Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)
1908-02-19 / 8. szám
— Egy kis helyreigazítás. A „Szatmárvármegye" egy pár sorban megemlékszik a megyénkből a fővárosba került Kohn — Kardos Árpád szélhámosságairól . Arról azonban bölcsen hallgat améltóságosújság, hogy Kardos Árpád gazember ur a legbensőbb barátja volt I. Kossuth Ferencz őszentségének. Pedig hát egy jól nevelt újságnak ezt is tudni illenék. — A koaliczió berkeiből. Szúnyog Mihály (Stras- ser Miksa) a mátészalkai kerület vékonydongáju képviselője, akinek összes honatyai tevékenysége abban merül ki, hogy Kossuth Ferencznek naponta háromszor kezet csókol, egy eldugott kis újságba, a „Kisújszállás és Vidékéibe politikai czikket irt. Ebben a czikkben szemérmetlenül beismeri, hogy „a függetlenségi párt az elveivel homlokegyenest ellenkező dolgok intézését nemcsak passzív módon tűri, hanem azok létrejövetelét[ aktive is minden tőle telhető módon előmozdítja“. És csupán csak az fáj a jeles férfiúnak, hogy „mindezekért a Becsből jövő elismerés megnyilvánulását a hatvanhetes kormányelnök, mint az egész minisztérium képviselője, vágja zsebre Ezért aztán alaposan megrágalmazza az egész koa- licziót. Hát miért nem lép ki Szúnyog Mihály a koaliczióból, ha az ott végbemenő dolgokkal nincs megelégedve? Ki kellene lépnie, mert rósz madár az, aki a saját fészkébe piszkok A Nagykároly- margittai vasút panamája. Megváltoztatták az épitési tervet. Kidobott százezrek. A főispán zsebpoliiikája. Tiltakozzon a vármegye és Nagykároly város is! A Nagykároly—margittai vasút engedményese : Dr. Falussy Árpád volt. Ezt a jogot még budapesti ügyvédkedése idejében kapta. De nem tudta az érdekelt községeket az építéshez való anyagi hozzájárulásra rávenni. Mikor főispánná nevezték ki, ezen joga méltóságos állásával inkompatíbilissá vált. Vasúti engedménységi jogát pro forma átruházta Dr. Farkas Imre budapesti ügyvédre. De a valódi engedményes tovább is Dr. Falussy x*rpád maradt, sőt ebbeli minőségében társasviszonyba lépett Dr. Kovács Dezső nagykárolyi ügyvéddel. Főispáni befolyását Dr. Falussy Árpád elsősorban arra hssználta fel, bogy a jelzett vasút építésére Szatmármegyével 150,000 koronát, Nagykároly városával 45,000 koronát, Peér, Erendréd, Er- dengeleg, Iriny és Portelek községekkel pedig80,000 koronát szavaztatott meg. A vasúti vonal az eredeti tervezet szerint Nagykároly, illetve Mezőteremtől Peérnél déli irányt véve" Kéc biharmegyei község érintésével Margittá végállomásba jutott volna be. A hozzájárulási ösz- szegek megszavazására azzal érveltek, hogy az uj vonal kiépítése által az egész Érmellék és Margittá vidékének forgalma Nagykároly városba fog kon- ezentrálódni. Ez persze akkor is hamis érvelés volt. Köztudomású, hogy a jelzett vidék Nagyvárad-felé gravitál és azon semmiféle vasút nem változtatna. De megnyugodtunk. Hátha! Történhetnek csodák. E mellett azonban nem szűntünk meg hangoztatni, hogy a vasútépítés kizárólag a Dr. Falussy Árpád érdekeit szolgálná. Alikor a fogoljr a szent, inkvizicziő elé került, bírái előtt két keresztbe fektetett éles deszka élére kellett ülnie. A tárgyalások nyilvánosak voltak, amit úgy kell érteni, hogy a hallgatóság meghívott és megbízható, jó elemekből állott. Á marranok egyszer hatszázezer aranyat ígértek Ferdinándnak, ha kieszközli, hogy a tárgyalások csakugyan nyilvánosak legyenek, de Ferdinánd ezt az óriási ösz- szeget visszautasította. A vádlottnak nem mondták meg a vád anyagát, csak egyszerűen fölszólították, hogy ismerje be bűnét. Ha nem ismerte be, úgy a kinzó kamarába vitték. Minthogy az inkvizitorok nagyon is vallásosak voltak ahhoz, hogy Krisztus tanait megsértsék, vért sohasem ontottak, hanem olyan kin- zási módokat találtak, melyeknél vér ugyan nem folyt, de a vádlott irtózatosan szenvedett. Az inkvizitorok nem tagadták, hogy gyakran ártatlanokat kínoznak halálra, de azzal vigasztalódtak, hogy az ártatlan ember úgyis a menyországba jut. Az inkvizicziő palotájában volt a törvényszéki terem, a hivatalnoki irodák, a börtönök és végre a főinkvizitor lakása. Ha a letartóztatott gazdag ember volt, először a kegyesek czellájába vitték, ha itt önként lemondott vagyonáról, úgy néhány havi börtönbüntetés után szabadon bocsátották. Ha azonban vonakodott lemondani vagyonáról, a földalatti börtönbe vitték, ahol naponként nyolcz fillér ára élelmet kapott. Ami a kinzó kamarákat illeti, főleg az avig- : nőni pápai palotára utalunk, mely ördögi találékonysággal volt berendezve. A kinzottak jaj kiáltását ügyes szerkezettel fogták föl s a közös körteremben végezték ki az elitélteket. A körterem lényegileg nem volt más, mint egy nagy üvegkályha, mely felül tölcséralaku kéményben végződött. Ezt a termet még 1850-ben is mutogatták, mig végre egyházi hatóságok kérésére bezáratták. Az inkvizicziő rendesen háromféle eszközzel dolgozott: kötéllel, vízzel és tűzzel. Az első eszközt úgy alkalmazták, hogy az elitéit karjait hátra kötötték a a kötelet a tetőzeten alkalmazott vaskarikába I NAGYKÁROLY. Dióst aztán, ma egy hete csúnya kis ügy sült ki. A vasutat csak Peérig akarják megépíteni. Aliért? Azért, mert sok költségbe kerül és ez a költség „minden különösebb ellenértók nélküli volna.“ Hogy a hozzájárulás előtt ennek az ellenkezőjét állították ez nem baj! Üsse a kő az egész Érmelléket! az egész margittai vidéket! Csak Érendréden legyen vasút, mert: ott van a Falussy ,vrpád birtoka; csak Peérig legyen vasút, mert: ott vannak a Falussy Árpád szőlői. A hozzájárulásra megszavazott összegek tehát valósággal a sárba vannak dobva, sőt enélkül is kára volna Nagykárolynak a csonka vasút kiépítése révén, mert az által, hogy ez a vasul Peérnél a közeljövőben kiépülő Tasnád—érmihályfalvai vasúthoz csatlakozna: Nagykároly azon vidékének csekély forgalmát is elvonná. De még nem késő! Tiltakozzon a vármegye és Nagykároly városa a csonka vasút ellen! A hozzájárulás a Nagykároly—margittai vasútra lett megszavazva. Miután ez nem épül ki, követelje, hogy bocsássák ki a hozzájárulási kötelezettség alól, mert az adózó nép filléreiből megszavazott százezrek nem arra valók, hogy a Dr. Falussy Árpád zsebpolitiKáját szolgálják. A „Kis-pipá“-ból. — Olvasta komám, hogy az uj választási törvény szerint olyik embernek több szavazata ; is leszen? — Az már igazán derék volna, kivált , aztán ha megadnák becsületesen az árát is! Tiszta választás. Á „nemzsthy kormány“ uralma Idejében. Adalék Papp Béla megválasztásának történetéhez. A nagykárolyi kir. járásbírósághoz a következő két kereset lett beadva: Másolat. , I. Tekintetes kir. Járásbíróság. Papp Béla nagykárolyi lakos, országgyűlési képviselővé történt megválasztásakor 1907. augusztus 25-én az A) alatti jegyzékben felsorolt ételeket és italokat és cigarettákat részben megbízott emberei, részben ezek megrendelésére a választók fogyasztónak el s mégis azok árát 175 kor. 60 fillért kifizetni vonakodik. Miután nevezett fizetési kötelezettségének felszólításom daczára eleget nem tett, B) alatt vallott ügyvédem által kérem a' tekintetes kir. járásbíróságot : Méltóztassék stb. stb. (Itt a marasztalási kérelem következik.) Tisztelettel: Kun György, vendéglős, nagykárolyi lakos felperes. Alásolat. i II. Tekintetes kir. Járásbíróság! Papp Béla ügyvéd alperes nagykárolyi lakos, tartozik nekem az 1907. évi augusztus hóban tartott fűzték. Természetes, hogy a válpereczek kificza- modtak ennél a műtétnél. Spanyolországban ezt a műtétet egy óra hosszat, Rómában csak egy fél óra hosszat alkalmazták. Aki a kötélpróbára sem vallott, azt a vizpróbának vetették alá. Orrát, száját vastag posztóval takarták be, melyre egy dominikánus tölcsérből vizet öntött. Az áldozat fulladozott, miközben szemén és orrán kibugygyant a viz, miközben Krisztus nevében kérték, hogy vallja meg bűneit. Ha ez sem használt a földre fektették a vádlottat, talpát olajjal bekenték s úgy pörkölték. Juan de Roma még Ötletesebb volt, forró fagygyu- val telt csizmát huzatott a vádlottak lábára. Kínozni csak egyszer szabadott, ez törvény volt, melyet úgy játszott ki az inkvizicziő, hogy az első kínzás után kijelentették, hogy a kínzás nincs befejezve, csak föl van függesztve. A vádlottak közül csak V20 százalék menekedett meg. Az ilyeneket kiengeszteltnek nevezték. Az elítélteket rendesen csoportosan szállították a kivégzéshez, melynek ünnepély jellege volt s melyre a királyi családot is meghívták, sőt az udvar tagjainak esküvőjét lehetőleg nagyszerű autodafék megtartásával szokták mégünnepelni. Az autodafé előtti éjszakán favágók, dominikánusok és az úgynevezett „bizalmasok“ processziója a kivégzés helyére ment, ahol máglyát rakatott, oltárt állíttatott föl, mely elé a földbe ásott keresztre fekete fátyolt tétetett. Hajnalban megjelent a nagy menet s a gyertyákat tartó vádlottakat elkísérte a máglyáig. Ezután a máglyára emelték az áldozatokat, a nép pedig igy kiabált: — Szakáit a kutyáknak! A hóhér erre égő galyakat dobált az áldozatok arczára mindaddig, amig az teljesen megfeketedett. Némely elitéltnek az elégette lés előtt kitépték a nyelvét, elevenen megnyuzták s lassú tűzön pirították. Az inkvizicziő máglyáinak tüze kialudt Spanyolországban is. De a vallási türelmetlenségnek ez az emésztő lángja kiszárította a gazdasági élet termőföldjét. Spanyolország a koldusok és analfabéták klasszikus földje lett. nagykárolyi országgyűlési képviselőválasztás alkalmával a megbízása folytán Andrássy Jenő és Kalmár Ferencz által a választóknak rendelt étel és ital hátralékos vételára fejében 16 korona 50 fillérrel. Aliután nevezett adósom fizetési kötelezettségének felszólításom daczára eleget nem tett, esedezem a tekintetes kir. járásbírósághoz: stb. stb. (Itt a marasztalási kérelem következik.) Tisztelettel: Buchmann György, nagykárolyi vendéglős, felperes. Ehhez a két keresethez nem kell kommentár. Hűen jellemzik a mai osztály-választási rendszer gyalázatosságait. Kis levélke, érdekes levélke ... Nagykároly város legújabb szenzációja. Régi dolog, mégis uj az, Amiről most szól az ének. Egy nagykárolyi menyecske Levelet irt a ncnjének. Az van írva a levélben, Hogy mindenkit nagyon tisztel Es tudatja, hogy az éjjel Megszökött egy honvédliszttel! Kftldöttségjárás. A Nagykárolyi Törvényszék, a polgári fiúiskola létesítése és a felekezeti iskolák államosítása érdekében. A Nagykároly legutóbbi, a nagykárolyi törvényszékről szóló czikke, ugylátszik, az elvenébe vágott egyeseknek. Kezdik belátni, hogy Nagykároly város lakossága öntudatra ébredt és nem hajlandó többé a nagyhangú ígéreteknek, a sallangos frázisoknak felülni. Kezdi — sajnos, hogy csak ilyen későn — vezetőit a maguk sivár meztelenségében meglátni. — „Nosza hintsünk újabb port a,szemébe*, — mondják a hatalmukat féltő vezetők. És küldöttsé- gileg mennek fel az igazságügyminiszterhez, hogy Nagykárolynak törvényszéket kérjenek. Most, midőn már Szatmármegye törvényhatóságának erre vonatkozó feliratát régen ad akta tették. A küldöttséget az alispán hívta össze és fogja vezetni. Az igazságügy miniszter tudatta, hogy a küldöttséget e hó 20-án, holnap, csütörtökön d. e. Va 12 órakor fogja fogadni. A küldöttség tagjai Budapesten a Szabadság-téren levő „Upor“ kávéházban fognak találkozni. A fogadás után Nagykároly város külön küldöttségéhez fognak csatlakozni, mely Papp Béla vezetése alatt holnap délután a vallás és közoktatásügyi miniszternél fogja a nagykárolyi polgári fiúiskola feállitását és a felekezeti iskolák államosítását kérni. Az eredményt már előre tudjuk. Alindkót helyen egy csomó üres Ígéretet kapnak. Jóllaknak vele és nagyokat fognak inni rá a „Pannóniádban. És persze, hogy emelkedett hangulatban kiáltják majd, italozás közben: — Éljen a nemzeti kormány! A „Magyar Király“ kávóházból. — Miben hasonlít egymáshoz egy sétáló kaczér hölgy és a nagykárolyi „Közérdek“ czimü lap ? __ p — A sétáló kaczér hölgy mindig a szoknyáját, a „Közérdek“ pedig a városi tisztviselők fizetését emeli. Kisemberek pénzintézete. A „Nagykárolyi Fillérbank, mint szövetkezet“ megalakult. A nagykárolyi ós a közeli vidék kisemberei érdekében létrehozott „Nagykárolyi Fillórbank, mint szövetkezet" f. hó 16-án, vasárnap délelőtt tartotta meg alakuló közgyűlését. Az alakuló közgyűlésről, mely a Dr. Antal István nagykárolyi ügyvéd iroda helyiségében folyt le, részletes tudósításunk a következő: A gyűlésen az összes alapítók ós az üzletrészeket jegyzett tagok közül mintegy hatvanan jelentek meg. Az alakuló gyűlés elnökéül Roőz Samu ügyvéd lett megválasztva, ki ezen tisztséget elfogadta. Az alapítás történetét és a jegyzett üzletrészek mennyiségét Dr. Antal István ismertette meg a jelenvoltakkal. Ennek megtörténte után Roóz Samu elnök azt a kérdést intézte a jelenvoltakhoz, bogy ki- vánják-e a szövetkezet megalakítását vagy nem? Az egyhangú lelkesedéssel felzugott »igen !* alapján,
