Nagykároly, 1909 (4. évfolyam, 1-34. szám)

1909-06-15 / 12. szám

NA'GYKÁRO L Y Nem Heil koldulni! Egy református pap esazaradi vesztőhely. Egy érdekes levél. Az aradi Kossuth Lajos-asztaltársaság az összes tanfelügyelőségeket megkereste az iránt, hogy jelöljék ki azokat az iskolákat, melyekben a vesztőhely megváltására gyűjtést lehetne esz­közölni a tanuló ifjúság között. A mándoki iskolaszék elnöke, ifj. Görömbev Péter, református lelkész pénz helyett a követ­kező levél kíséretében küldötte vissza a gyüjtőivet. Az aradi vesztőhely megváltása tényleg kegyelet ténye lenne, sőt hazafias kötelesség. De a törvényhozásnak kell megcselekednie s mig ezt meg nem teszi, jobb ha alkotmányos­ságunk és uralkodó pártjaink hazafiságának óramutatója gyanánt — igy marad, ahogy van. Nincs talán a magyar nemzetnek annyi pénze, hogy ezt megtegye? Még erre is igy kell kol­dulni ? Koldus hát nálunk a hazafias érzés ? Csak a gazdagok husosfazékkal megrakott asz­talairól lehulló morzsákból éldegél'.' Misera cum aceto. Mig a képviselőház meg nem teszi, hadd maradjon az aradi vesztőhely a nagyszájú, de kevés vágott döhányu hazafiak lelkűidén égő nvilt seb gyanánt igy. A szégyenfoltot csak nem lógják örökké tűrni Én ezért az iskolánkban a gyűjtést ezen czélra egyenesen hazafiságból — jobb hazafi- ságot kívánok, becsesebbet, igazabbat. erőseb­bet — meg nem engedem. MOZiÉ-ipÉ SzQtmármegyéből. Fogynál; a itiagyaroli. Silány terméskilátások. A közigazgatási bizottság ülése. Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 11-én tartotta meg szokásos havi ülését. Az ülésen az előadók május hó fontosabb ese­ményeiről referáltak; továbbá magánkérelmek, fegyelmi ügyek stb. nyertek elintézést. A gyűlésen történtek Szatmármegye közállapotairól nyújta­nak még mindig szomorú képet. Haladásnak, fej­lődésnek semmi tekintetben sincs nyoma. Áz adóhivatalokba véknyan folyik be az adó. ami nem is csoda, mert a lakosságnak nincsen kere­setforrása. A jövőben még rosszabb állapotokra van kilátás, amennyiben az ez idei búzatermés a közepesen alulinak mutatkozik. A kivándorlás még mindig nagymérvű. A közegészségügy ked­vezőtlen, úgyszintén az állategészségügy is. Az ezerholdasok azonban mégis örülnek, mert amint a gazdasági előadó örvendetesen konstatálta; a marha árak emelkednek, ami hétköznapi nyel­ven azt jelenti, hogy a szegény ember ismét csak méreg drágán juthat majd egy kis huseledelhez. Az ülésről részletes tudósításunk a követ­kező : Alispán jelenti, hogy május hónapban a A bűnös anyja, hogy a nyomorult húsz éves fickó életét megmenthesse, a legképtelenebb lépéseket is megközelítette ez irányban s a lapok­nak bő anyagot szolgáltatott a bünpör. A szegény asszony Ponciustól Pilátusig szaladt, véresre kop­tatta a térdeit, de hiába ! Végre is hozzám utasították azzal az indo­kolással. hogy én a francia kormánynak oly nagy­méretű szolgálatot tettem, hogy tőlem — bármit kérnék is — mitsem tagadhatnak meg. S miután ajgazdag amerikai mindig bizonyos legendaszerü alak, azzal biztatták a szegény anyát, hogy én bizonnyal eléggé fantaszta leszek abhoz, hogy a kormánytól fia életét kérjem. u pedig nem restéit utánam utazni Aretag- neba, kerdumonti kastélyomba, mely egy szik­lára van építve, amelyet a tenger hullámai nyal­dosnak. Még ma sem tudom, minő csellel jutott elémbe az asszony, kit a cselédek újra és újra tovaker­gettek. Dolgozószobámban ültem, amelynek óriási széles tükörablakja egyenesen a mint egy száz méternyi mélységben lenn zugó tengerre nyílt, így megvolt az illúzióm, hogy a nyílt tengeren vagyok s mig jobbkézről a végtelenség tárult fel előttem, balra az ajtó a ház belsejébe vezetett. Ezen át lépett be hirtelen, lihegve, minden előzetes bejelentés nélkül. Oly nyomorult, szánalmas állapotban volt, hogy pár pillanatig csak némán néztem reá. köz- vagy személybiztonságot veszélyeztető semmi különösebb eset. a megye területén nem fordult elő. Az erdődi és nagysomkuti járás újonnan megválasztott főszolgabirái, hivataluk vezetését átvették. Amerikába szóló útlevél 339 adatott ki. Az árvaszéki elnök jelentéséből örvendetesen látjuk, hogy az árvaszéknél végre örvendetesen dolgozni kezdenek. A pénzügyigazgató a május havi egyenes adók, hadmentességi dijak, bélyeg és illeték be­fizetések statisztikáját terjesztette elő. A tanfelügyelő jelenti, hogy Szaniszlón a község hozzájárulásával és Tyúkodon, kizárólag a kultuszminisztérium tárczája terhére, az 1910-ik évben állami iskola fog létesittetni. A vármegyei főorvos jelentése szerint má­jus hóban az ekészságügyi viszonyok rosszabbod­tak. A közegészségügyről szóló uj törvény értel­mében az egészségügyi körök uj beosztásáról, a megyei közgyűlés elé terjesztendő szabályrende­let-tervezetet mutatott be, mit a bizottság hosz- szabb vita után elfogadott. A gazdasági előadó szerint a gyümölcs- és szőlőtermés kedvezőtlennek mutatkozik s búza a vármegye területén a legtöbb helyen foltos, ritka, gazos. A közepesnél jóval aluli termés várható. Takarmányfélék elég kedvezőek. Örömmel szá­mol be arról, hogy a szarvasmarha ára emel­kedőben van. Törvényhatósági állatorvos az állatok ragá­lyos betegségéről számol be. Járványszerüen a lépfene és veszettség pusztít. Sertésvész 21 köz­ségben fordult elő. Az államépitészeti hivatal főnöke közli a bi­zottsággal, hogy a Szatmár-erdődi h. é. vasút igazgatósága által Erdődtől, Királydaróczon át Ákosig és Királydarócztól Nagykárolyig vezetendő keskenyvágányu vasútra a kereskedelmi miniszter az előmunkálati engedményt nem adta meg. A bizottság a kérelemnek újból való tárgyalása és annak teljesítése iránt a miniszterhez felterjesz­tést intéz. Ugyancsak kérelmezni fogja, hogyCsen- gerujfaluban postaügynökség létesittessék. Kossuth Lipót . . . Kossuth Lipót — igy szól a hir — Nemsokára levelet ir. Az lesz Írva a levélbe : Lakájoknak menjünk Bécsbe ; Kapunk ottan sok minden jót, Sárga bugvogót! Kossuth Lipól, ne okoskodj, Ne irj nekünk, ne ravaszkodj! Mert hogyha mi Írunk neked : Ablakodba ki nem teszed ! Nem ámít el többé meséd, Hamis a veséd! A torn arába meg az érettségi bizonyítvány. flagj: az Érettségi bizonyítván} meg a tornaruha. Magyarország csalogánya, a kitűnő szakáll- őrgróf, Fregoli konkurrense és Szabó Bérezi dru­szája és fegyvertársa, Apponyi Albert, a főiskolák ez idei országos tornaversenyét tábori misével egybekötve akarta megtartatni, de a református intézetek tiltakoztak a tábori mise ellen. — Ha nem kell tábori mise, akkor nem Ruháját leszaggatták az ebek s rongyai alól előmeredtek vékony, fekete lábszárai. Rongyos cipője orrából meztelen, véresre tépett lábujjai látszottak ki. Fedetlen fejéről kusza ősz haja csapzottan lógott homlokára. Hosszú barna nyakán megfe­szültek az erek s szemei alatt a folytonos sirás, két vértől aláfutott gödröt vájt arcára. Alakja kicsi, görnyedt, csupa zörgő csont s kezében egy szatyor, megtömve piszkos írá­sokkal. Higyje el, bárónő, ma is sajnálom, hogy nem volt szobámban egy költő jelen, ki e sze­gény asszony szavait feljegyezte volna és meg­őrizte volna az utókor számára. Rövid szavakban vázolta általában az egyik fájdalmát és szenvedését és én kinpadokat láttam magam előtt. Majd az ő saját anyai szeretetéről beszélt, a gyermekéről, akit felnevelt s én valami édeset éreztem, nagyobbat, szebbet, mint az egész nagy világ. Azután könyörögni kezdett s a hangja, amely egy portól, szomjúságtól meggyötört torokból jött, édessé, puhává vált. Rongyai nem töltöttek el többé iszonyattal. S a koldus csavargónő az emberi szív dicső nagylelkűségét hívta elő. Elhiszik-e ? Hogy ügye sikerét elősegítse, mosolygott. Hogyan mondjam el, mi volt e mosoly ? Hallucináltam ? Mintha édes muzsika ringa­lesz semmi se, — szólott Albert gróf haragosan* nyersen és rendeletet irt, hogy nem lesz torna­verseny. Jó. A tornaverseny elmaradása a közokta­tás-ügyre nézve nem olyan nagy baj, mint az, bogy Magyarország kultuszminisztere Apponyi Albert. Igen ám, de a diákok részére, akik a versenyre jelentkeztek, már előzőleg megrendel­ték a tornaruhákat. így telt Cseh Lajos a nagy­károlyi főgimnázium igazgatója is. A verseny le­hívása következtében a diákok nem akarták a tornaruha árát kifizetni. Viszont az sem igazság, hogy ezeket Cseh igazgató fizesse ki, mert ő szí­vességből és jóhiszemüleg rendelte meg a ruhá­kat. Kihirdette tehát, hogy azok a diákok, akik nem váltják ki a tornaruhát, nem fogják meg­kapni az érettségi bizonyítványt. A diákok meg­ijedtek és fizettek, mint a köles. Természetesen megkapták a tornaruhákat is. De minthogy azo­kat már használni nem tudják, szétbontanák és az összes ruhákból tiszteletűk jeléül egy diszbugyo- gót csináltatnak Apponyi részére. Városi közigazgatás. A képviselő-testület közgyűlése. Nagykároly város képviselő-testülete vasár­nap délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott. Az ülés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő : Az 1908. évi városi zárszámadások felülvizs­gáltattak és tudomásul vétetvén, a felelős szám­adóknak a felmentvény megadatott. A szervezeti szabályrendelet a vmegyei tör­vényhatóság utasítása alapján módosíttatott. A módosítás az iskolák és óvodák ellenőrzésére vonatkozik. Módosítást nyert a városi építési sza­bályrendelet is. Eddig ugyanis a jelzett szabály- rendeletben ki volt mondva, hogy minden uj épü­letnél az utca felől legalább is 240 cm. szélességű ajtó vagy kapu-bejárat létesítendő. A módosítás méltánylandó esetekben, különösen akkor, ha tűzbiztonsági okok ezt feltétlenül szükségessé nem j teszik. 240 cm-nél keskenyebb ajtó vagy kapube­járat is engedélyezhető. Néhai Zaják Antal a városi szegényalapnak végrendeletileg 10,000 koronát hagyományozott. Zaják hagyatéka azonban, minthogy az perrel lett megtámadva, időközben tetemesen leapadt, úgy hogy a városi szegényalap részére a hagyomá­nyozott 10,000 koronából csak 1548 korona 2 f. jutott, amely összeget a város a jelzett alap ré­szére elfogadott. Polgármester jelenti, hogy az elhagyott gyer­mekek segélyalapja kimerült. Hogy tehát a nagy­károlyi illetőségű és az állami gyermek-menhe- j Iveken elhelyezett 7—15 éves elhagyott gyerme­kek gondozási dija befizetve legyen, javasolja, hogy a városi szegényalapból megfelelő kölcsön vétessék fel. Vetzák Ede dr. — minthogy ily esetben az elhagyott gyermekek gondozási költ­ségeinek fedezése a vármegyét, illetve a belügy- í minisztert terheli, — ellenzi a kölcsön felvételét ; s indítványozza, hogy ezen költségek fedezése végett a vármegye, illetve a belügyminiszter ke­restessék meg. A közgyűlés szavazattöbbséggel I Dr. Vetzák indítványa értelmében határozott. N így Elek közkórházi gondnok lakbére 1910. január 1-től kezdődőleg 360 koronáról 460 koro­nára lett kiegészítve. Huszár József városi hagyatékügyi jegyző eddigi 1200 korona évi fizetése a folyó év julius tott volna gyönyörű álomba, úgy hatottak reám e koldusnő reszkető szavai. Bocsássanak meg, ha a hangom még most is reszket a felindulástól e visszaemlékezésekre. A könyörgő asszony fiáért már mitsem tehettem, mert midőn ott könyörgött előttem, az íróasztalomon feküdtek a reggeli lapok amelyek­ből olvastam, hogy fiát hajnalban kivégezték. S én, aki soha egy könnyet nem ejtettem, alig tudtam uralkodni magamon, hogy zokogásba ne törjek ki. Annyira átéreztem az anyai szere­tet felséges mélységét, amelyhez a világon semmi sem hasonlítható, hogy e pillanatban lelkiisme- retfurdalásokat éreztem, hogy az anyámat nem szerettem eléggé. Az emberi irgalom és nagylelkűség, ame­lyet mi gyakorolni szoktunk, oly nevetséges ki­csinynek, tolakodónak kivihetetlennek tetszett e percben. Éreztem, hogy ha ez esetben segíteni akarok, olyan irgalmasnak kell lennem, mint Istennek! Anélkül, hogy felálltam volna, felnyitottam iróasztalfiókom és a szélesre tárt, nyitott ablakra mutattam, mintha ott valami csodás jelenség tűnt volna fel és halkan, gyöngéden igy szóltam a szegény anyához: — Nézz ki arra és ne mozdulj! CiS egyenesen a szivén röpítettem keresztül a golyóm. Leon Frapie.

Next

/
Thumbnails
Contents