Nagykároly, 1906 (1. évfolyam, 1-32. szám)
1906-11-14 / 26. szám
Nagykároly, 1906. november 14. I. évfolyam. 26 szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLYBAN,. Wesselényi- utcza 22. szám. Előfizetési árak: Egész évre 6 K, félévre 3 K, negyedévre I K 50 egy hóra 50 f, egyes szám ára 20 fillér. Főszerkesztő: POZSONYI GÁBOR. Felelős szerkesztő: ROSENFELD ZSIGMOND. Megjelenik minden szerdán. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban és Somossy Miklós ur dohány . főtőzsdéjében jutányosán vétetnek fel. „Nyilttér“ sora 40 fillér. — Kéziratokat nem adunk vissza. Egyes példányok kaphatók Eigner Simon és Csókás L. könyvkereskedéséin n Nemzeti állam és népoktatás. A nemzeti állam kiépítésének, a nemzet egységessé tételének, majdnem hogy egyetlen eszköze: a nemzeti népoktatás. Ez pedig tökéletes csak úgy lehet, ha a nemzeti népiskolák fentartója maga az állam. Talán sehol a világon nincs erre olyan szükség, mint éppen Magyarországon. Erről győz meg bennünket az a féket nem ismerő nemzetiségi agitáczió, amely az állam nyelvét nem biró és kellő műveltség hiányában szűkölködő nemzetiségi tömegeket a magyar állameszme ellenségeinek táborába hajtja, bennök lehetetlen, törvénytelen és bűnös aspirácziókat ébreszt. De erről győz meg bennünket az a most megjelenő tanulmány, melyet a kultuszminisztérium népoktatási ügyosztályának vezetője, Halász Ferencz miniszteri tanácsos, most bocsátott közre: Nemzeti állam és népoktatás czimen. Jellemzően és az igazságnak megfelelőleg mondja ez a könyv, hogy Magyarországon a törvényhozás olyan autonómiát biztosított a nemzetiségeknek egyházban, iskolában, a községi és törvényhatósági életben, amely az állain- föntartó magyar nemzet létérdekeivel ellentétben áll s amely a magyar nemzet politikai, közgazdasági és kulturális kifejlődését nemcsak zsibbasztja, hanem itt-ott veszélyezteti. Pedig a magyar nemzet ezer éves múltja, a magyar királyság földrajzi helyzete, a dinasztia és az ország jól felfogott érdeke egyaránt azt követeli, hogy a természet által is egységessé alkotott ezen a területen nyelvben és érzületben egységes, erős magyar nemzet legyen. Lázas munkássággal és kérlelhetlen hatalommal orvoslandó ez a baj. Es teljesen igaza van Halász Ferencznek abban, miszerint a magyar nemzeti állam erdeke elsőrangú politikai szükséggé teszi, hogy mindenütt, ahol a nemzetiségi h i t f e 1 e k ez e t e k kellő mértékben nem biztosítják a nemzeti népoktatást, mindenütt, ahol a nemzeti többségbe ékelt magyar kisebbség fajfentartása veszélyben forog, késedelem nélkül magyar tanitási nyelvű állami népiskolák állíttassanak, mert annak a 3000-et túlhaladó kizárólag nemzetiségi tanitás- nyelvü felekezeti népiskolának, ahol a magyarnyelv és nemzeti szellem vagy egészen hiányzik, vagy nagyon mostohán ápoltatik, állami szempontból nincsen létjogosultsága. Ha az egyik legilletékesebb faktora a népoktatás államosításának, a nemzeti iskolák szaporításának, mondja ezt, akkor egy perczet se szabad elmulasztani tétlenül, amit ennek a nagy nemzeti ügynek szentelhetünk. Jókor jön ez a riadó a költségvetés tárgyalása alkalmával, mikor fokozott gondoskodás történhetik a népiskolák államosításáról, azok szaporításáról. Hiszen a milleniumi törvény évente 400 uj állami népiskolának felállítását rendeli el. Végre kell hajtani hűségesen ezt a rendelkezést és a nemzetiségi vidékek gyermekeit nem szabad üzérkedő vagy eszelős agitátorok eszközéül oda dobni, hanem tánto- rithatlan híveket kell nevelni a magyar állameszmének. Ezekből az iskolákból nem fog azután kikerülni olyan vakmerő vagy meghibbant elméjű ember, aki a magyar törvényhozás termében, mint törvényhozó, megmerészelje tagadni magyar voltát, mint ahogy csak nem rég is történt. — Felebbezés a közigazgatási bizottsági tag választás ellen. Szerdahelyi Ágoston és társai törvény- hatósági bizottsági tagok a Szatmárvármegye törvényhatóságának legutóbb tartott rendes közgyűlésén történt közigazgatási bizottsági tag választás ellen felebbezést nyújtottak be, mely folyo november hó 10-én lett a bírósághoz felterjesztve. A felebbezés tartalma igen érdekes és oly hatalmas érvekkel mutatja a választás érvénytelenségét, hogy annak megsemmisítése feltétlenül biztosra vehető. Ä „Szatmárvármegye“ regisztrálván a felebbezés beadását, olvasóinak félrevezetése czéljából oly szinben tünteti fel az ügyet, mintha a beadott felebbezés gr. Károlyi István megválasztása ellen is irányulna. Ez nem áll. Hogy ki ellen irányul a felebbezés, azt épp oly nem nehéz kitalálni, mint azt, hogy Goldstein Számit Goldstein Száminak hívják. Dr. KOVÁCS DEZSŐ búcsúja a vármegyei közigazgatási bizottsági tagságtól. Rosszul van az a földön elrendelve, Hogy tüske nélkül nincs egy rózsa sem. Elértem azt, mire vágytam epedve S felebbezést adtak be ellenem. Letünök hát a közélet teréről Szürke homályban élek ezután . . . Isten veled ! gyönyörnek sok lett volna, Isten veled! mást mért a sors reám ! — Keresztény-szoczialista gyűlés Mezőpetriben. Dr. N. Szabó Albert és dr. Gózner Elek nagykárolyi ügyvédek, a mint értesülünk, vasárnapra, folyó hó 18-ára Mezőpetribe keresztény-szocziálista népgyülést hivtak össze. A népgyülés előmunkálatai az ügyhöz méltóan, a sötétség leple alatt a legnagyobb titokban történnek. Hallomásunk szerint a gyűlést nem fogják a hatóságnak bejelenteni. Felhívjuk ezen körülményre az illetékes nagykárolyi járás helyettes főszolgabirájának figyelmét. — Komédia. A nemzeti ellenállás után elhatározta a vármegye törvényhatósága, hogy többek között Ilos- vay Ferencz árvaszéki elnök és dr. Schönpflug Richárd vármegyei főügyész ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot elrendeli. N. Szabó Antal, mint aki a vizsgálat foganatosításával lett megbízva, az utóbb tartott közigazgatási gyűlésen bejelentette, hogy munkájával elkészült. A bizottság tudomásul véve a bejelentést, a vizsgálati iratokat ügyészi vélemény-adás végett Dr. Kovács Dezső tb. tiszti főügyésznek adta ki. Midőn e hirt egyszerűen regisztráljuk, nem mulaszthatjuk el csodálkozásunknak adni kifejezést a határozat fölött. Ugyanis milyen vélemény-adás lesz az, amelyet ugyanaz a Kovács Dezső ad majd be, aki lapjának csak legutóbbi számában is Dr. Schönpflug Richárd nevével, mint munkatárséval találkozunk ? Dr. Gózner Elek albumából. Minden probléma megvan ma már oldva. Egy van, a mit meg nem okítanak : „Mért vagyok én a „Szatmárvármegyé“-nél Lapvezérlő-bizottsági tag?“ T Á R C Z A. Bendőfl ur szerelme. — Ep.y epikureus szentimentális visszaemlékezései. — Tavasz volt, hogy szivem először fellángolt! Nem tudom a napját a nagy eseménynek, De tudom : bárányhus édes évadján volt, Elmúlt ideje a malacz-pecsenyének. Kedves czimborámnál voltam aznap vendég, Nála bűvöltek le amaz égi bájak . . . Nem volt ott Zsuzsinál kedvesb leány, szendébb — S azóta se ettem oly jó libamájat ! Örültem, a gazda hogy melléje ültet, S láttam, hogy mindenki sorsom irigyelő . . . Hogy pirult, átvéve kezemből a sültet, S mosolygott mikor a kacsát nyujtám felé 1 Mig én olvadoztam szép szemének lángján, Három kedvencz étkem — sajna — körül hordták. Mindig jobban s jobban megszerettem lánykám, 8 fülig voltam mikor behozták a tortát! Kimutatva, mim van, csakhamar megkértem „őt veszem el, szóltam, őt vagy soha mást!“ Felajánlám néki vagyonom meg éltem, S másnap küldtem neki egy pompás ananászt! „Örömben, bánatban légy osztályos felem“ Szóltam, s ő fogadta: követ későn-korán. Nem tudom, mely napon jött a paphoz velem, De tudom újság volt a nyúl a vacsorán. Elmentünk — nem tudom, milyen tengerpartra, Óh de emlékszem, a mézeshetek alatt Milyen boldog voltam, őt ölembe tartva, Mikor ép tálalták a tengeri halat! Szép esztendő volt az! Szivem, lelkem áldja Minden egyes napját, minden pillanatját! Ah milyen olcsó volt az évben a spárga, És a czukorborsót szinte ingyér’ adták 1 Hogy’ repült az idő! Olyan üdv volt részünk, Milyenről csak olykor a költő regélhet. Egy volt gondolatunk, egy volt az Ízlésünk S mindketten imádtuk a mákos metéltet. Azt hittem, oldalán ér a csöndes aggkor, De hajna! egyszercsak itt hagyott a szegény. Minden földi múló! — mondtam ezt már akkor, Hogy egyszer a macska ellopta kecsegém. Alig egy év múlva gyöngélkedni kezde; Mi lelte, nem tudtuk; de azt hiszem mindég, Valami sorvadás lön szomorú veszte . . . Éppen aznap vettem jó kantalup dinnyét! Kúrálták doktorim, minden széltől védték — Hiába ! Zsuzsámnak nem Ízlett már semmi Ott hagyta tányérján bármi kedves étkét, Sőt már a metéltből, abból se birt enni! Remegtem, reméltem hónapokon átal, De ő napról-napra fogyott mindszüntelen. Egyszer oszt vivődni kezdett a halállal, Ep mikor az első osztrigákat ettem. Meghalt és itt hagyott kietlen északén Megtöltni jajommal az egész világot . . . Óh miként éreztem, milyen bus a magány, Hogy először ettem egyedül a rákot! Hát még, hogy megláttam a papnak kabátját, S Szent-Mihály lovára ráemelték testét . . . Odakünn az utczán váltig kiabálták : — Ah még most is hallom — Friss szardina tessék ! (Imitáczió.) _____ Hood. A halott. (Maupassant novelletje.) Szerettem kimondhatatlanul!..,. Miért is szeret az ember ? 1 Csodálatos dolog, hogy a nagy világon csak egy teremtést látunk, egy vágy él szivünkben, ajkainkon egy név, — egy név, mely szüntelenül, mint a forrás vize előtör a lélek mélységéből s szentnek tartjuk, mint az imádságot. A történetünket elhallgatom. Megláttam, megszerettem. Ennyi az egész. Egy álló évig bírtam szerelmét s benne éltem, hogy azt se tudtam, ébren vagyok-e, vagy álmodom, élek-e vagy már meghaltam ? Katz Sámuel női divatterme 2^"a,g-;yIcáiol^Toa,xx (Piacztér). Van szerencsém a tisztelt hölgyközönség szives tudomására hozni, hogy az az ŐSZÍ és téli idényre az újdonságok megérkeztek, u. m. legújabb divatu- kabátck, paletók és gallérok, a legelegánsabb és legújabb gyermek kabátok, köpenyegek jegdivatosabb kivitelben melyeket oly bámulatos olcsó árban bocsátók a n. érd. közönség rendelkezésére, hogy minden versenyt felülmúl. Továbbá ajánlom az újonnan érkezet bel- és külföldi divatkelméket, melyeket, ha a n. érd . közönség nálam vásárol, mérték szerinti legdivatosabb szoknyát és úját gratis szabok ki. NAGYKÁROLY ÁLTALÁNOS ÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP.
