Nagykároly, 1909 (4. évfolyam, 1-34. szám)
1909-05-15 / 10. szám
NAGYKÁROLY Az iparosság a választójogért. Az Ipar- testületek Országos Szövetsége vasárnap tartotta évi közgyűlését. Határozatijavaslalot terjesztettek elő, hogy a közgyűlés a választójog kiterjesztése, nevezetesen az általános és községenként való szavazás mellett foglaljon állást; intézzen kérvényt a törvényhozáshoz a választói reform haladéktalan elintézése dolgában és terjessze ezt küldöttség utján a képviselőház elé. Ezt a határozati javaslatot nagy lelkesedéssel elfogadták. Nagykároly város fejlesztése. Helyi uj- ságpapirosokon, megyei és más gyűléseken egyebet se lehet olvasni, illetve hallani, hogy a dr. Falussy Árpád főispán Nagykároly város érdekét hathatósan védi meg és mozdítja elő. Mi ezzel szemben mindenkor az ellenkezőjét mutatjuk ki. íme : Állami mértékhitelesítő hivatalokat szerveztek. Minden megyében egyet. Ezen hivatalok mindenütt a megyei székhelyen vannak. Kivétel csak a mi megyénkben van, ahol a jelzett hivatalt Szatmár városban helyezték el. Azóta, hordón kívül Nagykárolyban semmiféle ürmértéket nem hitelesítenek. E czélból a nagykárolyiaknak Szatmáriba kell átjárni. 9 „nemzeti hősök“ adósságot törieszteneh adalék a „nemzeti ellenállás" szennyeséhez. Pőrére vetkőzött szélhámosság. Ének a megyei alügyéss választásról. Május 6-án Szatmárvármegye törvényható- i sági bizottsága közgyűlést tartott. A helyi ujsá- j goknak nevezett, nyomdafestékkel bepiszkított j papirosok már megírták a választás eredményét. De szégyelték magukat vagy nem volt bátorságuk megírni azt a felháborító gyalázatosságot ami a megyei tiszti alügyészi választás kapcsán történt. Ez a választás megkoronázta az összes gyalázatosságokat amit a szatmármegyei „nemzeti ellenállás“ hősei a „nemzeti uralom“ legényeivel karöltve elkövettek. Pőrére vetkőztette a közéleti szélhámosokat, akik tudnak hálásak lenni és ga- j vallérosan törlesztik az adósságukat azoknak, j akik őket a hatalom birlalatába és a húsos-fazekak köré jutatták. A május 6-iki vármegyei közgyűlés az üresedésben volt tiszti alügyészi állásra Lalussy Árpád főispán hathatós támogotása folytán Bandisz Jenő nyugalmazott megyei árvaszéki ülnök nagykárolyi ügyvédet választotta meg. Azt a Bandisz Jenőt, aki legelső volt a megyében, aki a politikai szélhámosok által „darabonténak nevezett Fejérváry-kormányt támogatta. Azt a Bandisz Jenőt, aki a „nemzeti uralom“ egész ideje alatt a most csak már ügyvivő kormány ellenesének vallotta magát. Azt a Bandisz Jenőt, aki édes testvére Majos Károlynak. Azt a Bandisz Jenőt aki Lányi „darabont“ miniszterhez közjegyzői állásért folyamodott és ezen folyamodását jobbágyi hódolattal irta alá. — Innen nősültem,—vallotta be, szerényen összelapulva, derék szomszédom. — Az omnibusz tetejéről? — Igen, illetőleg egy első emeleti ablakból. Feleségem, akkor még nem volt az, mindig kinézett az első emeleti ablakon, én pedig mindig aj'ra mentem az omnibusz tetején. Mondhatom, csinos nő és igy természetesnek találhatja, hogy én az omnibusz tetejéről fixiroztam. Mindaddig, amig egyszer csak le nem szálltam az omnibuszról és feleségül nem vettem. És azóta én vagyok a legboldogabb férj. Ormótlan alkalmatosságunk már a nyaralók előtt döcögött. Most hirtelen egy első emeleti ablakhoz értünk, amelynek éppen a redőjét készült behúzni egy szép ifjú nő, aki most kacagva vetette hátra a fejét a mögötte bizalmas közelségben álló elegáns öreg ur felé. — Hát nézze ... — kezdte mondani Kla- povics az ablak felé fordulva, de egyszerre mintha torkára forrt volna a szó. Fölhördült és olyan mozdulatot tett. mintha le akarna ugrani az omnibuszról: — A . . . a . . . A fiatal nő szélsebesen rántotta le az ablakredőnyt. Klapovics pedig, mint a vadállat, nem : mint a vadmajom esett neki hátulról a magas bakon ülő kocsisnak és szinte magánkívül ordítva rázta a vállát: — Álljon meg! álljon meg! a feleségem. .. Bandisz Jenő megválasztása ellen a Nagykárolynak semmi kifogása nincs. Sőt. Ez a választás fényesen dokumentálja a mi ezerszer leirt igazságainkat. De a „nemzeti ellenállók“ és a közéleti „tisztításra“ küldöttek szempontjából — orcapiritó gyalázatosság. Különösen, ha tudjuk, hogy a választásnál Bandisz legerősebb ellenfele a függetlenségi és 48-as eszmék régi, lelkes, de zajtalanul dolgozó harcosa Kallós Pál ügyvéd volt, kit a függetlenségi hősök csúfosan megbuktattak. íme : ismét beigazolódott, hogy a „nemzeti uralom“ emberei összes ezerszer hirdetett elveiket készek regbe súgni, ha arról van szó, hogy személyes barátjukat álláshoz jutassák. Bebizonyosodott, hogy a függetlenségi eszmék hirdetése csak arra való, hogy az orránál tovább nem látó nép közé menve, ott a maguk hatalmi érdekében a legpimaszabb módon izgassanak. A hamis dudás. Fújjak csak „Szatmárvár- megye“, Fujjad esinipolyácskád, Hogy a mig szól a nagy duda Puffadjon pofácskád. Mimosolygunk hangszereden, — Ismerős a nóta. Régi nóta a mit dudál, Elkopott régóta. Nem lelkesül hamis hangján Együgyű jó néped, Rájött: ámitsz, ahogy fúvód S nem tánczol ugy néked, Fújjad csak „Szatmárvár- megye“, Fújd jobban, mint futtád! Ig v hamarább célodhoz érsz: A dudád kipukkad. Egy szatmármegyei képviselő. Rulett-bank, szininövindéksk és más ejyM. Paklizás a brassói kerületben. Dr. Pilisy József Szabolcsvármegye volt tiszti alügyésze most a szatmármegyei krassói kerület országgyűlési képviselője. Képviselővé Ré- bay Dezső erdődi kiskirály választatta meg. Dr. Pilisy József Szatmánnegye törvényhatósági bizottságának is tagja. Erre a tisztségre legjobb barátja Dr. Falussy Árpád főispán választatta meg. Ennek a Dr. Pilisy József budapesti lakásán, ahol egyszersmind az országos 48-as balpárt helyiségei is voltak, északárói-északára, hajnalról- hajnalra tiltott hazárdjátékok folynak. Képviselők, más urak, igazgatók, együtt ülnek fiatal hölgyekkel, szininövendékekkel a bakkarát-asztal és a rulettgép körül és százakba, ezrekbe játszanak. A játéküzletben Pilisy-nek egy Horváth Jenő nevű kikeresztelkedett zsidó, meggazdagodott könyvügynök, volt 48-as képviselőjelölt volt a kompa- nistája. Hogy ebben a játékbarlangban erkölcstelen dolgok mentek végbe, hogy Pilisy-t megverte a házmestere, hogy a bútorait visszatartották házbér fejében: azzal mi nem törődünk. Tudunk mi Dr. Pilisy-re nézve mindenkinél sokkal becstelenebb dolgokat is. Bennünket ez idő szerint Pilisy csak azon kijelentése érdekel, hogy nem lép többé fel képviselőnek, hanem átengedi majd a helyét és a krassói kerületet Horváth Jenőnek. Hát csak jöjjön majd le Szatmármegyébe Horváth Jenő úr! Éppen ilyen zsánerű legényekre lesz itt szükség. És hozza magával protektornak Pilisyt is. Rulett-géppel, igaz, nem fognak nekik szolgálhatni a krassói kerületben, hanem szolgálnak majd más egyébbel . . . Hát csak jöjjenek! Várjuk őket. 9 „Magyar Sirály“ kávÉbázbál. — Mégis csak furcsa, hogy Nagykárolyban nincs mértékhitelesítő hivatal. — Nem is olyan furcsa. Legalább a feleségem előtt megindokolhatom, hogy miért vagyok mértéktelen borivó. Városi közigazgatás. A képviselőtestület gyűlése. Nagykároly város kézviselőtestülete május hó 9-én rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen csupa kisebb jelentőségű ügy került tárgyalás alá, a melyekből a következőket emeljük ki: A jövő évben létesítendő állami ellemi iskola czéljaira szolgáló telek vételi ügye a junius 13-án tartandó közgyűlés elé utasittatott. A városi mérnök előterjesztése alapján a közgyűlés elrendelte, hogy a Templomköz-utczán végzendő ut- kövezéssel egyidejűleg a ref. templom mellett az esővíz levezetésére szolgáló kövezet teknő-szerü csatorna készítessék. Elrendeltetett továbbá, hogv a Fény-utcza 22, 21, 26, 28. és 30. száma telkek utczai vonalán és a Gróf Károlyi István-utcza 26, 28, 30. és 32, számú telkek északkeleti utczai vonalán a telektulajdonosok saját költségükön aszfalt gyalogjárdát tartoznak készíttetni. Á közgyűlés átiratot intézett Szatmármegye törvény- hatóságához a Nagykároly—mezőfényi utnak a megyei törvényhatósági közutak közé leendő átvétele és kikövezése tárgyában. A Petőfi társaság megkeresése alapján elrendelte a közgyűlés, hogv Petőfi Sándor arczképe a városháza nagyterme számára a tanács által beszereztessék. A folyó évben a városban letelepültekre a telepedési dij kirovatott. Ezeken kívül még két magán kérelem, több illetőségi ügy nyert elintézést, valamint egyes magánterületekhez csatolt utczaterületek kártalanítási ára lett megállapítva. R dzsentri nem gratulál! Dr. Adler Adolf ZS. jubileuma. Dr. Adler Adolf ügyvéd, a nagykárolyi bojkott-párt (gunynéven: függetlenségi és 48-as párt) elnöke huszonöt éven át evett a megye uraival egy tálból cseresznyét. Függetlenségi és 48-as párti elnökségét mindig kitünően összetudta egyeztetni a mindenkori hatalom alázatos szolgálatával. Lefelé a demokráciát nagyhangon hirdető néptribun volt, felfelé pedig hajlongó, az uralkodó osztály kegyéért esengő mameluk. Ezt a hasznos tulajdonságát ugy az egyik, mint a másik helyen méltányolták. A Somos-utca és vi- dékebeli csizmadiák és tímárok megválasztották a függetlenségi párt elnökévé, a mindenkori főispánok pedig kinevezték tiszteletbeli tisztiügyésszé. Nagy László alispán annak idején pecsétes Írást adott neki, hogy kifogástalanul szolgálja az ezerholdasok érdekeit. Tulipán Árpád pedig ugv köszönte meg szolgálatait, hogy tb. tiszti főügyésszé nevezte ki. Adler aztán hálából nekirontott a nagykárolyi polgári radikális pártnak, egynéhány patkós csizmája bácsival felrugatta a sajtószabadságot, teret adott lapjában egv nagy- ari Simkó Géza névre hallgató alak piszkoló- dásának stb. stb. Most aztán Adler Adolfot is utolérte a ne- mezis. A vármegye idei tavaszi közgyűlésen volt ugyanis 25-ik évfordulója annak, hogy Adler a megyének tiszteletbeli tiszti ügyésze, illetve főügyésze. A Nagykárolyban lakó megyebizottsági tagok a gyűlést megelőzőleg a főszolgabírói választások ügyében értekezletet tartottak, amelyen Papp Béla képviselő megemlékezve Dr. Adler jubileumáról azt indítványozta, hogy Adlert ez alkalomból a közgyűlésen üdvözölni kellene. Az indítványt Dr. N. Szabó Albert azon módosításával fogadták el, hogy az üdvözlő beszéd megtartására egy vidéki bizottsági tagot fognak felkérni. De az üdvözlés mégis elmaradt. Körülbelül 30 vidéki bizottsági tagot igyekeztek kapacitálni a közgyűlés nevében való üdvözlésre. És a dzsentrik közül egyetlenegy sem vállalkozott erre . . . Ez a Dr. Adler Adolf 25 éves tb. tiszti ügyészségének szomorú nótája. Nagykároly r. t. város 1908. évi zárszámadása. Visszafejlődik a főgimnázium és a polgári leányiskola. Fehér holló: a mérlegnél maradvány mutatkozik. Feifer Ede városi számvevő a hét folyamán fejezte be Nagykároly r. t. város 1908. évi zárszámadását. Ä pénzügyi bizottság f. hó 12-én vizsgálta meg a bemutatott zárszámadásokat és azt mindenben helyesnek találta. Ez alapon a közgyűlésnek a felelős számadók részére a felmentvény megadását fogja javasolni. Az összes kiadások főösszege 338.339 kor. 84 fill. Az összes bevételek „ 338.008 kor. 32 fill. Maradvány : 331 kor. 25 fill. V
