Nagykároly és Vidéke, 1918 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1918-08-07 / 33. szám
és mégis nagyon is érthetően, szinte tulsá- | gosan érthetően azt hirdeti, hogy a ki pisz- j szenni és mukkanni mer, pardon ! aki a rop- j pántul fényes díjazással megelégedve nincs és fizetésemelést kérni merészel, annak úti- j laput a talpára ! Azt a rebellist simpliciter kitessékelik és kicserélik! Igaz ugyan, hogy van egy miniszteri rendelet, amely szerint a háború tartama alatt választásnak helye nincs, hanem az alkalmazott tanerők — ha és amennyiben megbízatási idejük lejárt volna — i újból, folytatólagosan megbizandók. (A minisz-1 téri rendelet udvariasan szinte azt akarja mondani, hogy felkérendők a további szives működésre.) Ámde mit nekünk a miniszteri rendelet 1 Az a szerencsésen boldog és boldogan szerencsés halandó, aki nem érzi-viszi a háborús idők szülte gondok, nyomorúságok özönét, nem csoda, ha elfelejtkezik holmi háborús miniszteri rendeletről, de még talán-ta- lán arról is, hogy háború, világégés s nyomában világnyomor van a nagy világon. . . S az eredménye, helyesebben mi lesz az eredménye, a fizejtésemelési kérvényre adandó kegyes pályázat hirdetésnek ? Az, hogy — j amint értesülünk —■ több tanerő nem reflektál többé az állásra. Hogy nem válik az iskola javára, ha oly kiváló tanerői megválnak attól, az bizonyos. De hát ki törődik azzal! A fő az, \ hogy ime kaplak a kérvényezők választ a fi-\ zetésemeiési kérvényökre, még pedig olyat, amelyet a tisztelt tanerők bizonyára nem -tesznek ki az ablakba. Igaz, hogy e válaszra ! a legméltóbb felelet a jelzett elhatározás. S ezt a méltó választ kiteszi majd az ablakba a tisztelt bizottság. . . * * * Az irodák e rettenetes háború folyamán ; rettenetesen megszaporodtak. Megnyílt augusztus 1-én a szaktanfolyamra előjegyzést olfo- gadó elnöki iroda. A városnál erősen működik (nap-nap után erősen ostromolják isi) a: közélelmezési iroda. Van városi cipő jegy iroda. Csakhamar lesz ruha-jegy iroda i». És ki tudja még milyen jegyirodákat létesítenek majd. . . Maradjunk csak a „Városi Cipőjogy Irodánál“. A múlt héten csütörtökön délután 4 óra 55 perckor.négyen valának együtt az irodában. Az iroda főnöke, aki szives készséggel ad tanácsot; egy kisasszony, aki irt ; egy jómódú városi polgár, áld rettentő nagyo-1 knt sóhajtott, mert a „cipő-bizottság“ nem en- j gedélyezte neki, hogy 2 pár uj cipőt csináltathasson és e sorok Írója, akit a famillia cipő [ mizériája késztetett az irodába menetelre. Barátságos beszélgetésben ép a háború szülte j sokféle furcsa és szomorú visszásságokat tár-! gyaltuk és szapultuk, amikor újabb vendég j érkezett az irodába, egy magasabb, rangban levő idegen, ismeretlen előkelő úri ember,! Belépett szó nélkül, a kisasszony iróasz-; tálához lépett szó nélkül, letett elébe 2 darab jbejelentő-lapot szó nélkül, megfordult és eltá- j vozott szó nélkül. A néma jelenet hatása alatt | csodálkozó arckifejezéssel egymásra néztünk j szó nélkül s a néma jelenetet * szó nélkül hagyva, régi, ősi, nyárspolgári, de bizonyára jó szokás szerint egymásnak szívélyesen M- sxönve, eltávoztunk a háborús nyomorúságot számontartó helyiségből. * * * Nagykároly közélelmezése1' c. cikkünket a legilletékesebb tényezők alapos megfontolás tárgyává tették s e sorok Íróját is bevonva, annak mikénti legbölcsebb megoldása érdekében tanácskozást folytattak. Bár sikerülne a legjobban megoldani a mostani oly fontos, itthon a legfontosahb kérdést, városunk köz- megelégedésre történő közélelmezésének a kérdését. Lehet, hogy ehhez újabb jó gondolatot, életrevaló eszmét közöl majd vélünk régi, kedves, kiváló munkatársunk: (km.) h 0 R P Ó K javítását elvállalom úgy helyben, mint vidéken nagyobb és kisebb mennyiségben jutányos árak mellett. Cim a kiadóhivatalban. AGYKÁROLY ÉS VIDÉKE HÍREK. Már meghalni sem lehet. A vidékről, a legendás „boldog vidék“- ről kaptuk az alábbi jóizü elmerengést és leírást a koporsók birodalmában tett sétáról. Drága barátom, régente, ha elfogyott a pénzed és meguntad az életet, szereztél magadnak egy kötelet és azzal a boldogító tudattal vettél búesüt ez árnyékvilágtól, hogy: „most már mindennek vége“. Haj, szép idők voitak azok! j Manapság, ha netalán tán szintén unnád éfe- j tedet, ha pénzed nincs, még öngyilkos sem lehetsz, először, mert a kötél, amit régen egy hatosért szereztél, ma legalább 20 koronába j kerül, a temetésed pedig . . . arról meg jobb | nem beszélni. Nem érdemes megöngyilkolni I magadat drága barátom, mert amúgy is le-! foglalt ingóságaidból semmiesetre sem tudnák temetésed megrendezni, esetleg annak a veszélynek volnál halálod után kitéve, mint a vadnópeknél, hogy a forró nyári kánikulai nap perzselő hevénél megászalnak . . . Tegnap elindultam a temetósvállalkozókhoz megtudni,; milyen taksa szerint lehet ma meghalni. Az egyik például, aki .a legolcsóbb teinetésrendoző hírében áll Sz. városban (legalább is ő azt j mondja) „már“ 240 koronáért is hajlandó! temetést vállalni. Természetes, hogy teljesen dísztelen, barnára mázolt koporsóval, semmi pompával, épp csakhogy eltüntessék a szegény \ halottat a pokolba. Akarom mondani a tépné-! tőbe. A temetésárak különbözők, 240 koronánál kezdőd:k, 1200 korona még csak közepes, innen aztán a végtelenségig emelkednek az árak. A jobb temetések árai horribilisakt Aj koporsók magukban véve is irtózatosan drá-j gák. Közönséges íakoporsó, papirdiszitéssel, az' egész roppant primitiv, 120 korona. Keményfa- koporsó 500, tölgyfa 600—660 korona. Miköz- I ban a koporsós raktárát vizsgálom, szemembe ! tűnik egy fekete vaskoporsó, — semmi külö- J nős nincs rajta — megkérdezem az árát. 1 — „10,000 korona“, mondja és én hamar I megfogódzkodom, hogy el ne essek. A koporsós azonban kijelenti, hogy még ezért az árért sem adná egészen biztosan oda, mert ma vaskoporsót egyáltalán nem is lehet kapni és „különben is roppan) a szivéhez van nőve ez a koporso“. Különben ilyen árért még a mai viszonyok mellett is egy teljes, hiromszobás urilakást lehetne berendezni. A mű koszorúk! (papírból) 90—150—200 koronába kerülnek, a legszebb köztük ezelőtt két évvel nem kerülhetett 10 K-nál többe. A vállalkozó különben I — akinek saját műhelye van, ahol nem napszámra dolgoznak, hanem koporsószámra — nagyon panaszkodott a bérkocsisokra. Neki ugyanis gyakran el vannak foglalva a lovai és igy a temetéshez a konflis lovakat is kérik kölcsön, amiért a kocsisok egy délutánra 50— 70 koronát kérnek. Tény, hogy drága luxus ma' meghalni és ezt szegény ember nem is engedheti meg magának. Még jó, hogy itt a folyóvíz! Óla legalább nem kell koporsó. Ön- gyilkosjelöltek állandóan nagy számmal tartózkodnak a folyó partján és hőmérővel mérik a vizet. Mert hiába, hideg vízbe nem szívesen vetik bele magukat az emberek. Majd ha még melegebb lesz! A temetéstrendező vállalatok azonban bizonyos, hogy még akkor sem fognak tönkre menni! (juj). Meghivás. 7950—1918 k. sz. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete által 1918. évi aug. 11-én közvetlenül a választási közgyűlés után d. e. VjH órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1918 augusztus 5-én. Debreczeni, polgármester. Tárgysorozat: 1. 70800—1918 B. rendelet a városi közigazgatási alkalmazottak 1918—19. dvi családi pótlékának megállapítására vonatkozólag. 2. Időközben felvett dijnokok háborús segélyének megállapítása. 3. 76000—1918 X-b. B. M. sz. rendelet a városi közkórházi alkalmazottak ruházatbeszerzési segélyének megállapítására vonatkozólag. 4. 63200—1918 B. M. sz. rendelet a városi közkórház nyugalomba helyezett tisztviselőinek és dijnokainak, valamint azok özvegyeinek és szülőtlen árváinak újabb háborús segélyben részesítésére vouatkozólag. 5. Javaslat Nagykárolyban tüdőbeteg gondozó intézet sürgős létesítésére. 6. A városi villamosom személyzetének kérelme fizetés javítása iránt. 8. Néma Gusztáv főjegyző kérelme betegség indokából 6—8 heti szabadság engedélyezése és a közellátási ügyek vezetésétől felmentése iránt. Egyben intézkedés a közélelmezési ügyek mikénti vezetése tárgyában. 9. Tóth György kézbesítő kérelme István nevű gyermeke után járó családi pótléknak 16 évén túl tanulmányai befejezéséig engedélyezése illetve megállapítása iránt. 10. Nagy János kézbesítő kérelme ruházatbeszerzési segélyének fölemelése iránt. Meghivás. 7949—1918 k. szám. Nagykároly r. t. város képviselőtestületi tagjait 1918 augusztus hó 11. napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívóin. Nagykároly, 1918 augusztusién. Debreczeni István, polgármester. — Tárgysorozat: Az árvaszéki ülnök, községi bíró, egyszers nint közigazgatási tanácsnoki állásnak választás utján! betöltése. Személyi hirek. Ilosvay Aladár Szatmár- vármegye alispánja hivatalos ügyekben ma csütörtökön a reggeli gyorsvonattal Budapestre utazott. — Debreczeni István kir. tanácsos, polgármester, városi, különösen élelmezési ügyek elintézése céljából kedden reggel a fővárosba utazott, ahol egész héten tartózkodni fog s csak szombaton érkezik vissza. —• Néma Gusztáv, városunk főjegyzője, h. polgármester, a város közéielmezésenek intézője, mint őszinte sajnálkozással értesülünk, kénytelen hosszabb szabadságra menni a túlfeszített munka folytán előállott kimerültsége 3 idegbetegsége mialt. Főgondnok beiktatás. A református egyháznak folyó hó 4 én, vasárnap dsleiött meleg, bensőséges ünneplésben volt része. Ljounan választóit fógondnokát, Luby Gazát iktattak be hivatalába presbiteri diszgyülés keretében. Istentisztelet után a presbitérium tagjai a tanácsterem helyiségében gyűltek össze és foglalták cl megszoltolt helyeiket a hosszú zöld asztal mellett. A főgondnokért az egyházi jegyző vezetése alatt egy küldöttség ment, amely tudomására hozta főgondnokká történt elválasztatását és felkérte a diszgyülésen megjelenésre és hivatalának elfoglalására. A teljes számban összeült egyházi tanács és az egyháztagok sokaságának éljenzése fogadta a belépő főgondnokot. Majd kezdetét vette a diszgyülés. Lelkészeinek a megnyitó szavak után mélyen szántó, eszmékbfem gazdag beszédben üdvözölte az uj főgondnokot, hive.i fejtegetvén benne a protestantizmus múltjára visszatekintéssel annak erejét, nagyságát, magasztos feladatait, melyet megvalósítani, munkálni úgy az egyes tagok, mint a vezető személyek legszentebb kötelessége. Az üdvözlő szavak elhangzása után a főgondnok a hivatalos esküt a presbitérium szine előtt lelővén, mélyen át- érzett, meleg hangon mond köszönetét az egyházközség bizalmának irányában tanúsított megnyilvánulásáért, nagyjában körvonalozla azon irányt, melyet egyháza javának munká- lása érdekében követni fog. Kéri a presbiteri- úrnőt a békességes, egyetértő munkálkodásra, jóindulatú támogatásra. Jókivánatok között elfoglalja hivatalát. A diszgyülés a 90 ik zsoltár eléneklésével végződött. — Isten áldása legyen a nemes és hasznos munkásságon. Áthelyezés — s igazgatóvá kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Darabánt Andrást, a nagykárolyi m. kir. áll. polgári fiúiskola kiváló tanárát, a szatmári m. kir. áll. polgári fiúiskolához helyezte át s annak igazgatójává nevezte ki. Darabánt tanár mintegy T0 év óta működik polgári iskolánknál. A fiúiskola tantestülete ez értékes tagjának távozása határozott veszteség az iskolára. De távozása veszteség általában városunk tanügyére és társadalmára is. Nevezett ugyanis kiváló szervező erő és tehetség is. Az ő érdeme a pompásan bevált s már is jó hírnévnek Örvendő női kereskedelmi szaktanfolyam szervezése és létesítése, amelynek neves igazgatója és tanára, továbbá a kereskedő-tanonciskola nivója, amelynek szintén ügybuzgó igazgatója volt. A társadalmi életben is tevékeny részt vett, mint minden társadalmi nemescélu