Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)

1908-12-15 / 35. szám

NAGYKÁR OL Y azt gondolja, hogy a müveit világtól való elmaradottságunk és ebből származó nyo­morúságunk már amúgy is elég nagy és nincsen elvesztegetni való nem 800 esz­tendőnk, de 800 napunk sem, annak azt kell mondania: A népoktatási kötelessé­geit egyáltalán nem, vagy csak inasza- kadtan teljesítő egyház helyére lépjen ezen a téren is, mint annyi más téren az egyház örököse: az állam. A mit az egyház kilenczszáz év alatt elmulasztott, próbálja meg ez kipótolni mielőbb. Es akárki követeli is az egyház számára a tanítás jogát, annak azt kell felelni: a ki oly hosszú idő alatt oly rosszul felelt meg a tanítás jogából folyó tanítási kötelezett­ségének, mint az egyház, az eljátszotta e jogra való minden jogczimét. Az nem azt akarja, hogy az egyház tanítson, hanem azt, hogy más, teszem az állam, ne tanít­son. Az nem azt akarja, hogy a nép mű­velődjék, hanem azt, hogy a századok óta tartó lelki sötétség belényuljon a hu­szadik századba is, hogy benne tovább ragyoghassanak az egyház szentjános­bogarai. A ki a népoktatást továbbra is az egyház kezén akarja meghagyni, az nem annyira az egyház barátja, mint in­kább a népmiiveltségnek ellensége. Et Tulipániából. A kormány megfizetett lapjai napról-napra teli tüdővel hirdetik, hogy a „nagy nemzetin kormányának nincs más gondja, csak az, hogy népjóléti törvényeket alkosson. Hogy mennyire használnak ezek a törvények a népnek, izazolja az a vérveszteség, amely az országot az ijesztő mérvben szaporodó kiván­dorlás révén gyengíti. Szatmármegye alispáni hivatala í. hó 2-ától lapunk zártáig, tehát 12 nap alatt 392 Amerikába szóló útlevelet állított ki. Szatmármegye közigazgatási bizottsága f. hó 11-én ülést tartott. A közigazgatásra vonatkozólag az alispáni jelentés semmi lényegesebb dolgot nem tartalmazott. N. Szabó Antal indítványára a főispánnak az avasi járás miatt köszönetét mond­tak. Az avasi járás felesleges volt és a pótadót jelentékenyen emelni fogja. Miért jár tehát ezért köszönet. A főorvosi jelentés szerint az egészség- ügyi viszonyok javultak, de azért mégis a fel­nőttek halálozása (50 esettel múlta fel a múlt hónapot. És mondja valaki, hogy dr. Aáron fő­orvosban nincs humor. A főispán bejelentette, hogy a nagykárolyi vasúti indóházat a tavaszkor felepitik. Értsük meg jól. A főispán Ígérte : tehát bizonyosan nem lesz meg. A január 1-én életbe * *• nek, két kerek udvarba borul. Csak alakjának lágyhullámu vonalai a régiek. Ila egyébként — sírva mondom ki — megöregedett. Élső virágos álma könyben, szomorúságban dús életemnek -sápadtan omlik össze. Első szerelmem, diákéveim fénytárasztó napja leáldozóban. Ez a hervadás a legszomorubb. *• Sokáig nem láttam Ilát, mig a minap egy ködös őszi délután szembe jött velem. Én álma­tagon jártam a régelhagyott tájakon, a malom mellett kóborogtam. amikor jönni láttam. Kisér­tetek első színes álmai életemnek és elébem jött Ila — istenem ! — öregen. Hervadozó arcán a régi friss hajlású, finom vonalak helyén csupa usztulás, merő rom ; más vonalak, redők. Be- unytam a szemeimet, elfutottam a malom part­járól. siettem, hogy ne lássam többé. S öregedő arcát elfeledtem. S hogy fehér rózsákban hull alá a hó, — mint akkor, legelőször — megint jön Ila. O. ez a legnagyobb gyász. Első szerelmem hervad már nékem. A ragyogó pihék zenéje beszéli, halkan, mély csengésű akkordokban. Elmúlt az Ila szép­sége, amit én mindenhatónak, örökkévalónak hittem. Aki az első ihletet adta nekem, hervad már az is. Szomorú mese az Ila meséje. Tiszta, hófehér maradt, mint maga az álom, de meg­öregedett. Várta a királyfiát az én királyleányom ? Szép volt nagyon, nem irt nekem levelet, pedig ügy vártam, hogy szerettem őt. jó. volt Ila és most — szitál a hó és mindennek vége. Ez a fehér temetés az ő temetése. Gyászharangok kon­ganak a lelkemben. Első szerelmem ravatalánál virrasztók én most. Kinézek a fehér világba, csöndes szomorúság tölti be szivemet és a köny- nyeim halkan megerednek .• lépő uj közegészségügyi törvény alapján az or­vosi köröket újból beosztották. A tanfelügyelő érdekteten jelentése után megint egy kis nem­zetiségi kérdést csináltak. Ez a főispánnak az él­tető eleme. A pénzügyigazgató jelenti, hogy a múlt hónapban az adóprés ismét derekasan mű­ködött. Az állategészségügy némileg javult. Ap­róbb közigazgatási és felebbezési ügyek elintézése után az ülés véget ért. A mátészalkaik Szunyogh Mihály ellen. A mátészalkai választókerületben óriási felháboro­dást és visszatetszést szült, hogy képviselőjük, Szunyogh Mihály részt vett a nagykárolyi megye­székhely ellen eljáró küldöttségben. A járás ve­zető emberei a jövő hónapban gyűlés összehívá­sát tervezik, amelyen indítványozni fogják, hogy Szunyoghnak bizalmatlanságot szavazzanak. Az­iránt is fog indítvány tétetni, hogy a legközelebbi képviselőválasztáskor Szunyogh ne jelöltessék. A kis következetes. Dr. Falussy Árpád fő­ispán uton-utfélen azt állítja magáról, hogy ő háromszinü, t. i.: nemzetiszinü. Alapjában véve pedig csak kétszínű. Az erdődi hires ferbli társa­ság szombaton valami küldöttség félében járt nála. A ferbli-társaság kérte, hogy az ő főszol- gabiró-jelődjüket támogassa. Falussy azt vála­szolta, hogy hatáskörénél fogva senki érdekében nem exponálhatja magát, mert ilyen választások­nál a törvényhatóságnak szabad elhatározása van. Szép. De a „Szalmármegyé“-ben, ahol ez meg van írva. egy másik cikkben ő maga veri a dobot oly célból, hogy az avasi járás főszolga­bírójául Péchy Péter választassák meg. No, de azért a főispán ur következetes férfin. Rendkívüli közgyűlés. Szatmármegye tör­vényhatósága f. hó 29-én d. e. fél 11 órakor Nagykárolyban, a megyeháza nagytermében rend­kívüli köngyülést tart. Az állandó választmány ülése 28-án d. u. 3 órakor lesz. Vájjon most is fOtyiilnelt-e Becsre? „Kuruczok“ hódolata az osztrák császárnak! N. Szabó Albert indítványa. Köztudomású tény, hogy a „Nemzethy el­lenállásinak nevezett szédelgő komédiát — a melynek célja a húsos fazekak megkaparitása volt — Szatmármegye mühazatfyai néhai gróf Károlyi István vezérlete alatt „harczolták“ végig. Az alatt a gróf Károlyi István vezérlete alatt, aki a „harc“ idején büszkén vágta ki Szatmármegye törvényhatóságának egyik közgyűlésén, hogy: .,Fütyülök Bicsre !“ Ä mühazaffyak serege erre a kijelentésre egetverő éljen bőgéssel felelt. Rövid két hét múlva megfogja tudni a megye közönsége, hogy a koncra vágyott sereg hű maradt-e a ma már halott vezér elveihez? Alig hisszük! Mert az éhes sereg már jól van lakva. És az egykori félelmetes oroszlánokból csendesen kérődző, igen jámbor fajta fejőstehe­nek lettek. Szatmármegye törvényhatósága f. hó 29-én tartandó rendkívüli közgyűlése elé N. Szabó Al­bert megyebizottsági tag egy oly értelmű indit- [ ványt terjesztett, mely szerint a közgyűlés az ; osztrák császár 60 éves uralkodói jubileuma al­kalmából érzett örömét jegyzőkönyvben fejezze ki és az osztrák császárt hódoló felirattal üd­vözölje. Az indítvány óriási konsternációt keltett a megyeházánál. Napok óta egyébről sem tárgyal­nak, mint erről. Különösen dr. Falussy Árpád főispánnak okozott, nehéz, gondterhes napokat. Az indítvány szószerinti szövege a kő­vetkező : Tekintetes Alispán Ur! Tisztelettel kérem Szatmár vár megye tör­vényhatósági bizottságának legközelebbi köz­gyűlése elé terjeszteni alábbi indítványomat: Indítványozom, hogy Szatmárvármegye közönsége Ő Felsége I. Ferencz József hatvan­éves uralkodói jubileuma alkalmából érsett örömét jegyzőkönyvében kifejezze és u Felsé­gét ez alkalomból, hódoló felirattal üdvösöl je. Indítványozom továbbá, hogy hasonló felirat küldése céljából a társtörvényhatóságok meg­kerestessenek. Tisztelettel: , A7. Szabó Albert. A Nagykároly biztos forrásból nyert - érte­sülése szerint: a fenti indítványt az állandó vá­lasztmány konkrét javaslat nélkül ‘ iögjá a • rae- gyeszerte nagy érdeklődéssel várt kőzgyfdés tár­gyalása alá bocsájtani. Tulipán Árpád dalaiból. Boldog vagyok, büszkeségtől égek : Járnak hozzám kérő küldöttségek. Küldöttség be, küldöttség ki : Mégis vagyok hát Valaki! Emlékirat a megye-székhely ügyében. Szatmár város bűnei a múltban és a jelenben. Szatmármegye székhelyének Nagykárolyból Szatmárra leendő áthelyezése ügyében a szat­mári gyászküldötlség egy memorandumot nyúj­tott át a képviselőháznak, amelyben szemérmet­len kérelmének támogatására egy csomó úgy­nevezett „érv“ et sorolt fel. A hazugságoktól és rosszhiszemű rágalmak­tól hemzsegő memorandumot Nagykároly város közönsége legközelebb méltó módon és kétségbe­vonhatatlan bizonvitékokkal fogja megcáfolni. Ugyanis a tervbe vett ellenküldöttség fel­menetele a szatmáriak csnfos kudarcza után, most már feleslegessé vált. E helyett Nagykároly' város közönsége, annak bizonyítására, hogy a szatmáriak kérelme jogosulatlan, egy hatalmas, mintegy 20 nyomtatott oldalra terjedő, emlék­iratot készített, és a küldöttséget mellőzve, fogja a képviselőházhoz felterjeszteni. Az emlékiratból kitűnik, hogy Szatmár vá­ros még akkor sem érdemelné meg, hogy megye- székhely legyen, ha arra a legkisebb jogosultság is lenne. Hiteles történelmi okmányokkal bizo­nyítja Nagykároly város emlékirata, hogy Szat­már város a múltban mindig hazafiatlan volt, hogy önző célból mindig a haza ellenségeivel paktált. A dicső Rákóczi-korszakban nyíltan és botrányos módon osztrák császárpárti volt. Újabb időkben is mindig a letűnt uralom szekerét tolta és mindig csak akhor választott függetlenségi képviselőt, ha önző céljai azt úgy kívánták. Az érdekes és szenzációt keltő emlékirat most van sajtó alatt. Ezer példányban fogják kinyomatni és a többek között az ország összes törvényhatóságainak is megfogják küldeni. Érthető tűnődés. Egy újonnan felfogadott nagykárolyi rendőr a Kálmánd-utcza szegletén először állt éjjel posz­ton. Egy hangosan éneklő legény megy el mel­lette, a kit az uj rendőr kötelességtudóan csendre int. — Mi köze hozzá, ha én lármázok!? —- szólt a legény és tovább haladt. Az uj rendőr pedig tűnődik : — Hát mi az Isten csudájának állítottak engem ide akkor, ha még szólani sem szabad?! Analfabétán tanítása. A NAGYKÁROLY akciója. A mai népzsaroló osztályuralom régi bű­neiért akarja a gyalázatos választójogi reform Magyarország analfabétáit megbüntetni. A népet évszázadokon át szándékosan sötétségben tartot­ták, mert a nagy urak érdekei azt úgy követel­ték. A koálició fekete grófja az uj választási törvényben 10 analfabétának egy szavazatot akar adni. Nem hisszük, hogy a reákciós javaslat tör-j vénynyé váljon. Megfogja ezt akadályozni aí szociáldemokrata párt által már proklamált poli­tikai tömegsztrájk, melynek előkészületei már folyamatban vannak. Mégis, hogy minél kevesebb legyen az anal­fabéta: a Nayykáiroly szerkesztősége elhatározta, hogy a nagykárolyi analfabéták részére a tél folyamán ingyenes tanfolyamot rendez, amelyen a jelentkezőket irás és olvasásra fogják tanítani. A tanfolyam az esteli órákban és vasárnap dél­utánonként lesz megtartva. Oktatók már eddig is feles számban jelentkeztek., A tanfolyam ré­szére helyiséget, világítást és fűtést a rendezőség Nagykároly város tanácsától fog kérni. ízléses őszi paletók, kosztümök, téli plüss- KATZ SÁMUEL kabátkák a legolcsóbban szerezhetők be * w di«««««.» nőiről,!,«.

Next

/
Thumbnails
Contents