Nagykároly, 1906 (1. évfolyam, 1-32. szám)
1906-07-18 / 9. szám
NAGYKÁROLY. A kormány politikájának kövétésében nem találunk semmi különöset, ezt kárhoztatni okunk s — nem lévén politikai lap, — jogunk sincs. Azonban a „Szatmárvármegye“ eljárására vonatkozó nem politikai természetű megjegyzéseinket majd csak akkor tesszük meg, ha „Az Újság“ közleményének valóságáról kétségtelenül meg leszünk győződve, a mire nemsokára alkalmunk fog nyílni. Addig is várjuk a „Szatmárvármegye“ czáfolatát. Ha fenn a hold és az égen Csillag-virágok virulnak: Az ntczai villanylámpák, Egymásután mind kigyulnak. De a mikor borult az ég, Nincs villany-világítás: Mert sötét utakon járni, Ez minálunk rég szokás. „A piaristák ügye/ Amikor a szerecsen mosakodik. Henczegés en-gros. Hiába való vergődés. Piaristák ügyéről lévén szó, mindenek előtt vágódj hasra óh nyájas olvasó és köteles hálával és tisztelettel gondolj a vendéglők ezen törzsvendégeire, mert igv kívánja ezt nagyontisztelendő Varjas Endre tanári-oklevél hiányában leledző, szent-életű pap-tanár. Valóban nem tudjuk, boszankodjunk-e, vagy nevessünk azon a kihívóan pöffeszkedő hangú stílusgyakorlaton, melylyel a szent-életű Bandi a gimnázium botrányos állapotainak tisztázása czéljából a városi tanácsot sértegeti. Nem is annyira a felterjesztés fáj nekik, hanem az, hogy ezen szégyenletes ügy, mely a felterjesztést szükségessé tette, napfényre került. A világosságtól irtóznak, mint az ördög a tömjén füsttől. Hát e tekintetben feljajdulásuk érthető, mert megszűnt már Nagykárolyban az az idő, midőn mindent eltussolni lehetett. Eddig a rothadó dolgokat eltakargatták a nagyközönség szemei elől, úgy, hogy csupán a szagot lehetett némelykor érezni. Ez fáj bizonyos uraknak. Arczpirulással nézik a történteket ? Helyes. Sok, nagyon sok okuk van pirulni, ha ugyan tudnak elpirulni, mert hiszen ez csak a naiv lelküek tulajdonsága. A városi tanácsot bolondnak titulálja Bandi öcsém, mert szerinte oly követ dobott a kútba, melyet ők, a száz bölcsek sem tudnak kihúzni. Ha nem tudná, figyelmeztetjük a Bandi gyereket, hogy az öndicséretnek és a bélsárnak egyforma szaga van. Nem a városi tanács dobott követ a kútba, hanem egy nehány piarista piszkok bele a gimnázium kútjába, megfertőzve ezáltal a kút egész vizét. Megdönthetetlen tény, hogy például az 1898—9-ik tanévben a gimnázium tanulóinak száma 378 volt, és ezen szám az idén 293-ra apadt le. Ebből évközben kimaradt 23, maradt: 270. Tehát_ éppen 108-al kevesebb. Hány százalék ez? 20? Üdvözöljük a Bandit, mint a legnagyobb számtani monstrum-geniet. Számolni tudni kell. Poétákról kritikát írni: tudás nélkül is lehet. Ezt a tavalyi gimnáziumi értesítőben valaki élénken beigazolta. Tehát 108 vidéki tanulóval volt kevesebb ez idén. Tessék csak meggondolni, mily mérvű anyagi veszteség érte ezáltal a várost és ennek lakosságát 1 Hogy némi fogalma legyen az érdeklődőknek a veszteség nagyságáról, közöljük, hogy egy tanuló 48 korona tandijat fizet a városnak. És egy tanuló élelmezése, ruházata, tankönyve stb. révén legalább is 50 kor. maradt volna havonta Nagykárolyban. A baj orvoslására Bandi szerint convictus, inter- natus kell, mert akkor a vidéki szülők idehoznák gyermekeiket. ' Hát persze,hogy ez kell! Hiszen a convictusban oly jól bele lehet oltani a fogékony gyermekbe a jezsuitaszellemet. Meglehet tömni fejét sötét butaságokkal és nevelni lehetne a jövendő kor keresztény szoczialistáit. Hát minden baj okozója az, hogy coqvictus nincs. E miatt nincs vidéki tanuló. Jó, de azt talán nem hiszi Bandi koma,' hogy a helyben lakó szülők is convic- tusba neveltetnék gyermekeiket ? Ugy-e nem ? Hát akkor, mély hódolattal köteles hálával és tisztelettel kérdjük: mi az oka annak, hogy helyben lakó vagyontalan szülők is nagy áldozatok árán idegenbe küldik gyermekeiket ? Továbbá: miért kellett az idei értesítőből a 8-ik osztályból évközben idegen gimnáziumba távozott 4 tanuló nevét elsikkasztani ? Az igazság alapján állván, megjegyezzük, hogy közleményünk a helybeli piarista-rend nem minden tagjára vonatkozik, s igy azok a tanár urak, kik magukat a gimnázium botrányában ludasoknak nem érzik, czikkünk által érintve nincsenek. A nagyközönség jól tudja, hogy kikről van szó. Az uj részvény-nyomda. „Felkelne, jaj de nincs erő: Lankadva visszadől..." Utazás egy részvény-nyomda körül. A tulipán-mozgalom hatása városunkban. Balekok kerestetnek! Akinek kihányni való pénze van — jelentkezzék. A „Szatmárvármegye“ czimü nyomtatvány egész pereputtya az érdekelt papák és sógorok közreműködésével egy, a kizárólag saját érdeküket szolgáló könyvnyomdát akar városunkban felállítani. Megtehetik, hiszen elég pénzük van hozzá. Azonban ők nem oly bolondok, hogy az előreláthatólag tetemes veszteséggel járó vállalatot a saját pénzük kidobásával létesítsék. Nem ! Nekik több eszük van ennél. Legyen könyvnyomda, de nekik egy fillérjükbe se kerüljön. Mire való a nagyközönség, ha nem arra, hogy fizessen? A nagyközönség beugratására legalkalmasabb a részvénytársasági forma. A könyvnyomdát tehát részvény- társasági alapon akarják megvalósítani. Hiresztelik, hogy az uj vállalattal szemben a nagy közönség óriási érdeklődéssel viseltetik és hogy rajtuk kívül Debreczeni István polgármester, Csipkés András bankigazgató, Péchy László műszaki-tanácsos, Reök Gyula nagybirtokos és dr. Roóz Elemér orvos is az alapítók közt vannak. Utána járván a dolognak, úgy értesültünk, hogy a fent felsorolt urak közül alig egy-kettő jelentette ki, hogy annak idején egy-egy részvényt fog jegyezni, hogy egyáltalában nem folynak be a részvénytársaság alapításába és hogy neveik az ő előleges tudomásuk és beleegyezésük nélkül lettek a nagyközönség megtévesztésére csalétekül felhasználva. A nagyközönség pedig nemcsak, hogy érdeklődéssel nem viseltetik a tervezett vállalat iránt, de általánosan elitéli a mozgalom vezetőit, akik kicsinyes, önző czélból két amúgy is csak tengődő iparvállalatot akarnak — mások pénzének felhasználásával — teljesen tönkre juttatni. Ez volna a tulipán-mozgalom hatása városunkban ? A rombolás ? Mire kell a harmadik könyvnyomda? A közkereseti-társaság szerint: irodalmi vállalatok létesítésére. Miféle vállalatok volnának ezek 1 Talán a Kölcsey-Egye- sületnek egy évtized alatt alkotott kulturális tevékenységeinek leírásáról szóló 24 kötetes' munka kiadása, vagya „Szatmárvármegye11 „Tolhegygyel“ czimü rovatában megjelent szellemi sziporkák (brrrrrr!) gyűjteményes kiadása? Vagy talán ügyvédi költségjegyzékek és felszólító levelek művészi előállítása ? Nem. Az uj nyomda kizárólag a „Szatmárvármegye“ czimü, néppártivá vedlett nyomtatvány pénzügyi zavarainak szanálására szükséges. Megírtuk, hogy ezen nyomtatvány kiadóinak, mint olyannak 3500—4000 korona adóssága van. A részvény-nyomda tehát azért szükséges, hogy a részvénytársaság jó pénzért megvásárolja a „Szatmárvármegye“ kiadói jogát, miáltal az önzetlen, áldozatra kész hazaftyak megszabadulnának az adósságtól. Vagy pedig ha ez nem sikerülne: a „Szatmárvármegyét“ a jövőben a rendes munkabéren alól oly olcsóért nyomathassák, hogy ennek révén egy pár hónap alatt behoznák eddigi veszteségüket. Persze, hogy ezért kell. Mert rendes munkabérért — tudomásunk szerint — bármelyik helybeli nyomda szívesen vállalkozik a „Szatmárvármegye“ nyomatására. Ha tehát ez a czéljuk, hol maradna a részvénytársaság haszna ? A könyvnyomda részvénytársaságok — kivéve a fővárost — mindenütt veszteségre dolgoznak. A helybeli két könyvnyomda is csak azért pros- sperálhat, mert tulajdonosaik szakképzett nyomdászok és maguk is szorgalmasan dolgoznak, kik miután a városból eredő munkákból fennállani nem tudnak, üzemkörüket évtizedek óta a messze vidékre is kiterjesztették. Hol van a garanczia arra nézve, hogy a tervezett uj nyomdának, esetleg idegenből hozandó, a viszonyokkal ismeretlen művezetője, ezekkel az egészséges és hasznot hajtó versenyt kiállaná. És 25,000 koronával akarnak nem szakképzett egyének modern, versenyképes nyomdát létesíteni? Hiszen 3 hónap alatt csődbe jutna a részvénytársaság, ha csak alaptőkéjét újabb 25,000 koronával fel nem emelné. A tervezők legjobban a helybeli pénzintézeteknek a vállalatbani részvételére számítottak. Ezek azonban — kivéve a nagykárolyi Takarékpénztár-Egyesületet — nem ültek fel a nagyhangú frázisoknak. A Takarékpénztár-Egyesület eljárásán nem csodálkozunk. A papa: vezérigazgató, a fiú: ügyész, a sógor: igazgatósági tag. És ne tessék elfeledni, hogy a Vetzák-palotában egy könyvnyomdának nagyon alkalmas helyiség áll üresen. A Takarékpénztár-Egyesület különben is nagyon egészséges üzleteket csinál. A gőzfürdő részvénytársaságot is ez kezdeményezte. Persze nem tehet róla, hogy a 100 forintos részvényeket 10 forintért pocsékolták el a részvényesek. Az Úri Kaszinó kölcsöne is nagyszerű gseft volt! Az érmihályfalvai és máramaros- szigeti jelzálogos kölcsönök is kitűnő üzletek. Rajta tehát Nagykároly közönsége: jegyezzetek könyvnyomda részvénytársasági részvényt. Minden részvényes ingyen fog kapni 100 drb névjegyet, a melyre neve és állása után egy uj czimet is fognak nyomtatni: balek. Ha azonban — a mitől Isten mentsen! — mégse sikerülne a részvénytársaságot megalakítani: a halva született részvénytársaság gyászjelentésének ingyen való elkészítésére kollegialitásból Gellis Jakab szívesen rendelkezésre áll. A „Központi“ kávéházból. A: A „Szatmárvármegye“ milyen újság? B: jSBsínjj HÍREK. Előfizetési felhívás! Felkérjük vármegyénk olvasó-kfizönségét, hogy mindenkor aktuális és tisztán a közérdeket szolgáló lapunkra előfizetni szíveskedjenek. Előfizetési feltételeink a lap h©wr~i©káii olvashatók. Tisztelettel a szerkesztő-kiadók. — Személyi hír. Dr. Sternberg Géza közkórházi főorvos f. évi augusztus hó 10-ig terjedő szabadságot kapott. Ez idő szerint Bártfán időzik, honnan, mint értesülünk, e hó 28-án hazaérkezik. — Montsre deputáczió Budapestre. A nagykárolyi törvényszék megvalósításához egy lépéssel közelebb jutottunk. A napokban ugyanis Debreczeni István polgár- mester kezdeményezesére e tárgyban értekezlet tartatott a városházán, amelyen határozatba ment, hogy pár nap múlva küldöttség utazik a fővárosba Polónyi Géza igazságügyminiszterhez és Justh Gyula képviselőházi elnökhöz, hogy e reánk nézve rendkívül lontos ügyben a miniszter mielőbbi intézkedését kikérjék. A deputáczió vezetői Dr. Falussy Árpád főispán, gróf Károlyi István követünk és Debreczeni István polgármester lesznek. Koronázza siker fáradozásaikat. — Uj házfőnök. A piarista-rendkormány dr. Schweighoffer János helybeli házfőnököt elhelyezte és helyébe dr. Tietz Antal budapesti theologiai tanárt nevezte ki. — Áthelyezés. Gálffy Lajos vármegyénk s. tan- felügyelője Beszterczenaszódra lett áthelyezve. Utóda dr. Votisky Géza lett. — A keresztény-szoczialista gyűlés utókövetkezményei. A „Szatmármegyei Közlöny“ legutóbbi számában megczáfolja a múlt héten városunkban suttyomban megtartóit keresztény-szoczialista gyűlésről szóló hírünket. Hát nekünk semmi közünk ahhoz, hogy Papp István mit mondott, sem, hogy a rendőrség nem tudta a gyűlés megtartásának tényét kinyomozni. Közleményünk valódiságát mindenben fenntartjuk, sőt kiegészítjük azzal, hogy a gyűlés a kath. legényegyesület helyiségében reggel 8 órától délután 1 óráig tartott. Továbbá azzal, hogy a közleményünkben említett és a gyűlésen részt vett budapesti agitátor Sza- lánczy Andor volt. Itt említjük meg, hogy a kath. legényegyesület tagjai között nagy az elkeseredés Papp István egyleti alelnök ellen, ki a gyűlésnek az egylet helyiségében való megtartását engedélyezte. A mint halljuk, a tagok nagyobb része sürgős rendkívüli közgyűlés összehívását kérte, melyen határozatilag követelni fogják Papp István alelnök lemondását, mi ha meg nem történik, az egylet kötelékéből kilépnek és külön függetlenségi kört alakítanak. —- Lemondás. Palczer Ernő kegyesrendi kormánysegéd ezen tisztségéről lemondott. — Jótékonyczélu tánczmulatság. A nagykárolyi ipartestület, mint már megírtuk, az elaggott és elszegényedett iparosok segélyezésére f. évi augusztus 5-én a lövölde kertben tombolával, tűzijátékkal, virágvásárral és világpostával egybekötött tánczmulatságot rendez. A mulatság védnöki tisztét Ilosvay Aladár alispán és Debreczeni István polgármester már elfogadták. A rendező- bizottság elnöke: Luczay János. Alelnökei: Hancsics Illés és Némethy Sándor. A lövölde kert a tánczmulatság alkalmából villanynyal lesz kivilágítva. Belépti dij: Személyenkint 1 kor. 20 fillér, melyért egy tombolajegyet is adnak. — A „Magyar Vódőegyesiilet“ helybeli fiókja szakosztályai f, hó 7-én délután gyűlést tartottak és megválasztották elnöküket és jegyzőjüket. Az ipari szakosztályban elnök lett: Kinczel János asztalos- mester, jegyző: Luczai János fodrász. — A kereskedelmi szakosztályban elnök lett:. Schuszteritsch Fe- rencz, a kereskedelmi társulat elnöke, jegyző: Pucser Károly kereskedő. A női szakosztályban elnök lett : Ilosvay Aladárné, vármegyei alispánunk neje, jegyző : Dr. Gózner Elek ügyvéd. A társadalmi szakosztályban elnök lett Péchy László műszaki tanácsos, jegyző: Dr. Vetzák Ede. Ezután a választmányi ülés tartatott meg Dr. Serly Gusztávné alelnök elnöklete alatt. — Műkedvelő előadás. A kath. legényegylet vasárnap este megtartott műkedvelői szinielőadása meglehetősen sikerült. Kár, hogy az „Anyaföld“ czimü népszínművet választották, mert az Géczynek egyik legrosszabb müve és előadása műkedvelőknek hálátlan feladat. A szereplők a körülményekhez képest eléggé megállották helyüket, azonban az előadás sikere főleg a kitűnő rendezés eredményének tulajdonítható. Előadás után táncz következett, mely virradatig tartott. Az első négyest 50 pár tánczolta. — Aszfalthiány. Régi panasz tárgyát képezi városunk Petőfi-utczai és e tájon levő utczák lakóinak, hogy a Wesselényi-utczának a Kovács József-féle (volt Riesenbach) telektől a Szalay Bálint háza sarkáig eső rész nincsen kiaszfaltozva s esős időben a girbe- görbe flaszteren a város belseje felé irányuló közlekedés a meggyülemlett viz miatt kellemetlen. Az ut-test maga rövid — alig nehány méter — s folytatását már aszfalt gyalogjáró képezi. Nagyon kívánatos volna
