Nagykároly, 1909 (4. évfolyam, 1-34. szám)
1909-03-15 / 6. szám
N A G Y K Á R O L Y lasztói koalícióstól. 48-sstól, merkántilis támogatásával együtt, sőt ennek dacára is Nagykároly város országos képviselőjéről is szóljunk a kereskedők és iparosok választási ligájával kapcsolatosan'? Nem, ezt nem tesszük. J6 emberek vagyunk, nem bánjuk, ha a kormány utolsó vonaglása alatt kinevezi őt táblabiróvá; azonban ahol komoly alakulásról, modern gazdasági érdekekről van szó, ott ő róla — sajnálatunkra csak a szellemi és fizikai távollevők névsorában emlékezhetünk meg. 9 „Magyar Király“ hávéházból. — Az ördög érti ki magát ebben a zavaros politikában ! Mond, mikor remélhetjük az önálló magyar bankot? — Mindig, barátom, mindig. Személy- és vagyonbiztonság Nagykárolyban. Kevés a rendőri személyzet. A kapitány kérelme a képviselőtestülethez. A nagykárolyi rendőrségnél uralkodó tarthatatlan állapot nem uj dolog. A Nagykároly már több Ízben szóvá tette azon anomáliákat, melyek okai nem a policzia vezetőségében, hanem kizárólag a városi képviselőtestületben rejlenek. mint amely testület minden alkalommal ridegen elzárkózik a rendőrségnek modern irányban való fejlesztése elől. A Nagykároly panaszai most a legilletékesebb helyről, a rendőrkapitány. részéről nyerlek megerősítést. Ugyanis Demidor Ignácz rendőr- kapitány a legközelebb összeülő képviselőtestületi gyűléshez egy nagyobb terjedelmű, szakszerűen megszerkesztett kérvényt nyújtott be, amelyben úgy a hivatalos ügyek elintézése, valamint az élet- és vagyonbiztonsági szolgálatnak a törvény követelményeinek, és a közkivánal- maknak megfelelőbben, vagyis rendszeresebben való teljesithetése czéljából a fogalmazói, — az ellenőrző — és az őrszemélyzet szaporítását, illetve kiegészítését kéri. A kérvény, a valóságnak megfelelően, kimutatja, hogy a rendőri hivatalnál a különböző .ügydarabok száma évről-évre emelkedik. Különösen emelkedett az utóbbi 3 évben, amikor is az 1907. évi 75. t. ez., az 1908. évi 2. t. ez., és az 1908. évi 47. t. ez egész halmaz és najjy munkát igénylő, olyan teendőket utalt a rendőrséghez, amelyek eddig nem tartoztak a rendőr- hatóság jogkörébe. Mindezen ügyeket most 2 tagból álló fogalmazó személyzet (rendőrkapitány és alkapitány) végzi. Minthogy pedig ezen munkálatoknak 2 személy által való kifogástalan elintézése fizikai lehetetlenséget képez, a rendőri hivatalhoz egy rendőrfogalmazói állás rendszeresítését kéri. A kérvény és a tényleges állapot szerint, a rendőri őr személyzet sincsen úgy szervezve, hogy a mai kor követelményeinek megfelelhessen. Nagykároly város területe 800 kath. holdat tesz ki, ’ 52 utczája van, naponta 28—30 vasúti i vonat közlekedik. Úgy a város belterületén, valamint a nagy kiterjedésű külterületen (uradalmi- <és magántanyák, gőzmalmok, téglaégetők.) Ugv nappal, mint éjjel az őr szolgálatot 1 rendőrbiztos. 2 tizedes és 21 rendőr teljesíti. Azaz csak teljesítené, mert a rendőrbizfos és két rendőrtizedes oly dolgok végzésével vaunak elfoglalva, melyek egyáltalán nem tartoznak a rendészethez, mint pl. építkezések ellenőrzése, állatállomány összeírása stb. A rendőrlegénység fele része minden másodnap 12 órai szolgáíatmentességet élvez, nagy része pedig a bűnügyi nyomozásoknál van igénybe véve. Ily körülmények között még a város belterületén szükséges és nélkülözhetetlen őrszemek sem állíthatók ki. Ugyanazért a bűnügyi nyomozások hatályosabb eszközlése, a gyanús egyének állandó megfigyelése stb. czéljából két detektiui állás rendszeresítését a rendőrkapitány halaszthatatlanul szükségesnek tartja. A közbiztonság érdekében javaslatot tesz aziránt is, hogy a rendőrlegénység száma 21-ről 26-ra emeltessék fel és végül kéri. hogy a szolgálat pontos teljesítésének szigorú ellenőrizhetése végett még egy rendőrbiztosi állás rendszeresittessék. A rendőrkapitány kérvényében a rendőr- fogalmazói rendszeresítésére vonatkozólag nyomatékosan kijelenti, hogy amennyiben kérelme j nem nyerne kielégítést az esetben az ügyek elintézésénél előfordulható késedelmek, hátrányok s az ezekből eredhető károkért, vagy mulasztásokért a felelősséget egyáltalán el nem vállalhatja, mert a jelenleg alkalmazásban levő csekély rendőrségi személyzettej a most hozzá utalt és felszaporodott ügyforgalmat is alig-alig képes feldolgozni, illetve feldolgoztatni. A magunk részéről helyesnek és indokolt nak tartjuk a rendőrkapitány kérelmét és az abban előadott és fentebb ismertetett fontos és a közbiztonsági szolgálatra nagy előnynyel bíró javaslatokat a képviselőtestület jóakaró figyelmébe ajánljuk. TAVASZ. A7. első tüzeset már beköszöntött, A „szabályozott“ Kra.színi is kiöntött, A hölgyeken tavaszi toalett, Egy szóval: itt az édes kikelet. A Somosban már az ibolya kékül, A márcziusi sör se rossz dolog. De, haj! nem lehet öröm üröm nélkül: Ezért Nagy Elek ma szavalni fog! Márczius 15. — Hazafias ünnepélyek Nagykárolyban. — Nem/.eliszinü, óriási falragaszok hirdetik azok ünnepségéi, akik a márcziusi eszmék szerencséik'!) elárulása daczára, még ünnepelni tudnak. Az i ién zajosabb lesz a mai ünnep, amely egy Kossuth-serleg felavatásával van egybekötve. Jaj az olyan kútnak, amelybe vizet kell önteni és jaj az olyan hazafiságnak, amelyet nemzetis/.inü falragaszokkal és holmi ezüst serlegből való disz ivászattal kell felvillanyozni. A mai ünnepségek programmja egyébként a következő : Délelőtt 9 órakor ünnepi istentisztelet a róm. kath. templomban, lü órakor pedig a ref. templomban. Délelőtt 11 órakor a főgimnáziumi ifjúság ünnepe a városi tornacsarnokban. Ezzel kapcsolatosan megkoszorúzzák Erdősi Imrének, a branviszkói hős piaristának emléktábláját. Délután 4 órakor Kossuth Lajos szobra előtt (esetleg a városháza nagytermében): 1. A dalárda éneke. 2. Nagy Elek szavalata. 3. Beszéd, mondja Papp Béla. 4. A városháza Petőfi-emléktáblájá- nak megkoszorúzása. 5. Sallay Lajos szavalata. Esti fi órakor a Protestáns Társaskörben lesz ünnepély. Este fél 8 órakor a Polgári Olvasókörben 3 koronás társasvacsora lesz. amikor is Falussy Árpád főispán a Kossuth-seríeget fogja felavatni. Egy néhány statisztikai adat a rendőrség 1908. évi kimutatásából. Nagykároly rendezett tanácsú város rendőrkapitányi hivatala most terjesztette be a polgármesterhez az 1908. évi ügyforgalmáról szóló statisztikai kimutatást. A kimutatás egynéhány érdekesebb adatát az alábbiakban közöljük. A hivatalhoz az 1908. évben összesen 9921 ügydarab érkezett be, mely — 22 kivételével — még a múlt évben nyert elintézést. Ivihágási ügy 1109 volt. A legtöbb kihágást a városi szabályrendeletek ellen követték el (161), a legkevesebb a tulajdon elleni volt (3). Bűnügy 383 fordult elő. A legtöbb (178) lopási eset, a legkevesebb (1) pénzhatnisitás volt. Elzárást szenvedett 274 férfi és 33 nő. Tolonczügy 464 fordult elő. Marhalevél kezeltetett 29190. Bírságokból, gazdátlan jószágok árából, mulatságok és mutatványok engedély-dijából, továbbá marhalevél kezelési díjból befolyt: 6176 korona 16 fillér. Nyilvános ellenőrzés alatt álló üzletek: vendéglő 37. kávéház 3, korcsma 4, szálló 2, szikviz- gvár 4. sütőmiihely és kenyérsütők 16, mészárszékek és hentesek 20, hussütögetők 14, fürdő 3, cselédszerzők 4 és bérkocsik 29. Közfogyasztásra levágatott: bika 12, ökör 37, tehén 1433. borjú 1628, juh 783, bárány 1430, kecske 37, sertés 2423. A „központi kávéháziból. — Érdekes. Ivóimnak itt van a rendes asztaltársasága és mégis egy külön asztalnál egyedül ül. Vájjon mi lehet ennek az oka 7 — Orvosi rendeletre most csak egy pohár sört szabad neki inni, hát e miatt szégyenli magát a barátai előtt. H I R E K. — Elhalasztott zeneestély. A nagykárolyi ZenemükedvelőkEgyesületeáltal tegnapra tervezett zeneestélye közbejött akadályok miatt f. év április 3-ára lett elhalasztva. — Agitácionális vasárnap. A Katholikus Népszövetség f. hó 14-én, tegnap délután Szatmár megyében minden járási székhelyen, továbbá a jelentékenyebb községekben agitácionálís nép- gy üléseket tartott. A gyűlések szónokai legtöbb- nyire a szövetség nagykárolyi fiókjának tagjai voltak. A legnépesebb gyűlés Nagybányán zajlott le; ezen gyűlés szónokai dr. N. Szabó Albert és Csákg Gusztáv nagykárolyi lakosok voltak. Csinos kis ügy! Tegnap a lelki sötétség rabságába igyekeztek hajtani a hallgatókat, elidegenítették egymástól őket, gyülölséget támasztottak a hit fele- kezetek között és ma, a „szabadság, egyenlőség, testvériség* ünnepén fognak nagyokat inni . . . — Eljegyzés. Káldor Mór nagykárolyi órás és ékszerész eljegyezte Szegfi Aladár budapesti lakos, m. kir. operaházi tag leányát, Józsát. (Minden külön értesítés helyett.) — A nagykárolyi Kölcsey-Egyesüiet folyó hó 24-én a városi színházban műkedvelői előadást rendez. Színre kerül: A dolovai nábob leánya. Az előadás jövedelme a tüdőbetegek szanatóriuma javára lesz fordítva. — Tűz Nagykárolyban. Az első verőfényes száraz nap az idén f. hó 10-én volt. A száraz idő meghozta az idei első tűzesetet is. Özv. Nagy Elekué Petőfi utczai telkén egy nagy csűr lett a lángok martalékává. Egy egész sereg ember jelent meg a tűznél, azonban az oltási munkánál segédkezni nem akartak. A szintén jelen volt Capitán Aurél honvédszázados, látva a szomszédházak veszélyezettségét, Demidor Ignácz rendőrkapitány kérelmére az oltáshoz a közeli honvédlaktanyából 70 honvédet rendelt ki, akiknek sikerült a tüzet lokalizálni. Hogy nagyobb baj nem történt, az Capitán százados érdeme. Alkalomszerűnek tartjuk itt megkérdezni azoktól, akiket illet: Mi lesz az önkéntes tűzoltósággal ? — Az őrszemek részére pénz keli. A Nagykároly megírta annak idején, hogy Szatmár megye törvényhatósági bizottsága, tekintettel a megyében ijesztő mérvben terjedő és pusztító alkoholizmusra — szabályrendeletet alkotott, amelv szerint a korcsmák és más italméréssel foglalkozó üzletek, minden szombat este 6 órától hétfő reggel 5 óráig zárva tartandók. A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg most a szabályrendelet jóváhagyását megtagadta. Hát persze. Ha vasárnap a nép nem issza le magát a sárga földig, ez az állam részére tetemes jövedelem csökkenést jelent. Kossuth F. Lipótéknak pedig pénz kell, sok pénz. A nép tehát igyék pálinkát gyakran, de sok pálinkát. — Meghasadt a szive. Zsadány köz .égben, mint azt nekünk Írják, tragikus halállal múlt ki Szurdukán Ferencz földmives neje. A nőt ugyanis közeli rokonának Amerikába való távozása oly érzékenyen érintette, hogy a válás pillanatában szivgörcsőket kapott, melybe pár perez múlva bele is halt. — Népgyülés. A nagykárolyi szociáldemokrata párt tegnap délután a gróf Károlyi György- téren népgvülést tartott. A népgyülés napirendje a sajtószabadság és a politikai hetyzet volt. A gyűlés szónoka, aki Debreczenből jött át, sok keretű igazságot mondott a mai állapotokról, miért is a mintegy 2000 főnyi hallgatóság lelkesen megéljenezte. — Jegyzőválasztás. Géresi Suta Pál simái jegyzőt ezen állásától fegyelmi utón elmozdították. Az uj jegyzőválasztás határnapjául folyó év április 6-ika lett kitűzve. — Lopás. özv. Balika Sándorné nagykárolyi lakostól egy 60 korona értékű arany- lánczot és több ruhaneműt loptak el. A rendőrség a tolvajt Ecsedi Ilona szobaleány személyében kinyomozta és letartóztatta. — A szatmári honvédzenekar áthelyezése. Szatmári tudósítónk Írja, hogy a Szatmá- ron székelő honvédzenekart f. év május 1-én véglegesen Kassára helyezik át. A nagykárolyiakat ez a hir annyiban érdekli, hogy május 1-től kezdve, amikor Heves Béla színtársulata előadásait megkezdi — a nagykárolyi városi színházban polgári zenekar fog működni. — Pályázat. A fővárosi Ferencz Józseí tanítók házában egyik szoba-alapitványi helyére az 1909—1910 évre pályázat van hirdetve. Pályázhatnak szatmármegyei tanítóknak oly fiai, kik valamely fővárosi főiskolában tanulnak. Kérvények f. hó junius 1 ig a szatmári kir. tanfelügyelőhöz adandók be. — A Nagykároly panaszkönyve. 1. A szatmári vasúti állomásnál ma egy hete (hétfőn) este a Nagykároly- és Királyháza felé induló vonatokkal körülbelől 350—400 ember akart elutazni. Az óriási forgalmat egy jegypénztárnál bonyolították le.» Az óriási tolongásban több embert majdnem összenyomtak. Fülsiketítő lárma, káromkodás töltötte be a levegőt. Csendőrnek, vagy rendőrnek a pénztár körül nyoma se volt. Sok utas — jegy hiánya miatt — lemaradt a vonatokról. E. H. — 2. A vásárosnaményi postahivatalnál f. hó 5 én délelőtt személyesen adtam fel egy Nagykárolyba szóló levelezőlapot. Az ottani postamester, aki hivatalában a hivatalos órák alatt állandóan látogatókat fogad, csak másnap. 6-án bélyegezte le és küldte el a levelezőlapot, úgy hogy a czimzett csak harmadnap kapta meg,