Nagykároly, 1906 (1. évfolyam, 1-32. szám)
1906-10-10 / 21. szám
NAGYKÁROLY Szatmámrmegye a Rákóczi-ünnepen. Szatmárvármegye állandó választmánya tegnap d. e. Dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt ülést tartott. Áz ülés tárgya Szatmár- vármegyének a II. Rákóczi Ferencz nagyságos fejedelmünk és bujdosó társainak temetésén való képviseltetése módozatainak megállapítása volt. Az állandó választmány a közgyűlés utólagos jóváhagyása reményeben felhatalmazta az alispánt, hogy vármegyénk méltó képviseletének költségére egy évi közművelődési pótadó 1/2°/o-át (ami körülbelül 8500 koronát tesz ki), utólagos elszámolás kötelezettsége mellett felhasználhasson. Ezután elhatároztatott, hogy a budapesti gyászünnepre vármegyénk dr. Falussy Árpád főispán vezetése alatt küldöttséget meneszt. A küldöttség tagjai diszrnagyar ruhában fognak megjelenni. Budapesten a nyugoti pályaudvartól kiinduló diszmenetben vármegyénk 2 disz- ruhás lovassal is képviselve lesz, kiknek egyike a vármegye tulajdonában levő Rákóczi zászlót, egyike pedig a törvényhatóság zászlóját fogja vinni. A Kassán tartandó temetésre Szatmárvármegye egy lovas és négy gyalogos bandiriu- mot küld, továbbá öt népies küldöttséggel kép viselteti magát. Az alispán a fejedelem, Zrínyi Ilona, Bercsényi és Csáky koporsójaira Szatmárvármegye közönsége nevében koszorúkat helyez. Tököly hamvainak temetésén Kézsinár- kon szintén küldöttséggel lesz vármegyénk képviselve. A gyászünnepelyen a főispán, valamint az alispán mellé 2—2 diszruhás hajdú lesz kirendelve. Az előjelekből ítélve az országos ünnepély már külső díszénél fogva is méltó kifejezése lesz azon mély kegyeletnek, mely II. Rákóczi Ferencz és bujdosó társainak ragyogó emléke iránt kiolthatatlanul el az ország lakosainak szivében. — A vármegyei pénztár és számvevőségek visz- szaállitása már a közel jövőben várható s igy a volt vármegyei számvevőségi tisztviselők ismét visszakerülnek a vármegyéhez. A főpénztárosi és főszámvevői állások választás utján lesznek betöltve, melyekre tud- tunkkal több volt vármegyei számvevőségi tisztviselő fog pályázni. Első helyen emlegetik Gallasz Ödön volt vm. tb. főszámvevőt, nagykárolyi járási számvevőt és Budaházy Zsigmond p. ü. számellenőrt. Lóverseny Nagykárolyban. Bérezi urfi lovagolna, Azaz, hogyha lova volna. De ha ló nincs van pennája: Kapja magát felül rája. Tulipános nagy haraggal, Szatmár város felé nyargal. És reájuk támad nyersen: „Mért nincs nálunk is lóversenyt“ Óhajának nincs alapja, Lóversenyez becses lapja. Es mert nincsen versenyló itt: Lóvá teszi olvasóit. Városi képviselőtestületi. közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete folyó hó 7-én délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a tisztviselőkkel együtt mintegy 40-en vettek részt a 166 képviselőtestületi tag közül. Élénken igazolja ez a képviselő uraknak a közügyek iránti érdeklődését. Napirend előtt elnöklő polgármester bejelentette Torner Béla városi képviselő halálát és azt, hogy az igy megüresedett helyre Wächter Károly póttagot hívta be. A tárgysorozatot a következőkben tárgyalták le: 1. A belügyminiszter leirata, mely szerint a színkör építésére 45 ezer korona államsegélyt engedélyezett, tudomásul vétetett, egyben elhatároztatott, hogy amennyiben a megadott államsegély csak évi 3000 koronás részletekben lesz kiutalva, a szinkör-épités czéljára 35 ezer koronát a város kezelése alatt álló különféle alapokból kölcsönkép vesznek fel és megállapították egyúttal ezen kölcsön visszafizetésének módozatait is. 2. A legtöbb adót fizető városi képvise'ők névjegyzéke megállapittatott. 3. A kereskedelmi miniszter rendelete alapján társaskocsi szabályrendelet alkottatott. 4. A kezelés egyszerűsítése tárgyában a vármegyei és községi pótadók együttes kivetésére vonatkozó előterjesztés napirendről levétetett. 5. A Gregersen G. és testvére ezég megkereste a várost, hogy a Nagykároly—mátészalka—csapi h. é. vasút részvénytársaság igazgatósága a maga részéről egy tagot jelöljön ki. A képviselőtestület Debreczeni István polgármestert hozta javaslatba. 6. Turcsányi József kérvényét, melyben magát nagykárolyi illetőségűnek elismertetni kéri, elutasították. 7. A szeptember havi pénztárvizsgálat jegyzőkönyve tudomásul vétetett. — Ki lesz a nagykárolyi függetlenségi pártelnöke? A „Szatmárvái megye“ azt újságolja, hogy a párttagok egyértelmüleg Schuszterits Ferencz polgártársunkat kívánják ezen elnöki tisztre megnyerni. Több párttagot megkérdeztük ez irányban, akik kijelentették, hogy ezen egyértelmű elhatározásról mit sem tudnak. Tulipán-bank. Közgazdasági tevékenység, mint magánérdek. Mozgolódnak a gründolók. Szövetkezés a haladó-párttal. Emlékeznek olvasóink, hogy a folyó év junius havában városunkban egy uj pénzintézet létesítését tervezték, mely pénzintézet áruraktárral, közlekedési vállalatokkal, pincze szövetkezettel, versenykuglizással, dijbirkózás, szabaduszás stb.-vel kapcsolatban működött volna. Köztudomású dolog az, hogy városunkban a már meglévő négy pénzintézet a közszükségletet teljesen kielégíti. Újabb pénzintézetre tehát nálunk semmi szükség nincs. A nagyhangú, komikus alapítási tervet mosolyogva vette tudomásul a közönség, annál is inkább, mert mindenki nagyon jól tudta, hogy a tervezett pénzintézet nem a pangó közgazdasági viszonyok fellendítése, hanem kizárólag egyes szerepelni és a helyi közéletet mindenáron dominálni akaró egyének önző magán érdekeinek istápolására szolgált volna. A tervet tehát akkor egyszerűen lefújták. Kovács Dezső dr. azonban sehogy se tud beletörődni helyzetébe. Ha már nem adatott meg neki, hogy mint közjegyző váltókat óva tol jón, legalább ó v a t o 11 a t n i óhajt ilyeneket. Meg aztán nagyon jól tudja, milyen hatalommal bir egy pénzintézet vezető férfia. Milyen szépen lehetne élni ezzel a hatalommal akkor, mikor erre egyéni szempontból szüksége van. Mert hát felesleges jelezni is, hogy a tervezett bank vezetője, irányitója, egyszóval mindene Kovács Dezső dr. lenne. A tervezett bank létesítésének legfőbb akadálya az volt, hogy az alapítás eszméje idő előtt került a nyilvánosságra és a beugratni készült nagyközönség még elég korán megtudta, hogy nagyhangú üres szólamok puffogtatásával csupán vak eszköznek akarták felhasználni, egy nehány rebach-lovag érdekeinek előmozdítására. A bank terve a napokban ismét felmerült. Azonban. Kovács Dezső dr. most már óvatosabb. A legnagyobb titokban, a múlt csötörtökön estefele irodájába értekezletet hivott össze, a melyen ismét javaslatba hozta a Tulipán-bank létesítését. Az értekezleten, amint értesülünk, legnagyobb részben haladó-párti egyének vettek részt. Köztük Jeney Géza is. Lám, lám, Kovács Dezső, a nagyhazaffy első volt azok közt, kik a haladók boykottálására a jelszót kiadták. De azért ne szo- morkodjon, mi nem Ítéljük őt el. A politika is más, a banküzlet is más. Az értekezlet lefolyása igen lanyha volt és a tervezett bank ügye sokkal roszabbul áll mint ezelőtt. Érdekes, hogy az alapítás czéljából meghívottak 3/i része mind nagyobb összegekkel adósai a helybeli pénzintézeteknek, mely kölcsönök teljes kifizetésére a illetőket már a legközelebbi lejáratkor felfogják hivni. Ily körülmények között alig hisszük, hogy a jelen volt urak még egyszer bankosdit akarnának játszani. Indítsanak mozgalmat egy oly részvénytársaság alakulása czéljából, mely nem kölcsönök nyújtásával, hanem kizárólag ipari és kereskedelmi vállalatok létesítésével foglalkozna. Ez hasznára volna városunknak és mi volnánk az elsők, akik annak diadalra jutásán közreműködnénk. lyegve a távolból furulyaszó, harangzúgás vagy más a levegőt megrezgető hang hallatszik, hogy lényünk szinte változáson megy keresztül s ezerféle gondolat üt tanyát agyunkban, melyek érzelembensőséggel telt kedélyünk legméltóbb tolmácsolói. A zene lényegét tekintve, annak hatása kétféle; mindkét esetben azonban a közvetlenség a hatékony tényező, mely a zene lényegével elválaszthatatlanul egybefügg A hatás benső vagy külső hatás. Előbbi a klaszikai, utóbbi a vig, népies, fülbemászó s nem erős hangkombinácziókon alapuló, hanem könnyedén tartott s igy könnyen felfogható zene. Ebből nem világlik ki az, hogy a klasszikái zene tisztán csak számitó ész produkeziója, mert a mesterkélten összeállított mű sohasem hat azzal a bensőséggel, mint az érzelem befolyása mellett alkotott, hanem az érzelemmel párosult gondolkozó észnek egy magasabb fantasztikus világba átrengése előidézte érzelemtudatok tolmácsolása. A zene hatása még a zenét nem értő s műveltséget nélkülöző embereknél is bámulatos. Annak hallatára ujon- gásba tör ki és munkája is könnyebben folyik, tehát a zene nemesen szórakoztató. Ha a zene hatását szemügyre vesszük, visszapillantván a múltba, a görögöknél igen sok figyelemreméltó példát találunk, melyek közül kiemelendő Orpheus, az akkori hires költő és dalnok éneke, melynek hatása állítólag oly nagymérvű volt, hogy a kövek is tánezra kerekedtek (?) s nem volt kedély, mely meg ne indult s nem volt szív, mely bensőséggel el ne telt volna annak hallatára. A zene hatásával foglalkozók, azt kutatók sok mindennek jöttek nyomára, ami a zenének a szervezetre való jótékony hatását illeti s melyet értékesíteni is törekedtek. A zene a szív beszéde s rég igaznak bizonyult már az a mondás, hogy aki a zenét szereti, az nem lehet rossz ember; még igazabb azonban a német köz- mondás, amely igy hangzik : _______________________ „We r nicht liebt Wein, Weib und Gesang, Der bleibt ein Narr sein Leben lang“. (Aki a bort, asszonyt és éneket nem szereti, egész életén át bolond marad). Kiben a zenei érzék kihalt vagy vele nem született s ellenszenvvel viseltetik a zene iránt, az sohasem fogja az életben ama magasztos érzelmeket tulajdonul bírhatni, melyek a zene hatásában rejlenek. Áttérve a zene további lényegére érzelem-meg- ragadó erejében nyitját keresvén, arra bukkanunk, hogy nem pusztán a közvetlenség és mély érzelem párosu- lása az, mely a hatást oly intenzívvé tudja tenni, hanem maga a természet által a zenének nyújtott különös hatási fölény a többi művészetekkel szemben. A zene megtartotta és megőrizte uralmát örök időkre s nem befolyásoltatván semmi által, fejlődésnek indult s bő alkalmat nyújtott azoknak, kik vele foglal koznak, a fejlesztést nagyban elősegíteni. Zene: már maga a szó is magába zárja a lelkesedés fogalmát s aki annak hallatára sem buzdul és lelkesül, az csak szív, vagyis nemes érzelmek nélküli ember lehet. Kik a zenét laikus füllel hallgatják, a zene okszerű hatásáról közvetlen tudomással nem bírnak, mert a felfogást és érzelmet is finomítani kell, ami hosszú idő, sok esetben azok a legkevesebbet érők. Komplikált dallamfűzésü klasszikus zenemű laikus fülnek nem igen való, mert ott a számitó ész ténykedése s a finomított érzelem jelenléte szükségeltetik, ezek nélkül a megértés szóba se kerülhet. A zenéről Beethoven által hangoztatott aranymondás : „Mukik ist eine höhere Offenbarung, als alle Weisheit und Philosophie“ legméltóbb kifejezője az eddig általam mondottaknak, mely azonban nem úgy értendő, hogy a zene különös tekintetben a tudományok, illetve filozófia fölé volna helyezendő, nem, hanem csakis hatását véve szemügyre, kénytelenek vagyunk azon meggyőződésnek kifejezést adni, hogy zene nélkül nem képzelhető magasztos, mély megfontolási képességgel párosult érzés, melynek kifolyása a tudomány. Az élet bennünket arra tanít, hogy társadalomban élve, az abba bevett szokásokhoz alkalmazzuk magunkat. így vagyunk a zenével is, az is, mint nélkülöz- hetlen műveltségi tényező szükségszerűen kell, hogy minden magát magas műveltségűnek tartó családnál kultiváltassék, esetleg hangversenyek látogatása által nemesbittessék az érzelem, melynek az életben erkölcsi hasznát vesszük. Boldog az, kit a zene megindít, kit meghat s könnyekre fakaszt, ezek a lelki boldogság könyei, mely után megkönnyebbedés áll be, innen vevén különben a szó eredetét. Kit azonban a zene hangja érintetlenül hagy s benseje változatlan marad, abból a nemes érzés kihalt s élte hasonlítható egy emberi ruhába öltöztetett fabábhoz, mely az emberekre nézve csak látszólag él, de ténykedése azonos a fabábéval. A zene hatását igy fejtegetve ama meggyőződésre jutunk, hogy nemesebb, szebb s érzelem-megragadóbb nálánál nem létezik Mielőtt befejezném e rövid értekezést, csak azon óhajomnak akarok kifejezést adni, hogy bár a zene sokak által meg nem értetvén, nem idézi elő a kívánt hatast, minek következtében elkedvetle- nedés, a zene iránti közöny váltja fel az előbbi érdeklődést ; ennek következtében törekedjünk fokról-fokra haladva megérteni a zenét és megválogatván a meghallgatandó müveket, a mély zene előidézte érzelmeket tegyük magunkévá. Mert csak a zene uralja kedélyünket, az velünk mulat, velünk érez, busul ha rossz kedvünk van, sőt meg is vigasztal. Ezek oly tulajdonságok, melyek más művészetekben fel nem lelhetők. Éljünk hát és szeressük a zenét, hisz még a másvilágba is könnyebben távozik el lelkünk, ha a földtől zeneszóval búcsúztatjuk el. Katz Sámuel női divatterme Van szerencsém a tisztelt hölgyközönség szives tudomására hozni, hogy az az ŐSZÍ éS téli idényre az újdonságok megérkeztek, u. m. legújabb divatu kabátek, paletók és gallérok, a legelegánsabb és legújabb gyermek kabátok, köpenyegek legdivatosabb kivitelben, melyeket oly bámulatos olcsó árban bocsátók a n. érd. közönség rendelkezésére, hogy minden versenyt felülmúl. 3íTa-g'3r]sé,zol37-Toa,Z2. (Piacztér). Továbbá ajánlom az újonnan érkezett bel- és külföldi divatkelméket, melyeket, ha a n. érd. közönség nálam vásárol, mérték szerinti legdivatosabb szoknyát és úját gratis szabok ki.
