Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)
1908-03-25 / 13. szám
N A G V K A W 0 L \ eltakaró sötétség-óriásokat: a rendiségekei fogja megsemmisíteni, már itt van. Magyarországon ma csak egy kérdés bir aktuálitással. És ez az általános egyenlő, titkos, község énként i választójog! A mai viszonyok között egyedül ez lesz hivatva a minden vonalon fojtogató nyomorúságokat megszüntetni. Es az általános választójogról szóló korszakalkotó törvényt mielőbb meg kell becsületesen csinálni, mert ezt a legnagyobb hatalom, a felséges nép. már nem kéri. de követeli! Á képviselő ur kihallgat. Mátészalkai tudósitónk irja, hogy a március 15-iki ünnepekre a kerület képviselője dr. Szúnyog Mihály is leérkezett, hogy választóival együtt ünnepelje meg a dicső napok emlékét. A képviselő megérkeztét, a főszolgabíró dobszó mellett tétette közhírré a községben. valamint azt is, hogy a képviselő ur bárkit kihallgatáson fogad. Ezen szokatlan leereszkedési a község lakossága nem vetle kellő komolysággal, amennyiben a kihallgatáson senki sem jelentkezett. A választók hideg fogadtatása következtében a képviselő 15-én már visszautazott a fővárosba. Újabb béboplés. 9 vasúti indtiliáz építését elhalasztották. í dv a üemzethy kormánynak! A „Nemzeti Uraloménak Nagykároly városra nézve mégis csak lesz valami haszna. A közelgő enyhe tavaszi alkonyalok csendesek lesznek. A Somos-erdő és a cigányvég tájéka felől nem fog hallatszani a béka brekegés. Nem fognak szólani pedig a békák azon egyszerű okból, meri : nem» lesznek békák. Hogyan ? Miért nem lesznek békák? Kiszáradtak talán a mocsarak? Nem. Magyarországon a mocsarak még nagyon sokáig nem lógnak kiszáradni ! Azonban békák azért nem lesznek, mert lassanként megesszük őket. A nagykárolyiak legújabb, békaevésének históriájáéi következő : Tudvalevő, hogy Nagykárolyban a vasúti indóház már évek óta nem felel meg rendeltetési céljának. Belátták ezt már az előző kormányok is, és elvben elhatároztatott egy uj indóház felépítése. Már évekkel ezelőtt elkészítették az uj indóház tervrajzát is. De költség nem jutott reá. A nagykároly-csapi vasút kiépítése végre aktuálissá tette az uj indóház építését. Ezt, jogtalanul bár, a „nemzetin kormány“- lóli vívmánynak mondották. Jól van : legyen igy. Mert hiszen az a fő. hogy uj indóház legyen. Az uj állapotok miatt nyugtalankodó nagy is igen jól megfelelnek. Van köztük néhány igen tehetséges kezdő is, akik nehány esztendő múlva neves színpadi csillagokká küzdik fel magukat. Itt van aztán a Teréz-köruti cabaret, amely egy újságírónak, Nagy Endrének a tulajdona. Nagy Endre néhány hónap előtt, mint conferen- ciere került ide s mihamar kiderült, hogy az újságíró nem csak elsőrangú csevegőmüvész, de ugyanilyen kvalitású direktor és szereplő színész is. Nagy Endre ma már a Cabaret Bonbonniere tulajdonosa, igazgató színész és darab- s kupié iró és conferenciere egy személyben Az övé az igazi cabaret, mert itt hallja meg az ember szel- | lemes prózában vagy pikáns rigmusokban a nap eseményének bohókás, de gyakran maró kritikáját. Nem egy hires politikusunk távozott már hosszú orral a Cabaret Bonbonniereből. A publikum felette fesztelenül viselkedik, akinek van valami többé-kevésbbé ötletes megjegyzése, az hangos szóval kiáltja oda az ökölnyi színpadra, s rendszerint meg is kapja rá a paprikás választ a jeles couferencieretől. E cabaret erője László Rózsi, aki valósággal rászületett a cabaret Chansonette pályára. Nem olyan bájos és finom, mint Medgyaszai, de temperamentuma vaskos s mókái merészek, bizsergetők és mulatságosak. A másik oszlop Ferenczy Károly, aki mint operett-színész is nevet szerzett már a fővárosban. A kabaretteknek Molnár Ferenc/, Heltai Jenő. Szép Ernő, Gábor Andor s a fiaíal irói gárda egyéb jelesei Írják a kuplékat s darabokat. Három kiváló, fiatal zeneszerző látja el muzsikával : Szirmai, Kálmán és Hetényi. A harmadik említésre méltó cabaret az üllői úti Kedélyes Színház. Ennek az a nevezetessége, hogy itt működik az első magyar női con- ferenciere, névszerint Szászy Ullmann Gizi. Szerte ; a fővárosiján hires ez a fiatal hölgy szellemes károlyiakat azzal akarták lecsendesiteni, hogy uj indóházat kapunk. Azt mondták, hogy még 1908-ban megkezdik az építést. A törvényszék és a polgári-fiúiskola ügyében legutóbb a fővárosban járt küldöttség Kossuth Ferenczhez is bekukkantott és megköszönte neki az uj indóházat, azt, ami még nincs. És jó sokáig nem is lesz. Illetékes helyről ugyanis arról értesítik a NugykárolyA, hogy n nagykárolyi uj vasúti indóház építéséi több évre elhalasztották, mert az ezen czélra a kereskedelemügyi tárcába felvett költség más egyébre lesz fordítva. A bolha. Egyszer valaki igy szólott a bolhához : Ha egészséges vagy, mért fekszel az ágyba ? Ha pedig beteg vagy. mért ugrálsz ? Ezt a kérdést egy csomó nagykárolyi helyi nagyság“-hoz is joggal lehetne intézni. Harcz a középből' ellen. É országos Párbajelienes szövetség felhívása. Az országos Párbajellenes szövetség f. év junius hó 4., 5 és 6-ik napján Budapestre I. nemzetközi párbajellenes kongresszust hivott egybe. Czélja lévén, hogy ezen kongresszuson minél több tagot jelenthessen be, miért is a Szövetség tagjai sorába való belépésre felhívást bocsátott ki. A felhívás közli Benedek János orsz. kép- j viselőnek a párbajellenes mozgalom érdekében | tartott beszédét, a melyből átvettük az alábbi részt: Nem lehet köztünk, érző és gondolkozó emberek között kiilömbség abban a tekintetben, hogy még azok is, akik a párbajt, mint a jelenlegi társadalomnak bevett, elfogadott becsület- repcrálő eszközét magukra nézve kötelezőnek elismerik, szóval a kik úsznak a társadalmi árral, helytelennek tartják azt. Ezen kívül affelett is napirendre téri már az igazságos közvélemény, hogy a párbaj egy magát leélt intézmény, közép- i kori alkotás, a mely mint idétlen szörny, mint Minotaurusz maradt reánk a középkorból. Ha nem ez volna a helyes és az uralkodó felfogás, akkor a büntető-törvénykönyv nem intézkednék a párbaj vétségéről. Igaz, hogy csak olyképen intézkedik, a mi úgyszólván büntetés számba sem megy, mert párbajért elítéltetni nem olyan dolog, hogy azért valaki titkot csináljon belőle. Ha párbajért valaki elitéltetik, azt a legtöbb esetben dicsőségnek tartja. Sőt a legtöbb párbaj azért történik, hogy a nyilvánosság előtt ismeretessé váljék | és hogy a sajtó, ha másutt nem, legalább a tör- I vényszéki rovatban tudomást vegyen róla. hogy | X, Y. urak a párbajhoz, a lovagiasság ezen esz- i közéhez fordultak, hogy egy pár karczolással vagy azáltal, hogy egy-két lvukat lőttek a levegőbe, beigazolják, hogy becsület"ík intakt és hogy beléptek a lovagok sorába. A párbaj, mint ilyen nem egyéb, mint a büdösek szagositója, a kik nem a becsület tántoríthatatlan követésében, a kötelességek hü teljesítésében látják a férfi-jellem tüzpróbáját, hanem abban, hogy lovagias hírnevük lcgven. Bizonyos tekintetben vétkes a társadalom is“ mert habár elitéli a párbajt, mint a középkorból reánk maradt és a jelenlegi viszonyokba be nem illeszthető I szörnyszülöttet, de azért teljesen nem tud annak az előítélete alól szabadulni és ezen előítélet ! járma alatt nyög. A Szövetség rendes tagsági dija 3 korona. Székhelye: Budapest, IV. Veres Pálné-utcza 24. Az egyesületnek tagja lehet minden feddhetetlen előéletű s a magyar állam területén lakó férfi és nő. Hercegit Ferenc nem jöítH-károlyim. A KüIcse^-EqyssOlet müvész-sstélye. Vasárnap este zajlott le a Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület által a városi színházban a" budapesti „Pelőfi-ház;‘ alap javára rendezett müvész- estély. Az estély „művészi“ jelzője egész bátran elmaradhatott volna. Jól sikerült, de művészinek éppen nem mondható. A falragaszok, és az újságoknak adott értesítés Herczeg Ferencz írónak közreműködését is hirdették. Ez azonban elmaradt. Hogy miért ezt : nem tudjuk. A rendezőségnek illett volna a Herczeg elmaradását valamely formában a közönség tudomására hozni. A színházat előkelő közönség töltötte meg. A műsor első száma a „Tavasz érkezése“ cimü előkép volt, amelyet 36 bájos leánygyermek személyesített. A gyönyörű sziliekkel “ világított élőkép hatását a főgimnázium! énekkarnak a színfalak mögül hangzó éneke nagyban fokozta. Ezután egy bájos fiatal leányka, Fejes Mariska, dr. Fejes Ferencz szatmári ügyvéd és lapszerkesztő leánya lépett a színpadra és dr. Tanódy Endre ügyvéd zongora kísérete mellett meglepő technikával hegedült. A felzugó tapsokat egy műsoron kívüli hegedüszámmal köszönte meg. Paulag Erzsiké, a budapesti nemzeti színház tagja, a Szózatot, Petőfinek „Egy gondolat bánt engemet . . .“, „Szeptember végén“, továbbá Gárdonyi Gézának „A falu reggel“ és „A falu este“ czimü költeményeit, végül pedig Herczeg Ferencz „Bekvártélvozás“ cimü monológját adta elő. A legnagyobb hatást az „Egy gondolat bánt engemet . . .“ szavalásával érte el. Kiemelendő még Veres Gusztáv szavalata, aki Kiss Józsefnek „Jehova“ cimü hatalmas drámai költeményét adta elő nagy hatással. Érdekességet kölcsönzött Dóczy József nagy- károlyi p. ü. titkár, ismert zeneszerző fellépte is, aki „Molnár Katicza41 cimü balladáját szavalta el. Kaufmann Sándor zongora játékkal, Fábián Lajos pedig énekkel járult hozzá az est sikeréhez. Előadás után a „Magyar Királyiban társasvacsora és táncz volt. csevegéséről s gyors gondolkozásáról. Nincs az az embergyülölő firma, akit a Szászy meg ne kacagtatna“ Mint előadó művésznő is érdekeset produkál. A kuplékat. amiket dalol, már országszerte ismerik. Budapest éjjeli éleiének tipikus, de azért nemzetközi jellegű helyei a Fővárosi Orfeum, a Folies Caprice a Nemzetközi Mulató és a Tátra mulató, ezenfelül még számos artista kávéház, dalcsarnok stb. Az orfeum abszolúte nemzetközi. Hallunk itt magyar, német, angol, francia, néger, dán, spanyol énekest s énekesnőt, látunk különféle nemzeti és magántáncokat, ügyes jongleurö- ket, tornászokat, akrobatákat mind a két nemből. még kutyaszinházat is. Aki pedig a borsos dolgokat a cochonériákat kedveli, az menjen a Foliesba. Akinek pedig aprópénze van s azzal nem takarékoskodik, jól mulathat a többi éjjeli helyen is. Nemrégiben hires éjszakai lokalitása volt Budapestnek a Casino de Paris is, amely a Folies Caprice terme fölött van a Révay-uteában. Itt éjfélkor kezdődött az élet, amikor is a világ minden tájékából idecsőditett exotikus táncosnők kezdték meg produkcióikat. Parist kivéve nem láttak sehol olyan szilaj kánkánt, mint itt, de a rendőrségnek miért-miért sem. szemet szúrt a Casino de Paris s hajnali táncprodukciók s beszüntette azokat. A mulató még fennáll, de már nem az, ami volt. Úgynevezett télikert lett belőle, amilyen több van Budapesten, ahol bufetthöl- gyekkel mulathat a pénzes vendég, vagy ahogyan itt nevezik „a pasas“Nyárára mindezek a vidám helyek felfüggesztődnek. Aki a kánikulában is élvezni akarja Budapestet éjjel, az menjen majd ki a Városligetbe, ahol most épül az uj Ősbudavára. Szombatos Elemér. Időjárás. Hűvös nyomán böjti szélnek. Por és szemét szárnyra kelnek. Elrepülnek lengve, szállva ; Visszaszállnak egybe-álva S vígan, mini madár a lombon Korzózunk a szemétdombon. Statisztikai kimutatás. Nagykároly rendezett tanácsú város rendőr- kapitánvi hivatalának 1907. évi ügyforgalmáról. I Ügyforgalom. Beérkezett és elintéztetett: Bendőri ügy : 4168. Kihágási: 1236. Bünügvi: 489. Cselédkönyvi: 73. Kézbesítési: 3901. Összesen: 9867. Kihágásért elitéltetett . férfi: nő: Hatóság és közcsend elleni kihágás . . 14 5 Közbiztonság „ 71 40 9 Közrend és közszemérem elleni kihágás 175 5 Közegészség és testi épség n r> 25 4 Tulajdon 1 — Állategészség 77 r 0/ 6 Mezőrendőri 17 — Vasárnapi mnnkaszünet ti rj 15 1 Utrendőri 20 2 Cselédügyi 7? 7? 19 9 Városi ßzabälvrendelet 189 20 Kivándorlás 1 — Más egyéb törvények 77 77 54 14 Egészben felmentetett . . 317 436 Megszüntető határozat-liozatott . . . 35 42 Összesen . 930 553
