Nagykároly és Vidéke, 1919 (36. évfolyam, 2-14. szám)
1919-01-29 / 5. szám
XXXVi. évfolyam. Nagykároly, 1S9. január 29. 5-ik szám. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉK T ÁKSADALMI HETILAP. Nagykároly varos hivatalon h ’ r d e t é s e i a o k közlönye. Megjelenik nt>nd*mi sxerdán. Előfizetési árak: Bsiéss évre«............................20'— kor. Félévre .........................*. ]0‘— , Ne gyedévre..............................5'— „ E k yes szám...........................—’50 „ Ta nilóknak egész évre . . 16'— , Főszerkesztő: Dr. Altér Adolf Fels ő« szerkesztő: Rédei Károly. liaptuíaiíionn: Tü*. kiadA : „Nagykarolyi Petöfi-nyatiuia Részvénytársaság“. Szerkesztőség : Kossuth utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal^ Széchenyi-utca 37. — Telefon 76. Bél-mentetten leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Njllítér sonl’50 K. Kéziratok nem adatnak rlsszi. Párisban a békekonferencián felülkerekedett a pacifista szellem. Az entenle elítéli az eiőszakos írejszéHísiM Wihon politikája győzedelmeskedik. A területi kérdésekről az entente fog dönteni. — Át eristak esak azoknak árthat, akik alkalmazták. — A békekonferencia elismeri a történeti jogokat. A legfőbb haditanács ülése után Wilson elnök, Anglia, Franciaország és Olaszország miniszterelnökei es külügyminiszterei, valamint | a japán kormány képviselői rövid ülést tartol-; tak s a következő nyilatkozat nyilvánosságra hozatalát és szikratávíró utján leendő további-! tását határoztak el : Azokat a kormányokat, amehek most értekezletre gyűllek össze, hogy a nemzetek tözt tartós békét teremtsenek, mélyen megindítják Európa és a Kelet különféle országaiból hozzájuk ismételten érkező hírek, amelyek szerint erőszakot alkalmaznak oly területek birtokbavételére, amelyeknek jogos visszaköveleléséről a békekonferencia hivatott határozni. A kormányok kötelességüknek tartják, hogy újra óvást tegyenek közzé és kijelentsék, hogy minden olyan birtok, amelyet erőszak segítségével szereztek meg, a legnagyobb kárt azok ügyének okozza, akik ilyen eszközökhöz nyúlnak. Azok, akik erőszakot alkalmaznak, arra a feltevésre adnak okot, hogy követeléseik igazságosságában és jogosságában kételkednek, hogy a birtoklást akarják a maguk jogának bizonyítása helyébe tenni és szuverenitásukat inkább az erőszakra, mint a nemzeti- vagy a fajbeli összetartozásra, valamint a történelem által alkotott természetes kötelékekre akarják alapítani. Ezzel árnyékot vetnek mindazokra a jogcímekre, amelyeket később érvényesíthetnének és bizalmatlanságukat fejezik ki magával a békekonferenciával szemben. Ebből csak a legáldatlanabb eredmények támadhatnak. Ha igazságosságra törekednek, akkor le kell mondaniok az erőszak alkalmazásáról s követeléseiket oly módon kell a békekonferencia gondjaira bizniok, amely jóhiszeműségüket semmiképen sem teszi . . kétségessé. A Magyar Távirati Iroda a fenti közleményhez a kővetkező megjegyzést fűzi: A magyai népköztársaság külügyminisztériuma az Egyesült-Államok, Anglia, Francia- ország, Olaszország és Japán kormányai képviselőinek nyilatkozatában, amely újra óvást emel olyen területek erőszakos megszállása ellen, amelyek visszakövetelésének jogos voltáról dia békekonferencia hivatott határozni: azoknak a cselekményeknek kárhoz tatását látja, amelyeknek Magyarország is áldozata. Magyarország bízik abban a békekonferenciában, amely legelső cselekedeteinek egyikével íme megerősíti hitükben mindazokat, akik. nem az erőszak, hanem a jog győzelmében bizakodnak. Magyarország a mai szikratáviratban igazolását látja annak a magatartásának, hogy nem szegeett erőszakot szembe az erőszakkal, hanem rcndithetlenül bizvá jogában, bízva a történelemalkotlH természetes kötél* kék döntő jelentőségében és bizva abban, hogy azok az eszmél*, amelyeknek «lapján szilárdan áll az uj Magyarország, a wilsoni eszmék csakhamar az emberiség egyetemének vezéreszméivé lógnak emelkedni, türelemmel eiviselte a reá mért csapásokat. f\ Magyar Népköztársaság. ■ Irta: Dr. NAGY GYÖRGY. Minden vágyunk, törekvésünk és cselekedetünk az kell hogy legyen, hogy a történetiró azt irhássá az 1919. évről: ebben az esztendőben a területi épséget visszanyert Magyarország intézményesen kiépilette a népköztársaság államformáját. A szabadságot, amely a szivekben él, intézményekbe kelt átültetni, Mindig elilélem azokat, akik az átalakulás nagy munkájának nehézségei miatt türelmetlenek. Ha tudtuk századokon át tűrni a Habsburgok szennyes, lealázó igáját, legyünk egy pár hónapig türelemmel, hogy a nemzet vezérei nyugodtan végezhessék a vállalt nagy feladatokat. Magyarországra többet vissza nem engedjük a királyságot, ami egyet jelent a bűnnel, a szolgasággal, a megalázással. Ha akadnának elvetemült emberek,- kik a királyság intézménye mellett mozgalmat indítanak, ezekkel szemben az egyéni terror terére lépünk. A királypártiaknak pusztulniok kell. Mi egy igazi demokratikus polgári köztársaságod követelünk, melynek kereteit a radikális és szocialisztikus intézményekkel töltjük ki. Igaza van vezérünknek, Károlyi Mihálynak, hogy a nemzeti fejlődés terén nekünk gyorsvonaton kell haladnunk és a mi követelésünk csak az, hogy a sínek, amelyeken ez a vonat halad, a megbízható áldott magyar földön legyenek lefektetve, ne pedig puszta teóriákra. Erős hittel kell nekiindulnunk a Jövendőnek. A hit olyan, mint a tűz. A kis tüzet, a gyertya lángját a futó szellő is kiolthatja, de a máglyák lobogó lángját még a viharok sem oltják el, sőt még élesztik, hatalmasabbá teszik. így a kicsiny hitet az aggodalomnak egy szava megbéníthatja, de ha a hit erős és igazi, amely az Írás szerint hegyeket tud megmozdítani, ilyen hittel az egyes ember és a nemzet el kell, hogy érje kitűzött célját. Ki erősen tud hinni és akarni, annak társául szegődik a siker. Nekünk hinnünk és akarnunk kell, hogy az ifjú népköztársaság meg fog erősödni és az Í919. év diadalmasan fog ragyogni köztársaságunk épületének homlokzatán. A köztársaság becsülete önzeilenséget és szabadságot jelent. Nyakunkon a hóhér kötéllel azért csináltuk meg a forradalmat. hogy a mi drága áldott magyar népünk szabad független legyen s elfoglalja méltó helyjót a népek világszövetségében. Kishitűség szavát^kr-trell törfW-iwt^r»agyar szótárból s büszke, bátor bizalommal kell hozzákezdenünk a népköztársaság intézményes megépítéséhez. Erdély munkássága, a románok ellen. Sztrájkba léptek a megszálló csapatok kegyetlenkedései miatt. — A Zsil völgyéből kiverték á román katonákat. Nagyváradra érkezett megbízható jelentések izerint az Erdély ö-szes közüzemeiben alkalmazott munkások, tisztvis*.%ők, magyar vasutaeok, postások és távíró tisztviselő altisztek, valamint a vaemunkások sztrájkba léptek. 100 000 ember hagyta abba a munkát és fogadta meg, hogy a román megszállás tartama alatt, történjék velük bármi, nem állnak munkába. A román közigazgatási hatóságok a karhatalom és végrehajtó szervek_ parancsnokainak I és utasításainak nem tesznek eleget. A sztrájk oka a román kormánybiztosságnak a tisztviselőkkel és munkásokkal szemben követett kegyetlen szigorúsága es embertelen megalázó bánásmódja. A magyar nép- köztársaságnak a közszabadságról szóló intézkedéseit á román megszállók figyelmen kívül hagyják. A sztrájkotoktól olyan munkát kivannak, amely sem emberi, sem hazafias érzésükkel össze nem egyeztethető. Kijelentették, hogy a sztrájkok addig nem hagyják abba, amig a románok erőszakosságukat meg nem szüntetik és a demarkácionális vonalon túlra nem vonulnak - vissza. A Zsil völgyében kztrájkÓIók és a román katonaság közölt véres összeütközések voltak, amelyekből a munkások kerültek ki győzedelmesen. A vidékről kiverték a románokat és a szénbányák a magyar sztrájkoló munkások kezében vannak.
