Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)
1908-04-29 / 18. szám
NAGYKÁROLY 9 „Magyar Király“ Kávéházitól. — Furcsa, hogy tegnap a vonatnál Adler Adolf, mikor Barabást üdvözölte : leemelte a kalapját, Barabás azonban nem emelte le. — Nem is csoda. Barabás fáradt. Eleget emelt már. — Mit? — A kvótát. Ma írhörtvelyesen. Férfi, alti női ruhába jár. Letartóztatott kalandor. Érdekes vendégei voltak f. hó 25-én a Szatmármegyében lévő Érkörtvélyes községnek. A jelzett napon délelőtt, rozzant szekeren egy 3 tagból álló illusztris társaság érkezett a faluba. Egy 70 év körüli tarka ruhába öltözött anvóka. egy kopott fekete Ferencz József-kabátos, és gatyás czigány és egy 35—36 évesnek látszó feltűnő külsejű hölgy. Az utóbbi, nyomban megérkezésük után, a községházához ment, ahol kecsesen meghajolt Tötös János helyettes-jegyző előtt és varieté előadások tartására kért engedélyt. Tötösnek feltűnt a különös megjelenésű hölgy. Furcsa gyanúja támadt. Nem sokat teketóriázott. Hivatta a községi tudós asszonyt és megvizsgáltatta a „művésznőt“. A gyanú alapos volt. A községi bába megállapította, hogy a hölgy — férfi. Minthogy a különös vendég, kilétére vonatkozólag nem tudta magát igazolni, Tötös átadta őt az ottani csendőrségnek, ahonnan vasárnap este a nagykárolyi rendőrséghez, másnap pedig a nagykárolyi főszolgabirósághoz kisérték át. A „művésznődnek szőke, göndör haja van. Fején szennyes, kopott csipkekendőt visel. Szoknyája fodros és világoskék atlasz-szaténból készült. Mellfüzőt és a felett virágos karton derekat hord. Domború melle ócska fejkendőkből van alkotva. Arcszabása hosszú és erősen ki van puderozva. Ajka bíborvörösre festett. A „művésznő“ ha megszólítják: kecses pu- kedlit csinál és egy-egy vele szemben használt erősebb kifejezés ellen leányos szemérmetességgel tiltakozik. A főszolgabiróságnál kihallgattatván azt vallotta, hogy Gyöngyi Arankának hívják. Megjegyezte azonban, hogy ez csak „művészi“ álneve. Valódi neve: Mocsi István. Az 1873-ik évben, Balassa-Gyarmaton született. 12 éves kora óta állandóan" női ruhába jár. Vallomása szerint életének legnagyobb részét Budapesten töltötte, ahol előbb »ballet-primadonna«, később pedig »sub- rette-énekesnő« volt. Mintegy 10 év óta van vidéki körúton. Társulatával, — amint mondja — a „János vitéz“, „Varázskeringő“ stb. operetteket adja elő. A főszolgabiróság a „művésznőt“ személy- azonosságának megállapításáig, egyelőre fogva tartja, azután illetőségi helyére fogja tolon- czoltatni. Dal a városi színházról. — Éneklik : a nagykárolyi utczák. — Vagyunk olyan legény, mint te, Vagyunk olyan sötét, mini te. Ha van hozzá elég bátorságod, Járj éjszaka : majd meglátod. Színház, művészet. Jönnek a színészek. A tavaszi színi szezon május hó 1-én, pénteken kezdődik Nagykárolyban. Krémer Sándor az előadások sorozatát Abonyi Árpádnak A Gyermek czimü színmüvével fogja megnyitni. A színi szezon május 1-től 31-ig tart. A társulat névsora a következő : Nők: Komáromy Gizella, Galgóczy Emma, Andai Terka, Takács Mariska, Verő, Janka, Tárnái Lidia, Cserényi Adél, Ivolozsváry Blanka. Völgyi Hona, Hegyi Jolán, Korányi Jolán, Orbán Mariska, Bacsányi Paula, Rell Rózsi és Lengyel Irén. Férfiak: Balázsi Sándor, Rátkai Sándor, Barna Andor, Radványi Dezső, Vidor József, Tihanyi Vilmos, Győri Emil, Tihanyi Béla, Malmos Gyula, Szabadkay József, Bokros László, Farkas Mihály, Darvay Miklós, Bitta Károly, Solti Károly, Enyedi Imre, Sándor Ferencz, Gel- lért Pál, Ivánovits Sándor, Weisz Mátyás, Szatmári József, Fekete János. Színre fognak kerülni a következő müvek: Színmüvek: Fátum, Salome, Nászinduló, Megváltás, Sámson, Vetélytárs, Bíboros, Gyermek, Raffles. Kerülő-ut. Vígjáték : Josette kisasszony, Tanitóné, Három testőr, Válás után. Énekes bohózatok: Kis trafikos leány, Peleskei nótárius, Náni. Operette: Varázskeringő, Vigadó özvegy, Tatárjárás, Dollár királyné, Szép Heléna, Madarász, Hoffmann meséi, Bőregér, Viczead- miralis, Orpheus a pokolban, Katalin, Gésák, Szegény Jonathán, Bányamester, Kis alamuszi, Casanova, Parasztbecsület (opera), Pillangó kisasszony, Baba, Kékszakállú herczeg, Görög rabszolga. Az előadások zenei részét a szatmári m. kir. honvédzenekar 14 tagja fogja ellátni. A Kölcsey-Egyesület hangversenye tegnap este zajlott le., A városi színházat a közönség zsúfolásig megtöltötte. Az est prológusát Gyúró- vits Mariska mondotta el kedvesen. Ázután Vende Margit művészi cimbalom játékában gyönyörködött a közönség. Ezt Werner László szabad előadása követte. A szabad előadás elég unalmasan kezdődött. A véletlen azonban megsajnálta a közönséget. A színpad balsarkából egy hatalmas kékesláng csapott fel és — az egész színház egy pillanat alatt elsötétült. A villanyvilágítás főbiztositéka kiégett. A közönség között óriási pánik keletkezett. Á kijáratok felé rohantak. De — miután kijelentették, hogy tűzveszély nincs — a rend csakhamar helyreállolt. Gyorsan száz szál gyertyát kerítettek (a száz ice bor elmaradt) és ezek világítása mellett adták elő a folytatóin;, os programmot. A nézőtér persze sötét volt. A hangverseny a József főherceg tüdőbetegek szanatórium egyesülete javára, — tehát jótékony célra volt rendezve. Hát ézért fogjuk rá, hogy szép volt. Jó volt. Azonban ha mi a Kölcsey-Egyesület volnánk: szégyelnénk magunkat. A hangverseny tartama alatt, a következő párbeszédet hallottuk : Egy hölgy : Ez nagy pech, hogy a villany elaludt. Egy ur: Csak fogás volt, kérem. Illusztrálni akarták, hogy milyen sötét a tüdőbeteg emberek élete. * ■ Borzasztó ez a villany mizéria! — Nem is borzasztó. Természetes. Ahol Barabás Béla van, nem is lehet más csak sötétség . . . A hangverseny éjjeli fél 12 óráig tartott. A közönség egy része a „Magyar Király“-ba ment át vacsorázni. Ott láttuk, hogy Barabás Béla, a kabátján tulipánt visel. De akkor nem volt rajta, mikor legutóbb Bécsben az osztrák császárral komázott a magyar nemzet bőrére. A „Központi Kávéháziból. — Csodálatos ! Mi nagykárolyiak hónapokig unatkoztunk, most aztán kvántum szá- tisz lesz részünk a komédiázásban. — Hogv-hogy ? — Pénteken jönnek a színészek és Dr. Kovács Dezső megyebizottsági tag lett. H I R E K. — Eljegyzések. Zanathy István nagykárolyi lakos eljegyezte Györffy Ilonkát, Györffy József nagykárolyi vaskereskedő leányát. Ferencz Ignácz kis daróczi lakos eljegyezte Spitz Etelt Nagykárolyból. — Kinevezés. Szatmármegye főispánja Ma- darassy László gacsalyi lakost közigazgatási gyakornokká nevezte ki. — Jászai és Barabás érkezése. A József főherczeg-szanatórium egyesület által tegnap este rendezett hangverseny illusztris szereplői Jászai Maii és Barabás Béla országgyűlési képviselő tegnap a délutáni gyorsvonattal háromnegyed 2 órakor érkeztek városunkba. A kiváló vendégek fogadására nagy szánni közönség gyűlt össze a pályaudvaron. Jászai Marit a jótékonyság ügye iránt melegen érdeklődő nagykárolyiak* nevében Cseh Lajos főgimnáziumi igazgató üdvözölte melegen mig Barabás Bélát Ádler Adolf „fogadta“ a 48-as párt végrehajtó bizottsága nevében. A végrehajtó bizottságot egy pár iparos képviselte. A pályaudvaron megjelent Falussy Árpád főispán és Papp Béla orsz. gyűl. képviselő is. A művésznő és Barabás társaságában érkezett meg Werner László a szanatórium egyesület főtitkára is, a kit Klacskő kegyesrendi tanár üdvözölt. — Szerencsétlenül járt mérnök. Borzalmas szeréncsetlenség történt tegnap délelőtt Nagykárolyban a Bunda Miklós téglagyárában. Bunda Miklós a gyárba egy uj gépet akart beállítani. Az uj gépet Schöberl Károly Nagykárolyi mérnöknél rendelte meg, aki helyszíni tanulmányozás czéljából kiment a gyárba. Schöberl a működésben volt régi gőzgépet vizsgálta meg, miközben a gép elkapta Schöberl jobb tenyerét és azt háromnegyedrészben levágta, úgy, hogy csak a nagy ujj maradt meg. A gyorsan érkezett orvosi segélynek köszönhető, hogy az egész jobb kart nem kell amputálni. Schöberlt súlyos sérülésével lakásán ápolják. — Házasság. Sternberg Lipót nagykárolyi lakos leánya Anna, holnap köt Nagy Béla szegedi vasúti mérnökkel házasságot. — Jegyző helyettesítés. Az érkörtvélyesi körjegyző egy évig tartó szabadságot kapott, melynek letelte után nyugdíjazni fogják. A nagykárolyi főszolgabíró ennek folytán az ottani jegyzői teendők ellátására Tötös János segédjegyzőt helyettesitette. — Halálozás. Dr. Bálik a Ferencz nyir- megygyesi orvos f. hó 26-án élete 37-ik évében elhunyt. Az elhunytban özv. Balika Sándorné szül. Bernáth Ilona nagykárolyi lakos fiát siratja. — Dijnok kongresszus. Az országos vármegyei dijnok szövetkezet f. hó 23-án Budapesten tartotta meg Il-ik kongresszusát. Szatmármegye dijnokait Hircze Ferencz és Strucz György képviselték. A kongresszus befejezése után küldöttség járt a belügyminiszternél, aki megígérte, hogy a dijnok ügyet legközelebb véglegesen rendezni fogja. — Egy kis garnizonból. Nagykároly város úri társaságában sokat beszéltek nem rég Eibel Árpád csendőr főhadnagy családi ügyeiről. Ezügy bői kifolyólag Klacső volt nagykárolyi honvédhadnagyot nem rég Máramarosszigetre helyezték át, a napokban pedig a honvédség kötelékéből végleg elbocsájtották. Most ugyancsak az Eibel-ügy miatt Guldenfinger Emil honvéd hadnagyot Nagykárolyból Máramarosszigetre helyezték. — Jegyző választás. Ó-pályi község elöljárósága Mangu Dezső nagykárolyi lakost községi jegyzőjévé választotta meg. — A nagykárolyi kereskedő-ifjak körének újjászervezése. Az évekkel ezelőtt létesített, de utóbb szétzüllött „Nagykárolyi kereskedő ifjak köre“ f. hó 26-án újonnan megalakult. A kör tisztikara a következő : Elnök: Matolcsy Sándor kereskedő. Alelnök: Kohn Márkusz kereskedő. Titkár: Reich Dezső magánhivatalnok. Jegyzők: Grünfeld Samu és Kisded Sándor. Pénztáros: Pénzéi Mihály kereskedő. — Temetés pap nélkül. Szombaton meghalt Nagykárolyban egy Gizson-utczai juhásznak egy 23 éves fia. Az öreg jómódú juhász fényes temetést rendezett egyetlen gyermekének. Fehérre fényezett, aranyozott gyászkocsin — melynek bakján fehérbe öltözött kocsis ült — vitték ki a halottat a ref. temetőbe. De pap nem volt a temetésen. Csupán a kántor és nehány éneklő gyerek képviselte a ref. egyházat. A szomorú apa a temetőben a nyitott sírnál valóságos kis szónoklatot tartott a temetési közönség előtt. Sírva panaszolta, hogy fiát, nem akarta a ref. lelkész eltemetni, mert a fiú anyja — gör. kath. vallásu. — Pedig dupla stólát fizettem — sóhajtotta az öreg juhász — és mégis csúffá tették a halott gyermekemet . . . — Épités ember vérrel. Hojlák József építőmester Sengsmied Frigyes nántüi erdész részére Nagykárolyban a Vaday-közben házat épit. Az épülő ház tetejéről szombaton Görbe György 17 éves kőmivestanoncz munkaközben leesett és súlyos sérüléseket szenvedett. Görbét a közkórházba szállították. A vizsgálat majd bizonyosan megfogja állapítani, hogy „Görbe a saját vigyázatlanságának áldozata.“ — A következetes szerencse. Hiába mondjuk általánosságban szeszélyesnek, kiszámíthatatlannak a szerencsét, sok esetben éppen megfordítva van a dolog. Sokszor szinte meg hűséggel szegődik a jó szerencse egy helyre és rendületlenül állandó is marad. Jó tanúság erre a budapesti Gaedicke-bankház, mely mint a m. kir. szab. osztály sorsjáték főelárusitója, az egész országban szinte közmondásosan ismert állandó szerencséjéről. Sok millióra megy az összeg, melyet a bankház szerencsés ügyfeleinek juttatott és a most lezajlott sorsjátékban is számtalan nagy nyereményt fizetett ki váratlan boldogságára sok családnak. A Gaedicke A. bankház (Kossuth Lajos- utcza 11.) ezen páratlan szerencséje, meg az a gyors, pontos ügykezelés, melyben itt a vevőnek része van, köny- nyen megmagyarázzák óriási forgalmát és kedveltségét. Együtt. Irta: Zentai Ida. Lihegek, pirulok. Elég a csókból! Zsibadd az ajkam, a karom fáradt. Vessünk már véget az éjszakának. Jöjjön a hajnal! Édes volt. Jó volt. Gyönyörű szép volt. Szebb, mint Serezád ezeregyéje. Ezeregyéjnek, minden meséje. . . . Sokkalta szebb volt! Hiszen ezért az egy éjszakáért Érdemes élni tiz hitvány évet, Hiszen igy gazdag, pazar az élet. A koldus élet! . . .