Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)
1908-08-01 / 26. szám
Nagykároly, 1908. augusztus 1. 111. évfolyam. — 26. szám. NAGYKÁROLY Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLYBAN, Szőlő-utcza 4. szám. Előfizetési árak: Egész évre 8 K, félévre 4 K, negyed évre 2 K, egyes szám ára 20 fillér. Megjelenik minden szerdán. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: ROSENFELD ZSIGMOND. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. „Nyilttéi“ so-a 60 fillér. — Kéziratokat nem adunk vissza. Egyes példányok kaphatók Csókás L. és Eigner S. könyvkereskedésében. Az ország felébredt! Egy kicsit későn ugyan; de felébredt. Éppen ideje volt. Mert most még menekülhet abból a posványbói, amelybe — elébb mesterségesen elaltatva és igy akaratképességétöl megfosztva — belekergették. Az a temérdek infámia, amit a koalíciós politikai szédelgők a magyar nép rovására elkövettek : immár átment a köztudatba. Emberek, kik a „nemzethy uralom“ rózsa- nyilása idején véresre tapsolták tenyerüket, rekedtté ordították magokat és irgalmatlanul ledarabontoztak mindenkit, aki nem üvöltött velük : ma meghajtott lobogóval ünnepük az előre látókat, az igazság megvásárolhatatlan harcosait. A nemzeti eszmények legyilkolva hevernek a sárban a feltámadás minden reménye nélkül. És a rajongók, az utópisták milliói elkeseredett szívvel állanak, mint áll a hajós a parton s a tengeren tekint szét, mely koldussá tévé, s elvette minden kincsét. Nem a közjogi árulások ébresztették fel Magyarország alvó népét. Sokkal erősebb valami. A lét, vagy nem lét kérdése! A mindennapi kenyér, mely naponta kisebbedik. A hús, mely már évek óta vétkes fényűzés számba megy a verejtékes munkája után élő embernél. A tömegnyomoruságból származó ezerféle nyavalya. A kezében a halálpallosát villogtató Éhínség, mely fekete szárnyakon repül Magyarország, a ,,tejjel, mézzel folyó dús Kánaán“ felé. TAR CZ A. Részlet „A czigány“ eredeti magyar daljátékból. Szövegét Szigligeti hasonczimü színmüvéből átdolgozta : Rosenfeld Zsigmond. I. Felvonás. (Faluvége, hátul a falu. Balra Márton gazda háza. Jobbra Zsiga czigány házikója. Előtte üllő és fúvó s egy nagy fa, ez alatt ülőhely kövekből. Hajnal. Fokozatosan egészen kivilágosodik.) Első jelenet. Peti, Rózsi (nem beszélnek czigányosan). Peti (jön, kezében hegedűje). Hajnalodik kinn a pusztán. Vérpirosán jön fel a nap. Jó, hogy fenn vagy édes hugám — Most hagyom itt a falumat. Isten áldjon mindörökre ! Nem maradok e tájon. Megyek, megyek messze földre. Hogy a szivem ne fájjon. Czigány vagyok, szegény vagyok, Megvert engem a jó Isten. Szerencsétlen csillag ragyog Az égalján, itt felettem. Fehér arczu magyar leány, Rabul ejté szivemet . . . Czigány vagyok, szegény vagyok: Kiváltanom nem lehet. Rózsi. Peti bátyám ne okoskodj : Ne menj sehová se, A „nemzethy uralom“ bünlajstroma minden önállóan gondolkodó ember előtt ismert. Ez ideig az utóbbi tétele a végrehajtási törvény „reformja.“ Ez a törvény névleg a kisember megmentését czélozza, valójában azonban csak az agrárius érdekeket védelmezi, de a kishi- vatalnokra, a kismesterre és a kisgazdára nézve kiszámithatalan veszedelmet hord áldatlan méhébenHalljuk, hogy szerte az országban a kereskedők, iparosok, pénzintézetek és ezeken kivül a hitelezők és adósok óriási tábora mérhetetlen felháborodással néznek a végrehajtási törvény közeli életbeléptetése elé. De nem összetett kezekkel várják vitális érdekeiknek leta- podását, hanem, mint a méhkas felriasztott népe, zsonganak, tanakodnak az emberek annak a problémának a megoldása felett, hogy miként lehetne a károsodásokat preventív intézkedéssel elhárítani. Akinek már lejárt követelése van, fut a bíróhoz, hogy peresítse, kérés, könyörgés, fizetési ígéret nem ér semmit. A megriadt hitelezők most csak a saját érdekeik megmentésére gondolnak. Akinek a követelése pedig még nem járt le, igyekszik azt okkal-móddal lejárttá tenni. Szóval minden hitelező minden adósának a torkára teszi a kést, mert a törvény erre rákényszeríti. A hitelnyújtás pedig teljesen megszűntnek tekinthető. A pénzintézetek már csak a jelzálog fedezetek ellenébeu folyósítanak kölMihozzánk is majd valahogy Benéz a szerencse. Lásd, az éjjel oly sötét volt, Mint a baj, a bánat : Most meg piros hajnal hasad, Kaczagó fény támad. Néma gyermeknek a szavát Az anyja sem érti. A leánynak mondja meg, ha Szereti a férfi. Szerelemnek nincs fajtája. Egy az. Mint az Isten: Akár magyar, akár czigány Sziveket hevítsen. Peti. Igaz, nem mondtam neki sohasem Élőszóval, hogy forrón szeretem. Félti az anyja, mint libáját. Csak innen nézem házuk táját. (hegedűjét mutatja) De a szivem itt e száraz fában, Elsírtam bum tenger sok nótában. Virágillatos, holdas éjszakán, Ablakából hallgatta a leány S nótában küldött bus feleletet. Sajnál, tudom, de mégis nem szeret . . . Rózsi. Ki a leány? Peti. Nem mondom meg néked. Te is asszony vagy, tudom, kibeszéled. Fülébe jutna az édes anyjának S jaj vón akkor a szegény leányrak. Rózsi. Fz bus dolog. Szánlak" szegény bátyám. Szenvedésed szívesen megváltanám, Csak szivedről oszlana a borii , . . Az én szerelmem nem oly szomorú. Ha csúfolják czigány származásom, Kurta Gyuri a vigasztalásom. csönöket, a kereskedők, iparosok sem hiteleznek, a többek között megszűnt a részletfizetésre való elárusitás, mely pedig — bármit mondanak róla, sok szegény emberre nézve áldás volt. A törvény 31. §-a minden fix hatáiidö kitűzése nélkül Günther Antal igazságügyért bízza meg a rettenetes törvény végrehajtásával. Ennek a tehetségtelen, reakciós gondolkodású embernek, egyedül neki adatott a hatalom az uj törvényt nyomban a szentesítés után életbeléptetni, vagy az életbeléptetést elhalasztása. A miniszter ezen joga alapján merült fel az a naiv terv, hogy az érdekeltség kérelmezze a miniszternél, miszerint ez, a törvény végrehajtását a parlament újból való egybe- gyülésig elhalássza, hogy igy aztán a parlamentnek módjában álljon a törvény végzetes hibáit kikorrigálni. Együgyü terv! Most kongatják meg a vészharangot, mikor a veszedelem javában pusziit. Önérzetes nagykorú néplakta országban már a romboló hatású javaslat beterjesztése első idejében elseperte volna a felháborodott közvélemény nem csak a javaslatot beterjesztő minisztert, hanem azt a kormányt is, amely ilyen embert megtűr tagjai sorában. Aki a „nemzethy uralom“-tól még valami jót vár, az nem ismeri ennek a bandának pszikológiáját. Ettől az embertől nincs mit várni. A felébredt, agyonsanyargatott országnak önmagáSzerelmemnek piros rózsabokrát Ő ápolja, neki terem rózsát. Peti. Gyuri szeret, tudok régen róla. Mondta is : már megkéretett volna. De fél, hogy majd ellenzi nagybátyja, Ki mindenét egykor rátestálja. Götös öreg. nem viszi tavaszig, Türelemmel elvárhattok addig. Akkorra tón meggyógyulok mégis S a lagzira hazajövök én is. Rózsi. Hát csakugyan el akarnál menni ? Peti. Jobb mennem. Mert fáj nekem itt lenni. Rózsi. De hát szegény apánk ? Peti. Ne emlegesd! Hagyj indulnom. Szivem meg ne repeszd ! Rózsi. Búcsúzz hát tőle el, mindjárt ébredni fog. Peti. Nem, nem ! (megöleli) Isten veled! Félek, itt [maradok. (El.) Rózsi. Szegény Peti! tudom; nem megy a határig, Vissza jön, mert szive ide vissza vágyik. Mint ősszel a fecske, szállni messzi tájra, Ámde itt marasztja szárnyaszegett párja. Második jelenet. Zsiga. Előbbi. Zsiga. (Házából jön, czigányosan beszél.) Ugyan miért nem költöttéi fel? Sok a munkám, dolgozni kell. Rózsikám, A fúvóhoz szaporán! Fújtasd izzóvá a szenet. Izzóvá, mint a két szemed. (Munkához látnak, Zsiga kovácsol. Rózsi fújtat.) Peti vájjon hol kószálgat ? Két napig kit muzsikálgat? SINGER MÁRTON és TÁRSA villanyvilágítás berendezési vállalata NAGYKÁROLY, Deák-tér. Díjmentesen készit költségvetést mindennemű electpotechnihai berendezésekről. Csengőmunkakat is Isgjutányosabban vállal. 2—28 Villamos csillárok és Izzólámpák állandóan raktáron.
