Nagykároly, 1906 (1. évfolyam, 1-32. szám)

1906-06-13 / 4. szám

/

NAGYKÁROLY.

Kérdés a magas menyekből.

„Meddig tart ez őrült hang-zavar még? Meddig szóltok még a hon nevében ? Kinek a hon mindig ajkain van,

Nincsen annak soha a szivében !“

_____ _____ Petőfi.

Ma

gasan álló, számbavehetö és boldog exisz- tencziák egymás között.

Az első: Na fiuk, ez még se járja ! Ha tovább is igy megy: felszámolunk. Majdnem kétségbe estem. A megyegyülésen egész egyedül voltam. Bár elég magasan állottam, nem látta mindenki, hogy ott vagyok.

A második: Bocsáss meg kérlek, dolgom volt. A bűnügyi ítéletek rettentően röviden vannak indokolva. A bírónál jártam el, hogy az indokolást hosszabban csinálja, de hába! A biró, sajnos, nem kapható erre. Túlságosan jószivü. Mi az a rongyos 40 korona, amit egy-egy nyílttéri közlésért kapunk ? Szó sincs róla, számbavehetö összeg, de azért mégis kevés, mert hiszen a gazdag alperesek fizethetnek.

A harmadik: Jobb a sürü garas, mint a ritka forint. Boldog vagyok ! Rósenberg Hesutól van kilátásunk egy uj bűnügyi perre. Az alperes jómódú. Egy újabb nyilttér. Okos_ ember csinálta azt a törvényt.

A negyedik: Én Manyák és Tóthnál voltam. Ráakartam bírni őket, hogy vegyék át a kiadói jogot fele haszonra, de úgy, hogy a 3500 korona közös tartozásunk csak egyedül őket terhelje. Nem sikerült a terv. Fiuk, az a két Gutenberg-ivadék nagyobb zsidó, mint mi mindnyájan vagyunk!

Hiába biztattam őket, hogy a 3500 koronába a fáklyásmenet költségei is bentfoglaltatnak, s igy az annak rendezéséért most a mi tulajdonunkban levő dicsőség reájuk háramlik át: rám se hederitettek. Furcsa IgNincs bennük becsvágy.

Az ötödik: (Átszellemült arczczal azon tűnődik: vájjon hova fogják őt innen elhelyezni.)

Szerenád.

A városunkban időző 24 idomított macskából álló zenekar í. hó 10-én városunk r ege n era t óra i tiszteletére szerenádott adót.

HIRE K.

— Lapunk mai száma 2000 példányban jelent meg.

— Személyi hírek. Gr. Károlyi István kerületünk országgyűlési képviselője a szombat reggeli személyvonattal városunkba érkezett. — Debreczeni István polgármester a fővárosból hazaérkezett.

— Évforduló. Junius 8-án, királyunk megkoro- náztatásának évfordulója alkalmából a helybeli róm. kath. templomban hálaadó istentisztelet volt, amelyen az állami, vármegyei és városi tisztviselői kar csaknem teljes számmal vett részt hivatalfőik vezetése alatt. A szent misét ezúttal dr. Schweighoffer János czelebrálta.

— Áthelyezés- Az igazságügyminiszter Puskás Ignácz helybeli járásbirósági Írnokot a monori járásbírósághoz helyezte át.

— Nemes tett. F. hó ll-én, a De'oreczen felől este 6 órakor érkező személyvonat egyik III. oszt. kocsijából egy kalauz 4 toprongyos, Máramarosba való embert szállított ki, mert az illetők útiköltség hiányában jegy nélkül akartak haza utazni. Az állomásnái szolgálatban levő rendőr már éppen a rendőrségre akarta kisérni a szánandó embereket, midőn a váróteremben időző Gróf Károlyi Isivánné értesülvén az esetről, 20 koronát adott át az állomásfőnöknek, ki abból a 4 szegény utasnak lakhelyükig érvényes jegyeket váltott és a még fenn maradt 5 koronát közöttük, a grófné kérelme folytán szétosztotta. A nemes szivü grófnőt a közönség lelkesen megéljenezte.

— Debreczeni István szerepe a polgármesterek értekezletén. A polgármesterek körében két éve mozgalom indult meg a városok anyagi bajainak orvoslása, uj városi törvény s a tisztviselők szolgálati pragmatikája és fizetésrendezése érdekében. A héten tizenöt hazai város küldöttje érkezett a fővárosba a mozgalom kész tervezetének letárgyalására és a kormányhoz benyújtandó memorandum részleteinek megbészélésére. A városok országos kongresszusára előreláthatóan szeptemberben kerül sor. Az értekezleten melyet kedden kezdtek meg, megjelent Debreczeni István városunk polgármestere is, aki a városi tisztviselők fizetésrendezésének alaptervezetét terjesztette elő. Gondos tanulmányra valló javaslatát néhány módosítással elfogadták.

— Millen idők! miilen idők! Ilosvay Aladár Nagy Sándorral barátkozik. Luby Géza Rába Laczival sétál. Kovács Dezső Madarassy Gyulával van jó viszonyban. Természetes, hogy ebben nincs semmi különös. De hát hol van a lángpallosu „Szatmárvármegye“, amely Pichler örökét átvéve: árgusszemmel vigyáz a hazára? Miért nem harsogja erre is: „Hazaárulás! Hazaárulás! Hazaárulás!“?

— Gyász. A nagyasszonyok egyre kisebbedő csapatjából szólított ismét az Ur magához egyet: Asztalos Györgyné született Máthé Karolina megszűnt a szegények segítője, az árvák istápolója, a szerencsétlenek vigasza lenni, az ősz nagytiszteles asszony megszűnt élni. Elhunyta. fölött kesereg nemcsak az egyház- kerület minden hívője, de valláskülönbség nélkül Nagykároly minden gyermeke, mindenki, akivel a Nagyasszony egyszer is beszélt, aki csókolhatta áldásos kezét, a ki hallgatta istenhivő, vigasztaló, bátoritó szavát. Emléke mindenha élni fog közöttünk. A nagy asszony1 temetése f. hó 9-én d. u. 4 órakor volt a város osztatlan érdeklődése mellett. Gyász-szertartás előtt a helybeli csizmadia és timár-ipartestület egyesitett énekkara megható gyászdalt énekelt, miután Kincses István lelkész szent beszéde következett. A temetőben Kovács Gyula s. lelkész könyekig ható beszéddel búcsúztatta el köztisztelt és közszeretetben álló néhai nagytiszteletü asszonyunkat férjétől, gyermekeitől és ismerőseitől. A mindvégig kiváló figyelemmel kisért beszéd mély benyomást gyakorolt a jelenvoltakra s alig volt szem, mely hatása alatt száraz maradt volna. Kegyeletük adóját a megboldogult iránt koszorúikkal a következők rótták le: F'elejthetetlen hu társának — szerető férje. A legjobb anyának .—■ Vilma és családja. Kedves mamának — Józsi, Mariska, Maricza. Kedves jó anyánknak — Róza és Kálmán. Feledhetetlen jo mamának és nagyanyának — Ilka gyermekeivel, Szeretett jó anya és Nagyanyának — Asztalos Lajos és családja. Felejthetetlen jó Mama és Nagyanyának — Ilonka, Endre, Ernő. Szeretett testvéremnek —: Ida és gyermekei. Szeretett lelkésze nejének — az ev. ref. egyház. Igaz részvétellel — az ev. ref. iskola tanítói és növendékei. Tisztelete és szeretete jeléül — Debreczeni István és családja. Felejthetetlen jó rokonnak — Mari és Mariska. Utolsó üdvözletül — a Jászi család. Ezenkívül számos élővirág koszorú, köztük a Márton és Lukács család is. Szerkesztőségünk is a legigazabb részvéttel osztozik a gyászba borult család nagy fájdalmában és őszinte lélekkel kiván örök nyugalmat a minden szépért, jóért, nemesért buzgón lelkesülő úrnőnek. A csaíád a következő gyászjelentést adta ki: Asztalos György ev. ref. lelkész és gyermekei a nagyszámú rokonság nevében is mély fájdalommal tudatják a híven szeretett nőnek, édesanya es szépanyának vencsellői Máthé Karolinának életének 71-ik, boldog házasságának folyó június hava 7-én 54-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei folyó hó 9-én délután 4 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint végnyugalomra tétetni. Nagykároly, 1906. évi junius hó 8-án. Legyen áldott emlékezete ! Asztalos Ilona özv. Lengyel Paine, Asztalos Vilma id. Mády Lajos neje, Asztalos Lajos Kunszt Irma férje, Asztalos Bertalan, Asztalos Kálmán Csőkör Róza férje, Asztalos László, Asztalos Mariska Berey József neje, gyermekei. Id. Mády Lajos, Berey József vejei. Lengyel Ilona Koricsánszky Endréné, Lengyel Sándor Bállá Karolina férje, Lengyel Margit Farkas Antal neje, Lengyel Emilia, ifj. Mády Lajos, Mády Vilma, Mády Gyula, ifj. Asztalos Lajos, Asztalos Irma, Asztalos Aladár, Berey Mariska unokái. Koricsánszky Ernő, Lengyel Palika, Lengyel Liliké, Lengyel Alice dédunokái. Özv. Fesős Endréné szül. Máthé Ida, Máthé Károly, Máthé János testvérei.

— Pertörlcs. Még a darabont éra idejében történt, hogy Dr. Brebán Aurél akkori vármegyei jegyzőt Kirllia, Mercs ügyvédjelöltek és Simkó Aladár ecsedi- láp társulati hivatalnok hazaflatlan magatartásiért a a Magyar-király kávéházban inzultáltak. Az ügy a szatmári kir. ügyészség elé is vittetett, a hol ellenük könnyű testi sértés czimén eljárás is lejt indítva. Mint biztos forrásból értesülünk, az igazságügyminiszter a napokban az emliteitekí ellen indított perben az eljárást beszüntette. Az ügy egyébiránt közelebb a' képviselőházban interpelláczió tárgyát fogja képezni.

— Halálozás. G o z n e r Antal kaplonyi földbirtokos f. hó 9-én a nagykárolyi közkórházban váratlanul elhunyt. A megboldogult családja ez alkalomból a következő szomorujelentést adta ki: „Alólirottak az összes rokonok nevében is szomorú szívvel jelentik a felejthetetlen jó férj, apa és rokonnak G ózner Antalnak folyó hó 8-án éjjel 11 órakor, életének 58-ik, boldog házasságának 24-ik évében történt hirtelen elhunytát. A megboldogult hűlt teteme f. hó 9-én délután fel 4 órakpr fog a nagykároiyi városi közkórházban beszenteltetni és f. hó LO-éti délután fel 4 órakor a róm. kath. egyház szertartása szerint a kaplonyi róm. kath. sirkertben örök nyugalomra helyeztetni.'Kaplony, 1906. junius 9. Áldás es béke lengjen porai felett! Stuller József és neje, Róth Juliánná, Gréf József és neje, Stuller Róza, Stuller Lajos és neje, Kaufmann Margit,

. Özv. Góznef Antalné szül. Stuller Berta neje, Gózner. Dezső fia, Özv. Gózner Istvánná, szül. Vinkler Mária és gyermekei: Gózner Ferencz, Gózner Károly, Gózner Elek dr., Gózner Mária, Gózner Kálmán.“. A megboldogult városunkban is köztiszteletben állott s mint a füg- 'getlenségi párt oszlopos tagja tevékeny részt vett a párt mozgalmaiban. E fölötti hálájának adott kifejezést a pártvezetőség, midőn a temetésen, mely nagy gyászpompával ment végbe, testületileg vett részt s díszes koszorút helyezett a ravatalra. A gyászszertartás után a temetőben Papp Béla ügyvéd, a párt elnöke mondotta el búcsúztatóját, mely sok jelen volt szemébe igaz könyeket sajtolt. A megboldogultban dr. Gózner Élek helybeli ügyvéd nagybátyját gyászolja.

— Öngyilkosság. Nagy László napszámos ma reggel ujsor-utezai lakásán felakasztotta magát.

— Halálozás. Ehrenstein Adolf derek iparos polgártársunk tegnap délben félnapi betegség után 56 éves korában váratlanul elhunyt.

— Medárd-nap. A néphit azt tartja, hogy ha junius 8-án, Medárdkor esik : negyven napig lesz részünk az esőben. Az idén pedig Medárd nem jól viselte magát, mert ugyancsak megeredtek az egek csatornái s árasztották el újból a vetéseket. Nagy baj ez a gazdákra és általában az emberiségre, mert a sok esőzés következtében a szokatlanul gazdagnak mutatkozó termés, főkép pedig a gabonanemüek már is megdültek s igy előre láthatólag tetemes kárt okoztak. És úgy látszik, hogy van alapja a néphitnek, amennyiben azóta csaknem kivétel nélkül minden nap van részünk az ég áldásában (!) s félős, hogy az egész búzatermés áldozatul fog esni az időjárásnak. A tengeri vetés is helylyelközzel sárgulni kezd és a ragya is mutatkozik. Mi sem természetesebb, minthogy a munkálatok a túl nedves talajban szünetelnek, ami szintén a terméskilátások rovására Írandó fel.

— Tánczmulatság. A nagy károlyi kereskedő ifjak köre julius elején a polgári olvasókör helyiségében tánczmulatságot rendez. A mulatság tartásának napját a rendezőség közelebb határozza el.

— Elgázolás. folyó hó ll-én délelőtt egy nagykárolyi magánfogat Láng Vendel kálmándi lakos leányát elgázolta. A gyermek nagyfokú zuzódásokat szenvedett s szülei házuknál részesül orvosi ápolásban.

— Nyolczórai záróra. Kereskedő segédeink f. hó 9-én este a „Központi-szálloda“ éttermében gyűlést tartottak, melyen többek hozzászólása után elhatározták, hogy mozgalmat indítanak az iránt, miszerint az üzletek este 8 órakor zárassanak. Az üzlettulajdonosok e kivánalom előtt szívesen meghajoltak s igy a vevő-közönség ezután úgy intézkedjék, hogy szükségletét kellő időben szerezze be.

— Rendőrségünknél e héten semmi különös esemény nem fordult elő. Bejelentetett ugyan egy pár kisebb lopás, ezek adatai azonban, minthogy a nyomozások még befejezve nincsenek, nyilvánosságra ezidő szerint nem hozhatók.

— Népgyülés. A nagykárolyi szoczialisták vasárnap f. hó 17-én d. u. 4 órakor a Gróf Károlyi György- téren (nagy piacz-téren) népgyülést tartanak a következő napi-rénddel: 1. A nép gazdasági és politikai helyzete ; 2. Nagykárolyi munkás-viszonyok; 3. Miképen védjük meg szervezetünket ?

— A krasznabélteki fürdő mint már jelentettük is, teljes átalakításon megy keresztül, ezen átalakítási munkálatok rövid időn keresztül befejezést nyernek s ennek megtörténte után ünnepélyes megnyitással lesz átadva rendeltetésének, miről a n. é. közönség értesítve lesz. A fürdőszobák folyó hó 10-től már a közönség rendelkezésére állanak.

EGyhÁZ ÉS ISKOLA.

— Templomfestés A nagykárolyi gör. kath. templom restaulálásra nagyon is rászorult falai festés alá vétettek s igy közelebb uj köntösben láthatják az egyház hívőit. Csupán az az egy észrevételünk van itt: miért készítteti ezt a munkát az egyházközség budapesti festővel, holott vannak nálunk is elismert szakemberek, akik azt épp oly jutányosán és jól elvégezték volna ?

Ipar, kereskedelem, közgazdaság.

Uj pénzintézet alakulása városunkban.

Egyik helybeli lap azt újságolja, hogy városunkban egy uj pénzintézet van alakulóban. Hogy a már meglévő 4 pénzintézet teljesen kielégíti a közszükségletet, sőt ha Nagykároly közgazdasági viszonyait szorosabban vizsgáljuk, ezt is soknak találjuk; hogy ennél égetőbb sürgősségű intézmények várnak megalakulásra : az nem ebbe a rubrikába tartozik. A fődolog az, hogy 2 szereplő ügyvéd még ez ideig nem banki ügyész. Ezt a mulasztást kell minél előbb helyre pótolni, mely okból remélhetőleg nemcsak egy, de 2 pénzitézet is fog létesülni. Az uj bank hallomás szerint pincze szövetkezettel lesz egybe kapcsolva. Az Istenért! talán csak nem gondolnak az alapítók pincze- váltókra. ?

— „Nagykárolyi birtokossági malom r.-t“ E czim- mel a közel múltban uj iparvállalát alakult városunkban s az építkezés a villamos-telep szomszédságában már kezdetét is vette. Hogy az uj malom létesítése mennyire szükséges, fölöslegesnek tartjuk bővebben indokolni, csupán azt jegyezzük meg, hogy az érdeklődés iránta oly nagymérvű volt, miszerint a kibocsátott 1000 drb 40 koronás részvény csakhamar jegyezve lett s igy a malom alapítása rövidesen megtörténhetett. Folyó évi május hó 27-én volt az alakuló gyűlés megtartva a városháza nagytermében, amelyen a részvényesek csaknem teljes számmal vettek részt. A gyűlés elnökéül Debreczeni István polgármestert választotta meg, jegyzője pedig Néma Gusztáv városi tanácsjegyző volt. Miután konstatáltatott, hogy a részvények jegyezve vannak, a részvénytársaságot az alakuló gyűlés megalapitottnak nyilvánította s az igazgatóságba három évi időtartamra megválasztotta a következő részvényeseket: Marián Ferencz, Csőkör Ferencz, Lukácsovits János, Bunda Miklós, Merts Imre, Orosz Lajos, Jakab Zoltán, Lochmájer Márton, Lucz György, Bordás Imre urakat. Felügyelő-bizottsági tagok lettek egy évi időtartamra: Pfeifer Ede, dr. Vetzák Ede és Stromájer Ferencz; póttagok: Ja- nitzky Albert és Szabó János urak. Az ügyvezető elnöki állás ez idők szerint még betöltetlen. A közgyűlés elnök indítványára az alapítás körül szerzett érdemeinek elismeréséül Lucz György és Néma Gusztáv tagoknak jegyzőkönyvi köszönetét szavazott, megválasztva Néma Gusztávot a r.-t. titkárául is. A villamos motor 45 tényleges lőerejü s Ganz- ésTársa-féle budapesti gépgyár produktuma. Az épület készítése már annyira előre haladt, hogy junius 25-én már át lesz adható a Greppel Hugó-féle fővárosi malomberendezési vállalatnak, aki egy hó alatt kötelezte magát a berendezések teljesítésére s igy hacsak előre nem látható akadályok közbe nem jönnek, az uj malom folyó évi augusztus hó 1-én rendelkezésre fog bocsáttatni.

Kiadótulajdonosok: A szerkesztők.