Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)
1908-04-08 / 15. szám
N A G Y K Á R 0 L Y Szaímár viczhándozása. EmléNirat a megyei szélihely kérdésében. Felakarják ültetni a minisztériumot. Szatmár, ez az örökké éhes moloch, aki édes testvérét, Nagykároly városát szőröstül- bőröstül felfalni óhajtaná: életlen fogait ismét ránk vicsorítja. Amint ismeretes nem akar kevesebbet csak azt, hogy a megyei székhely Nagykárolyból hozzá vitessék. Ezt a szerény kívánságát egy az össz- minisztériumhoz intézett emlékiratban fejezi ki. Az emlékiratot a szatmári lapok egész terjedelmében vezető helyen közük. A hosszú lére eresztett irás nem egyéb mint már évtizedekkel ezelőtt hangoztatott frázisok halmaza. Ezenkívül Nagykároly várost lepocskondiázza a sárga földig, magamagát pedig az égig magasztalja. A kis szerény nemcsak a megyei székhelyet akarja, de humoros módon tiltakozik még az ellen is. hogy az ő törvényszékének meghagyása mellett Nagykárolynak valamikor külön törvényszéke legyen. Szatmár fantazmagóriáját fel se említenénk, ha az emlékiratot nem úgy tüntetné fel, mint Szatnuírmegye bizottsági tagjainak óhajtását. Igv azonban a leghatározotabban tiltakozunk ezen valótlanság ellen. A bizottsági tagok csekély töredékének agyrémét azért akarják az összes bizottsági tagok óhajaként feltüntetni, hogy ezzel a minisztériumot felültessék. Egyébiránt az egész mozgalmat szuimársáy- nak tartjuk. Dal. Énekli: I)r. Antal latnán. Az én Fillérbankocskámnak Már a jégeső sem árt. A lapom is révbe jutott. Ideálom: a balpári. Udvarolok majd Árpádnak S hogy sikerem teljes legyen A benfentesség nyergéből Adolfot én kiemelem. Szól a visszhang: Nekem is lesz szabadjegyem! Egy hírlapi czihk eredménye. Polgári fiúiskola Nagykárolyban. A kir. tanfelügyelő átirata. A Nagykároly olvasói jól tudják, hogy a dicsekvés nem kenyerünk. Szerényen és eredményesen működünk a köz érdekében. Gratian páter lelkét. Úgy tűnt föl neki. hogy az élet fölkapaszkodott a cellája ablakáig és azokon a tömérdek lyukakon keresztül benevet hozzá az incselkedő ördög. Izgatottan, bosszúsan ugrott föl a keménv lócáról. Odament az ablakhoz, hogy szigorú arcával. kemény öklével elűzze az életet, az ördögöt. Félre vonta a csuhát és tekintete megint összetalálkozott a selyembe burkolt ördög kárho- zatos tekintetével. Kiugrott az ablaktól. A ládájából pergament re Írott litániákat, imádságokat, szent beszédeket kapkodott elő és egy-kettőre a csuhával eltakart ablakra szögezte, hogy még sötétebb legyen. Sötét lett. Gratian kereste a fényt, nem látta. Fülelt a zaj után. nem hallotta. Most már békében lehet. Imádkozni próbált Nem tudott. Gyertyát gyújtott és a bibliát forgatta. Egv szót se értett. Egyszerre az ajtóján kopogást hallott. — Te vagy. Franciscus testvér? Kacagó, csengő, csábiló hang mondta: — En vagyok ! Gratian becsapta a könyvet, az ajtóhoz ug- «rolt és heeresztette az ajtójához felszökött selyembe burkolt ördögöt. — De sötét van nállad. Vedd le a csuhát, meg a pergamenleket. Előlem zárkóztál ? — Nem — feleli a lüktető vérű Gratian. vizes törülközőjét az ágyra dobva — hanem azért, hogy itt még sötétebb legyen, bátrabban hozzám jöhess. Az ördög kacagott és Gratian páter még a gyertyát eloltotta. Farkas Antal Ami helyes, ami természetes az nem szorul dicséretre. Utáljuk a dicséretet és a dicséröket. mert a munka nem érdem, csak kötelesség. Ha e lap hasábjain valakit mégis megdicsérünk azzal a rendkívüli munkát jutalmazzuk, azt a munkát. amely az illetőnek nem kötelessége. Hogy ez egyszer kivételesen a Nagykároly egy czikkének eredményéről számolunk be olvasóinknak. ezzel nem dicsekedni akarunk, hanem álláspontunk helyességét akarjuk a kevésszámú ellenvéleményen levőkkel szemben kimutatni. A nagykárolyi polgári liuiskola ügyében Apponyinál eljárt küldöttség fogadtatásáról hozott közleményünk igaz voltát a küldöttségben részt vett egyének is elismerték, de annak közléséi mégis helytelennek tartották, mert: — „Az igazat soha sem illett megírni.“ Hogy mennyire téves ez a felfogás, az ki fog tűnni az alábbiakból. Ha a küldöttség eljárásának eredményét a maga megszégyenítő valóságában a Nagykároly meg nem Írja, úgy még évtizedekig nem lett volna polgári fiúiskolánk, így azonban már az idén megfogja kezdeni működéséi. Ugyanis I)r. Falussy Árpád főispánt nagyon bosszantotta a Nagykároly-nak a küldöttség eljárásáról hozott czikke. Gondolkozni kezdett és belátta, hogy mégis csak illik valamit beváltani abból a tengersok Ígéretből amit a nagykárolyiaknak ezelőtt két évvel tett. Zsebre vágta a Nagykároly egy példányát és felutazott Appo- nvihoz. Felolvasta neki közleményünket és úgyszólván könvörgött a miniszterhez, miszerint nyújtson módot neki arra, hogy a Nagykároly tettel czáfolhassa meg. És könvörgése nem volt hiábavaló. A miniszter elhatározta, hogy Nagvkároly- I ban polgári fiúiskolát létesít. A miniszter leiratát Szatmárvármegye kir. tanfelügyelője a következő átirattal közölte Nagykároly város tanácsával: „A nagvméltóságu vallás és közoktatásügyi miniszter ur 19385. szám alatt kimondani mél- tóztatott. hogy különös figyelemmel a Nagykároly rendezeti tanácsú város kérvényében előadottakra, nevezetesen a város nagy megterhel- tetésére (97% községi pótadójára) a Nagvkárolv- ! ban szervezendő állami polgári fiúiskola felállítása esetére a mull évi május hó 11-én 41800/907. j szám alatt kelt rendelettel megállapított feltételeket olyképpen módosítja, hogy megelégszik, ha a város ingyen alkalmas telket ad az uj iskola épület felépítésére és megajánlja a tanerők után lizAendő nyugdíj intézeti járulékokat, ezenkívül pedig biztosítja az első bárom évre saját költségén az iskola ideiglenes, de teljesen megfelelő elhelyezését, a tandíj jövedelem a kincstárt fogja illetni. Ezek azon feltételek, melyektől semmikép el nem tekinthet () excellentiája és melyeknek megajánlása esetén hajlandó a szó alatti iskola 1. osztályát az 1908—9 tanévvel, azaz folyó évi szeptember havában megnyitni, feltéve, hogy addig az 1908. évi állami költségvetés törvényerőre emelkedik. Felhívom a tekintetes tanácsot, hogy ezen , lényegesen csekélyebb hozzájárulások megaján- j lására nézve hozzon szabályszerű közgyűlési határozatot és az ekképen hozandó határozatot. Szatmármegye törvényhatósági bizottságának jóváhagyásával ellátva, ide sürgősen, de legkésőbb ! május 1-re küldje be. Kedvező határozat esetén szíveskedjék a bérhelyiség térrajzát is beküldeni. Az első évben szükség van egy nagyobb tanteremre, melyben legalább 50 tanulót ellehet helyezni, egy igazgatói irodára, egy tanítói szobára s tornateremre. 2-ik évben 2 tanteremre, tanári szoba, igazgatói iroda, tornaterem és tanszertárra. 2-ik évben 2 ! tanteremre, igazgatói iroda, tanári szoba, szertár, tornaterem és rajzteremre." Illetékes helyről nyert értesítésünk szerint Nagykároly város képviselőtestülete a kikötött ; feltételeket teljesíteni fogja s igv a polgári fiu- i iskola a folyó év szeptember 1-én megkezdi HM Srözipzgaíás. A képviselőtestület közgyűlése. Nagykároly város képviselőtestülete f. hó 5-én, vasárnap tartotta meg rendes j tavaszi közgyűlését Debreczeni István ; polgármester elnöklete alatt. A közgyii- I lésről, — amelyen, mint rendesen, a vá- I rosatyák kevés számban jelentek meg, — részletes tudósításunk a következő : A polgármester 1907. évi eseményi jentését. — a városi nyugdíj ügyi bizottság 1907. évi jelen- í tését az 1907. évi zárszámadásnak a legközelebbi közgyűlésen leendő előterjesztéséről szó bejelen- ; tést. — az 1907. évi gyámpénztár számadásról szóló jelentést a közgyűlés tudomásul vette. Az általános drágaságra való tekintetből és az érdekeltek kérelme alapján az I. oszt. írnokok évi fizetése 100 koronával, a II. oszt. írnokok és adóvégrehajtók évi fizetése pedig 120 koronával felemeltetett. A rendőrkapitány előterjesztését egy rendőr- fogalmazói állás rendszeresítése s a rendőrségi őrszemélyzet szaporítása és szervezése iránt a közgyűlés ezidőszerint, amint azt előre megjósoltuk. teljesíthetőnek nem találta. Az adóügyi tanácsosnak egy földadó nyilvántartói állás szervezése iránt tett előterjesztésében akkor fog határozat hozatni, ha az ingatlaw forgalmi illetékre vonatkozólag alkotott szabály- rendelet kormányhatósági jóváhagyási nyer. Ugyanannak az adóhivatali helyiség kibővítésére tett javaslata következtében elhatároztatott, hogy az adóhivatal a mostani rendőrségi helyiségekben, a rendőrség pedig az ez időszerint a honvéd laktanya kiegészítésére a kincstár által bérelt régi városháza helyiségébe lesz áthelyezve. Az adóhivatal mostani helyisége pedig rendőrségi fogdává fog átalakíttatni. A polgármesternek a Nagykároly-somkuti vasút menetrendjének megváltoztatása ügyében tett előterjesztéséhez a közgyűlés hozzájárult. A Tanács előterjesztése és a közgyűlésen elhangzóit indítványok alapján elhatároztatott, hogy a legközelebbi 10 évben a következő utcák lesznek köves kocsiultal ellátva : a Gozson-utca, a Temető-utca, a Vaday-köz, a Gróf Károly, György-tér keleti része, a Pék-utca, az Akácfa- I utca, a Somos-utca és a Kishajduváros-utcától a I Báthory gyógyszertáráig terjedő ut. N. Szabó Albert a megállapítást 2 évre j óhajtotta, mert hátha azok a gyárak, amit a fő- j ispán két évvel ezelőtt megígéri, (Hangos derültség) létesülni fognak és más, a gyárakhoz vezető I utcák kikövezése válna szükségessé. A közgyűlés : tekintettel arra, hogy a főispán nem szokta igé- ! rétéit betartani. N. Szabó Albert indítványát nem ; fogadta el. A közgyűlés elrendelte, hogy a Deák-téri ; utkövezésnéi csak egy méter szabadtér hagyas- J sék a járdától. Tóth János és társai kérelme a Gózson- j utcának Gr. Károlyi György-térre leendő meg- j nyitása tárgyában, hosszabb és élénk vitát provokált, amelyben többen vetlek részt. A kérelmezők óhajtása még valószínűleg sokáig nem fog ! teljesedésbe menni. Egyelőre a polgármester meg- j bízatott az ügynek több szempontból való tanul- ’ mányozására. Ezek után a közgyűlés több ma- j gánkérelmet és illetőségi ügyet intézett elés több ! utcaterülethez csatolt telekzést, kisajátítási árát í állapította meg. A közgyűlés a február és már- | eins havi pénztárvizsgálati eredmények bejelen- j tésével ért véget. A „Magyar Király“ kávéházitól. Kérlek, rendezz nekem ismerőseid körében egy kis gyűjtést, mert már' estére nincs mii vacsoráznom. Tönkre vagyok téve. — Mi az? Mi történt veled? — A gyermeknapon a megyeházától a Széchenvi-utczán át a Deák-térre mentem. i) nagykárolyi Gont-szobor. Megindult a gyűjtés. Sróíf Gábor nagykárolyi piarista tanár nagy fába vágta a fejszéjét. Teljes erejéből azon munkálkodik. hogy Nagykároly város hires szülöttének. Gaál Józsefnek Nagykárolyban szobrot emeljenek. Gaál József emléke megörökítésének eszméjét még a nagy károlyi színház ünnepélyes felavatása előtt vette fel, proponálván, hogy a színház neve „Gaál-szinház“ legyen. Ezt az eszmét a bölcs magisztrátus előttünk ismeretlen okból negligálta. A szoborállitás eszméjét Sróíf a télen egy felolvasás keretében pendítette meg. Azonban könnyebb a tevének a tü fokán keresztül menni, mint nálunk egy életrevaló eszmét megvalósítani. Sróíf felolvasását meghallgatták, megtapsolták és az egész ügy elaludt. Ám az ideális gondolkozása tanár nem csüggedt el és Ilosvay Aladár alispánt kérte meg, hogy a szobor létesithetését a saját hivatalos hatáskörében elősegítse. A fenköll gondolkozásu alispán méltányolva a kulturális czéít. Szatmármegye valamennyi fő- szolgabirájához és polgármesteréhez a következő meleghangú körrendeletét intézte : A mull század absolut értékű irodalmi férfiénak, Nagykároly város dicső szülöttének, Gaál Józsefnek halhatatlan érdemeit Nagykároly város hálás közönsége maradandó emlékkel akarja megörökíteni.
