Nagykároly, 1906 (1. évfolyam, 1-32. szám)

1906-09-19 / 18. szám

NAGYKÁROLY. Mindent a polgármestertől várnak. Polgármes­terünk derekasan meg is felel hivatásának, de elvégre ő csak egy ember, kinek adminisz­tratív teendői is vannak. Egyszóval városunk képviselő-testülete leg­nagyobb részben nem oly elemekből áll, kik­től városunknak közgazdasági fejlesztése érde­kében eredményes működést lehetne várni. Nem mernek, vagy a mi a legvalószínűbb, nem tudnak cselekedni. Egyik esetben sem méltók tehát arra, hogy a jövőben is befolya- nak a közügyek irányításába. A „Holt szezon“ nálunk is feléledt, De látva, hogy itt mily rémes a csend. Ásítva szólt: Agyő! rongyos élet! És magát végleg öngyilkolni ment. Veni Sancte. (P G.) Mire e sorok napvilágot látnak, már az ország összes iskoláiban elhangzott a Veni Sancte, a nagy munkához fogott ezreknek éneke Isten dicséretére és buzgó fohásza áldásért, segítségért. Ezernyi ezer ifjú, jó magyar palánta, melyből a jövő Magyarország oszlopai fognak kikerülni, erős el­határozással, nagy munkakedvvel megy neki az iskola­évnek, hogy megszerezze a jövendő boldogságának szi­lárd alapjait, hogy megismerje a tudományos pályára való előkészületnek minden eszközét. Ez a pillanat alkalmas arra, hogy a tanerők figyelmét felhívjuk egyre-másra, hogy a szülőket is vezessük a tapasztalatok ösvényére, hogy lássanak nyíltabb szemmel is, mint amilyen a szülői szeretet lá­tása s szeressenek jobban, mint azt szülői hiúságuk diktálja. Az az egy bizonyos, hogy minden gyermekben, aki a középiskola padjára kerül, van akarat és jó szándék arra, hogy azzal az anyaggal, melylyel meg kell küzdenie, teljes erejével meg is fog küzdeni. Az más kérdés aztán, hogy a gyermek bir-e azokkal a ké­pességekkel is, amelyek szükségesek a tanítás tárgyá­nak gyors felfogásához és megemésztéséhez. Ez a kér­dés már a tanár elbírálása alá tartozik s bármi legyen is az eredmény, a konzekvencziákat belőle levonni kényszerítőén szükséges. Kérdés az is, hogy a tanító eléggé pedago- gus-e ahhoz, hogy tiszta Ítéletet alkothasson magának tanítványáról ? Ebben nagy szerepe van magának a tanító­nak is. A középiskola első fokain ne legyen a tanítás akadémikus, a tanár ne adjon elő tudós fejtegetéseket, hanem maradjon meg azokon a keréknyomokon, me­lyekben az elemi oktatás sikeresen haladt s mely leg­jobban megközelíti és folytatja a gyermek képességei­nek, látókörének fejlesztését. Csakis igy fokozhatja ér­deklődését, fejlesztheti a feltámadó tudás vágyat s csak­is ilyen módon lehet megkedvelteim az iskolát, a könyvet, még a gyengébb képességű gyermekekkel is. kisebb élőlénynek sem bir ártalmára lenni, mint pél­dául az éppen szóban levő kopogó-bogár (Anobium. Todtenuhr.) Ez állatot, bárha nagyon sok helyen jelent­kezik, mégis nagyon kevesen ismerik; részint parányi­sága miatt kikerüli a figyelmet, főleg pedig azért, mivel módfelett félénk lévén, életének nagyobb részét elrej­tőzve tölti. Az a ketyegés tehát, mit őszi-téli estéken csöndes szobában hallunk, nem más, mint az Anobium lárvá­jának működése, rágása által előidézett zaj. Tavaszkor, mikor minden éledni kezd, elnémul egyidőre a „halál hírnökének“ szava is. Ekkor a lárva, mint olyan, befejezte léteiét s a vájt üregben bábbá alakulva át, nyugszik, mig rovarrá fejlődve uj életre ébred s várából kirágja magát, hogy társat keressen; de veleszületett restségét ekkor sem tagadja meg, a szerelem lángja sem képes annyira hevíteni, hogy túl­ragadtassa magát s a nősténynek gyakran kell hallatnia vágygyal telt „tik, tak“ szavát, mig társa hozzá közeledik. Példátlan restségén kívül nevezetes szívós makacs­ságáról is, mit talán részben félénksége idéz elő. Ha csak reá leheltünk is, azonnal bevonja fejét, csápjait leereszti s huzamos ideig teljes dermedtségben vesz­tegel. Ha érintjük, alábukik s oly mozdulatlan marad, mint egy hulla. Ily helyzetben bármit tegyünk vele, még sem adja fel szerepét; természetbúvárok szám­talan kísérletet tettek vele, vizbe dobták, meleg fürdőbe tették, mind hasztalan. Készebb elveszni, hogysem meg­mozduljon. Ezért nevezte Linné egyik faját makacs kopogóbogárnak (Anobium pertinax.) — Békén hagyva, csakhamar felocsúdik s odább mászik. Rovarrá fejlődése után nagyon rövid életű. A him csakhamar elhal s a nőstény azonnal, amint tojásait egy régi lyukba lerakta, vagy azok számára uj lyukat vájt. íme, ez az a parányi állat, amely oly sok embert rémületbe hoz, melyet a babona oly félelmessé tesz és vészjóslata semmi más, mint az állat működése által okozott zaj, vagy életét jelző szerelmi csalogató hangja. Mert hiába tűrjük tagadjuk, •— a mai iskoláz­tatási rendszerünk valóságos tortúra, amely a gyermek testi és lelki fejlődésének igen gyakran veszedelmét képezi. Hiányik a tanítás rendszeréből éppen a legvon­zóbb rész: a mulatság, — azt a gyermek az alsóbb osztályok padjain még megkívánja, mint a játékot, a szaladgálást, a bő testi táplálkozást. Szinte örült a lelkem, mikor láttam nehány év előtt egy tanárt az osztályával egy nagy mezőn fut­kosni ide-oda. A gyerekek jókedvvel követték intéseit s úgy láttam, hogy mulatva tanultak ott nagyon sokat. Megkérdeztem tőlük, hogy mit csináltak a mezőn ? — Magyarország földrajzát tanultuk! — volt a válasz. Ez a játékszerü tanítás azóta folyton eszemben van. De visszaemlékszem arra is, hogy mikor magam a középiskolába jártam, milyen lelkendezve vártuk min­dig a fizikai órákat, melyekben egy jeles tanárunk ve­zetett bennünket a fizikai szertárba, ahol az óra úgy elsuhant, minthacsak perczekig tartott volna s ahol a jelenségeket és törvényeket olyan könnyedén sajátítot­tuk el, hogy valamennyiünk excellált a vizsgán. Ilyen tantárgy akárhány van, de az elvontabb tárgyakat, mint a nyelvtant, számtant is lehet vonzóan előadni és sohasem fogom elfeledni azt a tanáromat, aki azzal kezdte meg az első osztályban a latin nyelv tanítását, hogy Horatiust és Ovidiust olvasta fel nekünk kitűnő magyar fordításban, úgy, hogy mikor a deklinácziókhoz fogtunk, mi már valósággal lelkesedtünk a latin nyelvért. No, de talán sok is lesz már a pedagógiából! Csak rá akartunk mutatni, hogy a kötelességeiket átérző és a gyermek-kedélyt némileg ismerő tanerőnek milyen befolyása lehet a tanítványok lelkületére, a tu­dás vágyának fejlesztésére és folytonos fokozására. Másrészt a tanár jó tanácsadója a szülőknek is, — akik jól teszik, ha több figyelemmel és nagyobb tisztelettel fogadják a tanítók intéseit s különösen ak­kor, ha azt állítja, hogy a gyermeket jobb lesz prakti­kus pályára szánni. Ebben a jóakaratu tanárnak biztos az Ítélete s tanácsos mindig követni utasításait. Sok embert lehetne megmenteni a hazának, a tár­sadalomnak, ha nerh kényszeritenék őket gyermekko­rukban olyan pályára, melyhez sem képessége, sem jóakarata nincsen. Hány züllött exisztencziából lett volna csodált és irigyelt iparos, vagy. szerencsés keres­kedő, ha jobb sorsára korán figyelmeztették volna a szülőket, akik hiúságból doktornak, papnak, ügyvédnek szánták gyermeküket. Talán azért, mert van miből? A vagyonos család, vagy csak középvagyonu család is---- irtózik attól, hog y kézművesnek adja a gyermeket. Micsoda hallat­lan tévedés ez?! És mennyire szűk látkörre mutat, hogy nem látják be azt a természetes dolgot, hogy egy kellő alapmüveltségü iparos, —• aki szülei jóvoltá­ból megjárhatja a külföldet is s ott ezer meg ezer uj impreszsziót szerezhet,, valósággal diadalmas pályának indulhat neki, ha Önállóvá lesz, amely pályán kecseg­teti őt a vagyon, a polgári tisztelet és becsület. Egy jó iparüzlet többet ér mindig egy jó ügyvédi irodánál annak ellenére, hogy ott a. koczkáztatás mini­mális, mig itt egy élet az ára. Aki ügyvédnek készült el s nem boldogul, az akkorát bukott, hogy szétzúzta magát. A Veni Sancte elhangzott... A Te Deumig van idő a megfontolásra! Nagy László dalaiból. Ha még egyszer biztos tudnék lenni, De meg hagynám magamat fizetni. Nem rohannék lel az első szóra . . . Őszi rózsa, fehér őszi rózsa .... Ki hitte von, hogy éltem alkonyán Itt kell laknom, künn a „Lili-tanyán.“ Darabont-kor ! jöjj vissza egy szóra . . . Őszi rózsa, fehér őszi rózsa . . . — Állandó választmányi ülés. Szatmárvármegye állandó választmánya f. hó 24-én a vármegyeház kis­termében ülést tart. — Korteskedés. Az októberi közgyűlésen betöl­tésre kerülő vármegyei közigazgatási állásokra megye- szerte nagyban folynak a korteskedések. E tárgyban a vármegyei függetlenségi párt is, a maga jelöltjeinek érdekében gyűlést tartott. A legnagyobb harcz előre­láthatólag a csengeri főszolgabiroi állás betöltése körül lesz, mely harczból Kerekes Zsigmond vármegyei al­jegyző kell, hogy győztesként kerüljön ki, mert neve­zett ezen állásra nemcsak a nemzeti ellenálláskor tanú­sított magatartásával, de szorgalmas és szakszerű munkásságával is rászolgált. — Miért kell az erdödi járás ügyeit szanálni ? Egyszerűen azért, mert az erdődi járás Lkosai Pilissy Istvánnal, kerületük országgyűlési képviselőjével nincse­nek megelégedve és erősen tartja magát azon hir, hogy jövőre ha ismét fellépne, az erdődi járásból egyet­len szavazatot sem fog kapni. Neszét vette ennek Ko­vács Dezső dr. és elhatározta, miszerint érdemeket szerez arra, hogy ha majd Krassóban, annak idején képviselőjelöltként fog fellépni, az erdődi járás reá adja szavazatát. Ezért volt e hó 15-én Erdődön értekezlet. A „Magyar Király“ kávéházból. A. : A Kossuth-asztaltársaság zászloszen- telési ünnepélyén Singer Lipót fakereskedő a zászló-szeget „Az önálló vámterületért!“ jel­szóval verte be. B. : Singer valószínűleg azért óhajtja az önálló vámterületet, mert azt hiszi, hogy a vámsorompók felállításához a faanyagot ő tőle fogják beszerezni. HÍREK. — Jótékonyczélu adományok. A helybeli Kossuth Lajos asztaltársaságnak Gróf Károlyi István 100, Gróf Kátolyi Istvánná, Gróf Károlyi Gyuláné és Gróf Ká­rolyi Gyula pedig 50—50'koronát adományoztak. — Áthelyezés. Dr, Németh Béla vármegyei köz- igazgatási gyakornok Mátészalkáról városunkba helyez­tetett át. — Mulatság. Mint hírlik, városunkban Gróf Károlyi Gyuláné született Károlyi Melinda grófnő óhajára a nőegylet hangversenynyel egybekötött táncz-estélyt rendez a jövő hónap elején. Jövedelme a szegény gyermekek gyámolitására fog fordittatni. A hangver­senyen értesülésünk szeiint a „Műkedvelők zenekara“ is szerepelni fog, mely a nyári szünet után e hó 11-én ! uj tagokkal megszaporodva, megkezdte próbáit Vitek zenetanár szakavatott vezetése mellett. — Ros Hasonoh. Izraelita polgártársaink holnap csütörtökön és pénteken a héber számítás szerinti 5667-ik újévüket fogják megünnepelni. — Halálozás. Torner Béla helybeli kék-festő iparos, városi képviselő testületi tag, f. hó 14 én alig egy pár óiai betegség után, élete 40-ik évében elhunyt. Teme­tése nagy részvét mellett vasárnap délután volt. —- Feltört Wertheimszekrény. Vakmerő tettre vetemedett e hó 17-én délben Petrovits József, a Manyák és Tóth könyvnyomdájának kerékhajtója. Felhasználva azt az időt, mig a tulajdonosok és a személyzet ebédelni mentek,' feltörte a Wertheimszek­rény belső fiókját s az ott talált nehány koronát elemelte. Jó szerencse, hogy a tulajdonosok éppen az nap eszközöltek pár ezer korona kifizetést, ami ha nem történik, érzékeny kárt vallottak volna. Érdemes a megemlítésre, hogy a vastag aczélburok feltörését mindössze egy negyedórái idő alatt végezte Petrovics, és pedig a kasszabetörés terén nagy szakértelemmel. A rendőrség megtette a kellő lépéseket elfogatása iránt, a melynek eredményeképen már tegnap délelőtt a csendőrs^g kézrekeritette. — Szerencsétlenül járt kis fiú. A hétfői heti vá­sárról ballagott haza félé egy fényi tehénfogat. A Gyurovics gyógyszertára előtt özv. Patakiné napszá­mos-asszonynak egy 6—7 éves kis fia felkapaszkodott a szekér saroglyajára, miközben ballába az egyik hátsó kerék küllői közé akadt. A kerék a szerencsétlen gyermek lábát térden alól kettétörte. — Egy birói határozatról. Fedorka István becsület- sértési pert indított Orosz Janos nagykárolyi lakos ellen. Tegnap volt a tárgyalás, melyen Orosz vétkesnek mon­datott ki. Fedorka ügyvédje a törvény rendelkezése alapján kérte, hogy a vádlott a marasztaló Ítéletnek a „Nagy karoly “-ban leendő közzétételére köteleztessék. Az eljáró Dr. Serly Jenő albiró ezen kérelmet meg­tagadva, az ítéletet a „Nagykároly és Vidékéiben ren­delte közzé tétetni, Felperes ügyvédje ezen határozat ellen felebbezéssel élt. Ézekben regisztáljuk a tényeket. A dr. Serly albiró ur eljárására vonatkozó egyéni meg­jegyzéseinket majd csak a felső bíróságnak ez ügybeni döntése után fogjuk megtenni. — Halálozás. Özv. Berthóty Menyhértné szül. Thanhoffer Irma úrasszony folyó ho 18-án életének 65-ik évében városunkban elhunyt. Ma délután 3 óra­kor temetik. Az elhunytban Thanhoffer P.tl könyvkötő- iparos polgártársunk testvérét gyászolja. — Lövés a gencsi-utczában Az elmúlt szombat délután 4 és 5 óra között Fecske László, ennek neje és fia vályogvető czigányok bementek Hojlák gencsi- utczai korcsmájában és ott bort rendeltek. A korcs­mában már egy pár vidéki atyafi iszogatott, kikbe a czigányfamilia bele akart kötni. Hojlák a verekedést elkerülendő, távozásra hívta fel a czigányokat, kik ahelyett, hogy' szót fogadtak volna, megtámadták őt és fojtogatni - kezdték. Nagy nehezen sikerült őket az utczára kituszkolni. Fecske legyőzetése feletti dühében beverte a korcsma összes utczai ablakait, miközben Hojlák revolverét előkeritve reá lőtt. A golyó a hősködő czigány homlokát sértette meg, kit ápolás végett a helybeli kórházba szállíttatott a rendőrség. — Értekezlet. A nagykárolyi iparosok anyagi helyzetükön segítendő, múlt szombaton Némethy Sándor elnöklésével és lakásán előértekezletet tartottak, hogy megállapítsák azon módozatokat, amelyek hivatva volnának sorsukon változtatni. Az értekezlet ezúttal nem foglalkozott részletesebben a tárgygyal, amennyiben azzal behatóan csak egy közelebb összehívandó nagy­gyűlés fog foglalkozni, amelyen megbeszélés alá vétetnek a következő pontok : 1. Az iparosok anyagi helyzetének javítása. 2. A helyi és vidéki közönségnek felhívása csakis a helyi ipar pártolására. 3. Az ipaf- törvénv módosítására vonatkozó indítványok. 4. Katz Sámuel női divatterme Van szerencsém a tisztelt hölgyközönség szives tudomására hozni, hogy az az ŐSZÍ ŐS téli idényre az újdonságok megérkeztek, u. m. legújabb divatu kabátok, paletók és gallérok, a legelegánsabb és legújabb gyermek kabátok, köpe­nyegek legdivatosabb kivitelben, melyeket oly bámulatos olcsó árban bocsátók a n. érd. közönség rendelkezésére, hogy minden versenyt felülmúl. 2nTstg:37"lfzé,a:ol37-“betzn. (Piacztér). Továbbá ajánlom az újonnan érkezett bel- és külföldi divatkelméket, melyeket, ha a n. érd. közönség nálam vásátol, mérték szerinti legdivatosabb szoknyát és úját gratis szabok ki.

Next

/
Thumbnails
Contents