Nagykároly, 1906 (1. évfolyam, 1-32. szám)
1906-09-12 / 17. szám
X NAGYKÁROLY támaszkodtak az erkély oszlopaihoz és sóhajtva merengtek a múltakon ... Hová is lettek azok a régi jó idők, midőn egy megyei közgyűlés ünnepi színbe öltöztette városunkat ? Az utczákon már a közgyűlést megelőző napon fel s alá hullámzottak a megye minden részéből össze- sereglett bizottsági tagok, egymást érték a négylovas jukker fogatok. A vendéglőkben, kávéházakban vidáman szólt a nóta, durrogtak a pezsgős palaczkok ... Változtak az idők, változtak az emberek. A közgyűlésről egyébként tudósításunk a következő : Kolozsvár városnak az alkotmány biztosítása tárgyában hozott határozatát a közgyűlés teljesen magáévá téve, tekintettel az ügy fontosságára, egy bizottságot küldött ki, mely hivatva lesz az alkotmány biztosítása tárgyában a kormányhoz intézendő feliratot megszerkeszteni. A szatmár—mátészalkai h. é. vasút építési költségeihez 200,000 koronát, a Nagykároly—margittai h. é, vasút építési költségeihez 150,000 koronát, Gróf Károlyi Sándor szobrára pedig 1000 koronát szavaztak meg. A 800,000 koronás közúti kölcsön tárgyában az alispáni előterjesztés elfogadtatott és a kölcsön, a legelőnyösebb ajánlattevőtől, a „Pesti Hazai Takarék- pénztáritól vétetik fel. Elhatároztatott továbbá, hogy a várnagyi lakás bérbe adatik. Ezek után a tárgysorozatnak egyéb, közérdeket nem képező pontjait intézte el a közgyűlés, melynek jegyzőkönyvét az elnöklő főispán felkérésére Debre- czeni István polgármester és Kaufmann Jenő a „Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank“ igazgatója hitelesítették. N. Szabó Albert dr. belépő dala (a Kossuth-ünnepélyen.) Jó napot! Alásszolgája ! Alásszolgája! A ruhámnak nincsen semmi hibája. A gallérom kőke-kőke- Kőke-kőkemény, Én vagyok a snájdig koszorús legény ! Vármegyei közigazgatási bizottsági ülés, Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága f. hó 7-én tartotta meg szeptember havi rendes ülését dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt. A bizottsági tagok közül Kende Zsigmond, Sántha Kálmán, Nagy Béla és Luby Béla az ülésen nem jelentek meg, azonban elmaradásukat Írásban indokolták. A nagykárolyi pénzügyigazgatóságot Plachy Gyula kir. tanácsos pénzügyigazgato képviselte, kit a főispán mutatott be a bizottsági tagoknak, azon reménynek adva kifejezést, hogy az uj igazgató a kormánytol reá rótt nagy feladatoknak úgy fog megfelelni, hogy azok a vármegye érdekeivel mindig összhangzásban lesznek. A pénzügyigazgató válaszában kijelentette, hogy működésében mindenkor a méltányosság fogja vezetni. Az ügyek gyors lebonyolítására mindig kiváló gondja lesz. Alispáni jelentés. A közbiztonság a vármegye területén augusztus hó folyamán kedvező volt. Az ügyforgalmi statisztikából kitűnik, hogy a vármegyei tisztviselők szorgalmasan dolgoznak, a hagyományos restáncziák apadóban vannak. A vármegye ezelőtt 3 évvel megfestette gróf Batthány Lajos hazánk első miniszterelnökének arcz- képét, melyet a legközelebbi rendes közgyűlésen fognak leleplezni. A leleplezési beszéd elmondására Luby Géza országgyűlési képviselő lesz felkérve. A főorvosi jelentés szerint a ragályos kórok közül Tyúkodon a kanyaró, Mezőpetriben és Csomaközön a vörheny járványos jelleggel mutatkozott. Az államépitészeti hivatal és az árvaszék jelentése semmi különösebb említésre méltó adatot nem tartalmaznak. A pénzügyigazgatói jelentésből megtudjuk, hogy az adók befizetése aug. hóban sokkal nagyobb mérvben eszközöltetett, mint az előbbi hónapokban. A tanfelügyelői jelentés arról számol be, hogy vármegyénkben ez ideig 35 állami elemi iskola áll fenn. A kir. ügyészség jelentése. Augusztus hó folyamán letartóztatva volt: 147 egyén, kiszabadult: 132, a hó végén letartóztatva maradt 15 egyén. Lipiáda. Az Adler Gyula boltjában Lipi egy pohár snapsz bekebelezése után, büszkén veri a mellen koczkás kabátját. — A mit Rothschild meg nem szerezhet százmillió forintért, az nekem csak egy szavamba kerül és megkapom ! — Mi az ? tudakolja (kiváncsian egy jelen volt. — Egy szegénységi bizonyítvány! A nagykárolyi Kossuth-asztaltársa- ság zászlószentelése. Ünnepe volt folyó hó 9-én, vasárnap Nagykároly városának. Ugyanis e napon történt a nemes és hazafias czélok szolgálatában álló nagykárolyi Kossuth Lajos asztaltársaság zászlójának felszentelése. Á nagy arányúnak és fényes sikerűnek Ígérkező aktusra már hetekkel ezelőtt nagyban készülődött Nagykároly város hazafias közönsége. Hogyne! hiszen Kossuth Lajos : a magyar nemzet messiása szellemének ünnepléséről volt szó. Hogy azonban, daczára a szép időnek, mely vasárnap volt, az ünnepély még sem sikerült úgy, amint azt előre hittük, annak több oka volt. Az ünnep fényes sikerét gátló legfőbb ok az asztaltársaság azon szerencsétlen gondolata volt, mely- szerint az ünnepet rendező bizottság elnökéül Dr. Kovács Dezsőt választotta meg, azt a Kovács Dezsőt, aki gróf Károlyi Györgynek kerületünk országgyűlési pát-Egyesület (Eke.) Ennek a nagy és üdvös tevékenységű turista-egyesületnek volt buzgó apostola Czárán. Az Eke gondjaira bízta a barlangnak és az egész vidéknek fenkölt szellemű tulajdonosa, gróf Zichy Ödön a barlangot és egész birtokának turista ügyeit. Az Eke megbízásából és költségén csináltatott Czárán azon a vidéken mértföldnyi turista utakat és tárta fel az Eke által kinevezett barlang-gondnokkal Handel Károlylyal együtt a földalatti világ rejtelmeit. A barlanghoz vezető turista utak kezelő-pontjain felállított nagy jelzőtáblákon az arra robogó vonat ablakaiból jól látszik az Eke jóhangzásu szolid firmája. A barlang bejárata előtt épült díszes turista vendéglő is e czéget vis*li. Az Eke kérésére épített a M. Á. V. igazgatósága éppen a barlang előtt kényelmes, szép megálló helyet és a nyári menetrend 47. és 54. lapján már szerepel a Zichy-barlang megállóhely, (25 őrház) ahol bármely személyvonat utasa ki- és beszállhat. Az állomás és a barlang között folyó Sebes-Kőrösön át gróf Zichy áldozatkészsége csinos hidat építtetett; ezen át a leszálló turista néhány perez alatt eléri a barlangot, mely ezzel a legkönnyebben és legkényelmesebben megközelíthető természeti látványossággá vált. Az Eke szüntelenül folytatja a barlangban a kutatást, melyre ezereket költ. A szakszerű feltárásban újabban különösen Monoky vasúti mérnök buzgólkodik. A földalatti birodalomban való előrehaladás lépésről- lépésre életveszélylyel jár, az uj foglalás nagy küzdelemmel és költséggel. De az Eke alkotó erejű főtitkára M. Kovács Géza nem ismer akadályt és lankadatlanul tör előre néhai bajtársa, Czárán nyomdokain. Főleg az ő buzgalmának köszönhető, hogy most már minden veszély és fáradság nélkül órahosszant kényelmesen lehet járni a Zichy-barlangban, a mely az ismert nérai cseppkőbarlangok közt a legszebb, legváltozatosabb, legépebb és legkönnyebben elérhető. — Terjedelemre és nagy méretekre nézve az eddig járható részek ugyan nem versenyezhetnek például az aggteleki barlanggal; de erre nézve is nagy reményekkel biztat a kutatás, mely mind újabb nagyszabású és érdekes részleteket tár fel. Alapos a kilátás, hogy elfognak jutni a barlang másik végéhez, a hegy túlsó oldalán, a tizfalusi határban, a hol a révi vízesésnek a barlangból kicsörgedező vizei belezuhannak egy barlangmélységébe, akkor egy mértföldnyi utat lehet majd megtenni a barlang két nyilasa közt. Kovács Géza barátommal én is sokat jártam a barlang tájékán. írtam is róla többször. 1904. karácsony táján is bebarangoltuk az egész vidéket, meglátogattuk számos nevezetes barlangjait, a Zichy-barlangot is. Bejártuk a tizfalusi határt is, kutatva a barlang patak eredetét és vizsgálva az összefüggést a tizfalusi barlangba buvó patak és a révi vízesés közt. A Nagyvárad és Kolozsvár közti vasút, mely Magyarországot összeköti a Erdélylyel mit az Unió jelképe a magyarállamvasutak egyik legszebb tegérdeke- sebb vonala. Ennek fénypontja eddig is a révi szoros volt, ahol viruló erdők és égnek meredő sziklafalak közt törhet át a folyó, nem engednek tért a vasútnak, mely alagutakba szorul, hol az egyik oldalon egy barlang hatalmas poriadása mellett a reges tündérvár tekint a hullámokba, a másik oldalon az eddig rejtélyes eredetű révi vízesés ezüst fátyola gyönyörködteti az utast. Ennek a titkát fürkészi az Eke sikerrel biztatóan. — Törekvéseink végső eredménye oly ritka természeti látvány osság lesz, mely mértföldről ide fogja csábitani a természet vizsgálóját és imádóját, hogy bámulva gyönyörködjék a teremtés csodájában. Nagykároly, 1906. szeptember 10. Dr. Hermann Antal. képviselővé történt választásakor mint választási elnök működött és ezen minőségében a 48-as elvet valló szavazó polgárokat azért, mert elnöki túlkapásai ellen felszólalni merészeltek, a szavazó helyiségből csendőrökkel vezettette ki. Az ünnepélyről részletes tudósításunk a következő : Az asztaltársaság tagjai V2 3 órakor gyülekeztek Kun István elnök gróf Károlyi György-téri vendéglője előtt, honnan az uj zászló alatt és Jónás Gyuri zenekarának hangjai mellett Kun István elnök vezetésével vonultak el a fellobogózott Deák Ferencz-téren és Jókai-utczán át a vármegyeháza elé. A felszentelendő nemzeti szinü zászlót, mely finom szövetből készült és melyet a Dr. Falussy Árpádné zászlóanya által adományozott aranyhímzésű széles fehér selyem szalag díszített, a menet élén Kabelik Gyula szobrász vitte. A zászlón a következő, Kalina Ferencz által festett felirat van: „Kossuth Lajos asztaltársaság. Alakult 1905. julius 21-én Nagykárolyban“. A rudat festette Pucser István. A gombot és lándzsát Kabelik Gyula mintázta és érezbe öntötte Drágus István. A szebbnél-szebb koszorús leányok és az elegáns vőfélyek a vármegyeház nagytermében gyűltek össze, a hová pontban 3 órakor az asztaltársasági tagok menete is megérkezett. Dr. Falussy Árpádné zászlóanyát, — aki, sajnos, az ünnepet megelőző napon hirtelen megbetegedett — Debreczeni István polgármester köztiszteletben álló neje, szül. Biró Klára úrasszony helyettesítette, kinek vezetése mellett az impozáns menet a róm. kath. templomba indult. A templom óriási hajója szűknek bizonyult az ünneplő közönség befogadására. A zászló felszentelését Tietz Antal kegyes tanitó- rendi házfőnök, plébános végezte. Az egyházi szertartás végeztével gyönyörű beszédet mondott, mely után a gimnáziumi énekkar a Hymnust énekelte. A templomból kiszorult, nagyobbára hölgyközönség, még az egyházi szertartás ideje alatt a városházához vonult, hogy a nagyterembe ideje korán bejuthasson. Azonban megjárták, mert addig, mig a zászlót el nem hozták, senki ember fiát az ajtónál őrt álló id. Kirilla Adolf és Grieszháber János polgártársaink be nem bocsájtottak. A hölgyek tehát a terem ajtaja előtt és a lépcsőházban szorongva várakoztak. Mikor aztán a közönség a templomból megérkezett, Debreczeni István polgármester látva azt, hogy az óriási néptömeg a nagyterembe be nem fér, nagyon helyesen úgy intézkedett, hogy a díszközgyűlés lenn az udvaron a szabad ég alatt legyen megtartva. A városháza udvara rég látott falai közt egyszerre annyi közönséget. A hölgyek világos toalettejei, melynek tömegét fekete szalonöltönyök tarkították: festői látványt nyújtottak. A díszközgyűlésen megjelent gróf Károlyi István nejével és leányával, Szatmári Mór országgyűlési képviselő slb. stb. A díszközgyűlés megnyitása előtt a dal .rda a Hymnust énekelte el. A megnyitó beszédet Dr. Kovács Dezső tartotta, melyben az asztaltársaság történetét mondotta el egy pár frázissal feleresztve. A beszédből csak annyit találunk közlésre méltónak, hogy az asztaltársaság megalakulásának eszméje Kun István, Meszessy Ferencz és Drágus István polgártársainktól ered. Utána az asztal- társaságnak Dr. Vetzák Ede által tolmácsolt indítványa folytán, diszelnöknek gróf Károlyi István lett megválasztva, ki azt nyomban elfogadta Ilosvay Aladár alispán Kossuth működését méltatta és azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a haza nagygyá csak az ő zászlója alatt lehet. A beszédek elhangzása után hazafias jelmondatok kíséretében a zászlószegek beverése következett. A szegbeverők neveit és a jelmondatokat térszüke miatt közölni módunkban nem áll. Legjobban tetszett nekünk a következő 3 jelmondat: gróf Károlyi István: „Addig éljek, mig e zászlóhoz hü leszek! “ Debreczeni István polgármester : „Ha még egyszer azt üzeni, mindnyájunknak el kell menni! “ ifj. Sternberg Sándor a függetlenségi párt alelnöke : „Áldozom e zászlószeget a demokrata Magyar- ország megteremtőjének emlékére, egy még demokratább alapra fektetett jövendő reményében! “ A díszközgyűlés befejezéséül a dalárda a Szózatot énekelte el. Ezek után az ünneplő közönség nagyrésze szétoszlott, egyrésze pedig a „Polgári Kaszinódba vonult, a hol este 8 órakor vacsora, utána pedig a hajnali órákig tartó táncz következett, melyhez a zenét Jónás György derék és jó zenekara szolgáltatta. A vacsora folyama alatt két pohárköszöntő hangzott el. Az egyiket Ilosvay Aladár alispán, a másikat Kun István elnök mondotta. Itt említjük meg, hogy a díszközgyűlés tartama alatt egy előttünk ismeretlen nő a nagy forróságtól roszul lett úgy, hogy orvosi segélyért kellett folyamodni. Továbbá azt, hogy a helyben állomásozó honvéd tisztikar az ünnepélyen való részvételtől e 11 i 11 a t o 11. A „János vitéziből Dr. Vetzák Ede: Egy sommás per szebben beszél, Mint minden Kossuth-ünnepély. ■. Katz Sámuel női divatterme XTag-37'ls:árol37'Toa,3n. (Piacztér). Van szerencsém a tisztelt hölgyközönség szives tudomására hozni, hogy az az ŐSZÍ éS téli idényre az újdonságok megérkeztek, u. m. legújabb divatu kabátok, paletók és gallérok, a legelegánsabb és legújabb gyermek kabátok, köpenyegek legdivatosabb kivitelben, melyeket oly bámulatos olcsó árban bocsátók a n. érd. közönség rendelkezésére, hogy minden versenyt felülmúl. Továbbá ajánlom az újonnan érkezett bel- és külföldi divatkelméket, melyeket, ha a n. érd. közönség nálam vásárol, mérték szerinti legdivatosabb szoknyát és úját gratis szabok ki.
