Nagykároly, 1906 (1. évfolyam, 1-32. szám)

1906-09-26 / 19. szám

NAGYKÁROLY. Szüksége van továbbá az iparosoknak olyan ügyészre (ügyvéd), aki minden ipari ügyből felmerülő jogi ügyet részükre díjtalanul intéz el és minden irányban ingye­nes jogvédelemben részesíti. A kölcsönös támogatásra szolgáló egye­sülés pedig azért kívánatos, hogy mint egy nagy és tekintélyes testület tagja, necsak egy­oldalú, hanem társulati védelemben is része­süljön mindenütt, ahol arra szükség van. Hogy pedig egy testületnek rendes sajtó­orgánum szükséges, azt felesleges külön még csak megemlítenünk is. Ezekben van összpontosítva a nagykárolyi iparosok szervezkedő gyűlésének tárgysorozata, s nagyon természetes, hogy egy nagy-gyülés lesz hivatva felette Ítéletet mondani. Azonban ne feledjük el, hogy ha e prog- rammpontok keresztül vitetnek; ha a „viribus unitis“ jelszóval zászlójukon iparosaink össze­tartva oda fognak kitartóan hatni, hogy egy­más érdekeit minden iiányban megvédik: úgy az övék lesz a győzelem pálmája. Elég volt az alvásból! Tessék felébredni és hozzá látni a kitartó, közös muukahoz ! Kovács Dezső dr. dalaiból. Megy a gőzös, megy a gőzös Erdőd felé. Ide is van szabad-jegyünk: Üljünk belé. Én vagyok a masiniszta, Aki Erdőd köz-ügyeit Igazit ja. * Az erdődi járást járom én, A követválasztást várom én. Ha már nem lehettem közjegyző: Leszek talán ott képviselő. Tüntetés a hazafiatlansággal. Csak azért is németül! Hol van a hitközségi elöljáróság? Megbotránkozva hallgatta végig minden jó magyar érzelmű zsidó, Fürth Ferencz rabbi német prédikáczióját, melyet a múlt heti izraelita újév alkalmával a tem­plomban mondott. Az ember nem tudja, hogy tulajdonképpen mi a czélja a rabbi ur hazafiatlan tüntetésének. Fogadást ajánlunk arra, hogy a jelzett időkor a templomban jelenlevők 2 °/o-ka sem értette meg Fürth Ferencz ur ékes németnyelvű beszédét. Ez volt talán a válasz a „Nagykároly“ múltkori felszólalására? Szomorú dolog. Minden személyeskedéstől menten, kizárólag az izraelita vallásu magyarok hazafisága érdekében kérdjük: Mivel érdemelte meg a mi édes magyar nyelvünk ezt a sértő mellőzést? Kérdjük, hogy a ,.Schulchan Arech“ melyik czikke helyezi elébe a német nyelvet a magyarnak? Kérdjük, mire való és van e czélja az olyan prédikácziónak, melyet a hallgatóság meg nem ért ? Fürth Ferencz rabbi ur magatartása a magyarság szempontjából tűrhetetlen. A nagykárolyi státusquo izr. hitközségben nincs még egy töredék sem, mely a magyar nyelvnek ellen­sége lenne; és ha van: hadd lássuk, kik azok az Achanok, kik a hazafiatlanság szégyen-bélyegét akarják a zsidóságra ütni ? Pusztuljanak a magyarság ezen árulói. A mi édes magyar nyelvünk semmivel sem szol­gált reá a mellőzésre, mert mi és gyermekeink csak ezen értünk, ezen fejezzük ki örömünket, bánatunkat, hálánkat. Csupán imáinkat mondjuk el a hagyományos héber nyelven (és nem németül) de érezni és lelkesedni csak magyarul tudunk. A mi „Schulchan Arech“-unkban és a mérvadó rabbijaink által összeállított és a hitéletre vonatkozó elvi határozatokban sem foglaltatik tilalom a magyar nyelvű prédikáczió ellen, mert ha volna, kitépnők az azt magukban foglaló lapokat és megtagadnánk vele minden közösséget. Egyedül az oroszországi kolomeai csoda rabbi tett egyszer ilyen nyilatkozatot, mely ellen azonnal tilta­kozott a magyar rabbinusi kar. Az izraeliták hitéletében csupán a héber nyelvnek van fontossága. És ezt oly tiszteletben tartjuk, mint a katholikusok a latin nyelvet. A legutóbb lezajlott Kossuth-asztaltársasági zászló- szentelési ünnepélyen Fürth Ferencz rabbi elég csinos hazafias színezetű kis beszéd kíséretében verte be a hitközség zászlószegét. Hogy egyeztethető össze a magyar hazafiság a germánizálással ? Különben a rabbi ur makacskodása után, a jövő­ben csak a státusqou izr. hitközség elöljáróságához lesz szavunk. A hitközség hazafias reputácziójának megóvása czéljából az elöljáróság kötelessége az, hogy a magyar hitszónoklat tartására vonatkozólag már régebben hozott határozatát rabbija által, — ha kell radikális eszközök alkalmazásával is — végrehajtassa. — A vármegyei állandó választmány f. hó 24-én d. e. 10 órakor a vármegyeházán ülést tartott, a tárgy sorozat egyetlen pontja, az 1907. évi költségvetés került elintézés alá. — Az állandó választmány terjedelmes jelentést tett a közgyűlésnek a személyzet szaporítást, illetve több állásnak rendszeresítését illetőleg. — A vármegyei közegészségügyi bizottság f. hó 27-én ülést tart. Ezen ülés tárgya a Mátészalkán felál­lítani kért és a község által nem javasolt második gyógyszertár ügye, továbbá a mezőgazdasági munkás- és cselédlakások egészségi viszonyainak javítását czélzó szabályrendelet-javaslat tárgyalása. A szölöskerti ut és a szüret. Több ízben rámutattunk már arra a tarthatatlan helyzetre, amely a nagykárolyi szőlőskertben fenn áll. Az útról lesz ismét e czikkben szó, amelynek végleges rendezése immár elodázhatlan. Most még csak szep­tember végét éljük s valósággal végrendeletet kell tenni az illetőnek, akit sorsa oda kényszerit. Feneketlen sár­tenger, elzárt gyalog-ösvények, folyton szakadó eső teszik lehetetlenné ott a normális közlekedést. S ha ez most igy áll: elképzelheti bárki, hogy mi lesz ott, mikor bekövetkeznek a tipikus őszi napok! Mikor nem napokon, hanem heteken át zúdul az emberek nyakába a kiadós őszi eső! S kérdezzük itt: mi lett azzal a hegyközségi ha­tározattal, mely f. évi junius 'hó 27-én hozatott s mely szerint a közgyűlés kimondotta, hogy egyelőre a szekér- utat kőburkolattal látja el ? Tudtunkkal ez az ügy akként áll, azért nem tétetett semmi komoly lépés e tárgyban, mivel a jegyző- könyvi hitelesítésre felkért egyének — nem egyezvén az ő privát nézetükkel a határozat — a közgyűlés jegyzőkönyvének aláírását megtagadták. E magánérdekü eljárás mindenesetre azokra vet árnyat, akik bár tehetős polgárok, megakadályozzák egy igen fontos közczél megvalósítását. Az ő szeszé­lyüknek tudható be tehát, hogy ma csak drága pénzen lehet kijutni városunk ezen egyedüli kiránduló helyére, avagy kiteszi mindenki magát a biztos betegségnek és a sárba-esésnek. Közelebb tudtunkkal újabb gyűlés lesz összehiva. Kívánatos volna, hogy ez a gyűlés ne csupán a szüret napjának meghatározásával foglalkozzék, hanem az ut ügyével is, amelyet elvégre is meg kell csináltatni. Egy­néhány korlátolt észjárás miatt az óriási többség nem szenvedhet. Útját és módját kell találni a radikális megoldásnak s ha máskép nem : kényszerittessék az ellenvéleményen levő az utkészitéshez való hozzá­járulásra. Úgy halljuk, hogy az idei szüret napjának meg­állapítása végett a hegyközség tagjai okt. hó 6-ra lesz­nek összehiva. Ez nagyon helyes intézkedés, azonban reméljük a közgyűlés t. tagjaitól, hogy a szüret napját nem fogják későre halasztani, amennyiben a darázs és szarkák pusztítása -és főleg a folytonos nedves időjárás miatt igy is körülbelül 30 perczentnyi akár, ami késői szüretelés esetén 50—60-ra is kinőhetné magát. A meny- nyiség fogyott, a minőség javulására kilátás nincs, tehát „maradjon meg legalább a veszett fejszének a nyele“. A „Kölcsey-könyvnyofflda“ megnyitása. A „Kölcsey-könyvnyomda“ egyik főrész­vényesének és művezetőjének, Varga Endrének, 30 drb. részvényét és egyéb ingóságait a napokban lefoglalták. A „ Kölcsey-könyvnyomdá u-ban Alig nyílt az ajtó: Zordon arczczal belép azon Bakó végrehajtó. Az öröm, melylyel fogadják, Őszinte, nem talmi. Első kundschaft. „Tessék kérem Itt helyet foglalni!“ „Foglalni: ép ezért jöttem, Azonban nem helyet; Mert ilyesmit árverésen Eladni nem lehet. ügy látom, hogy találok itt Elég ingóságot1\ És lefoglalt sorban mindent, A mit csak ott látott. álmodni sem tud. Kicsi hozzá a képzelő ereje. Hogy most egy második férfiúnak intsen csókot az ő asszo­nya. Pedig Eszther csókot küld az ő ablakából. Látom az én ablakomon. (f Hát megcsókolnál ? (— Nem tudom, ki vagy. Nem tudom, kitől jösz. Nem tudom, kihez sietsz. Mindegy. Testvérem s ellenségem vagy. Látom a szemeiden. Te vagy a férfiú., Vegyél el ettől.) És láttam az ablakomon, hogy a válla undoros görcscsel int az ura felé. (f Valakitől hoz téged a te urad ?) (— Nincsen jogod kérdezni. Most látsz. Akarsz ? Elmehetsz. Jöjj utánunk, mikor kilépünk innen. Jöjj utánam. Ha nem jössz utánam, csalók a te szemeid. Ha nem jössz utánam, csaló a te hal­ványságod.) (f Testvéred vagyok s ellenséged. Látom, hogy megcsaltál, mielőtt ismertél és óhajtottál volna. Te vagy az én asszonyom. Bizony te az én asszonyom vagy.) És csókoltuk egymást. Ablakaink homályosak és gőzölgők lettek szájaink forróságától. Holott egymás felé sem fordultunk. Ám fejem fölött egy tükör lógott. Hivalkodott s kínálta magát Eszther urának. Eszther ura azonban csüggedt maradt s lecsukott szemhéjak­kal, szenderegve élvezte emésztő öndühét. (f És elfelejted a másikat ? Eszther kinézett az éjszakába s megcsókolta az ablakát ott, ahol az én árnyas arczom libegett. Nagy­szerű szemei világosan hozták hozzám a választ: (— Téged kerestelek a másiknál is.) Merre jártunk akkor, nem tudom. Eleven és én-személyem nem voltam. Voltam valaki, aki el akar veszni. Aki asszonyt talált. Olyat, akit kivánt és nem keresett. Bécs óta az első asszonyt. Bróm helyett asz- szonyt. Eszther arcza tüzelni kezdett. Pírját észre vettem az ablakon is. Hajgyökereim égni kezdtek, mint a felgyújtott tőzeg. Egyszerre elfordultunk abla­kainktól s csókra csucsoritott szájakkal, valódi arcza- inkkal fordultunk egymásnak. De megijedtünk és ismét ablakainkat néztük. Eszther két kezével hányta a csókokat. Én igézetten néztem árny-arczát. Egy kezet latok hirtelen. Egy7 fölemelt, vad kezet, mely arezomat fenyegeti s elfödi Eszther képét. Annyi pillanatom volt csak, hogy megfogtam a fenyegető kezet. Eszther ura akart az arezomra csapni. Eszther halkul sikoltott s én rekedten szóltam: — Mit akar? Jöjjön ki a folyosóra. Jött utánam az Észther ura, mintegy babonázott. Eszther a helyén maradt. Ujjongtam, de a hangom még mindig rekedt volt: — Mit akar ? Már akkor alázatos eb volt az Eszther ura. Bam­bán, furcsán dadogta, ismételte : — Nem, nem, nem. — Mit akar ? — Az asszony gálád. Azt akarta, hogy elfelejtsem a másikat. Azért kötött önbe. Nem, nem, nem. A má­sikért fogom megölni. És szorongatta a nyomorult a kezeimet. A vonat megállt és kiszálltak. Kik voltak? Sohse tudtam meg. Megölte az ura Eszthert ? Egyik zsebem­ben leltem egy óra múlva még egy adag brómot. A mig a jegyzőkönyv készül Varga tépelődik : „No hisz a művezetésem Pompásan kezdődik /“ Az apja még meg se született és fia már a háztetőkön mászkál, Ez tudvalevőleg: füst. Ilyen füst a mi kedves szatmári szomszédainknak kétségbeesett és felette nevet­séges vergődése. A közelmúltban ugyanis szó volt városunkban arról, hogy az annak idején tőlünk indoktalanul elvitt törvényszékünket jó volna visszaszerezni, illetőleg odahatni, hogy a szomszédos megyék egyes hozzánk gravitaló részeinek bevonásával városunkban uj tör­vényszék létesittessék. Szó sincs róla, az eszme életre való. Városunk e tekintetbeni kívánsága jogos. A terv könnyed meg- valósithatásának módját és a megvalósításból váro­sunkra származó közgazdasági előnyöket lapunkban több Ízben részletesen ismertettük. Ám mindezek daczára a terv még mindig csak terv. Megvalósítása érdekében városunk részéről eddig — sajnos —- egy lépés sem történt. És ismerve az irányadó körök nemtörődömségét, eleve is megjósol­hatjuk, hogy a közel jövőben sem fog megtörténni. Hja! Mert mi csak ünnepelni tudunk. Ha egy diadal­kapu felállításáról, vagy faklyásmenetről volna sző: 24 óra alatt nyélbe ütnének mindent. Katz Sámuel női divatterme Van szerencsém a lisztéit hölgyközönség szives tudomására hozni, hogy az az ŐSZÍ ŐS téli idényre az újdonságok megérkeztek, u. m. legújabb divatu kabátok, paletók és gallérok, a legelegánsabb és legújabb gyermek kabátok, köpe­nyegek legdivatosabb kivitelben, melyeket oly bámulatos olcsó árban bocsátók a n. érd. közönség rendelkezésére, hogy minden versenyt felülmúl. IíTa.g'3r3s:á(rol37““ba<2iL (Piacztér). Továbbá ajánlom az újonnan érkezett bel- és külföldi divatkelméket, melyeket, ha a n. érd. közönség nálam vásárol, mérték szerinti legdivatosabb szoknyát és úját gratis szabok ki.

Next

/
Thumbnails
Contents