Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)

1908-03-25 / 13. szám

Nagykároly, 1908. márczius 2&, 3í/c ő íu 25 111. évfolyam. — 13. szám. NAGYKÁROLY Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLYBAN, Szőlő-utcza 4. szám. Előfizetési árak: Egész évre 8 K, félévre 4 K, negyed évre 2 K, egyes szám ára 20 lillér. Megjelenik minden szerdán. POLITIKAI LAP. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: ROSENFELD ZSIGMOND. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. „Nyilttér“ so: a 60 fillér. - Kéziratokat nem adunk vissza. Egyes példányok kaphatók Csókás L. és Eigner S. könyvkereskedésében. Harczok hajnalán! Lamartine az 1848. évi francia for­radalmat a megvetés forradalmának ne­vezte. Nem a lelkesedés hajtotta, hanem az undor, nem a kitörő harag, hanem a megvetés, nem az igazság lelkesítette, ha­nem a hazugság elleni gyűlölet. Oly idő volt ez, midőn a közélet porondján a férfias mérkőzést az orvtá­madás, a parlamenti szóharezot a rágal­mazás, a pártok tusáját a kulisza mögötti intrikák váltották fel. Vájjon van-e valaki, aki ezt a kor­jellemzést nem vonatkoztatja a minálunk uralkodó politikai állapotokra? Hacra készen állunk, eszméink heví­tik népünket, a küzdelem vágya dagasztja izmainkat és a harctéren nem oroszlánok jelennek meg, hanem miazmák, moskvi- tók, akik vérünket szívják, megmételye­zik a levegőt, elhomályosítják látásunkat, sebeznek anélkül, hogy legyőznének, anél­kül, hogy legvüzhetők volnának. Megvetés, megvetés, undor és ezer­szeres undor megy végig az országon, olv érzés, amelv kifáraszt, de nem tüzel V- 7 %J a harcra. És a sajtóiroda derék szócsövei nap- ról-napra megállapítják, hogy Magyaror­szágon minden csendes, csak nehány türelmetlen ember vakaródzik. Hiszen ismeritek az ő nemzeti küz­delmüket. A chlopy „Sohá“-val szemben az ő „Sohá“-juk. Nem kell önálló vámterület, nem keli általános választójog, nem kell nép­jólét, akik most sírnak, türtőztessék könyeiket, akiknek sebe sajog, legyenek még türelemmel. TÁRCZA. Én. Rohan lihegve, dübörögve A súlyos, nagy vasszörnyeteg. Az ablakból vidám mosollyal Boldog utasok intenek. Bohan villamos gyorsasággal Magas, szeszélyes utakon. Okádva füst meg szikratengert Bömbölve, zúgva megy vakon. Az útszegélyen roskadottan, Fáradtan, busán lejtenek Az állomásokról lekéső Örök-gyalogló emberek . . . * Csudás fehér nagy villanással Bohan a fényes, lázas élet. S a bárgyú, renyhe utasai Büszkén, vidáman csak henyélnek. Muzsika, gyöngy, virág, fény, asszony ; A puha. forró állomások. És állomásról állomásra, Nászból nászba utaznak mások. Lihegve, ázva, tűzben égve, Fáradtan, lomhán és bután Futok üvöltő vészes vággyal, A szép, hazug élet után. A magyar vezényszó nélkül nincs béke, mert az a nemzeti becsület védelme alatt áll. Kenyér nélkül még eltengődhe­tik egy nemzet, hisz a jó Isten ellátta a fákat kéreggel, de becsület nélkül nem. így szavaltak, nektek! Es most a király nem akarja ezen parlament elé hozni a létszámemelést, de ők pressziót gyakorolnak rá és úgy kí­nálják fel szolgálataikat, hogy a király ne térhessen ki előlük. Magyar vezényszó? Uraságod talán idegen. Semmi, semmi, csak a hatalom, a hatalom az ő gazda­sági helyzetük fenntartására, a hatalom a népjogok eltiprására. Mutassanak egyet a jelenleg működő államférfiak közt, aki ma azt hirdeti, amit tiz év előtt, aki ma azt teszi, amit egy év előtt hirdetett, aki helyt áll azért, amit egy hónap, egy hét előtt mondott. Vájjon van-e cinikusabb, mint Epa- mimondas Sándor Pál-fordulása saját múltja ellen. Mint aprópénzre váltása annak a bizalomnak, arait egy, a szabad eszmékért lelkesülő nép beléje helyezett. És Andrássy ? Aki a házszabályrevi- ziós Tisza kivégzése, a nemzeti jelszavak hirdetése után jutott el a német vezény- szavas felemelt újoncok megszavazása ér­dekében legyilkolt házszabályok tárcakér­déséhez. És Kalksburg diadala, aki a Senyey- párL keresztes vitézéből lett mérsékelt ellenzéki, mérsékelt ellenzékiből nemzeti párti, egyházpolitikát követelőből, egyház­politikát ellenző, azután szabadelvű párti, ismét nemzeti párti, majd 48-as, most főharcosa a közös vámterületnek, a kö­Futok tövisen, szakadékon. A vérem az utat fölmossa, S lekések minden állomásról . . . 0, én az élet gyalogosa ! Göndör Ferencz. Budapest éjjel. „Látta-e már Budapestet éjjel ?“ ezt a kup­iét dalolják immár az utolsó faluban is és akik még nem voltak abban a szerencsés helyzetben, hogy látták volna Budapestet éjjel, azoknak fan­tasztikus. regényes képzetek támadnak a lelkűnk­ben arról, hogy miképen zajlik le Budapestnek éjszakája. S valóban elég merész és buja fantázia kell ahhoz, hogy az ember megközelítőleg is eltudja képzelni, milyen az élet a főváros számos éjszakai mulatóhelyén, micsoda raffinált alkalmak kínál­koznak a mulatozásra annak, akinek pénze és egészsége van hozzá. Hires, sőt hirhedt a buda­pesti éjjeli élet, akiknek alkalmuk volt Páris éj­szakáival megismerkedni, azok azt mondják, hogy Budapest e tekintetben a világvárosok között a legjobban megközelíti a franciák fővárosát. Aki helyes észszerüséggel tudja beosztani idejét, pén­zét és lelkierejét, az a férfi bízvást megtapasztal­hatja, mi mindent nyújt Budapest éjjel. Nagyon sokat tanul itt az ember, olyat aminek később, ha kiforrottá magát, hasznát veheti. Itt tanulja megismerni az embert az ő intim vonatkozásai­ban és a nőknek azt a fajtáját, amely keresztül megy mindazon örömökön és szenvedéseken, tapasztalásokon és megpróbáltatásokon, amelyek amilyen érdekesek, olyan tanulságosak. Aki józan zös hadsereg felemeli újoncainak, a közös banknak. És Kossuth Ferencz? Vájjon van-e még valaki, aki a saját személyének lej­tőjén ugv fölfelé tudott volna jutni, mint O? És folytassuk-e e kis sakkfigurákat. Kérdezzük-e meg Günthertől, hogy miért 67-es, ha 48-as és miért 48-as. ha 67 es. Vájjon van-e példa a praetorianuso- kon kívül az elvek ily semmibe vevése, az elvek ily lábbal tiprása, a becsület ily sárba rántására, a hazugságnak ily fef- magasztaltatására. És Magyarország undorodik. Oh nehéz, háládatlan, majdnem lehe­tetlen feladatra vállalkozott a Nagykároly, Szat már megyében és különösen a nagy­károlyi választókerületben szervezni az undort, hogy elkeseredéssé váljék, szer­vezni az itt-otl még úszkáló friss levegőt, hogy bebocsássuk a mai politika hüzhödt légkörébe. Nem hazudunk, nem áltatunk, nem állítjuk, hogy megmozgattuk a milliókat, de nem vagyunk szerénytelenek, ha azt állítjuk, hogy Szatmármegyében lökést adtunk ezrek szunnyadó érzéseinek, nem csináltunk hajnalt, de jeleztük, hogy lehet még virradás. Nem keltettünk egetrázó lelkesedést, de talán optimizmusunk nem volt hiábavaló, hogy nem a nép pusztul el a hazugság által, hanem a hazugság a nép ereje által tudatára ébredő igazság­érzete által. A népjogok és így a várva-várt jobb­kor hajnala még nincs itt. De azoknak a harcoknak a hajnala, amelyek a napot ésszel és férfias öntudattal bir, azt meg nem ingat­hatják erkölcsében és hittében az éjszakai Buda­pest tapasztalásai. De jaj annak, aki könnyelmű és élvvágyó, akinek nincs erkölcsi ereje és ellent- álló képessége, azt irgalmatlanul elnyeli a csillogó, szennyes ingovány s vagy becsületét, vagy az egészségét hagyja ott zsákmányul. Budapest "éjjeli életében legújabban hódítva vonult be a művészet. Az éjjeli művészet alatt a caaret-müvészetet értjük, amely immár el van terjedve az egész országban. A vidéki műkedve­lők manapság már nem igen adnak színdarabo­kat elő, hanem kabareteket rendeznek és pedig a budapesti cabaret-szinházak műsorából kölcsön vett számokkal.. Nem csoda, bogy a cabaret oly népszerű lett. A budapesti cabaret színházak igen jövedelmező vállalatoknak bizonyultak és igy módjukban van a megfelelő legjobb erőket olyan gázsikkal szerződtetni, amilyeneket csak legelső- rangú kőszinházak fizetnek. Például Medgyaszay Vilmának a Modern Színház gyönyörű tehetségű primadonnájának havonta 200Ö korona fizetése van. Ugyanezen színház rendező igazgatója Holtai Jenő, jeles poéta, nem sokkal kisebb fizetéssel bir. A modern magyar irók szine-java dolgozik a cabaretek számára és nem egy sikerült alkotás ragadta már tapsokra a közönséget. Egyik-másik cabaret szám országos népszerűségre tett szert. A cabaretek között első helyen kell meg­említenünk a Modern Színházat, amely a Vígszín­ház tulajdonos-igazgatójának, Faludy Gábornak a cabaretje. A társulat elsőrangú. A már említett Medgyaszayu és Holtain kívül itt működik Nyáray Antal a geniális operett színész, aki úgy éneké­vel, mint játékával és szavalatával nap-nap után zajos tapsokra készteti a közönséget, amely estén- kint megtölti a Modern Színháznak raffinált Ízlés­sel bendezett földalatt helyiségét. A többi tagok

Next

/
Thumbnails
Contents