Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)
1908-03-18 / 12. szám
saját önző egyéni czéljaik elérésére akarják felhasználni. A katholikus népszövetség pedig ilyen egyéni czélok szolgálatára létesült. Magyaríaló pópa. Stancz György batizvas- vári gör. katb. lelkész ellen, mert az ottani gör. kath. iskolába a magyar nyelv tanítását akadályozza. fegyelmi eljárás lett elrendelve. Egy jegyző fegyelmi ügye. Barbnl Ágoston bikszádi jegyző ellen fegyelmi eljárás volt folyamatban és ebből kifolyólag állásától is felfüggesz- tetett. A belügyminiszter a határozatot megsemmisítette,- ennek daczára azonban a közig, bizottság kimondotta, hogy Barhult állásába való vísz- szahelyezését mellőzi és ellene újabb fegyelmi el- járást indított. fi Nagyiisrolyi választás. A függetlenségi párt fiaskója. Az ugratás eredménye. Csend az egész vonalon. A Nagykárolyi függetlenségi és 18-as párt végrehajtó-bizottsága sokkal nagyobb elégtételt szolgáltatott a Nagykároly-nak. mint a milyet vártunk tőle. Ismét kitűnt, hogy dr. Adler Adolf pártelnök, minden lépten nyomon blamirozza a j pártot. Az Alkotmánynak ,,Nagykároly párhuzamban öeéssel“ czimii czikkéről van szó. Ez a cikk egyedül és kizárólag Dr. Falussy Árpád főispánt támadta jogosan. A nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt egy szóval sem volt benne érintve. Dr. Adler Adolf függetlenségi hopmester mégis a pártot ugratta be, hogy nyilatkozzon. A főispán magán ügyében dr. Adler Adolf a pártot tolta előre, melyről pedig a kérdéses cikk sem a párt összességében, sem egyes tagjait illetőleg semmi rosszat nem mondott. A megszerkesztett nyilatkozatot beküldik az összes fővárosi kormánypárti lapoknak, azonban egyik lap sem méltatta arra. hogy közölje. Azonban csupán a helyi lapok egy némelyikében megjelent nyilatkozatra az Alkotmány válaszol. Fenntartja a főispán ellen megírt összes vádjait és nyíltan követeli a nagykárolyi függetlenségi és 18-as párttól, hogy a belüggniinistériiim- nak a főispánt rehabilitáló aktáját produkálja. Es azután nagyon helyesen, azt kérdi: „Miért bújik a főispán, aki ellen egyedül irányult a cikk. a párt mögé ? Miért adja a párt az évtizedes harezokban tiszteidé és becsülté vált függetlenségi nevel egy kormányközeg korrupciójának takarójául ?“ Erre a kérdésre feleletei vártak, és felelet — elég szégyen — nincs! Jóllehet az alkotmány válasza már e hó 3-án megjelent a Falussy Árpád lapnagykereskedő kezében levő helyi újságok egy betűt sem írtak az ügyről. Ha eddig még nem jött volna rá a nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt, hogy kicsodák az ő vezérei és különösen Dr. Adler Adolf, ugv ezekből most megláthatja. A párt tekintélye követeli meg, hogy ezt az embert mielőbb lerázza a párt nyakáról. tavaszi szerelmei is. Nincs joga senkinek akármilyen szerelmet zavarni vagy finyásan nem szeretni. A vén, bölcs Jepura hirtelen ugv kezdett viselkedni, mint egy ifjú jogász a kávéházi trónus előtt. Csak jelekből vettem ki, tréfás disznó- ságokat mondott s megfogta a felesége kezét. Udvarolt a maga módja szerint, épen úgy. mint harminc-harmincöt évvel ezelőtt. Az öreg asszony leányosan kacagott, sikoltozott s néha-néha ráütött a Jepura kezére. Nem vették észre, hogy délnyugaton, az égen, furcsa dolgok történnek. Visz- szajöttek a tegnapi felhők, feketék, csúnyák s hamm, elnyelték a napot. Az öreg Jepuránénak most kezdeti a kedve megjönni, de hirtelen sötét lett. Megszégyelték nyomban mindaketten magukat. különösen Jepura. a bölcs. Erre én már kinyitottam az ablakot, füleltem, hallani is akartam. Hideg eső kezdett esni s az öreg Jepura káromkodva küldte be az asszonyt : — Nem szégyenled magad, ilyen öreg mami. úgy tesz, mintha kis leány volna ? A férfinál más. a férti gondolhat szamárságra, ha vén is. Te akarsz szerelmeskedni, amikor Szelezsán Rákhelnek ott kell feküdni a sírban V Á vén asszony besom fordáit, a vén Jepura és én pedig a süni esőn keresztül bámultunk a temető felé, hova tegnap kivitték a szép, húsz esztendős, talán csókot se ismert Szelezsán Rákhelt. * X A G V K Á \\ O L V Időjárás. Alig ragyog, már is borong A: ég inén a Nap-korong, Szeszélyes, mint a szultán Az ifjúságnak múltán. A márciusi napnak Csuk úgy higyj, mint a popnál: : ígéri lesz örök napod. — De mástól függ. midőn kapod. Megcsalt már egyszer képe. Szép, ősi honnak népe. Most épen hatvan éve, A lánczaid letéve, Mert, inig e hatvan év elült, .1 láncz isméi reád került. A közigazgatási bizottság ülése. Szatmármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 13-án rendes havi ülést tartott. »Piros bort Utam az este. ragyogó csillagom. galambom . . .« Ne tessék pikántériákra gondolni. Az ülésen nem énekelték ezt a nótát. De mintha a melódiája az elnöki aszlalfő felett a levegőben vibrált volna. A Szatmárról jött előadók és egy-kél tag kivételével a bizottság tagjai, egyesek az ülés előtt, többek a tárgyalás közben, sokan pedig a vége felé a főispáni lakosztályból, — ahol vígan szólt a zene — jöttek át a kisterembe „közigazgatni“. Az egész ülésen, mely különben is minden érdekességet nélkülözött, katzenjammeres hangulat uralkodott. Az alispáni jelentés semmi különösen felemlitésre méltó dolgot nem tartalmazott. A Luby fiuk ügye el lett tussolva. A Lubyak ugyanis a megbántott utazókkal kiegyeztek. Fájdalomdijat fizettek nekik, aminek alapján az utazók panaszukat a királyi járásbíróságnál visszavonták. Ez okból a közigazgatási bizottság is megszüntette a további eljárást. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen mind a két papa benn van a bizottságban. Visszavándorlás. Az alispán egy múlt havi interpelláczióra válaszolva bejelenti, hogy az 1907. évben és 1908-ban márczius 1-ig Amerikából Szatmárme- gyébe 1559-en vándoroltak vissza. Egészségügy. Az egészségügy márczius havában elég kedvező volt. Trachomás beteg 11 érkezett Amerikából. Mind az erdődi járásba valók. Dr. Czukor Lajos tb. főorvos bejelentette, hogy az Oroszország felől közeledő kolera-vészszel szemben a kellő óvintézkedések megtétettek. A közoktatásügy Szatmármegyében még mindig ázsiai állapotban van. Egyes községekben egyszerű földmivesek a tanítók, több helyen meg egyáltalában nincs tanító. Az adóprés február havában is becsülettel működött. A nép fizeti az adót, mint a parancsolat, bogy a nép e miatt koplalni kénytelen, az nem ide tartozik. Az állategészségügy a mull hónapban kielégítő volt. Az ülés után a tagok nagy része a főispán lakásán tovább folytatta a félbeszakított mulatozást. fi márczius 15-ihi ünnepélyek. Nagykárolyban a régi szokáshoz híven. hazafias melegséggel és tiszteletreméltó lelkesedéssel ünnepelték meg a nagy napot. Amennyire lapunk kerele megengedi, igyekszünk lehetőleg tömören egybefoglalni az összes ünnepélyekről szóló tudósításunkat : A templomokban. Reggel 9 órakor a róm. katholikus templomban. 10 órakor pedig a ref. templomban volt ünnepélyes istentisztelet, melyen nagyszámú, különösen hölgy közönség vett részt. Bogdán Lajos ref. segédlelkész magasan szárnyaló beszédet mondott, melyben élesen bírálta a mai politikai viszonyokat. Az istentiszteleteken kevés kivétellel a helybeli közhatóságok is képviselve voltak. Az iskolákban. 'fiz órakor volt a gymnazium tornatermében a főgymnazium iljusága által rendezeti ünnepély. Szólt Gábor gymn. tanár költői gondolatokban gazdag gyönyörű beszéde volt az ünnepély fénypontja. Az ág. ev. és a gör. kath. iskolában is voltak ünnepélyek. Az egyletekben. Délután 1 órakor a Protestáns társaskörökben folytatódott a város polgárságának ünnepélye. melyet a megjelent közönség a Iiimnus eléneklésével nyitott meg. Dienes a „Talpra ma gyar“-t szavalta tüzesen. Gv. Kovács József ref. vallástanár nagy műgonddal kidolgozott, a már- cziusi eseményekről sok uj dolgot tartalmazó emlékbeszédet mondott. Nagy Elek szavalata után a közönség a Szózat-ot énekelte. A kath. legényegyletben szintén volt ünnepély. A polgári kaszinóban. Este 7 órakor a Polgári Olvasókörben párt színezet nélküli ünnepély volt, amelyet a Dalárda éneke nyitott meg. Nagy Elek és Merts László szavalatokat adtak elő. Papp Béla orsz. gyűlési képviselő egy igen gyenge felolvasást tartott. Ennél a felolvasásnál Papp Bélának csak a „Szatmári- vármegye“ legutóbbi számában irt vezérczikke volt rosszabb. Az ünnepélyt a dalárda szép éneke fejezte be. Ezután társas vacsorához ültek. Pohárköszöntőket mondtak : Falussy Árpiid főispán a királyra, Ilosvay Aladár alispán a 48-as eszmékre és Kossuth Lajos szellemére, N. Szabó Albert a szabadsajtóra Cseh Lajos a 48-as eszmékre, Debreczeni István polgármester Gr. Károlyi István emlékére, Nagy Tamás (verses alakban) a főispánra, a főispán az összetartásra. Kováts Dező az alispánra, Adler Adolf a radikális és a szociáldemokrata párt elleni védekezésre (persze, mert ezek győzelme esetén az Adler-féle alakok leszorulnak a szereplés teréről és csak a sommás kereseti blanketták kitöltésével foglalkozhatnak) és végül Nagy Tamás N. Szabó Albert megjavillására. A vacsora 11 órakor lett befejezve. A „Magyar Király“ kávéházból. — Vájjon miért nem hivott meg a főispán a csütörtöki estélyre egyetlen polgárt se? — Mert félt. hogy nem fognak tudni enni ? Hogy-hogy? — Hát a sok béka miatt, amit már régebben lenyeletett velők. Egy bűnszövetkezet garázdálkodása. Helyi lapszemle. A „Nagykároly és Vidéke“, a „Közérdek“ és a „Szatmárvármegye“ czimi'i lapokból alakult bűnszövetkezet nagy élvezettel rágódnak egy rágalmon, amelylyel a Nagykároly ellen támadnak ismert modorukban, hazugságokkal és ferdi- í tésekkel spékelt közleményeikkel. Mindenkinek joga és szabadsága van. hogy az ország dolgában olyan álláspontot propagáljon, amilyen neki tetszik. Nem ostobaság-e em- | bertársunkat azért agyonütni, mert ez a folyó J másik partján lakik és mert nem túrós csuszát, j de sárgarépa főzeléket szeret Ez után megállapítjuk, hogy bármint puk- kadozik is a fentjelzeti bűnszövetkezet, Nagykárolyban a polgári radikális pártnak erős szervezete van. Választók és még nem választók a | tagjai. Majd ha szükségét látja, úgy a párt kiáll 1 a porondra. Most azonban a párt iparos, keres- ! kedő tagjai kilehetnek léve egyes tvukeszü embe- j rek bojkottjának. Hogy mi szégyen háramolhatik ebből Nagykároly városra, azt csak a gyalázkodó czikkek agylágyult irói tudhatnák megmondani. Ismételten kijelentjük, hogy a polgári radikális pártnak nincs semmi köze a „darabontodhoz és ez kitűnik Kaffka Lászlónak a polgári radikális párt kiváló elnökének, a következő nyilvános helyen elmondott beszéd részletéből: ,, . . . Semminemű nexus nincs a volt haladó párt és a polgári radikális párt között, ugyannyira, hogy az, aki a volt vagy bármely régi kormányzat visszaállítása iránti törekvést tanúsítana, az engem és azt hiszem egész pártunkat magával szemben mint ellenséget találna és ismerne meg. Mégis azt, aki az általános, titkos, községenkénti, egyenlő választójogot a politika porondjára először kidobta, azt kérdőre vonni, hogy ennek érvényesülésére mily 1 biztosítékokat szerzett. — jogunk van. Varaiepi közigazgatás.
