Nagykároly és Vidéke, 1919 (36. évfolyam, 2-14. szám)
1919-02-05 / 6. szám
XXXVI. évfolyam. Nagykároly, 1919. február 5. 6-tfc szia. Nagykároly varos b i *? a ta 1 o s b’rdetéseinek közlönye. üeqi«f'«nil» minden »«eedán. Előfizetési árak: Égés* érre .................i; . 10 Fé lévre ...............................10 Ne gyedévre.............................5 Eg ye« szám...........................— Ta nítóknak egész évre . .16 — kor. 50 Plszerkssztf: Ur. Adle» viaSf Ftleüs Mtrkiszti: Hódéi Károly. I.aptulxidono* én kiadó : „Nagykarolyi Petőfi-nyomda Részvénytársaság". Szerktsztlség: Kosiuth-utcaa 3. — Telető* 7 Kiadóhivatal: Saéehenyi-ute* 87. — Telető* 78 Bírmentetlan leveleket előttünk iimeretleatil nem fogadunk el. Hirdetitek jutányos áron kiültetnek. Hjllttér sou 1301. Kéziratok sin tittuk rína. A városok uj szervezése. Az 1919. évi Vili ik néptörvény, melyet a magyar népköztársaság elnöke Károlyi Mihály és a magyar népköztirsa»ág kormánya vagyis az összes miniszterek írtak alá, s mely néptörrény az országos törvénytárban 1919. évi január hó 29-én közhírré tetett, tehát az nap életbe is lépett, a városok közigazgatási szervezetének ideiglenes módosításáról a következőkép intézkedik. (Csakis a rendezett tanácsú városokra vonatkozó részét közöljük.) 1. §. Addig, amig a törvényhatósági és a községi közigazgatás újjászervezése megtörténik o r. t. városok képviselőtestületének, továbbá uz ebből alakult összes bizottságoknak és képviselőtestületi tagok mindennemű kiküldetéseinek megszüntetése mellett azok jogköret a 2-ik §-a értelmében alakítandó városi néptanács veszi át, amely ezt a jogkört teljes felelőség mellett tviili be. 2. §. A városi néptanács áll a várusi tanácsúak tisztviselő tagjaiból és azokból a tagokból, akiket a íőispáni tennivalók ellátására jogosított kormánybiztos az illető városnak az 1918 : 1. néptörvény szerint községi választói joggal felruházott lakosai ' őzül kiküld. Ezeknek a kiküldött tagoknak száma legalább kettővel legyen és négygyei lehet nagyobb a tisztviselőtagok számánál. A városi tanácsnak lem lehet tagja, aki az 1886: XXII. t.-e. 40. §-a szerint törvényhatósági bizottság iilletve képviselőtestületi tag lehet. 3. §. A városi néptanáce ülésein — a 2. §-ban említett tágokon kívül — tanácskozási joggal résztvehetuek az 1886. I. XXII. t.-c. 58. §-a szerint közgyűlési tagsági joggal felruházott városi tisztviselők, akiket azonban szavazati jog nem illet meg. 4. §. A városi néptanács hatáskörébe tartózlak mindazok az ügyek, amelyeket előző törvények a képviselőtestületi gyűlés hatáskörébe utalnak. A városi tanács eddigi jogköre, igy választási jogköre is, érintetlen marad. A városi néptanács a szükséghez képest intézkedik a szak- és házibizottságok kiküldéséről és szervezéséről. E bizottságoknak tagja lehet az, akinek az 1918 : néptörvény szerint községi választójoga van, akár tagja a városi népíanáesnak, akar nem, ülései nyilvánosak. 5. §. A városi néptanács választja mindazokat a tisztviselőket, akiket a képviselőtestület közgyűlése választott, kivéve a városi tanács tagjait és a közgyűlésen eddig szavazati joggal felruházott tisztviselőket. Ha a néptanács választása alól kivett állások valamelyike megüresedik és ennek ideiglenes betöltése a közszolgálat érdekében szükséges, ez a városi közigazgatás újjászervezéséig csak helyettesítés utján történhetik. A helyettesítés jogát — a városi néptanács meghallgatásával —• a főispáni tennivalók ellátására jogosított kormánybiztos gyakorolja. Ha. a helyettesítés során fokozatosan olyan további állásra válik a helyettesítés szr' cégessé, amelyre nézve a néptanácsnak, illetőleg a városi tanácsnak választási joga van, a helyettesítést a városi néptanács, illetőleg a városi tanács teljesíti. LAKÁSÍNSÉG - ÉRZÉKETLENSÉG KICSI KÓRHÁZ - ÜRES KASTÉLY Az egyik helyi lapban olvasom azt a felhívást, hogy akinek nincsen lakása, jelentkezzék a socialdemokrata párt titkáránál s majd a párt megteszi a lakásínség enyhítésére a szükséges lepleket. Igen bölcs, igen humánus intézkedés. De miért vette kezebe ép egy párt ennek a nagyon is közérdekű ügynek az intézését ? A nagykárolyi .Nemzeti Tanács“ folyó hó 22-én tartott teljes ülésé több ügyben — úgy velem — nagyon is .hiányos“ határozatot hozott, igy pl. a , lakásínség ügyében is. ügy értesültem, hogy városunknak egyik igen derek cipésziparosa felszólalt, s kérte a tanácsot, hogy részére csak egy szobából és konyhából álló lakást jelöljön ki olyan házban, ahol (s talán meg is nevezte) több üres, illetve felesleges szoba van. A íélszóYdú ’ idts; hogy ő nagykárol'i iparos, a háború kitörésé őt is hadba szólította. Ekkor a lakását felmondta s neje kiment lakni Kaplonyba. Most ő visszajött, s újra városunkban, Nagykárolyban akar lakni és dolgozni, de sehol nem adnak neki lakást. így ö Kaplonyban lakik és ott dolgozik a nagykárolyi közönség részére. Kéri, hogy a „NemzeM Tanács“ ezen a keptelen állapoton változtasson. S mit tett a mi .Nemzeti Tanácsunk* „teljes ülése*? Bizonyára kapva kapott egy városunkban lakni óhajig és dolgozni kívánó derék iparos kérésén és sietett azt teljesíteni . . . Ellenkezőleg! A Tanács elnöke ügyesnek látszó igyvédi válaszában addig csürte-csavarta a dolgot, mig a „teljes ülés“ teljes egyhangúsággal az u. n. lakásbizottsághoz utasította a felszólalót kérésével. Sajnálom, hogy nem lehettem jelen a gyűlésen, hogy felszólalva vétót kiálthattam volna az ilyen fontos ügyben a radikális intézkedés elől menekülni igyekvő határodat ellen. S im a mihez nem volt érzéke a Nemzeti Tanácsnak, azt felkarolja egy párt és siet a szegény ember segítségére. A jelzett határozat egy cseppet sem válik a .Nemzeti Tanács“ dicsőségere, sőt . . . Ezzel kapcsolatban eszembe jut az az ismételten elhangzott panasz is, hogy igen jó hírnévnek örvendő városi kezAórházunk kicsi a betegek befogadására. Sokszor el kell utasítani a betegeket hely hiánya miatt. Évekkel ezelőtt az egyik helyi lap azt az örvendetes hirt közölte, hogy a gróf Károlyi család a Somoserdőn több milliós költséggel modern nagyszabású kórházat fog létesíteni. A hirt himpilag nem cáfolták meg, de igenis, szomorúan megcáfolta az azóta lepergett idő, a letűnt évek száma. Legújabban meg alaposan megcáfolja a hires Somoserdő kiirtása es eladása. Pedig milyen ezép lenne, ha mégis csak a Károlyi család nevéhez fűződne a modern városi kórház létesítése. De hogyan ? A „Szatmármegyei Közlöny“ egyik szamában megjelent cikk azt ajánlotta az illetékes köröknek, hogy a Károlyi kastélyt szerezze meg a város — ha jól emlékszem — a hatíí- rokkantaknak. Én ezzel szemben inkább *. városi közkórház részre történő megvételét vélném célszerűbbnek. Hiszen emlékeznünk csak, volt is már egyideig a kastély ,Vörös- kereszt-kófház*. De mégi« ne emlékezzünk meg erről a dicstelen rövid időről. Ép a mi lapunk leplezte le fájó szavakkal a kórház hirtelen megszüntetésének szomorú, egy csöpp grófi nobilissegre sem valló okát. . . A pompáé park közepén levő hatalmas kastély, pompás lovagvár megfelelő átalakítással és esetleges kibővítessél, sók melléképületeivel — úgy vetjük — modern közkórházzá válhatnék. A mostani kórház épülete, eltekintve attól, hogy nem a legjobb helyen vari, hiszen kertje sincs, nem is JiöTithető, amint halljuk. A tervezett uj kórházhelyét meg a vasút mellett valahol a Mikszáth Kálmán-utca táján — a zaj és füst világában még kevésbé véljük alkalmaznak. A kiirtott Somos sem nyújt többé hüs árnyat és nyugalmat a betegeknek. Legjobb megoldás lenne tehát a kastély megszerzése nagy parkjával, amelynek egy része még városi sétakertnek is pompás lenne, amire szintén nagy szüksége van városunknak. Gondolkozzanak — kérjük — az illetékesek s elsősorban városunk orvosai a felvetett eszme és terv fölött s mint szakértők szóljanak hozzá a nagyon fontos kérdéshez. És ha jónak tartják — lépjünk a cselekvés terére, ne hagyjuk, hogy a lakatlan, üres grófi kastély baglyok és denevérek tanyája legyen Szenvedő embertársaink, beteg felebarátaink gyógyító háza helyett. (R.) r Ermindszentre. .. Valahol, valahtl, Nem is olyan messze, Sötét madár szállott így kicsi ereszre. Pihegett a keble, Csüggedt volt a szárnya . . . Gyászra hívogatott, Nagy, fekete gyászra. S szólott: napnyugatról, Nagymessziről jöttem, Bánatnak vizébe Százszor megfürödtem. A toliam, a szárnyam Azért olyan gyászos, Meghalt Endre, meghalt, Nem jön haza már most . . , Fehérszoba tsendje Feketére válik, Itten az egyik sir, Amottan a másik. Eziisthaju asszony Könny tűsében égve, így sóhajt a távol, Messzi-messziségbe:
