Nagykároly, 1909 (4. évfolyam, 1-34. szám)

1909-03-15 / 6. szám

NAGYKÁROLY viaskodik az igazság a hazugsággal, de a győzelem nem kétséges. A népjogok napja már kezd delelöre jutni. És a népnek márcziusát maga a nép fogja megcsinálni. A mi márcziusunk jelszava : Talpra magyar, jogaid mellé. Éljen a nép joga, éljen a nép ! Állandó választmányi ülés.'Szatmármegye állandó választmánya folyó hó 17-én, d. u. 3 órakor, az alispáni kisteremben ülést tart. Törvényhatósági közgyűlés. Szatmár- megye 1 örvényhatósági bizottsága Nagykárolyban, a vármegyei székház g}rüléstermében folyó hó 18-án,,d e. fél 11 órakor rendkívüli közgyűlést fog tartani. A közgyűlés tárgysorozata 324 pont­ból áll, amelyek közül az érdekesebbek a kö­vetkezők : 2. Miniszteri leirat a közúti alap ter­hére felveendő 500,000 koronás kölcsön tárgyá­ban. 6. Zemplénvármegye átirata, a koaliczióban levő pártok egyesítése tárgyában történt felira­tuk támogatása iránt. 7. Marostordavármegye átirata az uj távbeszélő tarifa mielőbbi étetbe- léptetése iránt. 10. Cseh Lajos főgimnáziumi igazgató kérvénye a Nagykárolyban létesítendő konviktus czéljaira segély megszavazása iránt. 41. Nagykároly r. t. város szervezési szabály- rendeletének módosítása. 136. Nagykároly r. t. város határozata a villamostelep kibővítése czél- jából 150,000 korona folyószámla kölcsön felvé­tele tárgyában. 139. Debreczen szab. kir. város törvényhatóságának átirata a „Ne temere“ kez­detű dekrétum érvénytelenítése tárgyában. 160. A nagykárolyi járás főszolgabirájának előter­jesztése a nagykárolyi, szaniszlói, érendrédi és nagymajtényi csendőrőrsök lovasitása tárgyában. 322 Vármegyei szabályrendelet a Hordójelző hivatalokról. 321. Borellenőrző bizottság alakítása. 323. Alispán előterjesztése az erdődi járásban szervezendő uj egészségügyi kör tárgyában. Akik a mi képünket viselik. A képvise­lőházban folyó hó 7-én Bernáth István képviselő az adóreform tárgyalása alatt a magyarországi pénzintézetek uzsora Özeiméiről beszélt. A vidéki pénzintézetek egészségtelen alapon való műkö­désének bizonyítására Szatmárvármegyét hozta fel példának. Nekünk a szatmármegyei pénzinté­zetek feje nem fáj. Az ő dolguk, hogy az elle­nük intézett és őket az egész ország előtt meg­bélyegző támadást visszaverjék. Mégis megálla­píthatjuk. hogy a támadásra — egy kis oláh községbeli szövetkezetét kivéve — nem szolgál­tak rá. És ennek daczára a 7 szatmármegyei képviselő között egy sem akadt, aki a megtá­madott megyei pénzintézeteket csak egy szóval is megvédje. Ez is alaposan jellemzi a mi kép­viselőinket. asszony egyszersmint a rossz, a léha. A hazug férfi az, akit mindenki elragadónak talál. A férfi. Mindég a hazugság ! Mért fél tőle ? Az asszony. Nem félek. De valahányszor találkozom vele olyan, mintha egy nagy, hideg béka menne fölfelé a meztelen lábamon. A férfi, (szórakozottan a hasonlat egyik ré­szével foglalkozva) Miket mond. Az asszony. Bizony szörnyű ! Én már meg nem csókolhatok életemben férfit a félelem miatt. Az én iszonyodásom nem egyszerű. Értse meg : éveken keresztül voltam boldog egy hazugság éltal és ezt jobban szégyenlem, mintha szeren­csétlen lettem volna általa. A férfi (kissé közönségesen) S ezért nekem kell bűnhődnöm Az asszony, (gúnyosan) Ah ! A fér fii, Végre is le kell tennie erről az elő­ítéletről. Ha egyszer boldogította : annál inkább el kell fogadnia másodszor is. Az asszony, (összehúzza a szemeit gőgösen) Kétszer boldogított. A férfi, (elsápadva) Ezt nekem nem mondta. Az asszony. Először én hazudtam. Aztán hazudtak nekem. Mi jöhet még több? A férfi. Mindketten egyszerre hazudunk. Ha már okvetlen hazugságot akar. Igen. Hazudunk. Szépek és fiatalok vagyunk és kívánjuk egymást; ez megnemesit minden hazugságot. Az asszony. Tudatosan? — nem, ezt nem lehet. A férfi. Kíséreljük meg. Az asszony. Valahol várják. El ne felejtse. A parfümé el fog párologni. A férfi. Oh ha tudná, milyen szépnek látom és hogy szeretem ! És milyen jó itt lenni! Ne küldjön el. Itt akarok ülni nyugodtan és nézni és nem beszélni többet. fehér holló. € héten Szatmár vármegyében T^end Yala és csendesség honolt. J'íe tessék csodálkozni kérem: falussy Utáltában volt. Vármegyei közigazgatás. Szatmármegye közigazgatási bizottsága f. hó 12-én ülést tartott. Az alispáni jelentés az avasi járás közbiz­tonsági állapotáról számol be. E szerint az Avas­ban a múlt hónapban 3 emberölés és vagy 20 súlyos testisértési eset fordult elő, miért is a já­rás csendőrségi létszámának felemelését fogják kérni. Jelenti az alispán, hogy árvíz veszedelem meggátlására az előintézkedések megtétettek. Egyelőre bajtól tartani nem lehet. A jelentés után Luby Géza szólalt fel. Pa­naszolja, hogy Grósz Rezső fehérgyarmati járás­orvost egy lényegtelen mulasztás miatt, amely büntetést nem is von maga után, egy évvel eze­lőtt állásától felfüggesztették; azóta ügyében a vizsgálat még befejezve nincs és igy a fehér- gyarmati járás orvos nélkül van. Ebben az ügy­ben az alispántól sürgős intézkedést kér. Az alispán válaszában kijelentette, hogy a kése­delmet a fehérgyarmati főszolgabíró idézte elő, amiért is ellene megtorlással fog élni. A főispán javaslatára felírnak a belügymi­niszterhez, hogy a nagysomkuti régi megyeház épületét az állam vásárolja meg. Az épületben — annak kijavítása után — az ottani kir. járás­bíróság, adóhivatal és főszolgabiróság nyerne elhelyezést. A kir. tanfelügyelő a megyei iskolák egész­ségtelen elhelyezéséről és túlzsúfoltságáról zengte el már ismert siralmát. A bizottság közömbösen hallgatta. Majd egy pár nemzetiségi üldözéssel kedveskedett a főispánnak, aki erre olyan lapo­sokat mosolygott, mint egy ötkoronás tallér. A megyei főorvos jelenti, hogy a vármegye kedvezőtlen egészségügye a múlt hónap óta nem változott. Ellentétes ezzel az állatorvosi jelentés, mely az állategészségügy jelentékeny hanyatlásáról szól. A kir. pénzügyigazgató arról számol be, hogy a múlt hónapban összesen 291,417 korona 39 fdlér állami adó folyt be. A megye hátra­lékos adója 1,041,511 korona 67 fillért tesz ki. A közgazdasági előadó jelenti, hogy általá­ban úgy a gabonafélékben, mint a szőlő és gyü­mölcsnél jó termés várható. Szigorú eljárást kér azokkal szemben, akik a fák hernyózását a f hó végéig nem fogják eszközölni. A takarmány­hiány a megye nagy részében igen érezhető volt s a marhaállomány erős megapadását vonta Az asszony. Jó. A férfi. Vegye úgy, mintha itt se volnék. Az asszony. Úgy veszem. (Levesz az asztal­ról égj- könyvet, átmegy vele a másik szobába és ott olvasni kezd.) A férfi, (utána megy) Mit csinál ? Az asszony. Úgy veszem, mintha nem volna itt. De ha ott benn ülök: látom. Azért jöttem be. A férfi. Tréfát üz velem? Az asszony. Maga nem ? A férfi. Megyek Itthagyom. Igaza van: vár­nak. És az ember bolond, ha nem odamegy, ahol várják. Oda fogok menni és egy kis gyötrődés után mégis csak felvidulok. Igen, igen, ndafogok menni. Szeretni kell, hogy az ember kigyógyuljon a szerelemből. n,s a nem viszonzott szerelmet olyan szerelemmel kell orvosolni, amit mi nem viszonzunk. Az asszony, (nevetve) Ejha. A férfi. Oda fogok menni. Az asszony, (csöndesen) Nem igaz. A férfi. Mit mond? Az asszony Megint hazudik. Nem lehet oda­menni. Innen, oda. A legrosszabbak se tudják ezt megtenni. Holnap — talán. Ha előbb átaludta vagy átdorbézolta az éjszakát. Ma — nem. Ma — maga is fét a hazugságtól. Az a legborzasztóbb kin, amikor saját magunknak kell hazudnunk. Ma haza fog menni és bezárkózik a szobájába és át­adja magát egy kis őszinte szomorúságnak. A férfi. Igaza lehet. Ez lesz a legjobb. Haza megyek, (kezet csókol, megy, a küszöbön megáll) Gondoljon rám, mialatt én magára gondolok. Egy kis melegséggel, egy kis részvéttel. Nagyon fogok szenvedni, (elmegy,) Az asszony, (magában) El fog menni a par- füme-os hajú nőhöz, (leül egy székbe és arcát a két kezébe temeti) Istenem, milyen nyomorúság ... maga után. Megemlékszik még a nagymérvű ki­vándorlásról azzal miszerint félő, hogy ennek hatása a munkaidő beálltával fog érezhetővé válni. Kereskedők és iparosok választási ligája. Kelemen Samu tévedései. Valószínűleg élénk emlékezetében van olvasóinknak lapunk legutóbbi számának vezércikke, amelyben egy helybeli kisiparos elvtársunk mondotta el őszinte, meg­döbbentő keserű igazsággal a „nemzethy kormány“ há­rom évi működésének történetét. A cikk Írója — mint olvasóink jól tudják — végül arra a megállapodásra ju­tott, hogy valamint a Kossuth—Andrássy kormányt ők — a magyar kisiparosság — segítették uralomra, épen úgy nekik kell most a kiábrándulás és megcsalattatás érzeté­ben arra törekedniük, hogy a kormány minél hamarább hagyja el a helyét és adja át azt méltóbb, hivatottabb politikusoknak Kisiparos-elvtársunk hozzáfűzte még fej­tegetéseihez azt is, hogy az egész kibontakozást ő a keres­kedők és iparosok választási ligájától és az országos pol­gári radikális párttól várja. Amazok gazdasági, emezek politikai programmja lehet garanciája a demokratikus fejlődésnek és az uj Magyarország megalapozásának, — végzi elvtársunk. A magunk részéről örömmel jelentjük ki, hogy elv­barátunkkal tökéletesen egy nézeten vagyunk a jövendő politika teendőit illetőleg és Ígérjük, hogy Nagykárolyban és vidékén a választási liga megteremtésén teljes erőnkből fáradozni fogunk. A kereskedők és iparosok választási ligájánál soha jogosabb érdek nem csoportosította az embereket. Hiszen mindnyájunk előtt tudott tény, hogy a mai parlament összetétele, kizárólag egy osztálynak: a nagybirtokosok osztályának kedvezhet, ügy fest ennek a mai képviselő­háznak az összetétele, mintha Magyarországon ipar és kereskedelem nem is léteznék. Csupa agrárius, csupa nagy- birtokos és azok fullajtárjaiból, az uradalmi fiskálisokból van megalkotva az a terméktelen Szahara, amelynek neve magyar képviselőház. a nagybirtokosság pedig széles e világon a konzervatív politika képviselője volt, annál is inkább az nálunk, ahol az agrárius urak „osztálytudatá­hoz“ — amely a maradiság állandósításának vágyából, a falu lelki sötétségének, mint nemzetfentartó állapotnak dicsőítéséből áW, — még nagyfokú tudatlanság, teljes szo­ciális érzéktelenség is járul. A 40 vagy jobban mondva a 400 éves meddő köz­jogi küzdelmek sem akartak más célt szolgálni, mint el­takarását az ipari és mezei proletárság nyomasztó hely­zetének. A proletáriátus hamarabb felismerte a mai kor­mányzásban rejlő veszedelmet. Gyomrának korgása pa- rancsolólag követelte a helyzet felismerését és a megvál­toztatására való törekvést. Nem ültek fel a megfizetett hírlapok hazug ideológiájának. Ezért történt, hogy a mun­kásság hamarabb alakult csatasorba az agrárius néprontó hatalom ellen. A koalíciónak három év uralkodása végre felnyi­totta az iparosok és kereskedők szemét is. Belátták azt, hogy a „nemzethy kormány“ által indított tulipán-moz­galom jó volt kortespénzek gyűjtésére, de ipar teremté­sére annál kevésbbé. A tulipán-mozgalom szalmaláng volt, erőtlenül lobbant el, nem ipart teremtett, de — iparlovagokat. Ily helyzetben szinte parancsoló szükségessége volt a magyar iparosoknak és kereskedőknek a választási li­gába való tömörülés. A létérdek súlyos fegyvereit — az agitációt, a szervezkedést, a jól megválasztott független sajtót — kell a mai agrárius uralommal szembeállítani iparosainknak és kereskedőinknek. Aradon — a modern ipari városok eme tipikus he­lyén — az elmúlt héten alakult meg az iparosok és keres­kedők választási ligája Pár hét még és a budapesti veze­tőség Nagykárolyban is kibontja zászlaját. * E héten Kelemen Samu, Szatmár város képviselője mondotta el véleményét a kereskedők és iparosok válasz­tási ligájáról. A képviselő ur természetesen hive a vá­lasztási ligának, annál is inkább, mert hiszen Szatmár városi kerület, amelynek szavazói közel 4/5 részükben ke­reskedők és iparosok Csakhogy! — és itt bújik ki a szeg a zsákból — Kelemen a választási ligát olyformán tartja helyesnek, hogy az általa megválasztott képviselők a meglevő póló­tokban helyezkedjenek el a parlamentben, ami magyarra fordítva azt jelenti, hogy a kereskedők és iparosok bízza­nak meg a jelenlegi kormány bölcs képviselőiben, Szat­már város kereskedői és iparossága pedig szavazzon ezen­túl is a jelenlegi agrárius kormány hü támogatójára, Kelemen Samura, aki szivvel-lélekkel belül — jól belül — az ő érdekük képviselője. Kelemen Samu országgyűlési képviselő tehetségét mi soha sem vontuk kétségbe. Azt is elismerjük róla, hogy szivében sokkal inkább hive a merkantil, mint az agrár érdekeknek. Ez azonban nem bizonyitja azt, hogy az általa igen visszatetsző módon támogatott kormányról is elismerjük. Ha Kelemen igazán használni akar a keres­kedőknek és iparosoknak, úgy nem szabad tőlük azt kí­vánni, hogy ezek a mai kormányrendszert támogassák- Ha eddig érthetetlen opportunitásból a kereskedők és ipa­rosok nem voltak kifejezetten ellenesei a mai kormány­nak, úgy ennek meg kell változnia ezentúl. Nem mi le. szünk tehát koalíciósok, hanem vagy a képviselő ur fogja a mi érdekünket, a mi akaratunk szerint képviselni, vagy a legközelebbi választásoknál — nyugalomba küldik őt va­Quasi csendélet. A fetoyarmati főszolgabíró nem siet.

Next

/
Thumbnails
Contents