Nagykároly, 1909 (4. évfolyam, 1-34. szám)
1909-11-10 / 27. szám
Nagykároly, 1909. november 10. IV. évfolyam. — 27. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGyKÁROLyBflN, Szőlő-utcza 4. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Előfizetési árak: Egész évre 8 K, félévre 4 K, negyed évre 2 K. Megjelenik minden szerdán reggel. ■ ■ : ROSENFELD ZSIGMOND. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. „TtviN'tér“ sora 60 fillér. — Kéziratokat nem adunk vissza. A hirdetések közlési dija előre fizetendő. — Egyes számok nem adatnak el. Az általános választói jog ellenérvei. Az úgynevezett válság még sincs megoldva, ellenben, mint oldott kéve széthull nemzetünk. Még ilyen csúf játékot nem űztek a népmilliókkal és még ily pártoskdó, viszályt kereső, egymás ellen a hatalomért harczoló, személyeskedő kormánya nem is volt az országnak. Undorító ami történik. A kisemberek a következményeiben kiszámíthatatlan, küzdelmes, a nyomorúság minden rémével fenyegető tél küszöbén állanak. Szatmármegye északkeleti részén már az éhínség előjelei mutatkoznak és a „honmentő vezérek“ kontra-vacsorákkal pukkasztják egymást. De legalább csak ennek volna eredménye : csak pukkadnának már meg a nép zsírjából rendezett bőséges vacsoráktól. Ekkor talán mégis csak meglehetne alkotni az általános választójogról szóló törvényt, ami nélkül — ha a „honmentők“ a fejük tetejére állanak is — nem lehet békés és becsületes állapotokat teremteni. A Nagykároly egyik utóbbi számában vázoltuk a választójogi reform szükségességét a magyarországi osztályok érdekeinek, nevezetesen : a proteláriátus, a földbirtokos osztály, a polgárság és a kereskedelm és ipar szempontjából. A jelzett tanulmány folytatásaként meg kell állapítanunk, hogy a haladás hívei előtt csak két komoly aggodalom merülhet fel az általános, egyenlő választójoggal szemben. Sokak lelkében felvetődött a kétség, vájjon a nemzeti villongások helyébe nem lépnek-e a nemzetiségi villongások? A küzdelem a pár vezényszóról nem terjed-e majd ki a szavak ezreire, a hadsereg szavairól az iskola, a bíróság, a hivatal szavaira? Ez az aggodalom nem jogosult. Nemzetiségi villongásaink eddig is voltak. Sőt erősebbek, mint Ausztriában. A Lajtán túl a nemzetiségi izgatókkal az elnöki csengőnek, a . —■■■■ " g ___ fi irt. Minap este vacsoránál egyik tudósunk nagy társaságnak magyarázta a „nincs uj a nap alatt“ elméletét. Jelentéktelenségem egész tudatában nem szóltam, pedig szívesen kértem volna a bölcset, hogy figyelje meg ama sajátságos jelenségeket, melyek — az asztal alatt történnek. Két láb közeledik a vonzás törvénye szerint. A nagyobbik leküzdi a gravitácziót, a kicsire helyezkedik, majd lassan még vagy tiz czentiméternyire emelkedik. A férfi szempilláinak rezgése emócziókat árul el. És miként egyik áramkör a másikban villamosságot indukál, úgy a nő fülczimpáinak pirosodása rokonszenves érzelmekről tanúskodik. Némely tudóst a valódi élet apró jelenségei nem érdeklik, tán az enyém figyelmeztetés ellenére sem vetne ügyet az alkalmazott fizika imént leirt tüneményeire, ha csak meg nem ismeri az egyik láb tulajdonosát. Szerencsére a nyomtatás minden kutató érdeklődésére hat (ezért olvasnak sokat és látnak néha keveset). Föl- hivhattam volna a bölcs figyelmét az amerikai Gibbson rajzaira, melyek gyakran örökítenek meg az asztal alatt történő jeleneteket. Egyik képen pl. két idegen láb ölelkezik, a közelben ülő ravasz arczu dákszli pedig igy bölcselke- dik: „Otthon úrnőm ismét azt mondja majd, hogy én piszkitottam be czipőit.. . Lajtán innen a csendőri szuronynak gyűl meg a baja. A nemzetiségi küzdelmek az általános választói joggal nálunk csak enyhébb formát ölthetnek, Ausztriában a küzdelem enyhítésére hozták be az általános választói jogot. A nemzetiségi kérdés jelentős mérvben a nemzetiségi intelligenczia kérdése A választói jog általánosítása a tömegek gazdasági érdekeit tolja a politikai érdeklődés előterébe. Erősen nem billentheti a mérleget a nemzetiségek javára a választójog általánosítása. Hiszen eddig is a választók 56'2%-a volt csupán magyar. A felnőtt lakosságnak 51'7%-a magyar. Ez a pár százalék légenyesen már azért sem élesítheti a nemzetiségi harczot, mert a nemzetiségeknek körülbelül 20%-ánál nincs is nemzetiségi mozgalom és a felszabaduló nemzetiségi rétegek egy jelentékeny része a szoczialista pártok híveiül szegődik. A legjobb nemzetiségi politika, épugy mint a legjobb munkáspolitika, a jogok kiterjesztése. Izolálásra, elkeseredés teremtésére, egy uj szolidaritás életre hívására az elnyomásnál mi sem alkalmasabb. Lehet-e Magyar- ország eljövendő nemzetiségi politikájának nyitánya egy nagyarányú jogfosztás? Éz a jogfosztás sokszorta erősebbé tenné a nemzetiségi küzdelmet, mint a nemzetiségi választók számának pár százalékkal való felemelése. A választói jog» fosztásánál rövidlátóbb politika alig képzelhető éppen „nemzeti“ szempontból. Ez a politika csak a nemzetiségieknek és Ausztriának viszonyát erősítené és a széthúzó, czivakodó, jogfosztó Magyarországot gyengítené a szabad Ausztriával szemben, a melyet magyar nemzetiségi szövetségesei is támogatnak. A második veszedelem, melyet az általános választói jogtól várnak progresszív irányú emberek, a klerikálizmus megerősödése. Lehet,hogy a klerikálisok megszaporodnak, de a radikális pártok is feltétlenül megerősödnek az általános választójog behozatával. A szoczialista pártnál alig van feltétlenebb hive a szabad gondolkodásnak. Minden hátsó gondolat nélkül való híveknek tömör csapata többet használ, mint egy egész serege a langyos félliberálisoknak, félklerikálisoknak. íme a fiirt, mely példa, regény, szóbeszéd, kép utján terjed nyugatról kelet felé. A fiirt meglehetősen uj jelenség az emberiség történelmében. A legrészletesebb ó- és középkori munkák nem említik létezését, tehát induktive semmi sem szól évszázados múltja mellett. Napjaink török asszonyai előtt szintén ismeretlen. Mivel a görög és sokáig a római tisztességes nő is a mai háremélethez hasonló sorban tengődött, azért deduktive, vagy legalább per analogiam szintén uj fölfedezésre kell következtetnünk. A fiirt hazája Amerika. Útja Anglián, Francziaországon, Németországon keresztül vezetett, tehát a történelmi materializmus segítségével az kell föltételeznünk, hogy az ipari fejlődéssel áll viszonyban. Vizsgáljuk ez érdekes problémát közelebbről: Manapság az amerikaiak egyforma gyári czipőt viselnek; ruhájuk, ékszereik, asztalneműjük nagyon hasonló. Trója királynőjének palástja az egész világon ritkította párját; Achilles pajzsát isten készítette remekbe; Benvenuto Celini ezüst serlegeinek szépsége utolérhetetlen volt. Azaz pontosan formulázva a tényeket: a termelés régi módja individuali- sztikus; jelenleg a tömegprodukczió korát éljük. Ha Ward ma uj divatot teremt 1000 frankért, úgy holnapután a Belle Gardiniére ugyanazt háromszázért szállítja, tehát e gazdasági De különben a demokráczia kiterjesztése a klerikálizmus növekedését legfeljebb csak átmenetileg hozza magával. Ott, a hol a demokráczia a legerősebb, az általános választójog a legkiterjedtebb, ott legnagyobb az antiklerika- lizmus. Az általános választói jog nem teremtett klerikális Francziaországot, nem kell félni, hogy klerikális Magyarországot teremt. Az ellentétek kiélesbbitésének e téren egyébként csak üdvös hatása lehet. A lappangó, forrongó nemzetiségi küzdelemnél jobb a nyílt parlamenti harcz. A lappangó klerikalizmusnál is jobb az álarcz nélkül való klerikálizmus. Az általános választói jogkényszeritenifogjaa klerika- lizmushiveitanyilt egyesülésre, mint Ausztriában történt, hol a keresztéuyszoczialisták kénytelenek voltak az álarczot levetni és az ó-klerikálisokkal egyesülni. És a nyilt ellenséggel könnyebb a küzdelem. Az általános választójogtól várjuk Magyarországon is a nemzetközi harczi jog azon szabályának megvalósulását, a mely megköveteli, hogy az ellenség ne öltse magára a bajtárs ruháját, jelvényeit. De különben is az utolsó két év eseményei mutatják, hogy a klerikálizmus mennyire megerősödhetik a czen- zusos választói rendszer alapján is. Az általános választói jog európai fejlődésének irányát, a választási geometriát, a pluralitás és a nyilvános szavazás káros következményeit más alkalomkor fogjuk ismertetni. A becsületes és modern választójogi reformot sürgősen meg kell csinálni, sürgősen első sorban azért mert minden reformmozgalmunk mindezideig rendkívül lassú volt és Magyar- ország nemcsak a közigazgatásban, hanem gazdasági és kulturális életében is a restancziák országa. Gyorsan kell megteremtenünk az ipari Magyarországot, gyorsan kell létrehoznunk a magyar kapitalizmust, ha nem akarunk a küzdő és nálunk fejlődöttebb államok versenyében teljesen elpusztulni. Ennek a gyors átalakulásnak, Magyarország produktivitása emelésének a jelenben a legsürgősebb eszköze a produktiv osztályoknak, a produktiv munkának adott jog, az általános és egyenlő választójog megteremtése. A nyugat Kínája sokáig nem maradhatunk. Magyarországnak rövidesen választania. kell a között, hogy el akar-e pusztulni, vagy át akarja-e venni a nyugat Japánjának szerepét. tényt helyesen állapítottuk meg, de a kutatott jelenséggel való összefüggés némileg még homályos. Kisegítőként ezért a szocziológia lélektani módszeréhez fordulunk és azt nézzük, mely lelki okokkal áll viszonyban a fiirt? A kis leány teszi, mert divat. Az asszony nem kapott uj kalapot, vagy férje sokat jár kávéházba és ő súlyos következésekkel nem járó bosszú után liheg. A fiatal ember a komoly szerelemhez szükséges bátorságát próbálgatja és edzi gyakorlás utján. Az éltesebb férj az egyhangú házikoszt megemésztéséhéz segítő fűszert keres. Ez a fiirt négy oka, melyek ható erejét a másik nemnél elért sikerrel járó hi- uságkielégités nagyban elősegíti. Csakhogy divat, haragvó nő, törekvő ifjú és jóllakott férj volt mindig. Tehát az okok a régiek; az uj eredmény azért legalább még egy körülmény közrejátszása nélkül megmagyarázhatlan. Újra vissza kell térnünk az amerikai czipőkhöz. A gyárilag készült ruha, asztalnemű, kenyér, szappan stb. stb. fölszabadítja a nőt a házi teendőktől és egyúttal kenyérkereső pályákra, az életbe kényszeríti őt. Másrészt az öltözet, életmód, kereseti viszonyok és ezek hatása alatt a műveltség meg gondolkodásmód, tehát az ember külső és belső egyénisége mindinkább egyformává lesz. Vagy helyesebben azt mondhatnónk : ép az egyéniségek vesznek ki. A Gerbeau-nál uzsonnázó hölgyek NAGYKÁROLY
