Nagykároly és Vidéke, 1918 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1918-04-10 / 16. szám
2 lem 965 írt. 30 kr., a kiadás 954 frt 9 kr. volt s igy 1870-re 11 frt. 21 kr.; maradt. 1870-ben Toka Sámuel elnöksége alatt összbevétel 1138 frt. 47 kr. volt, kiadás 1111 frt. 88 kr. maradt tisztán 26 frt. 59 kr. Az összbevételben nagyobb tétel a tekeassztal és kártya jövedelme : 119 frt. 15 kr. a farsangibál:! 132 frt. 74 kr, a nyári táncmulatság:! 200 frt. 37 kr. Cukorkát is árusítottak ezen utóbbi táncmulatságon a város | legszebb leányai s ebből 5 frt. lett a tiszta haszon. A fiatal emberek szája, zsebe, keze tele volt cukorkával. Nemi csoda! Ki is tudna ellenállni egy-egy szép károlyi leánynak, amikor az embert édességgel kínálja! Még az öregek sem adtak kosarat. I 1871-ben elnök újból Toka Sámuel, jegyző Zaják Ferenc, alelnök Roobb István mészáros, Fok Károly pedig pénztáros. A kör életében ez évben kiemelkedőbb mozzanat, hogy 164 frt. 10 kr. értékben könyveket vásárolnak a könyvtár részére. A szokásos bált február 4-én tartották meg. Újból a közkedvelt Fátyol Lajos muzsikált. Január 16-án fogadta Tői Kalós Pál 20 frt. előleget adván neki, amiért majd kötelességét hűen kell teljesítenie. Helyt is állt, amit világosan bizonyít Kalós Pálnak, a cigánybirónak az elnökséghez intézett beszámolója, amikor ezeket Írja: „A banda szeiintem köles- bégének teljesen eleget tett. Kalós Pál e. ügyvéd s. k.“ (Azt hiszem, hogy jobb kezekbe nem is adhatták volna a fenti bírói tisztet!) Február 7-én még 25 Irt. kaptak a cigányok. Megemlítésre méltó, hogy a nagyszerű konyha kiegészítésére Morilla Jánosné cukrászati sátort állított föl a helyiségben. Grieszhaber István postás pedig mindennap, két héten keresztül egy órával előbb kelt föl, hogy a rábízott 516 drb. meghívót a címzettek saját kezébe jutathassa hivatalos elfoglaltsága mellett. A junius 24-iki majálisról, amikor 10 szekér gályát használtak föl a sátor felállításához és négy hajdú napi egy frt.-ot kapott a rend fen- tartásáért, nem szólok. Megismételték ezeket minden évben, amelyek nemcsak a város, hanem az egész vidék fiatalságának találkozó helyei voltak, de amelyeken az öregek is szívesen részt vettek. Mennyi álom szövődött a ropogó csárdások nyomán s egyik-másik valóra is vált. A fő az volt, hogy mindenegyes mulatság ünnepszámba ment s a meghívottak szívesen adóztak a kör nemes célja javára. A pénzből könyveket vettek, asztalokat, székeket, újságot stb. amire mind egy kör életében szükség van. A tagok száma évről-évre gyarapodott. így 1871-b.n már 220 tagja volt a körnek. A polgárság zöme látván a kör komoly munkáját, nemes törekvését, duzzadó életrevalóságát, sokan léptek be, ki előbb, ki később az adott körülmények szerint. \ Nem mellőzhetem Kocsis József magyar hitszónok, piarista tanár nevét sem NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE ezen soraimmal kapcsolatban, aki egyik buzgó munkása volt a kör életének, továbbá választmányi tagja s aki 1869-ben értékes könyveinek nagy részét a kör könyvtárának adományozta. Végül megemlítjük még Zanathy Ignác ügyvéd nevét is, aki 1874-ben lett elnök, akinek megértő társa és jobbkeze Hetey Ábrahám köz- és váltó ügyvéd volt. A Kör a jelenlegi helyére 1874-ben költözött. 1U évi bér fejében 125 frt.-ot fizetett Tolnay Teréziának. Mondanivalónk lenne még a kör további életéről, az uj építkezésről stb. de ezek a pontok már túllépnék egy cikk keretét, meg már ismeretesebbek. Ezen pontok említésénél két nevet azonban fel kell említenünk: gr. Károlyi István és Vetzák Ede nevét, mint akiknek a körnek uj alapokra való helyezésében nagy, elévülhetetlen érdemeik vannak. Gr. Károlyi István az előkelő és bőkezű főur volt mindig a körrel szemben, Vetzák Ede pedig 17 éven keresztül buzgó, agilis elnöke. 1917/18-ban vagyunk ... A kör elnöke Récsei Ede kegyesrendi házfőnök, akinek legfőbb gondja, hogy hivatalos elfoglaltságán kívül fenmaradt idejét a kör felvirágoztatására szentelje. A mai súlyos viszonyok között nehéz a feladat, de egész ember, talpig férfi áll a gáton, nem kell félni beomlástól, gátszakadástól. A tisztikarban, a választmányban is a legjobbak foglalnak helyet, akik tehetségükkel, munkájukkal még magasabbra tudják emelni azt az épületet, amelynek homlokára ez van írva: Polgári Olvasókör; akik a hagyományokat tiszteletben tartva a régi, kipróbált, sziklakemény alapokon uj, modern, a kényesebb igényeknek is megfelelő palotát fognak emelni. Kívánjuk, hogy a jelenlegi elnök nevéhez fűződjék majd az uj palota fölépítése. Ö tegye le az alapkövet, ő lépjen be először, hogy megszentelje a barátságos együttlét csarnokát. Érezzük, hogy már végére járunk a nagy megpróbáltatásnak, hogy egy rettenetes tehertől felszabadulunk. A szabaddá tett energiák, ambíciók munkát keresnek majd. Tereljük a felszabadult erőket a jelzett irányban s nemsokára a szép, tágas telken egy palota fog állani. A háború dicsőséges befejezésének legszebb emléke lesz e csarnok a Polgári Olvasókör részéről. A Polgári Olvasókör 50 éves jubileuma alkalmából lapunk részéről tiszta szívből kívánjuk, hogy az Isten áldása kisérje továbbra is mindenegyes lélegzet- vételét, adjon neki az Egek Ura hosszú életet, s munkájának teljes sikert! Trencsén, 1918. április 7. Braneczky József. Tánciskola Kerestetik egy 2—3 szoba és konyhából álló bútorozott lukas május 15-ére. Értekezhetni lehet Janitzky Albert cégnél. megnyitás. Négy évi távoliét után a katonaságtól elbocsátva haza érkezett és f. hó 16-án a Kath. Legényegylet nagyter- I méhen több úri család óhajára 6 heti idő- i tartamra tánctanfolyamot nyit: Zelinger ; Adolf oki. tánctanár. — Táncórák : tanuló ifjúság számára d. u, 4—7, nem tanulóknak | este 8—10 között. — Tandíj 55 K, mely I összeg behatáskor fizetendő. = Beiratkozni ; lehet Gál Samu könyvkereskedésében. — A tánctanár felhívja az ifjúság figyelmét a legújabb táncokra, u. m.: Waunstep, fox trott stb., stb. Ne legyen zajos öröm! Azt halljuk, hogy az orosz fogságból ; visszaözönlő magyar katonák viszontlátá- i sának örömére, a boldog hozzátartozók, különösen a falvakban, hangos mulatságokat, dáridókat óhajtanak csapni. Az irigylendő családok örömét senki se akarja megzavarni. Csak arra kérjük a boldog örvende- i zőket, hogy tartózkodjanak a bántó, a kirívó zajongástól. Gondoljanak azokra, a kik még sírnak s ne tépjék fel kíméletlenül, soha be nem hegedő sebét azoknak a boldog- I talanságra kárhoztatott szülőnek, árvának és özvegynek, a kiket a vérzivatar legdrágább kincsüktől, sok esetben egyetlen támaszuktól fosztott meg. Ezeknek bus hajlékába nem öröm ■ és nem ellenségverő harcos fog visszatérni, 'hanem a fokozott bánat és fájdalom. Örüljenek a sors kegyeltjei szűk családi körben s elégedjenek meg a boldog viszontlátással. Gondoljanak a különböző helyeken porladó hősökre, akik lelkesedéssel rohantak az őket nem zenével, hanem pusztító ágyuszóval és gránátzáporral fogadó ellenségre ... a megsemmisülésbe ... a halálba. Jeltelen sirdombjukra, a Bachusnak szánt áldozati összegből, egy árva virágszál sem jut. A halált osztották és a halál, a részvétlenség, a feledés lett osztály- : részük. Szívleljék meg a zajos örvendök a lesújtott családok félj aj dűlő intését és mondjanak le a tervezett dáridókról. Fakasszanak az e célra szánt ösz- szegből örömöt az elhagyott árvák kesergő szivéből a viszontlátás napjának örömére. Vezessen ütjük a feltalálható hősök sírjához s helyezzenek virágot azokra és ott adjanak hálát Istennek, hogy ők viszont láthatták szeretteiket és gyengéd szeretetet tanúsítsanak a veszteség fájdalma alatt görnyedőkkel szemben. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal érdekközösségben álló Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank Rt. 6*°/o-os kamatra folyásit jelzálogkölcsönöket ingatlanokra és városi házakra az érték 50—65°/o-a erejéig. A lebonyolítás a lehető legrövidebb idő alatt eszközöltetik. — Bővebb felvilágosítást nyújt A Nagykároly! Kereskedelmi és Iparliank II.-t. Igazgatósága.
