Nagykároly, 1909 (4. évfolyam, 1-34. szám)
1909-12-08 / 31. szám
NAGYKÁROLY sitatlan nyilvánulására; hogy csak ez valósítja meg a jogegyenlőséget stb. stb. Nem, nem mondjuk ezeket. Csak azt mondjuk, hogy Géza bácsinak egyáltalában nem muszáj szerepelni. A fehérgyarmati kerület választói nem követelik ezt tőle. Akkor is megválasztják újból, ha békésén pipázva „képviseli“ a kerület érdekeit. De ha úgy gondolja, hogy esetleg beteg találna lenni, ha nem köztevékenykedne: hát ott van a megyei közigazgatási bizottság. Rendelje el a főispánnak — amint azt pénteken tette — hogy az üléseken referáljanak a legelő-ügyről, a községi tenyészbikák működéséről. Hiszen ez szórakozásnak elég érdekes. No igen, a legelő, a bikák, a csikós, a bürge paprikás és amit először kellett volna említenünk: a villogó gatya. . . — Papirosháboru a megyeszékhely miatt. A „Nagykároly és Vidéke“ és a „Szatmárvár- megye“, akik nem régen még csókolózva, összetartó uszályhordozói voltak a népellenes hatalomnak: egy pár hét óta elkeseredetten ütik egymást. Harmadiknak közbe jött most a fiatal „Északkeleti Újság“ is. Gyönyörűség nézni, mint püfölik egymást és mint szedik le egymásról a keresztvizet. A megyeszékhely körül folyik a kaczagtató papirosháboru. Ez a kérdés pedig most egyáltalában nem aktuális. A jelzett újságok operette-harczának, úgynevezett „parasztfogdosás“ a czólja. Amikorra a megyeszékhely kérdése újból aktuális lesz, akkorára Justh is, Kossuth Lipót is politikai halottak lesznek. Elfogja seperni őket az uj választójog alapján megnyilvánuló, hamisitat- lan népakarat. És az általános választójogról szóló törvény rövidesen jönni fog, mert jönni kell. — Nem jól működött a czáfoiógép. A nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt elnökségének tagjai a „Nagykároly és Vidéke“ múlt heti számában rosszul állították be a ezáfoló- gépet, mert a masina felesleges munkát végzett, t. i. olyasmiket czáfolt, amit a Nagykároly soha nem irt meg. így a többek között, azt sem, hogy a czáfolatot aláírók a jelzett átiratot is aláírták volna. De azért mi értjük őket, illetőleg csak azokat, akik az általunk jelzett értekezleten jelen voltak. Hiszen ha a nyilvánosságot elakarták kerülni, csak természetes, hogy most czáfolnak. Legyen a kedvük szerint. — Értesítés. Értesítem a törvényhatósági bizottság t. tagjait, hogy a folyó hó 21-én tarmég akkor sem, ha azzal a biztos tudattal lépnek a kenyérkereső-pályára, hogy előbb- utóbb férjhez mennek. Gondolják meg, hogy az alapos készültségnek az életben bármikor hasznát vehetik, mert a hirtelen sorscsapások ellen nem véd meg a legboldogabb házasság, a legnagyobb vagyon sem. A szerető gondos férj megbetegedhetik vagy meghalhat, a vagyon pedig elpusztulhat. Milyen áldás, ha ilyen kétségbeesett és válságos pillanatokban a saját erőnkre és tudásunkra támaszkodva nézhetünk farkasszemet a sorssal s azokról is gondoskodhatunk, akik ránk vannak utalva. A tudás és készültség nem ártott még senkinek, ellenben a hiánya mérhetetlen szenvedésnek, nélkülözésnek és megalázkodásnak volt már forrása. Akik a kenyérkereső-pályára lépnek, azok minden erejükkel törekedjenek arra, hogy azt a foglalkozási ágat, amely iránt legjobban éreznek hajlamot és tehetséget, a legalaposabban és legtökéletesebben megtanulják. A fáradságot és az időt azonban ne pazarolják a meddő pályákra való előkészülettel. Keressék a produktiv pályákat, amelyen meglelik fáradságuk jutalmát és gyümölcsét. A legproduk- tivabb pálya most a kereskedelmi és az ipar- művészeti pálya. A tudományos pályák közül az orvosi és gyógyszerészi pályát lehet ajánlani Az előbbit azonban csak akkor, ha az illető nő igazán nem számit a férjhezmenésre, mert az orvos, ha hivatását komolyan veszi, nem ér rá a háztartással és a gyermekneveléssel foglalkozni, a diplomát pedig kár a fiókban pihentetni. Legmeddőbb pálya jelenleg a tanítónői tandó rendkívüli közgyűlésen a vármegyei földadó bizottság megalakittatik, amire tekintettel a tárgy fontosságát, a törvényhatósági bizottság tagjainak figyelmét külön felhívom. Nagykároly, 1909. decz. hó 11. Ilosvay, alispán. Vármegyei közigazgatás. fl f. hó 21-én tartandó megyei közgyűlés tárgysorozatának főbb pontjai. Szatmármegye törvényhatósági bizottsága Nagykárolyban, a vármegyei székház gyűlés- termében, deczember 2l-én, d.e. fél 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgy- sorozatának főbb ponjai a következők: A kereskedelmi ügyvivő leirata a közúti alap terhére felveendő 50000 K folyószámla kölcsön tárgyában. A vármegyei dijnokok lakbér ügyük rendezése iránt-benyújtott kérvénye. A legtöbb adót fizető bizottsági tagok 1910. évi névjegyzékének bemutatása. Intézkedés az egyes választókerületekben megüresedett megyebizottsági tagsági helyek betöltése tárgyában. A szatmármegyei gazdasági egyesület évi 2000 K segély iránti kérvénye. A belügyi ügyvivő leirata a vm. tisztviselői nyugdíjalap fizetőképességének helyreállítása, valamint a tisztviselői nyugdíj ügyi szabályrendelet módosítása ügyében. Jegyzői és körjegyzői nyugdíj- választmány javaslata Fogarassy Lajos érkört- vélyesi jegyző nyugdíjazása tárgyában Szatmármegye községi és körjegyzői egyesület elnökének kérelme a vármegyei községi és körjegyzők által végezhető magánmunkálatokról alkotott szabályrendelet módosítása tárgyában. Zalavármegye és Hevesvármegye átirata a czi- gánykérdés rendezése tárgyában. Zajta község képviselőtestületének határozata munkásbázak építése tárgyában. Sopronvármegye átirata a kath. autonómiának törvényhozási utón való szabályozása tárgyában. Az 1910. évi fősorozás polgári elnökeinek és orvosainak kiküldése. A vármegyei és Szatmár városi földadóbizottság megválasztása. Vármegyei főorvos, előterjesztése Tiszabecs, Nyirvasvári és Érkörtvélyes községek körorvo’si teendőinek a szomszédos törvényhatóságok körorvosainak hatáskörébe való átutalása, továbbá a szabolcsvármegyei kör- és a biharvármegyei Vasad és Piskolt községek a vármegyei szomszédos körorvosok működési körébe leendő beosztása ügyében. Nagykároly város 1910. évi költségvetése. Vm. alispán jelentése a háztartási alap részére a vm. ebadó alapból történt utalványozása tárgyában. Alispáni jelentés az állami elemi iskolák építésére felvett kölcsön törlesztési részletének fizetésére az ebadó alapból való köl- csönvétel tárgyában. és a posta meg a vasúti hivatalnoknői pálya, amely annyira túlzsúfolt, hogy annak, akinek nincs jó pártfogója, tiz-tizenöt évig is kell várnia, mig kinevezik Magyarországon pedig éppen ezekre a pályákra tódulnak legjobban a nők. Ennek is megvan a magyarázata : nálunk ugyanis a fizikai munkát lealacsonyitónak tekintik Nagyon sok nő inkább tengődik negyvenötven korona havi fizetésért a hivatalban, mint háromszor annyi jövedelemért a műhelyben. Pedig aki a fizikai munkát megveti, nincs igaza, mert minden foglalkozás hasznos és szükséges, ha tisztességesen és becsülettel űzik. A társadalomnak a jó varrónőre éppen olyan szüksége van, mint a doktorra. A fő, hogy minden munkát, a legcsekélyebbet is, tökéletesen végezzék. A tökéletesség megszerzéséhez azonban elsősorban is sok idő kell, amelyet nem szabad a kiképzéstől megvonni, mert csak úgy lehet a kenyérkereső-pályán igazán boldogulni. És még egyet: a házasságrajvaló kilátás ne legyen kerékkötője a hivatásra készülő nőnek, hanem buzditója és serkentője. Gondolják meg a nők, hogy az alapos készültségükkel és tudásukkal a férjnek nemcsak szerető felesége, hanem hűséges segitő baj társa is lehetnek minden baj és gond közepette. Ha a férfi meggyőződik róla, hogy a nőben segítőtársra lel, akkor ő is könnyebben fogja magát rászánni a házasságra s nem keresi a sorsán való köny- nyitést egyedül a gazdag menyasszony megszerzésében. Modern csoda. A szatmári ref. egyházmegye által hirdetett sorsjáték végleg elmaradt. Mégis ezen sorsjáték főnyereményét Luby Géza országgyűlési képviselő nyerte meg. Szatmárra viszik a munkásbiztositó pénztárt? A régi betegsegélyző pénztár agyonrefor- málásáról sokat irtunk annakidején a Nagykároly hasábjain. Ez is a „nemzethy kormány“ bünlistájára tartozik. Kossuth Lipót és Szterényi József csinálták és ez a torzalkotás nem kis mértékben járul az iparosok és kereskedők tönkretételéhez. A munkaadókat azért kellett a maga nemében páratlan zaklatásnak kitenni, mert a koaliczió támogatói részére uj „őrszemi“ állásokra volt szükség. Egy egész sereg úri léhiitő jutott ezen a réven kitünően jövedelmező, fényes álláshoz, amely állások dátáczióit az iparotokból és kereskedőkből préselik ki. Az uj törvény ezen kívül a pénztárak önkormányzati jogát is elvette és állami gyámkodás alá helyezte. Közvetlen az uj törvény életbeléptetése előtt az állami munkásbiztositó pénztár elhatározta, hogy az országban 30 olyan pénztárt, melynek tízezernél kevesebb taglétszáma van, centralizálni fog, oly formán, hogy minden kerületi pénztárnak legkevesebb tízezer taggal kell bírnia. Ezt a» központosítási munkálatot legközelebb végre akarják hajtani és ennek kapcsán hire ment hogy a nagykárolyi kerületi betegsegélyző pénztárt a szatmári pénztárral egyesitik és az igy egyesi tett pénztár székhelye Szatmáron lesz. Pozitív adatok nincsennek ugyan erről, de már maga a szállongó hír is érthető konsterná- cziót idézett elővárosszoyve, illetőleg a közvetlenül érdekelt iparosok és kereskedők körében. Az áthelyezésből kifolyólag származható kellemetlenségek elkerülése czéljából preventív intézkedést alkalmaznak és ezért a nagykárolyi iparosság köréből még e hónap folyamán egy nagyobb küldöttség megyen Budapestre és kérni fogja, hogy az esetben, ha a központosítási terv végrehajtatnék is, a pénztár székhelye továbbra is Nagykárolyban maradjon. Nyírbátor kérelme a szatmármegyei közönséghez. Szerény, mert mindössze csak Hét községet kér tölünk. Érdekes és nem mindennapi kérelmet intézett Nyírbátor szabolcsmegyei nagyközség Szatmármegye törvényhatósági bizottságához. Az érdemes és derék nyírbátori kupaktanács egy ködös novemberi hajnalon arra ébredt, hogy a járáshoz, melynek Nyírbátor a székhelye, kevés község tartozik. A mátészalkai járásban például több község van. Már pedig az nem járja, hogy Szalka lefőzze. Nem bizony, mert micsoda is az a Szalka ? Ott még kó- kuszzsirt se csinálnak. A nyírbátori kupaktanács eleinte úgy gondolkodott, hogy kölcsön kérnek a járás részére egy nehány falut. De a biró azt monda: — Nem jó lesz a’. És kieszelt egy másik plánumot.
