtóbizöttságát f. hó 30-ára az ipartestület helyiségébe értekezletre hívta össze, amelyen a pártnak az október 3-án a szinérváralj aj Kossuth-szobor leleplezési ünnepélyen való képviseltetéséről fognak határozni. — Kinevezés, áthelyezés. Kálnay Gyula nagykárolyi főispáni titkár, mostani szolgálati beosztásának meghagyása mellett, miniszteri segédfogalmazó lett kinevezve. — Róth józsef m. kir. járási állatorvos Szinérváraljáról Imonminőgégben Nagykárolyba helyeztettetek át. — Halálozások. Taub Sámuel nagy károlyi terménykereskedő t, hó 27-én, Budapesten, Dr. Korányi orvostanár klinikáján, ahol vese baja miatt megoperálták, — 57 éves korában meghalt. Holttestét családja hazahozatta és tegnap délután temették el a közönség nagy részvéte mellett. Haláláról a nagykárolyi Fillérbank, melynek egyik alapitója és igazgatósági tagja volt, külön gyász- jelentést adott ki. — ozv. Vályi Jánosné maj- tisi lakos vasárnap meghalt. Az elhunyt egyike volt Szatmármegye legnagyobb birtokosainak. — Állásába visszahelyezett községi jegyző. Dömötör Elek Mezőterem nagy község jegyzője ellen ezelőtt két hónappal valami csekély jelentőségű szabálytalanság miatt Szatmármegye közigazgatási bizottsága fegyelmi eljárást rendelt el és ezzel egyidejűleg állásátóí is felfüggesztette. Felebbezés folytán az illetékes minisztérium elrendelte Dömötör Eleknek állásába való visszahelyezését. — A népfelkelők ellenőrzési szemléje. Nagykároly város katonai ügyosztálya közhírré teszi, hogy a népfelkelési időszaki jelentkezési szemle Nagykárolyban f. évi október 1, 2 és 4-ik napján a városházánál fog megtartatni. Október 1-én délelőtt 8 óakora nagykárolyi illetőségűek, október 2-ik és 4-ik napján délelőtt 8 órakor az idegen illetőségű Nagykároly város területén s hozzá tartozó tanyákon lakó népfelkelők tartoznak megjelenni. — A politikai válság halottja. Egy nagymaj- tényi kisgazda, F e 1 b e r István, sehogyse volt megelégedve a mostani politikai helyzettel. Ismerősi körében az utóbbi időkben nagyon hevesen kikelt a koaliczió ellen, amely —- amint nagyon helyes érzékkel fogta fel — nagyban hozzájárult a kisgazdák vagyoni romlásához. A multhét végén a hírlapokból azt olvasta, hogy a koaliczió továbbra is kormányon akar maradni. Felber István e fölött végtelenül elkeseredett. A hir olvasása után egy pár perczczel felment a háza padlására. Alig volt azonban fent: összerogyott és meghalt. Szivszélhüdés ölte meg. — Száznyolczvan tárgyalás egy nap alatt. A magyar közigazgatás nem epen hires méltányosságáról, a hatáskörébe tartozó ügyek gyors elintézéséről és különösen közegeinek munkaszeretetéről. A nagykárolyi járás főszolgabiroi hivatala ezek alól dicséretes és elismerésre méltó kivételt képez. Ugyanis Madarassy Dezső főszolgabíró a járása területén a szorgos aratási és más mezei munkálatok ideje alatt előfordult kisebb kihágások elkövetőit nem idéztette be tárgyalásra. Csak most, midőn a jelzett munkálatok részben befejeződtek, részben pedig nem sürgősek. A főszolgabírói hivatal az ily módon felhalmozódott kihágásokat számszerintl80-at, hétfőn egy nap alatt letárgyalta. Nem kevésbbé érdekes, hogy ezen kihá- gási ügyekben 165 ítélet marasztaló volt és mindegyik eljárás alapját tűzrendészen kihágás képezte.
