Nagykároly és Vidéke, 1918 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1918-01-09 / 2. szám
\J f Wtn!y > r*> roiy- i r*3 január 9. NAGYKÁROLY ÉS T A K S A [) A L M 1 H E T I L A P. Nagykároly varos hivatalos hirdetéseinek közlöny'. Klegjelenik minden szerdán. Előfizetési árak : Egész évre ..............................12‘— kor. Fé l évre..................................6-— , Ne gyedévre..........................3‘ - , Egyes szám........................— 30 . Ta nítóknak egész évre . . 10'— Főszerkesztő : Dr. A^ler Adolf Felelős szerkesztő: Rédei Károly. Laptulajdonos é*s kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyamda Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kössuth-utcza 3. — Teleli r Kiadóhivatal: Széchenyi-uttza 37. — Telefoi l/> Bérme.n tétjén leveleket előttünk ismereti'■> ió nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nytlitér sora 50 flll. Kéziratok nem adatnak ílssá Várjuk a hazakészülődőket Hol orosz részről, hol angol forrás-1 ból, hol pedig semleges oldalról jön a hire, hogy orosz fogságban sínylődő véreink hazakészülnek. A hirt meg-megcá- folják, de ez ismételten felbukkan. Hi- ábavídó minden cáfolat, mi sem természetesebb, mint az, hogy az orosz fogságban levő magyarok hazakészülödnek j legalább is úgy, ahogy mi itthonlevök hazavárjuk őket: fájdalmas, türelmetlen vágyódással. Nagyszerű pillanat lesz, amikor kő: zé.nk -Érnek. Azok között a világrengető események között, amelyek a véres ösz- szeomlásba keveredett világot elemi erővel lódítják az emberiség, a belátás, a béke útjára, mint a remény fényessége ragyog előttünk a jelenet, ahogy káp- rázva néznek körül a rég nem látott hazában, ahogy tekintetük ránk esik és vá- j rakozólag emelkedik a számukra eljö-1 vendők felé. Igen, vágyva-vágvakozunk utánuk, bogy magunkhoz öleljük őket, akik hősi harcok után a hosszú fogság kínos keserveit átszenvedték és átélték a legnagyobb világeseményt, amelytől ennek az egész világrendszernek nagy elváltozása kezdetét veszi. Milyen sokat szenvedhettek, milyen sokat láthattak! Látták a világ legnagyobb hatalmának, az orosz cárizmusnak véres, korlátot, határt nem ismerő tombolását és látták, hogy ugyanez a hatalom egyik napról a másik napra'összeomlik. .j Látták, hogy ezek a tömegek egy- j szerre, minden átmenet nélkül egészen uj világot teremtettek maguk körül. Fogalmak, amelyeket mindama percig megdönthetetlennek hittek az emberek, mint szappanbuborékok enyésztek el és a gondolatok, amelyek eddigelé csak mint ködös elméletek, csak mint valószínűtlen ! lehetőségek éltek az emberek között, valósággá váltak. Ezek az emberek Oroszországból * térnek haza, onnan, ahol a földet nem- j zeti tulajdonnak tette meg a nép kormánya, ahol kimondották, hogy minden egyes embernek annyi földhöz van joga, amennyit ő meg tud munkálni és hogy ennél több senkit sem illet meg. Innen lérnek haza hosszú fogságból a fogoly magyarok és í “ggódó - tekintettel nézzük, hogy itt vájjon mi várja őket . . . A mit mái- hetek óta sejtettünk és a ! mitől féltünk, az bekövetkezett. Borody György ügyvéd, városi tiszti főügyész, szom-: bat este hosszas, de türelmes szenvedés után I f. hó 5-én este háromnegyed 9 órakor 69 j éves korában elhunyt. . Borody György egy tipikus alakja volt városunknak. Ügyvéd, a szó nemes értelmében, aki mikor az igazság megvédéséről volt szó, nem tűrt ellenmondást és olyan volt, mint a tigris, mikor pedig mások megbirálásáról és hibáiról volt szó, szelid volt, mint egy bárány. Egyszerű, igénytelen, önmaga iránt szigorú, kötelességet ismerő és kötelességét pontosan teljesítő hivatalnoka volt a városnak a szó nemes értelmében, lelkesülni tudott a szépért, jóért és nemesért, önzetlen gyámolitója az özvegyeknek és árvákna’k igazi árva atyja. Mint a nevető bölcs, mosolyogva szemlélte a mai kort, amely tülekedik a vágyó, t és élvezetek után, többnyire nem lóvé > válogatós az eszközökben; nézett, figyelt é* hallgatott, de megalkotta a maga véleményét mindenki felől, akivel érintkezett. Nem volt közlékeny, a magaalkotta véleményt megtartotta magának, de kerülte a találkozást azokkal, kikről rósz véleménye volt és örvendett neki, ha egy magához hasonló gondolkodású egyént talált. Alakja valósággal legendás, kivált már életében. A bíróságok, amelyekkel érintkezett, reá hivatkoztak, mint a kötelességtudás, rend, pontosság és egyeneslelküség proto- typjára, a kartársak — különösen az ifjabb generációbeliek, kik közül nehányan irodájában működtek — tisztelték és lelkesültek az ő személye és kiváló tulajdonságai iránt, a képviselőtestületi gyűléseken ritkán szómit fel. de ha felszólalt, száminak, mindenkor----meg volt a hatása, mert mindenki tudta, hogy szavai tiszta és önzetlen forrásból fakadnak. Szóval Borody Györgyben a régi, clas- sikus korbeli ügyvédek egyike hagyta itt ez árnyékvilágot, mely telve van az önzés, haszonlesés és üzleti szellem bacillusaival, mely sokat ad a külsőségekre, de keveset a belső tartalomra, melyben nem az ember értéke, hanem a pénz értéke dominál, melyben érvényesül az, aki merész a vállalataiban, tud hitegetni, talpat nyalni, összeköttetéseket szerezni, nézetét és akaratát másoknak alárendelni, pénzzé tenni mindent, lelkiismeretet, becsületet, önállóságot, önérzetet, de kevés az olyan ember,, ki nem nagyon tülekedik az anyagiak után, megmarad a maga szerénységében, de megtartja önérzetét, becsüleiét, dolgozik a kö/.nek és a jól végzett kötelesség és munka tudatában érzi jól magát. Ez utóbbiak közé tartozott Borody György ügyvéd, városunk főügyésze, kinek elhalálozásával sokat veszített a köz, mert elvesztette városunk egyik leghívebb fiát. kiváló tisztiügyészét, az ügyvédi kar egyik kiváló tagját, ki a karnak tiszteletet és becsűlést szerzett. Városunk polgármestere, tanácsa és képviselőtestülete átértette és átérezte e veszteség nagyságát, miért is Borody Györgyöt még mint halottat is magáénak tenni nyilvánította és utolsó útjára megadta neki m.nd- azt a tiszteletet, amit csak egy kiváló embernek szokás megadni. Hákóczi-utcai sarokházam. Gaál József- utcai házam, őOO OOO fali tégla Szatmáron a Vulkán-téglagyárban, 2 darab csaknem egész uj hordokötél, 70—100 szál 2 éves vágású akácfa (ipari munkára használható), üzleti berendezéshez alkalmas stelázsi asztal és deszkák, nagyobb mennyiségű reszeget kitűnő izü ujbor Szabó Kálmánnál Nagykároly, Deák-tér 12. T Borody György 1849—1918.
