Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)

1908-01-15 / 3. szám

NAGYKÁROLY. tárában elterülő tanyák legtöbbje a gr. Károlyi ura­dalmakhoz tartozik és mert ezek az uradalmak a város közterheihez csak fél adóval járulnak, mél­tánytalannak tartja, hogy ezen iskolák költsége a város adózó polgárságát terhelje Nagykároly város a közigazgatási bizottságnak a községi iskola szervezésére vonatkozó határozatát megfogja felebbezni. A „Magyar Király“ kávéházból. — Hallottad? Simkó Aladár „Közérdek“ czimmel uj lapot indít, az „Iparosok Lapja“ pedig megszűnik. Ki látja ez utóbbinak hasznát ? — A „Közérdek“. ■ — Azonban azt is mondják, hogy a „Köz érdek“ nem fog megjelenni, vagy ha igen, úgy rövidesen megszűnik. Hát ennek ki fogja hasznát látni? •— A Közérdek. Farsang. Az évnek ebben a szakában találkoznak a legnagyobb ellentetek. Hideg tél van, a nyo­mor panaszos hangjai hallatszanak mindenfelől s Karnevál herczeg tiszteletére mégis megnyíl­nak a fényes báltermek ajtai. Illatár, fény árad felénk, mosolyó arczokat, ragyogó toalet­teket látunk s úgy látszik a boldogság honá­ban vagyunk. Látszat csak. Mert mig kívül leplezetlenül, a maga hátborzongató valóságában állelőttünk a nyomor, itt cziíra ruhába van felöltöztetve. Mosolygunk, pedig bensőnket gondok mar- czangolják, boldogoknak igyekszünk látszani, pedig inkább sírni szeretnénk, mint tánczolni. Mindegy. A divat az, hogy ha beköszönt a farsang, mulassunk. lit van, tehát mulatunk. A lapok hasábszámra közük a farsangi nap­tárt, s minden mulatságnak bizonyára fényes nagy közönsége lesz. De csak a viszonyokat nem ismerő hiszi el, hogy a megnyilvánuló duhaj jókedv valódi, a nagy többség tudja, hogy csak képmutatás, a mi a farsang jelen­tőségét nagy mértékben leszállítja. Hej, régen volt az az idő, a mikor az emberek tiszta szívből, igazi jókedvvel tudtak mulatni! Különösen most nincs valami nagy okunk a vigasságra. Négyszázesztendő óta talán most legszomo- rubb a magjmr nóta. Kicsordul a könyünk, ha az elárvult magyar nemzet jövendőjére gondolunk. Ez a sirvavigadás a magyar legigazibb mu­latsága. * Az idei nagykárolyi farsangi mulatságok soro­zatát a nagykárolyi Kölcsey-Egyesületnek holnap este a Városi Színházban tartandó, fényesnek Ígér­kező felolvasó estélye nyitja meg. Azután jön a többi. E hónap 18-án az építő munkások hálóznak, 25-én az asztalosok, február 1-én a Zeneműkedvelők, 2-án afőgim. ifjúság rendez hangversenyt. Ugyancsak 2-án a kath. Legényegylet tánczmulatsága lesz 5-én a Protestáns bál, ahol a leányok bizonyára nem fog­nak a táncz ellen protestálni. A „Kis Pipádból. Egy ur: (Nagyon be van állítva, szidja az osztrákot). Dejszen, csak ide merné most betenni a lábát egy osztrák . . . Egy másik ur: (Közbevág:) Azonnal meginnánk I HIl^EK — Városi közgyűlés. Nagykároly város kép­visel őtestübte f. óv február hó 2 -án rendes közgyű­lést tart., — Áthelyezett állatorvos. Reich János volt nagy- károlyi állatorvos Déváról Budapestre lett áthelyezve. — A Szabad Lyczeum második előadása. A Nagy­károlyi Szabad Lyczeum f. hó 12-én tartotta meg második előadását a főgimnázium rajztermében. A második előadás nagy részben kielégítette a közön­ség várakozását. Ha a Lyczeum igy halad, akkor alapos remény van rá, hogy hamarosan kifejlődik azzá, ami tulajdonképeni rendeltetése. A tudás nép­szerű terjesztőjévé. Dr. Lucz Ignácz az eszperántó nyelvről tartott nagy értékű, gondosan kidolgozott előadást. Az előadni kívánók sokat tanulhattak be­lőle az előadás módját illetőleg. A hallgató közön­ség pedig alig egy félóra lefolyása alatt bő ismere­tet szerzett az eszperántó nyelv czéljáról, történetéről, irodalmáról. Orosz György gimn. tanára szocziáliz- must ismertette meg vázlatosan. Az előadás arra vallott, hogy Orosz György tanulmányozza a szo- cziálizmus apostolainak műveit. Hogy még nem egészen ismeri őket, az nem baj. Előadásáról ked­vezően írhatunk, kivéve azt a részt, ahol egyéni véleményét nyilvánította. Az a rész bátran kima­radhatott volna. Az előadáson körülbelül hetvenen voltak jelen. —- Fehér holló. Ez a fehér holló: Kozma Gerő nagykárolyi nyugalmazott megyei árvaszéki ülnök. Kozmát a legutóbbi tisztujitáson nem választották meg s igy hivatalnokoskodása a múlt év deczember 31-én megszűnt. Kozmának szolgálati ideje alatt annyi ügydarabot osztottak ki, hogy daczára szor­galmas munkálkodásának az év végén 300 drb. restáncziája manadt A lelkiismeretes volt hivatal­nok, jóllehet, hogy nem köteles vele, most is, mi­kor már megszűnt aktiv hivatalnok lenni, naponta bejár a hivatalba, hogy a hátralékot feldolgozza. És egy ilyen tisztviselőt a nemes vármegye kibuktat. — Ismét egy uj lap Nagykárolyban. Simkó Aladár az Ecsedi-láp lecsapoló társulat tisztviselője, a Nagykárolyban megjelenő „Iparosok Lapja“ szer­kesztői állásától megvált és „Közérdek“ czimmel uj társadalmi lapot alapit. Az uj lap első száma, — hallomásunk szerint — f. hó 18-án, szombaton fog megjelenni. — Halálozás. Dr. Sterberg Gézát, a nagy károlyi közkórház főorvosát súlyos csapás érte. Felesége szül. gyömörői Áldor Nelli f. hó 12-én hosszas szen­vedés után elhunyt A család a következő gyász- jelentést adta ki: Dr. Sternberg Géza úgy maga, mint gyermekei Feri és Laczi, valamint az alulirt rokonság nevében is vigasztalhatatlan fájdalomtól megtörve és lesújtva tudatják a legjobb feleség, anya, gyermek, testvér, meny, unoka és sógornőnek Dr. Sternberg Gézáné szül. gyömörői Aldor Nelli- nek folyó hó 12-én este 7 órakor, életének 37-ik s legboldogabb házasságának 18-ik évében hosszas szenvedés után történt elhunytét. Drága halottunk földi maradványai folyó hó 14-én délután fél 3 órakor fognak a gyászháztól örök nyugalomra helyeztetni. Nagykároly, 1908 január 13. Áldás és béke lengjen ,drága halottunk porai felett! Sarkadi Adolfné gy. Aldor Ilona, , Dr. Gyömrei Bertalanná gy. Áldor Sarolta, Dr. gy. Aldor Lajos, Fisch Lajosné gy. Aldor Tekla testvérei. Roóz Salamon és neje, mint nagyszülők. Özv. dr. gy Aldor Adolfné, mint anya. Sternberg Mór és neje, mint após és anyós. Sarkadi Adolf, Dr. Gyömrei Bertalan, Dr. gy. Áldor Lajosné, Fisch Lajos, Sternberg Dénes, Sternberg Jenő és neje, Dr Sternberg Endre és neje, Dr. Stern­berg Zoltán és neje, mint sógorok és sógornők. — özv. Rózner Mihályné nagykárolyi lakos f. hó 13-án elhunyt. Az elhunytban Rózner Dezső polgártár­sunk nagykárolyi kereskedő, édesanyját gyászolja. — Egy pikáns hir. Pozsonyi Gábor nagykárolyi újságíró a „Szatmárvármegye“ főmunkatársa lett. Az élet sokszor nagyon sikerült viczeket csinál. — Záródik a vadász-idö. Még csak ez a hónap áll a vadász urak rendelkezésére, aztán beáll az álta­lános vadászati tilalom s jó hosszú időre szegre akasztják fegyvereiket. Foglyot, fáczánt már nem szabad lőni, csak a nyúl, őz és szarvas lövése van megengedve. A fogolycsapatok szétválnak és páron- kint sétálnak, a nyulak nappal is ébren vannak s álmatlanul kóborolnak a vetések fölött. Még egy­két körvadászat lesz és ezzel a vadak iizésének vége szakad. — Kauczió nélküli politizálás. A szatmári kir. törvényszék Simkó Aladárt az „Iparosok Lapja“ volt szerkesztőjét, kauczió nélküli jogtalan politizálás miatt 20 korona fő és 10 korona mellékbüntetésre Ítélte. — Jóváhagyott vármegyei szabályrendelet. Szat- mérmegyének a kéményseprésről alkotott módosí­tott szabályrendeletét a belügyminiszter jóváhagyta. — Kismajtényban nem lesz vasúti állomás. Szat- mármegye közönsége felterjesztést intézett a keres­kedelmi miniszterhez, hogy a kismajtényi vasúti állomás 1908. julius 1-től kezdve szüntettessék be és helyette a régi állomástól két kilométernyi távol­ságra „Nagymajtény“ elnevezéssel uj állomás léte- sitessék. — A Szabad Lyczeum újabb előadása. A nagy­károlyi Szabad Lyczeum újabb előadása a legköze­lebbi vasárnaphoz egy hétre lesz a főgimnázium rajztermében. — Járványok a nagykárolyi járásban. A nagy­károlyi járásban mintegy két hét óta a tífusz és kanyaró járványszerüleg lépett fel. —■ Működik az adóprés. Szatmármegye minden részéből egyre-másra érkezik a panasz, az adók kérlelhetetlen szigorúsággal való behajtásáról. A be­hajtások még ünnepnapokon sem szünetelnek. Hát csak imádd tovább is, magyarom, a minden bajaid­tól megváltó nemzeti kormányt.-— Ellopott halastó Szatmárról Írják: Az éjjel ismeretlen tettesek a szatmári Kossuthkerti halas­tavat, amelyben több ezer pisztráng volt, lecsapol­ták és a halakat ellopták. A kár nehány ezer korona. — Bábahiány Szatmármegyében. Az a közmon­dás, hogy sok bába között elvész a gyermek, bizo­nyára nem Szatmármegyéből ered. Mert itt nemcsak, hogy sok bába nincs, de botrányosan kevés. A megye közegészségügyi állapotának züllését semmi sem jellemzi jobban, mint az, hogy 136 község­ben nincs bába. Még gyalázatosabbak az orvosi viszonyok. Egy egész csomó körorvosi állás nincs betöltve, a mi a nép elhalálozását sok esetben 30 —40’/o-kal fokozza. Az orvosi állások ürességének oka, hogy a körorvosok javadalmazása a legsilá­nyabb éhbér. — Szerelmes diák. Szatmáron Berinde Emil 17 éves felsőkereskedelmi iskolai tanuló f. hó 10-én lakásán forgó pisztolylyal mellbe lőtte magát. A fiatal gyerkőcz szerelmi csalódás miatt akarta itt hagyni ezt a búval rakott világot. De hiába, mert az orvosok véleménye szerint felépül. — Elfogott órcztolvajok A Nagykároly a múlt évben megírta, hogy Nagybányán a veresvizi bánya­művek karámját feltörték és onnan nagymennyiségű aranyt tartalmazó érczeket loptak el. A lopás tetteseit, egy 10 tagból álló társaságot, a nagybányai csendőr­ség a múlt héten kinyomozta, letartóztatták. Spar, kereskedelem, közgazdaság. — Az osztrák ipar ellen. Képviselőkből és ipa­rosokból társaság szervezkedik a fővárosban az osztrák ipartermékek bojkottálására. Válasz akar ez lenni Luegernek magyar gyűlölő nyilatkozatára és ama lázitó röpiratra, amelyet Ausztriából csempész­tek be Magyarországba és amelylyel Kálmánd, Mező- petri, Fény és Mezőterem községeket is elárasztot­ták. A szervezkedők czélja, hogy röpiratban és ujság'közleményekben szólítsák fel az ország lakos­ságát az osztrák iparczikkek és az osztrák biztositó intézetek bojkotálására. — Az államvasutak csődje. A dicsőséges nemzeti kormány alaposan működik. Annyira szivén viseli sorsunkat, hogyha sokáig igy tart hát ma-holnap „megboldogul“ Magyarország. Az államvasutak, Magyarországnak e világszerte hirdetett és elismert büszkesége már letört. Á közlekedésünk kezdi fel­öltem a spanyol vasúti közlekedés mizériáit. Még egy lépés és ott leszünk, ahol XIII. Alfonz előtt voltak Spanyolországban, hogy még a vasúti jegyekre is alkudozni kell. De már is ott vagyunk, hogy többé sem a vasutaknak elindulási ideje, sem a megérkezési ideje biztosítva nincs. Arról ne is be­széljünk, hogy a teher szállítmányok a maguk ide­jében rendeltetési helyükre juthassanak. Éz már csak a múltak zenéje. Egy visszasírt akkord. Eladás. Özv. Pazuhanits Ignáczné úrnő és gyermekei tulajdonát képező, Nagykárolyban a Gencs-utczán levő téglagyár a hozzátartozó földekkel együtt örök áron eladó, esetleg kezelésre kiadó. Az eladás — illetve kezelésre vonatkozó feltételek megtudhatók alantirott megbízottnál. Nagykároly, 1908. január 10. Borody György, 1—3 ügyvéd. Minden üzlet éltető eleme a, EKLÁMÜ! n Reklám-hirdetésekre pedig a leg­alkalmasabb Szaímarmegye legelter­jedtebb és legolvasottabb politikai lapja, a NAGYKÍ ROLY; ■7)^ “7)^7* “✓)!£­Nyomtatott betűvel tudatni a világgal, hogy valaki és mi, hol van és mije van s tudatni mindent, amire ennek a világnak szüksége van: ez a siker titka. Edison. ☆ _ A hirdetésnek az üzletre nézve az a jelentősége, ami a gőznek a gépekre nézve: a mozgató ereje. Macaulay. ☆ És ha valaki aranyat ólomért akarna becserélni, nem tudna rajta túladni ha közhírré nem teszi. Mark Twain. ☆ Amikor még nem hirdettem, oly csekély forgal­mat csináltam, hogy bátran becsukhattam volna az üzletemet. Aztán elkeztem hirdetni. Az első évben 100() márkát költöttem rá s forgalmam 3U.000 márkára emelkedett, a következő évben 30.000 márkát fordí­tottam rá s forgalmam százezerre rúgott. Ma milliókat adok reklámra s nyereségem arányban áll e kiadással Mindenem, amim van, világhíremet, milliós üzletemet 99 százalékban a hirdetéseknek tudom be. Hertzog Rudolf

Next

/
Thumbnails
Contents